ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATOKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁGAM E G H Í V Ó
az Oktatási és Művelődési Bizottság
2007. március 8-án (csütörtökön) 10 órakor
kezdődő ülésére
Ülés helye: Polgárok Háza - Érd, Alsó u. 3. – I. emelet 117. terem
NAPIRENDI JAVASLAT:
1. Javaslat a Csuka Zoltán Városi Könyvtár 2007. évi munkatervének elfogadására.
2. Javaslat a Magyar Földrajzi Múzeum 2007. évi munkatervének elfogadására.
3. Javaslat a Szepes Gyula Művelődési Központ 2007. évi munkatervének elfogadására.
4. Javaslat az Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Program elfogadására.
5. Javaslat az első osztályosok beíratására.
6. Önrész megítélése az „Érdekeltségnövelő, közművelődési fejlesztő támogatáshoz” benyújtandó pályázathoz.
7. Javaslat az „Alfa program” önrész biztosítására.
8. Tájékoztató a tanulmányi ösztöndíj további folyósításának jogosultságáról.
9. Javaslat az Érdi Újság felelős szerkesztői álláshelyére kiírt pályázat elbírálására.
10.Takarítás kiszervezése az önkormányzati fenntartású intézményekből.
11. Javaslat Érd Megyei Jogú Város Drogstratégiájának elfogadására.
12. Egyéb
Érd, 2007. február 28.
Kéri Mihály
elnök
Állandó meghívott: A Polgármesteri Kabinet tagjai
Meghívottak: Szedlacsek Emília
Bazsóné Megyes Klára
Dr. Kubassek János
Paraszthy Gyuláné
Simonics Gabriella
Bagdiné Dudog Orsolya
Bercsényi György
Erdélyi János
A kiadmány hiteles:
- Javaslat az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények középtávú feladatarányos finanszírozásának elveiről
2. Javaslat a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló, 13/2000. (VII.19.) ÖK. számú rendelet módosítására (helyszíni kiosztás)
Sajnos a jegyző mivel megegyeztek és megkapta a számára most már elfogadható összeget semilyen felelősség nem terheli,ezt meguszta, mert 54 éves és nem kapna munkát.Jöhet a következő jegyzői állás máshol, lehet folytatni és tönkre tenni mindent és mindenkit aki nem az ő elképzelése szerint dolgozik.Itt sikerült tönkre tenni egy jól müködö hivatalt és tönkre tenni embereket akik szerették a munkájukat, a baj az, hogy akik ehhez aszisztáltak még ott vannak.
"Azt sem tudom, hogy egy jegyző által elkövetett, eltűrt, esetleg "nem észrevett" törvénytelenségeknek lesz-e más, őt érintő következménye, ha megegyezéssel távozik?" Fogadunk?
De ha nem teszi? Ha inkább asszisztál a polgármester tevékenységéhez?
Azt nem tudom, hogy ha fegyelmi zajlik ellene, akkor az őt helyettesítő valakinek milyen hatásköre van? Jár-e a jegyzőnek fizetés a fegyelmi és a perek ideje alatt? (plusz a járulékok!)
Azt sem tudom, hogyan lehet bebizonyítani egy bíróság előtt azt, ami számomra - számodra nyilvánvaló. Biztos te is hallottál fura bírósági ítéleteket. Mi van akkor, ha 2-3 év alatt addig csűrik-csavarják az ügyvédei a dolgot, hogy vissza kell helyezni az állásába?
Akkor inkább húzzon el most megegyezéssel.
Pénzbe kerül? Igen. Ha a várost képviseli egy ügyvéd, az is pénzt kér.
Így egy konfliktus lezáródik, és a városvezetés az energiáját arra fordíthatja, amire a városnak tényleg szüksége van. Az "üzenet", amit mondasz, tényleg rossz.
Azt sem tudom, hogy egy jegyző által elkövetett, eltűrt, esetleg "nem észrevett" törvénytelenségeknek lesz-e más, őt érintő következménye, ha megegyezéssel távozik?
És szerinted kinek lett volna a dolga, hogy folyamatosan jelezze, sőt, ha kell, akár meggátolja a törvénytelenségeket? Ki az, aki egy város önkormányzatában vagy amellett hivatalból ismerje a törvényeket?
