Igen, a rövid és igen drága filmtekercsekkel való takarékos gazdálkodás nagyon jó iskola volt arra, hogy az ember megtanuljon filmben, videóban tömören fogalmazni. A mai filjeimet videóra is ezzel a szemlélettel készítem. Ha barátaim felkérnek 1-1 esküvő megörökítésére, akkor utána mindig kétfajta kazettát adok át. Én is mindig végigfilmezek mindent, de a rokonsági vetítés számára egy kb. negyedórás filmet vágok össze. Aki kellőképp mazochista és kiváncsi a teljes anyagra, látni akarják az esküvő és a menyasszonytánc összes résztvevőjét, annak ott vannak az eredeti Hi8-as kazetták. De az összehívott rokonság szenvedését csak 15-20 percre szoktam csökkenteni. Ennek a tekercsnek mindig nagy sikere van, mert ebbe összevágom a legfontosabb, legjópofább, legviccesebb, legmeghatóbb jeleneteket és a rengeteg üresfutást könyörtelenül kihagyom.
sziasztok, pár filmet annó én is leforgattam gyerek fejjel, a szokásos banális témák, osztálykirándulás, szülinap stb.. teljesen másik világ, mivel 3 percenként kellett összerakni, minden másodpercnek a helyén kellett lennie
Az első kérdésedre nem válaszoltam.
Dombóváron 76-ban a Munkaebéd c. 3 perces groteszkkel, 77-ben Nagykanizsán a Rögös út c. 3 perces groteszkkel, 78-ban kaposváron a Svájcban forgatott Rheinfall vízesés c. 7 perces természetfilmmel nyertem díjat. Presszer Elektromantik c. lemezének egyik számára vágtam meg.
A Budai Fotó és Filmklubban kezdtem én is Bundics Zoli bácsi keze alatt még 64-ben a filmklubozást, de nem tartott sokáig, mert vidékre kerültem, a Balatonon élek.
A felirat élő képen a kettős felvétel módszerével készül. Ezért volt jó az N8-as, visszatekerhető gépek korszaka. Felveszed azt a jelenetet, amelyikre a feliratot szánod, aztán visszatekered a filmet a jelenet elejére. (Ezt halál pontosan meg lehetett tenni, mert az Admirámnak és a Ladának, Quartz5-nek kockaszámlálója is volt!) Ezután erre a jelenetre ráveszed a fekete kartonra ragasztott, kivágott, vagy festett világos színű feliratot. Fehér feliratot fekete alapra legegyszerűbben matt fotopapírra lehetett készíteni nagyítógéppel. Írógéppel pauzpapírra megírt szöveget 6x6-os Opemussal 18x24-es papírra nagyítottunk. Kemény papír, kis túlexpozíció kemény, hideg hívóban ragyogó eredményt adott.
De mindegy milyen színű a felirat, világos legyen, az a lényeg. Előhívás után vetítéskor pont az a hatása, mint a profi filmeknél. Ezt is lehetett még tovább variálni, hogy az egyes szövegek átúsztak egymásba. Ilyenkor a mondjuk 20 másodperc hosszú élő felvételt visszatekered az elejére, a felirat felvétel indulásakor nyitod, a végén lezárod a blendét. A lezárás mondjuk 1 mp, akkor visszatekersz 16 kockát és a második feliratot ráúsztatod 1 mp-es blendenyitással az alatta már meglévő 2 felvételre. A folyamatot addig ismételgeted, amíg az alap tart, illetve amennyi feliratod van. Vetítéskor az élőképbe beúszik a fehér, vagy színes felirat, majd átúszik egy másikba, harmadikba, végül eltűnik és kezdődik a film.
De lehet fekete feliratot is tenni a filmre, ehhez kellett a feliratkészítő készülék. Végül is egy gyárilag készített fémlemez volt, felnyitható üres felirattartó kerettel. Erre rárögzítettem a kamerát, így az optika azt a területet látta csak, amit a keret behatárolt. A keretbe raktál gépelt, vagy rajzolt kész feliratlapokat és lefilmezted. De ha üveglapra, vagy vízátlátszó rajzfilmes celloidra ragasztottad mondjuk a fekete betűket, akkor a világos, színes élő, mozgó háttérre került rá a fekete színű szöveg.
A fel, vagy legördülő, oldalról beúszó feliratoktól az animált feliratokig ezer megoldás létezik. Animációval sokféle hatásos felirat készíthető. Pl. nedves, lesímított homokba egy bottal betűrészenként írod meg a feliratot és állványon rögzített gépeddel kockázva veszed fel. Abból kell kiindulni, hogy vetítésnél 1 mp. műsoridőt 16, 18, vagy 24 képkocka ad ki. Az utóbbi két sebességet inkább az S8-as és a 16mm-es technika használja. Vagyis ha azt akarod, hogy a film címe 5 mp. alatt rajzolódjon ki a homokban, akkor N8-as filmmel a felirat készítését 80 kockára kell felvenned.
