"Szinte biztos hogy ehhez van köze, hiszen bizonyítottan a 13. században épült Árpád-kori torony"
Már itt ferdíted az igazságot (hazudsz), hiszen biztosan csak annyi tudható, hogy Túronynak (Turulnak) a 13. században már biztosan volt temploma. A templom meg ugye nem torony. Az Árpád-korban a kisebb templomokat gyakran torony nélkül építették. A továbbiakban, ha idézek, az Balázsik Tamástól lesz, aki a templom történetét kutatta.
"Az 1766-ban még jó állapotban lévő haranglábat a harangon lévő évszám alapján 1730-ban állíthatták."
Harangláb, érted? Vagyis a 18. században még nincsen tornya. Ha lett volna, oda teszik a harangot. Ez világos, ugye? De térjünk vissza Balázsikhoz!
"1827-ben ismét tatarozták a templomot. Ekkor épült a torony, melyet a 18. századi nyugati ablak ajtóvá alakításával kapcsoltak össze a karzattal."
Ez már a 19. század! A teleülést pedig már bő 400 évvel korábban Thuron alakban jegyzik.
Forrás:
Balázsik Tamás: A túronyi református templom In.: Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
Egy szart, amit az 1897-ben írtál az úgy baromság ahogy, "Avarrajz" felhasználóval jól ki is tárgyaltuk a témát, de azért beszóltál egyet a semmire. Előbb szét kéne nézni rendesen...
Ez is nagyon amatőr, már ne haragudj. Már ezzel a téglalappal tüntetni a várt illetően.
Mert az is közismert hogy az első vár az nem az ami ma van. nagyon nem. Az KÖRÖS VÁR lehetett. És nem téglalap forma. A mai verzió már a többedik kiadása ennek. Az elsőnek még a pontos helye is vitatott, nem a létezése, mert biztosan létezett, hanem a pontos lokalizációja.
Délvidéken is volt Körös megye ma Kapronca-Kőrös. Kőrös megyében is volt Kőrösvár, ami ma már Kőrös város. Ugyanez a szituáció a román oldalon is csak épp Kolozs megnevezéssel, ami Kolos is volt. Ezek pontosan ugyanazt jelentik. Az Erdélyben lévő Kolozs (vár)megye körkapcsolatát a Sebes-Kőrös is megtámogathatja.
De egyébként az eredeti KOLOSTOR is KŐRÖSTOR(ony), körtorony amivel az rendelkezik, körtornyokkal épült fel. Éppen ez a jellemzője. Ezért körértelmű a KOLOS forma is.
De KOLonc, KÖLdök, KOL-KÖL részei is KÖRök. KOLbászban is alapfogalom a kör, karikázzuk. Nézzük mi is a KÓLÓ. Ez egy KÖRTÁNC. Biztosan semmi köze a KÖRhöz így aztán nem lehet.))...
"Arra gondolok, hogy leírom X hangalak régen használt változatát, és figyelembe se veszed, mikor azok TÉNYEK."
Íme a figyelembevételem:
"Igen, vannak ilyen egykor azonos hangzású kapcsolatok, ahol mindegyiknél elfogadható a kör jelentés (pl. a görbültség már nem) de nem mindenütt."
Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed...
"De a K_L is sokszor, a KOLOSVÁR, a KOLOZSVÁR, KÖRÖSVÁR, és ha utánanézünk, akkor ténylegesen egy körös várnak épült és ez lett megnevezve."
Ami persze téglalap alakú vár...
"Családnevekben is van KÖRÖS(KÖRÖSSY, meg van KOLOS/KOLOSSY is. Egyjelentésű dolgok több formában."
A KOLOS mióta körértelmű?
"2. állomás: Elkezd beszélni.)) ugye milyen logikus?... Ez fordítva nem megy, mert csak így működhet..."
Akkor légy szíves és vedd figyelembe és ne a háromhangú gyökökkel, meg a többhangú hangutánzó szavakkal kezd, hanem az egy- kéthangúakkal, amiket már ki tudtunk ejteni, és bizonyos dolgok megnevezésére már használni is lehetett.
Szinte biztos hogy ehhez van köze, hiszen bizonyítottan a 13. században épült Árpád-kori torony az ásatások szerint is, és 1237. év a helység utolsó bizonyított megnevezése TURUL néven. Utána már így nem került megnevezésre. A bíróságokon az ilyeneket hívják közvetett bizonyítéknak.))