"megegyezéssel megoldani egy helyzetet mindig jobb, mint marakodni" Általában igaz. De ha valaki esetleg erre alapozva, hogy úgysem veszik elő, inkább engednek majd, eleve rosszul végzi a munkáját, az sokkal súlyosabb károkat okozhat, mint a helyzet tisztázása. A legdrágább az, ha vannak, akik büntetlenül megtehetnek bármit. Akár azt, hogy rosszul dolgoznak, akár azt, hogy szemet húnynak efölött. Ne haragudj, de ilyen körülmények között szerinted mi a garancia arra, hogy a következő jegyző jobban odafigyel majd a törvényességre? Ha csak a sportcsarnok ügyében röpködő százmiliós (meg milliárdos) összegekre gondolok is, egy olyan jegyző, aki nem jelzi a törvényesség hiányát, sokkal többe kerülhet, mint egy bármennyire elhúzódó munkaügyi per. És nekem valahogy az sem természetes, hogy a hivatal nem tudna jól működni, ha a jegyzőt helyettesítik. Mennyivel másabb ez a helyzet, mint ha egy jegyző elhúzódó betegség következtében nem képes ellátni a feladatát? Én azt hiszem, a döntések szempontjából tökmindegy, hogy 3-4 hónapig, vagy 2-3 évig nincs jelen.
Szóval nem vagyok meggyőzve, hogy ebben az ügyben a közérdek jobban érvényesült a megegyezéssel.
Van néhány pontatlanság a hozzászólásodban, bár a lényegét tekintve egyetértek vele. Az emelés annak idején egyébként 5 millióról 300 millióra történt - gyakorlatilag azzal egyidejűleg, hogy elindításra került a Sportcsarnok előterjesztés, benne a 260 milliós telekértékesítés - "természetesen" versenyeztetés nélkül.
Elég hátborzongató lehet mindenkinek, akinek fontosak a törvények.
Elolvastam az AB határozatát, amelyben megsemmisíti azt az érdi rendeletet, amelyben a városunk (jegyző, polgármester, akkori bizottságok (jogi!! testület) volt annyira nagyvonalú, hogy 20 millióról 200-ra emelte a közbeszerzési értékhatárt Érd közigazgatási területén, ily módon áthelyezte magát valahova a déli féltekére.
A 20 millliót a fennálló magyar törvények rendelték el.
Azért tette ezt (gondolom) hogy elkerüljön macerás és legfőképpen nyílt eladásokat, beszerzéseket. (lásd sportcsarnok telke és ezért nyilván az ára is összefügg ezzel) A helyi kis diktatúra és gátlástalanság (mit nekünk a törvény!) telejes mértékben jegyzői felelősség volt (törvényesség őre)
Ez sem lehetett indok.
Olvastam Károlyi gróf panamáiról a múlt százas elején, ez (ezek) is megérnének egy kis könyvecskét.
Majdnem egyetértek Veletek, van azonban egy-két dolog, amit nem tudok szó nélkül hagyni:
1/ A Ktv. megfelelő paragrafusai már az eljárás megindítása előtt is hatályosak és ismertek voltak. Az erre való utalás tehát nem ment, és nem is magyaráz meg semmit.
2/ Tulajdonképpen alkalmas vagy alkalmatlan volt a jegyző? Volt jogsértés, vagy sem? Mit állapított meg a fegyelmi bizottság? A döntés azt sugallja, hogy semmit. Ha mégis, akkor valaki(k) sáros(ak) a közös megegyezésben.
3/ Mi a végkielégítés forrása? Mert a döntéshozókon kívül egyetlen Érdi Adófizetőnek sem volt módja sem a kinevezésbe, sem a felmentésbe így vagy úgy beleszólni. Ez a képviseleti demokráciában rendjén is van. Az már kevésbé, hogy jó, vagy rossz a döntés, a döntéshozónak nincs anyagi felelőssége. SEMMI!! Az Érdi Adófizető meg fizet.
Van azért "jó" olvasata is a történetnek: az Érdi Adófizető hátradől, megelégedetten sóhajt, végre túl vagyunk rajta, és a 6 vagy 10 vagy 14 millió mégis csak kevesebb, mint a 40……..