Jó szívvel ajánlom a Holló-Kun-Vásárhelyi: Amatőrfilmezés c. könyvét. Persze, hogy ismerem Holló nevét és műveit is, ez volt 40 éve a bibliám. Számos amatőrfilmes könyv jelent meg a 60-as-70-es években. Antikváriumokban még biztosan fellelhetők.
Bocs, hogy ilyen hosszú lettem!
Milyen témáju filmek ezek, mármint amiket készítettél? Nem ismerted véletelnül Holló Dénest?
Hogyan készíthették annó azt a trükköt- mert régebben láttam ilyet- amikor megy a jelenet és közben fehér betűkkel jön rá a felirat. Láttam ilyet az itteni Budai filmklubban, amikor még kicsi voltam.
1976-ban, 77-ben és 78-ban küldtem be filmjeimet a Dunántúli, illetve az Országos Amatőrfilm Fesztiválokra. Mindhárom évben volt díjnyertes filmem. 1977-ben Nagykanizsáról, az országosról Déry Jancsi a fiatalon elhúnyt népszerű riporter az én versenyfilmemet elvitte magával Pestre és a TV-ben kétszer is levetítették.
Ezután nálunk leült a filmezés, a korosztályom tagjaival a házainkat építettük, családot neveltünk és valahogy ellaposodott a filmklub mozgalom.
Én igazából a 2x8-as gépeket szerettem. Volt egy csodás háromobjektíves cseh gyártmányú Admira 8II.alfa típusú rugómotoros gépem, hát azzal fantasztikus trükköket lehetett csinálni! Kockánként is tudott felvenni, és 6 felvételi sebessége volt. 8, 16, 24, 32, 48 és 64 kép/sec. Vissza lehetett tekerni a filmet a többszörös felvételekhez, árultak hozzá kompendiumot, feliratkészítőt is. Ezután már tükörreflexes gépeket vettem, először egy 4x-es zoomos ruszki Quarz 5-öt, majd egy szintén 4x-es zoomos Ladát. A Lada is nagyon okos gép volt, rengeteg tartozékot adtak hozzá.
A szuper nyolcas technika a balfék amerikaiaknak lett kitalálva. Nem kell tudni befűzni, filmtípust beállítani, a kazetta elintézett mindent. Ez tette tönkre az amatőrfilmet is, mert technikailag a gépek alig tudtak valamit, amit a profi gépek tudnak.
Ez egy hosszú dolog, mármint, hogy mit filmezek. Kiskoromban játékfilmeket csináltam,ami első hallásra nem újdonság. Szerintem én azért koromhoz képest komolyan csináltam. Két forgatókönyvet is írtam. Az egyik volt a technikai forgatókönyv a másik meg a normál. Egyszerű gagyi sztorik, de felnőtt fejjel megnézve mégis van bennük fantázia. Szerintem.. MÁra ez megkopott. Nincs igazán fantáziám, viszont a film nyújtotta kép még mindíg tetszik annyira, hogy pénzt is áldozok rá. Nagykerben veszem a filmet, egyszerre mondjuk öt hat tekercset, aztán ha nyáron társasággal elutazunk akár külföldre, vagy csak ide a Velencei-tóhoz, nos akkor berreg a gép. Aztán jön a vágás, zene választás, csapat összehívás , gyöngyvászon föl, függöny behúz és máris berreg a vetítő. Nagyjából ennyi az én filmezésem. Ja, van egy- két animáció, meg klipp-szerű képződmény zenével stb. Hát ilyenek.Barátnőm mindíg mondja hogy szerinte nem vagyok a helyemen azzal, hogy nem ebben dolgozom.Én meg úgy gondolom, hogy nem hiszem, hogy jó lenne ha ezt csinálnám " profiként". A fene tudja. Nagyon szeretem a vágást. Azt hogy egy képet nem csak úgy ripsz ropsz, ahogy Te is mondtad, csak úgy a gombra tenyerelve készítek el. Az egész dolog ott kezdődik, hogy az emberek azt sem tudják szinte hogy melyik végén kell a videókamerába belenézni. Aztán meg ha rájönnek azt az öt-hat órát amit egyszerre felvettek nem fogják megnézni az életben. Hát ez az ami A super8 nál nem nagyon fordulhat elő és ezt is nagyon szeretem benne. Kétségtelenül meginogtam mikor egy éve lett egy vhs-c kamerám. Hát igen..., de azzal is úgy szoktam dolgozni mintha keskenyfilm-kamera lenne. Szeretem a dokumentum jellegű rövidfilmeket. Én magam még nem csináltam, de van sok-sok ötletem. El szoktam járni a MAFsz által szervezett film fesztiválra. Vannak gagyik de van egy két nagyon jó alkotás. Azt hiszem az elmult években neves rendezvénnyé is nőtte ki magát.
