"Csodálkozom, hogy éppen te emlegeted a szófosást, noha te vagy itt ennek a másik nagy művelője."
'Nem hinném', hogy én 'tagolatlan', és indoklás/bizonyítás nélküli, állítás-özön-felsorolással 'terhelném' a fórum-olvasókat, mert én még 'a régi iskolát vallom', ahol azt tanították, hogy a lehető legrövidebb/legtömörebb megfogalmazás mellett, 'törekedni kell' a közlendőnk könnyű, jól olvashatóságára is, mert ez nem csak a könnyebb érthetőséget 'szolgálja', hanem tisztelet is a beszélgető-partnerek felé... ! ;-)
"A gyorsulás nem a sebességvektor abszolút értékének változása, hanem magának a sebességvektornak a változása. Tehát például lehetséges, hogy egy gyorsítóerő hatására éppen egyedül az iránya változik. Ez akkor történik, ha az erővektor merőleges a sebességvektorra. Pont ez az eset az egyenletes körmozgás. De ez a sebességvektorra merőleges gyorsulásvektor éppen annyira valóságosan létező gyorsulás, mint bármilyen más irányú gyorsulás. De ez az erővektor nem végez munkát a keringő testen, mert nem hoz létre az erővel párhuzamos elmozdulást."
Ez szerintem téves!/helytelen/hamis/rossz elemzés volt !
('nemkívánt' rész 'törlendő'... ;)
'Szedjük szét' .. ! ;-)
"A gyorsulás nem a sebességvektor abszolút értékének változása, hanem magának a sebességvektornak a változása."
Szerintem ez az állítás nem igaz. A "sebességvektor abszolút értékének változása" -csak 'magában'- csak irányváltás, "magának a sebességvektornak a változása", --'vektor-méret-változás' nélkül !-- energia változás nélküli,
mozgás irány változás.
"Tehát például lehetséges, hogy egy gyorsítóerő hatására éppen egyedül az iránya változik."
Rossz megfogalmazás ! Nem "gyorsítóerő" (mozgási energiát megváltoztató! erő) "hatására változik az iránya", hanem egy 'külső erő' hatására, ami nem okoz "mozgási energia" változást (sem 'plusz', sem 'minusz'), tehát -'kizárásos alapon'...? ;)- 'csak' "irány változtató" 'külső erő' hatás lehet. (nem 'csak'... ;) ;-)
"Ez akkor történik, ha az erővektor merőleges a sebességvektorra. Pont ez az eset az egyenletes körmozgás. De ez a sebességvektorra merőleges gyorsulásvektor éppen annyira valóságosan létező gyorsulás, mint bármilyen más irányú gyorsulás."
Ez sem igaz állítás. A valódi gyorsulásnál a test 'energiája' megváltozik ('plusz', vagy 'minusz'), míg "az egyenletes körmozgás"-nál nincsenergia változás, tehát az "az egyenletes körmozgás"-t 'előidéző' erők egyike sem "gyorsító" erő. ;-)
"De ez az erővektor nem végez munkát a keringő testen, mert nem hoz létre az erővel párhuzamos elmozdulást."
Szerintem meg igenis "az erővektor végez munkát a keringő testen", csak nem 'energia-növelő'/"gyorsító" munkát, hanem 'csak' 'irányváltoztató' (a 'kedvedért': "sebességvektor" irány-módosító) munkát. ;-)
/'még egyszer': miért 'mondanak' "gyorsulás"-t egy olyan 'valami'-re, ami nem az... ?!/ ;-/
"Mivel 'elismerted', hogy nincs ilyen 'energia többlet' "az egyenletes körmozgásánál", ezért -logikus!-, hogy nincs semmifélevalóságosan! létező! "gyorsulás"
Nem logikus.
A gyorsulás nem a sebességvektor abszolút értékének változása, hanem magának a sebességvektornak a változása. Tehát például lehetséges, hogy egy gyorsítóerő hatására éppen egyedül az iránya változik. Ez akkor történik, ha az erővektor merőleges a sebességvektorra. Pont ez az eset az egyenletes körmozgás. De ez a sebességvektorra merőleges gyorsulásvektor éppen annyira valóságosan létező gyorsulás, mint bármilyen más irányú gyorsulás. De ez az erővektor nem végez munkát a keringő testen, mert nem hoz létre az erővel párhuzamos elmozdulást.
A fizika megértését nem helyettesítik a te álokoskodásaid, se az, hogy "nemlétezőnek" meg "virtuálisnak" nyilvánítasz valamit, amit nem értesz.
Erre írták neked mások tömören, hogy a felső tagozatban majd megismerkedsz a vektormennyiségekkel.