De a többi tornyos hasonlatú település mögött is valós tornyok állnak, biztos nehéz észrevenni a logikai kapcsolatot, vajhh mitől lehet ez így.)) Nekem mindegy mit fogadsz el és mit nem, számomra egyértelmű a dolog, úgy is mondhatnám hogy nyilvánvaló és kézenfekvő. De hagyjuk is, aki nem akarja érteni, most mit lehet tenni vele...
A mellébeszélés nagyon megy, azt látom. Azonban a lényeg az,hogy korábbi állításodat Túrony községről, miszerint "Majd egy Árpád-kori templom (torony) okán változott meg a neve." (1887), nem tudod igazolni.
Minden települést már csak nem nevezhetnek toronynak. De elég sok van így is, nem pusztán "csak néhány", eléggé sok. Sok elnevezés mára már nem önálló település, hanem településrész neve. mint mondjuk Nitra városában van Kistormos meg Nagytormos is éppen. Voltak önállóak is. Több TERENYE is van, Terény is van, Tornyos a mai SZlovákia és a mai SZerbia területén is van, több tornyos XYX nevűek, TORNA vármegye és települései, a TORMA is volt, akkor ilyen tornyos, olyan tornya, vagy épp TORNA formában stb, Torontál megye és ezeket egyszer mind összeírva látszódna, hogy milyen sok van belőle.
De ez olyan hogy a VÁR szó is sok településünk eleme. Eleve a VÁROS szó ezáltal jött létre...
Szóval feltételezés. Ami annyit tesz, hogy épp nem lehetetlen de biztosnak nem mondható. Amiért én nem tartom valószínűnek a templomtornyos teóriádat, az a következő. Már az Árpád-korban országszerte nagy számban álltak templomok, viszont csupán néhány településünk őrzi nevében a torony, tornyos szót. E néhány esetbe sem a település temploma a névadó, hanem a térség urának-urainak lakó, vagy őrtornya.
Azok még nem azok az idők, ahonnan tömegesen volnának magyar nyelvemlékek. Annyi bizonyos, hogy 1237-ben még a régi Turul megnevezés megvolt okiratban, és az is bizonyos hogy még ugyanebben a században már állt itt egy templom szép nagy toronnyal. Önálló plébániával rendelkezett később. Feltehetőleg valamikor itt ez időtájt változhatott meg a név is. Ha épp Mezőcsicsópuszta a korábbi neve, akkor is valószínűleg toronyszerű nevet kap a település, ha így akarják a torony végett...
Eredeti neve TURUL volt. Majd egy Árpád-kori templom (torony) okán változott meg a neve. Mivel épült egy TORONY, ezért lett TÚRONY. TÚRONY = TORONY.
Nem olyan furfangos ez, mint elsőre tűnik.)) Egy halom településnévben TORONY van, ez egy gyakori elnevezés, KIS-TORMOS, NAGY-TORMOS és pont most írtam le nemrég egy halom tornyot a régi alakjában, ezek mind azt jelentik hogy TORONY. Nem elszigetelt jelenség, nem egy településben van ott, hanem rengetegben...
KÖR szó: mit csinált ebből a latin?... Azt hogy CIR. Vélhetően akkor még K hangot se használt, nemhogy Ö hangot, amit ma sem, tehát létrejött egy torzult KÖR CIR formában. Ebből van a CIRcle is. De ettől még nem lesznek latin eredetűek a CIR-CER kezdetű szavaink. A CIR-kulál szó sem, körkörös amit jelent.
A CER-uza szavunk is ha átírjuk, teljesen érthető lesz magyarul, mert a CERUZA = KÖRÖZŐ . Ez az eszköz ilyen, ez a rendeltetése mert ha rajzolunk, írunk, kerekítünk és KÖRÖZÜNk vele. Tehát ez is annyira latin jövevényszó, hogy valójában egy magyar KÖR szó eltorzított formájából indítunk, és még a magyar toldalékolás is kivehető belőle...
"Remélhetjük, hogy ez a fórum nem finnugrista felmondóverseny?"
Nem, dehogy! Sőt! Megnyugtatlak, itt viszonylag kevés a tudomány eredményeit elfogadó, a különféle igazolatlan,délibábos, áltudományos teóriákhoz szkeptikusan viszonyuló hozzászóló.
Ha megengeded, segítek kicsit, mert látom problémás számodra bizonyos szavak helyes értelmezése, megfelelő használata. Szóval az van, hogy egy kérdést feltenni és a "toporzékolni" az nem szinonimák. Eme két tevékenység egymástól meglehetősen eltér. Analógiát sem fedezhetünk fel köztük. Ez nálad valahogy rosszul rögzült. Érdekes, hogy miközben jelenlegi nyelvállapotunk is így kifog rajtad, még van kedved beleártani magad nyelvünk történetébe.