Ebben semmi különös nincsen. A legtöbb jogi ügylet akkor hajtható végre, ha a jogorvoslati eljárás legfelsőbb szinten (is) jogerős. Ez alól általában az életveszélyre, közbiztonságra, stb. való tekintettel vannak kivételek (pl. életveszélyes épület tulajdonosának jókarbantartásra való kötelezése). Közérdek is lehet ilyen, s éppenséggel akár erre az esetre is ráhúzhatná a jogalkotó az azonnali végrehajthatóságot, de a másik lehetőség sokkal gyakoribb és kézenfekvőbb veszély: az elvben független hivatalvezetőt a politika el akarja távolítani és azonnal. E veszélytől kell a köztisztviselőt védeni. No nem Érden, csak úgy általánosságban. Ezt a békát most le kell nyelni.
A dologok ilyeténképpen való vége igazából azért zavar, mert azt sugallja (Sugallja? Mutatja!), hogy bizonyos szint fölött bármi büntetlenül megtehető, mert ha egyszer "birtokon" (azaz poszton) belül került az illető, onnan kezdve zsarolhatja a várost, bármit is tett. Ez sajnos nem kis morális zuhanást idézhet elő, úgy általában.
Idézem a Ktv. megfelelő paragrafusát.56. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a köztisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
Magyarán, ha az illető köztisztviselő sérelmesnek véli a fegyelmi határozatot, s bírósághoz fordul, akkor azt a határozatot végrehajtani nem lehet, csak a bírósági jogerős döntést követően.
1. Itt éppen nem ez volt a jellemző nézet évek óta. 2. hanem ez írtuk ide be nagyon sokszor. 3. Nem egyszerűen "kirúgni" kell, hanem alaposan előkészített eljárást kell lefolytatni, amiben egyértelmű tényekkel kell alátámasztani a döntést, és akkor nincs esélye nyerni. 4. Ez a legrosszabb lehetőség. De ezek szerint kapott pénzt...
Valahol megértem, ha az volt a motiváció, hogy ne legyen a város évekig jegyző nélkül, csak ez egy kicsit sántít. "Ha nincs közös megegyezés, akkor jegyzője sincs a városnak, mert nem tudjuk addig kiírni a jegyzői pályázatot amíg a jogerős bírósági döntés meg nem születik. (Az pedig legalább 3-4 év)" Ez szerintem csak akkor igaz, ha nincs fegyelmi eljárás lefolytatva. Mert ha annak a végeredménye az, hogy a jegyző elveszíti a hivatalát, igenis lehet új pályázatot kiírni, az esetlegesen induló munkaügyi pertől függetlenül. Vagyis a közös megegyezés csak akkor előnyös (legalábbis a városnak), ha a fegyelmi ügy nem megalapozott. De miért előnyös azt állítani, hogy nincs más jó megoldás? Vagyis bíróság előtt nem ált volna meg a dolog? Ez igazán érdekes lenne azok alapján, amit mindenki tapasztalhatott. Vagy volt olyan ügyes a jegyző, hogy úgy intézte, hogy ő semmiért nem volt felelősségre vonható? Akkor meg nem is olyan rossz jogász...
1. Ha fegyelmit kap a jegyző: koncepciós eljárás, politikai okokból. 2. Ha nem kap fegyelmit: ilyen pocsék jegyzőt még nem láttunk, miért nem rúgják ki? 3. Kirúgják a jegyzőt: pocsékoljuk a város pénzét, mert úgyis megnyeri a munkaügyi pert, aztán fizethetünk! 4. Megállapodnak a jegyzővel: hogyan lehet pénzt adni ilyen rossz jegyzőnek, inkább rúgták volna ki!
Ez a történet ennél azért kicsit differenciáltabb.
A volt Jegyző végül közös megegyezéssel távozott, s ennek a döntésnek minden részlete a határozat része.
A határozat pedig nyilvános. Csak a vita nem.
Ha nincs közös megegyezés, akkor jegyzője sincs a városnak, mert nem tudjuk addig kiírni a jegyzői pályázatot amíg a jogerős bírósági döntés meg nem születik. (Az pedig legalább 3-4 év)