Construkt 3915 "egy test mozgási energiája nem függ a sebességvektor irányától, hanem csak annak abszolút értékétől, ami természetesen változatlan az egyenletes körmozgásánál."
1., "egy test mozgási energiája nem függ a sebességvektor irányától,"
Egyetértek. ;-)
2., "hanem csak annak abszolút értékétől,"
Ezzel is egyetértek. 'De kérdem én'?: mikor nagyobb "egy test mozgási energiája", gyorsulás előtt, vagy gyorsulás után ? Szerintem gyorsulás után. ;-)
3., "ami természetesen változatlan az egyenletes körmozgásánál."
De ha a "test mozgási energiája" "változatlan az egyenletes körmozgásánál", akkor 'hol van'? az 'állítólagosan meglévő' "gyorsulás"-ból 'eredő'/'következő'/ /'származó'/'következményeként fellépő' "mozgási energia"többlet ??!
Mivel 'elismerted', hogy nincs ilyen 'energia többlet' "az egyenletes körmozgásánál", ezért -logikus!-, hogy nincs semmifélevalóságosan! létező! "gyorsulás", "az egyenletes körmozgásánál". (vagy pedig nem igaz a '2.,-es pont'... ;) /de akkor miért 'mondanak' "gyorsulás"-t egy olyan 'valami'-re, ami nem az... ?!/ ;-)
Mindig 'van valami', és ha valami az egyik helyről 'eltűnik', akkor 'csak annyi történt', hogy -egészben vagy 'részenként'- átkerült a teremtett világ egy másik helyére, akár úgy is, hogy a "4. dimenzióba" /"túlvilágra"/, de minden ami teremtve lett, az van, volt és lesz -- valamilyen 'formában'... ;-)
Egyet értek a fenti megállapítással.
Amennyiben úgy polarizáljuk a van-t, hogy megnyilvánulatlan,(mozdulatlan) potencia és a megnyilvánult, mozgásban lévő erőhatás, akkor a mozdulatlannak csak a helynélküli „kitöltöttsége”, telitettsége van. A mozgásban lévőnek, azonban van egy helye a mozgásra, amit maga körül kelt a kiterjedéssel. A kiterjedés egy időbeli folyamat, ami velejárója a térnek. A tér időben van, vagy ideje van a térnek, de egymás nélkül nem értelmezhetőek. Tekintsük ezt a létezés első megnyilvánulásának, a fundamentális alapnak. A téridő, minden további megnyilvánuló energiaformációnak a befogadója, amit általánosan anyagnak nevezünk. Az anyag speciális formáit az elemi részecskék, és a belőlük csomósodó atomok, molekulák, stb. alkotják.
Vegyünk példának egy vízmolekulát, ami két hidrogén és egy oxigén atomból áll. A hidrogén protonja és elektronja is külön mozogva teret képez maga körül. Együtt pedig a H0 atomot, annak sajátterét képezik. Az oxigén atomnak is van sajáttere. Ez az atomi sajáttér két szélsőértéket vehet fel. A gerjesztetlen minimálist, és a gerjesztett maximálist. A stacionárius állapotában a két érték között van az atom. Vagyis egy vízmolekula is képez olyan sajátteret, aminek minimális és maximális kiterjedtsége van. Ez mutatkozik meg a gáz (gőz), folyékony, és szilárd (jég) halmazállapot során. Ha eltekintünk a vízmolekulák alap rezgésein túli gerjesztésektől, akkor a legnagyobb térfogatban a gőz (pára) van, a folyékony víz a legkisebben, és közte a jég (kristály) térfogata van. Ha eltekintünk a többi atomtól és anyagi formától, és csak az egy darab vízmolekulát vizsgáljuk 1m3 téridőben, akkor az stacionárius állapotban, megállapodott gerjesztési szinten, a sajátterének megfelelő helyet von ki az 1m3 téridőből. Ha növeli a sajáttérfogatát, akkor többet, ha csökkenti kevesebbet. Egy végtelen nagy térfogatú anyagmentes téridőben, végtelen mennyiségű anyag nem lehetséges, mivel sajáttér csak egy van. Vagyis a végtelen téridő sajátterében véges mennyiségű anyag van, vagy a végtelen mennyiségű anyag sajátterében nincs téridő. Ha mégis együtt létezi a két sajáttér, akkor van átmenet, csatolás, kölcsönhatás a kettő között. Az elfogadott kozmológiai elmélet szerint, először a téridő keletkezett, majd az anyag. Szintén az elfogadott elmélet szerint, az anyag eltűnik egy