Szóval ennyit hát. És te?
Ha hang nem volt rajta, attól még lehetett S8 - létezik néma is, hangos is.
Milyen széles a szalag? Ha 8mm, és műanyag kazettában van, akkor S8.
Mi van a címkére írva?
Előhívatni? Szerintem Nagy Ákosnál érdemes érdeklődni - most nem tudok telefonszámot adni, de majd előkeresem (hacsak valamely kolléga nem előz meg...)
Csak beneztem ide, bocsi. Ecsem csinalt nehany felvetelt a gepevel (ez jopar evvel ezelott volt). Nem tom ez s8-e mert hang az nem volt rajta. Igazabol a lenyeg hogy sehol nem tudtuk elohivatni. A soos-ba bevettek ultek rajta 2 honapot (tobbszor piszkaltuk is oket) aztan visszaadtak hogy nem tudjak elohivni. Tan azota sincs elohivva mert nem talaltunk olyan helyet ahol meg hivnanak. Most sincs?
(nekem is van nemi hivatasos kozom az optikahoz, ha mar igy szoba kerult:)
A hét végén is filmeztem, gyönyörűek a színek mostanság. Hát ez a super8! Ha valakit elkap, nincs menekvés. Neked mi hát a fő foglakozásod?
Az optometrisa az optikus továbbképzett változata. Olyan szakember-khm..- ( nyakkendő igazítás), nos aki kontaktlencsét illeszt, szemüveget rendel, illetve ír fel. Magyarán ha valaki kompjuteres szemvizsgálatra jelentkezik egy optika üzletbe, az jó szerivel egy ilyen emberke kezeibe fog kerülni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem érdemes a szemorvos munkájábval összemérni, hasolnlítgatni, bár kétségetelenül vannak fedéspontok a tevékenységeikben. Az orvos alapvetően gyógyít, mindenki más legfeljebb gyógyászati tevékenységet folytathat. Ez is valmi hasoló. No, de bocsánat a többiektől mert kicsit eltértünk az alaptémánktól. Szóval szabadidőmben viszont filmezek méghozzá s8-ra. Ha van még kérdésed, gondoltatod megbszélgethetjük. Nagy tapasztalat volt, hogy mikor három éve kint dolgoztam Németországban milyen sokan foglalkoztak a keskenyfilmezéssel. Na jó, relatív, hogy mennyien, elég sokan, Volt például egy antikvárium nem messze tőlem és ott egy erre kialakított hátsó helyiségben több ezer s8 és n8-as játkéfilmet tároltak: Beszabadultam, ki se jöttem onnan aznap.( csak este)
Az amatőrfilmes megnevezés az eredeti nemzetközi szóhasználatban nem lekicsinylést jelez, csupán a státust. Olyan filmest, aki nem hivatásszerűen műveli a filmezést, aki nem abból él. (lásd: amatőr és profi ökölvívó, teniszező, stb.) Az amatőrség a köznapi nyelvben csak nálunk kapott pejoratív színezetet: a kezdő, pancser, kontár szavak szinonímájaként.
Többeket is ismerek, akik közülünk, egykori amatőrök közül váltak profikká, az egyik legismertebb a nagyon tehetséges Varga Csaba, aki a pécsi Yxilon amatőrfilm stúdió tehetséges tagja volt és lett belőle profi animációs filmrendező. Gyúrmafilmjeit a tv gyakran vetíti. Vagy a nagykanizsai Kotnyek István, akinek varázslatos technikájú kisérleti filmjein számos országos fesztiválon ámuldoztunk a 70-es 80-as években. Ma ő is hivatásszerűen operatőrködik a helyi városi tv-nél.
:-)
Másból élek, de 9 éves korom óta az a fixa ideám, hogy filmes leszek. Még nem jött össze telejesen, inkább csak filmezgetek.
Nem nevezem magam - és másokat sem - amatőrfilmesnek, mert ez lekicsinylően hangzik, függetlennek sem, mert függetlenség - szerintem nem létezik -, de profi sem vagyok, mert nem hivatásszerűen filmezek... Szóval nem tudom mi vagyok...