fekete lyukban, ami a téridő szövedékén keletkezik. Tulajdonképpen a fekete lyukban lévő szingularitás egy téridő-nyelő, mivel ott az anyagnak legkisebb térfogatot képező formája halmozódik fel. A tömegnövekedés ezt mutatja. Ezen a logikán haladva, egy fehér lyuk téridő-forrásnak tekinthető. Ha a téridő forrásból fakadó téridőből is anyag keletkezik, az azt jelenti, hogy folyamatosan növekszik az anyag mennyisége, és vele a sajáttere az anyagmentes térben. Amennyiben a téridő mennyisége nem változó, mert elnyelődik egy térnyelőben, de előbukkan egy térforrásból, akkor az anyagi sajáttér is változatlan mennyiséget jelent globálisan nézve. Ebben a kontextusban a globális a végtelent jelenti, vagyis egy körforgást, egy folyamatot, a megváltozást. Mi az ami megváltozik? Az anyagnak a megnyilvánulási formája változik. Az energia tömeggé konvertálható, és vissza. Az energia képezi a téridőt és a mozgást, a tömeg a tehetetlenséget, a mozgatottságot képviseli. Ezt mutatja a fekete lyukban felgyülemlő tömeg mozdulatlansága, egy galaxis központjában. A galaxis téridőben való elmozdulásától függetlenül. De mivel a tömeg nem koncentrálódik egyetlen nagy fekete lyukba, van rá lehetősége, hogy elpárologjon. Hawking után szabadon. Mi lesz az elpárolgott tömegből, hát energia. A mesének vége, aludjatok jól, álmodjatok szépeket.;-)
"ha valóban lenne gyorsulás "egyenletes körmozgás"-nál, akkor az azt is jelentené, hogy az "egyenletes körmozgás"-al haladó test energiája folyamatosan növekedne"
Egyáltalán nem növekedne, mert egy test mozgási energiája nem függ a sebességvektor irányától, hanem csak annak abszolút értékétől, ami természetesen változatlan az egyenletes körmozgásánál.
Te tényleg fel se fogod, mennyire lejáratod magad az itteni szerepléseddel?
Ebből az emberek nem csak azt vonják le ám, hogy te tudatlan vagy a fizikáról!
Hanem minden más téren is hiteltelenné teszed vele magad. Mert hogyan is vehetnénk komolyan tőled akármit, ha látjuk, hogy te lazán véleményt mondasz bármiről, és minősítesz olyan dolgokat, amelyekről ennyire nincsenek ismereteid.
Azzal pedig hogy folyton idekevered az istenhitedet, szándékod ellenére ártasz még a vallásodnak is.
Mit cáfoljak tételesen, tökfej? Amíg annyit sem tudsz, hogy mit jelent az, hogy valami vektormennyiség? Ami az egyik legalapvetőbb fogalom, ha valaki fizikával akar foglalkozni? Amit már az általános iskolában meg kellett volna ismerned?
De te mondasz véleményt Einsteinről meg a relativitáselméletről...
őszszakál 3904 "a semmi azért nem lehet, mert bizonyíthatatlan a léte? Mi más adhatna igazolást a semmire, mint valaminek a hiánya? Ennél fogva a semmi, egy fogalom a hiánynak általános, mindenre kiterjedő megnevezésére. A speciális hiány, az már a nevesített dolgok hiánya."
Kilroy 3905 "Maga a semmi általában, az általános semmi, az természetesen a dolgok általában vett hiánya. Bármilyen dolog hiánya, ha úgy vesszük :)
Ez viszont szerintem nem biztos, hogy bizonyítást igényel.
Talán azért, mert lehet, hogy már inkábbfilozófia, mint fizika :) "
(Is, is ... ! ;) ;-)
Szerintem olyan, hogy "semmi" -- nem létezik.
Mindig 'van valami', és ha valami az egyik helyről 'eltűnik', akkor 'csak annyi történt', hogy -egészben vagy 'részenként'- átkerült a teremtett világ egy másik helyére, akár úgy is, hogy a "4. dimenzióba" /"túlvilágra"/, de minden ami teremtve lett, az van, volt és lesz -- valamilyen 'formában'... ;-)
Mert hisz' minden ami van, az Isten-'ből' és -ben! van, tehát ha valaki azt mondja, hogy az Abszolút Létező akár egy legkisebb része is 'nemlétezővé' (sic!), "semmi"-vé válhat, az blaszfémia ! (Isten-káromlás)
"Majd a felső tagozatban megismerkedhetsz a vektormennyiségekkel, addig bírd ki valahogy."
Hiába "vektorozol", ha valóban lenne gyorsulás "egyenletes körmozgás"-nál, akkor az azt is jelentené, hogy az "egyenletes körmozgás"-al haladó test energiája folyamatosan növekedne, mert ugye a 'gyorsultabb' (sic!) test nagyobb energiával 'rendelkezik' (E=mc2 ;), mint a kevésbé 'gyorsultabb' (sic!) test.
Vagyis így minden forgó test egy -kvázi- perpetum mobile lehetőség lenne... ;-)
Az a semmi, ami egy nevesített dolog hiánya, nem létezése, mondhatni valóban speciális vagy akár relatív semmi, az igényelhet bizonyítást.
Maga a semmi általában, az általános semmi, az természetesen a dolgok általában vett hiánya. Bármilyen dolog hiánya, ha úgy vesszük :) Ez viszont szerintem nem biztos, hogy bizonyítást igényel. Talán azért, mert lehet, hogy már inkább filozófia, mint fizika :)
A megfogható (és persze a hiánya, a megfoghatatlan) viszont már empíria is lehet, nem csak filozófia :)
„Ami nincs, az leginkább semmit se bizonyíthat se pro, se kontra.”
Ez azt is jelentheti, hogy a semmi azért nem lehet, mert bizonyíthatatlan a léte? Mi más adhatna igazolást a semmire, mint valaminek a hiánya? Ennél fogva a semmi, egy fogalom a hiánynak általános, mindenre kiterjedő megnevezésére. A speciális hiány, az már a nevesített dolgok hiánya. Az általános, meg a speciális párosa olyan, mint a relatív, meg az abszolút párosa. Ez még cizellálható a megfoghatatlan és a megfogható párosításra is. ;-)
Én nem hiszem, hogy gyűlöli Einsteint. Mit lehet egy fizikuson gyülölni.Nagyon sokan támadják Einsteint. Többek közott én is, pedig egy szót sem értek az egyenletekből . Mára én is elbizonytalanodtam.
A Holdon a Foucault ingának el kellene fordulni, amennyiben a Hold forog. Azonban ingás kísérletet még nem végeztek a Holdon, tehát nincs bizonyíték a Hold forgására.
A Holdon nincsenek tengerek, így az Eötvös effektus kimutatását célzó hajós kísérlet a Holdon nem végezhető el.
A Holdnak nincs légköre, vagyis nincsenek a forgásra utaló légköri jelenségek, nincsenek uralkodó szelek, ciklonok, hurrikánok, tornádók.
Nem korrekt következtetés, hogy ha valami nincs (mert nem tesztelték kísérlettel vagy mert természetes okból nem lehet), az alátámasztaná valami létezésének hiányát (persze amíg a kísérletet el nem végzik, a valami létezését se bizonyítja; ami természetes okból nincs, az nyilván sosem fog semmit bizonyítani sehogy). Ami nincs, az leginkább semmit se bizonyíthat se pro, se kontra. Nem hiszem, hogy tudományosan túl elegáns ez az inszinuáció, csúsztatás. Csak magad alá vágsz ezzel.
De fogalma sincs, hogyan lehetne ezt a víziót korrekt módon realizálni. Csak ezzel a bugyuta gravitációs főnökséggel próbálkozik, ami folyton szétfeslik a kezei között. Már évekkel ezelőtt észrevettem, hogy mit próbálna elérni ezzel a lila dumával, hogy "lokálisan abszolút". De az is nyilvánvaló, hogy teljesen esélytelen rá, mert képtelen a precíz gondolkozásra. Ezért retteg a matematikától is, ami azonnal az orrára koppint, amikor a szavakkal próbálna maszatolni. S képtelen az önkritikus korrekcióra is, ehelyett első reflexből hazudik.
Az már a külön személyes tragédiája, hogy pont azt az Einsteint gyűlöli annyira, akinek ez sikerült, ami után ő ácsingózik reménytelenül.
"Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs! sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása !"
Egyenletes körmozgásnál, ha az erőtér centrális (mint amilyen az égitestek körüli keringés), akkor még a sebesség iránya sem változik, mert centrális erőtérben a körmozgás jelenti a változatlan irányú mozgást.
"Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is."
"Centripetális gyorsulás. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik."
A gyorsulás sebesség változást jelent.
Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása ! (két, nem egyirányú erő-hatás okozta, haladási irány változás)
Ebből adódik az az 'érzés', amit virtuális! gyorsulásként érezhetünk pl. egy járműben kanyarodáskor akkor is, ha a jármű sebessége nem változik... !
Tehát az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!valódi gyorsulás, csak virtuális! gyorsulás 'érezés'. ;-)