Most írtam volna ide egy linket a diplomamunkám régi weboldalával a másik végén, de TÁRék lezúzták - úgy tűnik sietnem kell az új oldallal, ha meg akarom mutatni...
(Lehet, hogy láma vagyok, de mi az az optometrista?)
Hogy érted,hogy még ma is..? Ma már szerintem nincs előhívás Magyarországon. Az előtted szóló kérdezte, ismerem e Ákost. Igen, természetesen és úgy tudom, hogy ő szeretne egy hívóberendezést építeni. Tudtommal sajnos sehol nem talált eddig korábban használt, leselejtezett gépet, vagy valamiféle leírást hívógépekről.Gondolom Sorry ezért hozhatta szóba a témát, talán ő is ismeri a srácot és így próbálna segíteni neki, illetve rajtunk...
Mellesleg a svájci " kalandokon" azért nevettem mert ugyan ezeket a történeteket én is már végigcsináltam. Hivatlanuk visszaérkezett kazetta.. stb.
KÉrdésem Sorry-hoz annyi, hogy ő most is valamiképpen a filmes szakmában van e, vagy mással foglalkozik? Az a gyanúm hhogy porfi filmessel van dolgunk...., nem?
Az Ofotért nem vállalt mozifilmhívást. A Főfotónak volt a Ferenc krt.3.szám alatt egy üzlete, hátul laborral. Ménkű nagy masina állt benne és hívta a tekercsek százait. Az Ofotérthoz beadott filmeket is itt hívták elő. Hogy hová lett innen, nem tudom, de gondolom még ma is ez a gép hívja az amatőr mozifilmeket.
Van a svájci laborálással némi rossz tapasztalatom:
Egy alkalommal a Magyar Posta volt a hibás, mikor egy határidős munkát föladtam Pesten, de a vidéki címemet írtam rá feladónak, mivel a megérkezésekor úgy terveztem, hogy ott leszek. Tehát adott a sárga borítékon két cím: címzett:KodakLab, Svájc; feladó: én, vidék. Valamint adott egy Budapesti postahivatal szőke alkalmazottja.
Találjátok ki, mi történt... :-)
Naná, hogy egy héttel a feladás után megkaptam - előhívatlanul. Át sem lépte a határt... Kétszer fizethettem a feladási díjat, és bebuktam a melót.
A másik eset szomorúbb, mert később érkezett a film, mint ahogy számítottam, és ennek az volt az oka, hogy Svájcból továbbküldték Hollandiába, ott meg nem tudom mi történt, de egy emulziót csak nyomokban tartalmazó vízblank tekercset küldtek vissza egy diszkrét zöld cetlivel, hogy valószínűleg a kamerába való betöltéskor sérült meg a film - persze ezen maximum a hasam foghatnám, ha lett volna kedvem röhögni, mert a 8-as anyagot a gyártáskor, vagy a laboráláskor el lehet cseszni, de a betöltéskor nemigen.
Régen az Ofotért-féle filmkidolgozást ki végezte? Gépesített volt, vagy kézi? Ha gépesített, akkor mi lett a gépekkel? A magyar filmlabor miért nem vállal 8-as hívást? (Frikciós hívógépbe bármilyen filmformátum befűzhető...)
Még egy kérdés : a kodak által gyárott nyersanyagra gondolok. Szerinted meddig gyártják még?
Bár a kérdés nem nekem szólt, de van tippem:
Addig gyártják, míg valaki megfizeti. Szinte csak az S8-as kazetta a lényeg, mert ha szépen megkéred Kodakékat, akkor olyan anyagot vágnak bele neked, amilyent akarsz - jópézé mindent.
Nem tudom, Nagy Ákost ismered-e? Ő ezt csinálja fekete-fehér Forte anyaggal. Szerintem színessel se lenne nagy kunszt, ha a Kodak megunná a 8-ast.
Igen használom, és sokkal jobban szeretem, mint a videót. A videó szószátyár dolog, túl kényelmes ahhoz, hogy az ember megtanuljon jó filmet készíteni. Nincs szükség önfegyelemre, nem kell átgondolni minden apró részletet, mert az anyag olcsó, hosszú, és törölhető, szinte töksötétben is használhatod, minden sarkon vásárolhatsz hozzá fölszerelést - a DV megjelenése óta pedig a házi cuccok is szinte tévé adásminőséget képesek produkálni.
Nem a video ellen beszélek, mert van amikor tényleg erre van szükség, de ha elmégy egy amatőrfilmes fesztiválra, akkor azt fogod látni, hogy teli van minden a videógagyival. Sokan azt hiszik, hogy ha rákönyökölnek a Rec-gombra, akkor már tudnak filmet csinálni. Ez eléggé lehangoló.
Hogy mire használom? Hát filmeket forgatok. Sajnos ritkábban mint szeretném. Dolgozok a weboldalon, ha majd lesz fönn néhány, szólok. Persze videóra is forgatok, de ha megoldható, akkor inkább a 8-as kamerákat veszem elő. Utómunkát viszont csak videón, és számítógépen csinálok, mert a film sajnos könnyen kopik.
Persze ez az álmom, de akinek van ilyen az hülye lenne eladni - általában csak aukciós oldalakon találkozni vele, de horribilis áron(legalábbis az én pénztárcámnak)
Beaulieu 5008 S
SUOMY! Ez kész! Ez a kamera gyönyörű!!!!!
Sajnos én nem tudok, vagy nem ismrek senkit kinek ilyen gépe lenne.Csak azt kérdezem, hogy Te mire használnád és használod e még egyáltalán az s8.as technikát.
Évtizedeken keresztül filmeztem, sok mindent eladtam a filmes cuccból, amihez ragaszkodom mindmáig: Eumig Mark dual (N8/S8) hangos vetítő, állványos, fémtokos, rugós gyöngyvászon, montázsasztalok, ragasztóprések és kb. 100 órányi jórészt saját film, de van még sok rajzfilmem, Chaplin filmek, meg a jó ég tudja mi még.
Én nem hallottam új S8-as kamerákról, ismereteim szerint a felvevő- és vetítő gépgyártással minden gyár leállt. De gondok vannak a filmbeszerzéssel, laborálással is, nem lehet már - vagy csak nagyon nehezen - vegyszereket, hívótankokat, üres orsókat beszerezni, vetítőbe való izzólámpákat sem kapni és ez a helyzet a montázsasztalokkal, ragasztóprésekkel is.
A filmet mára már jószerivel teljesen kiszorította a videó.
Szerintem az az oka, hogy most találtam erre a topicra - nem volt nehéz végigolvasni.
Eszembe jutott egy két dolog, majd írok, most nincs elég időm.
Egyébként ezek az "új kamerák" érdekelnének, mert én sem hallottam róla, hogy újra gyártanák őket.
Hp! Csak nem újonnan gyártott kamerákról van szó!!!? Ha tényleg így van..., szóval ha tudsz még e témában valamit,írd meg. Arra gondolok,hogy nem is tudtam a super8 as kamerák mostani gyártásáról. Úgy tudtam, ha valaki ezze foglalkozik annak a régi cuccokkal kell megbarátkoznia. Lehet én értem csak félre amit írtál:
"Nezegettem az ujabb S8-as kamerak arait"
Még egy kérdés : a kodak által gyárott nyersanyagra gondolok. Szerinted meddig gyártják még?
Még egy utolsó: Hol láttad ezeket a bizonyos kamerákat?
Üdveözlettel gbr
Szia,
de rég volt...
15 DIN... Inkább adnak meg sorfelbontást, ha igaz, a Hi8-asok 400, a D8 és miniDV-k 500 körül produkálnak. A vetíthetőséget azért az átírás minősége erősen befolyásolja. Tisztességesen elvégezve a DV már a 16-ossal van egy csoportban. (Születésnap, Táncos a sötétben, 28. nap, csak hogy a populárisabbakat említsem. DV, 35-ös blow-up, mozi). És ne feledjük a költségeket. Bár a transzfer baromi drága.
DV-ben, vagy 16-ban gondolkodunk, a 8-at kihagyom, amíg valaki meg nem győz.
Nezegettem az ujabb S8-as kamerak arait. Azt hittem hogy szivinfarktust kapok - meg a legolcsobb kamerak is 700-800 dolcsi korul vannak, lathatoan nem tul jo optikaval.
"Felbontásban szeritnem egy svhs-töl fölfelé jobb mint az s8. De egész más a képalkotásuk is."
Ezzel azert vitatkoznek. Normalis (pl. Kodak 15 DIN-es filmmel, tehat nem ORWO-ra gondolok) S8-as anyag kb. 1500-as oszlopfelbontassal dolgozik. Ezert keszitettek igen kispenzu stdiok S8-ra is anyagokat. Az mar eppen hogy a moziban bemutathato kategoria legalso foka, amit egy mini DV-vel soha nem lehet elerni.
Sziasztok! Már megint csak én itten ezzel a super 8 mániával. Van éééé valakinek rajzfilmje, vagy lerövödített játékfilmje super vagy normál8-as kivitelben. ( honrárium fejébe)
guaaa