Igen létezik Túrony település, de elnevezése nem köthető sem a túr igéhez, sem a torony főnévhez.
RÁZ-REZ(zen) ROZ(oga) de a RÉZ anyag is nem rokonai a ZÚG, ZUHan szavaknak, közös pontjuk hogy a Z mint hang mindnek részese a valóságban is mint hallható hang. De a RáZ-REZ-ROZ formák már tényleg közeli rokonok. Sőt a REZ továbbfejlődve már RESZket lesz ha valaki reszket, hát ennek köze van erősen a REZgésnek. De a zúgásnak nem sok köze ehhez.
RÉZ szó is REZgő értelmű, mert REZONÁL az RÉZ-ZENÉL fordíthatjuk le, és valóban hiszen a RÉZ az egyik legfontosabb hangszeralapanyag. Nem véletlen hiszen jó REZgő anyag, jól RÁZkódik ha épp így mondom.
1: De közvetlen a KÖR származékai a szavak, azt jelenítik meg az új szavakban is. Ezért mondom hogy elbeszélünk egymás mellett és elnézel a közölt tények mellett is. Nem úgy értendő, hogy mindenre válaszolni kell, azt én sem tudom megtenni, egyszerűen az idő végett, nyilván nem írhatunk non-stop.
Arra gondolok, hogy leírom X hangalak régen használt változatát, és figyelembe se veszed, mikor azok TÉNYEK. A KER a KERING szóban KÖRt jelent. Nem csak pusztán némiképp kapcsolatos vele, hanem jóformán egyenlő vele. mert a K_R a KÖR gyöke. De a K_L is sokszor, a KOLOSVÁR, a KOLOZSVÁR, KÖRÖSVÁR, és ha utánanézünk, akkor ténylegesen egy körös várnak épült és ez lett megnevezve.
Családnevekben is van KÖRÖS(KÖRÖSSY, meg van KOLOS/KOLOSSY is. Egyjelentésű dolgok több formában.
Mint a TORONY is van TORNYA, TERENYE, TORNA, TORMA, TOROMA, TÚRONY, TORNYI, TIRNYES-TORNYOS kifejezés is van. Ezek akkor is egy dolgok, ha tetszik ha nem, mind volt használatban, persze ma a TORONY szót használjuk, de ugyanakkor a településeink és családneveinkben megőrződtek a régebbi verziók is.
A KÖR fogalmát elődeink sem pusztán csak és kizárólag egy 360 fokos önmagába záródó vonalú dologra értették csak. És ma sem csak így értjük, még egyes valódi KÖR kezdetű szavunkban sem. Az autóbuszok KÖRjáratai sem fognak 360 fokban körözgetni, mégis a KÖR szót használjuk rá. Pedig ez kevésbé KÖR, mint a KERing KERje, mert ez utóbbi egy KÖRmozgást kifejező szó. Aki bizonyos ügyekben KÖRültekintően jár el,ma már az sem úgy értendő hogy kiáll az utcára és 360 fokban körbenéz, hanem odafigyel mindenre.
De akkor is a KÖR az alapja az egésznek, ami K_R és nem csak a pontos KÖR hangalak. A K_R adja meg a körértelmet megannyi más nem pontosan KÖRként indított szóban is.
Egy szócsoport a RÁZ, REZEG, ROZOGA, ez is hangváz, már ránézésre is látszik ezen szavak közelisége. Pedig a R_Z közt is láthatjuk hogy megváltozhat a magánhangzó, megőrzi a szó ezt a RÁZós értelmét.
Ezt már sokszor írtam, de úgy látszik még sokszor le kell: figyeljünk és koncentráljunk a sorrendre.))
Tehát 1. állomás, mint alapvető szükséges feltétele a beszédnek: Az ember már ki tudja ejteni a hangjait.
És ebből, mint alapvető feltételből születhet csak meg a 2. állomás: Elkezd beszélni.)) ugye milyen logikus?... Ez fordítva nem megy, mert csak így működhet...
"Kár adnod az értetlent! Az egész topik erről szól és ennek a tagadásáról."
Nem világos számomra, hogy mit értesz az "erről" alatt. Lehet, hogy számodra sem, különben megpróbáltad volna szabatosan körülírni. Javaslom is, hogy próbáld meg. Ha ez sikerül, akkor máris közelebb kerültél ahhoz, hogy érdemben is véleményt nyilváníts, okosan érvelj. Ha már mindez jól megy, máris nem érzed majd szükségét az indulat-vezérelte minősítésnek.
"K_R egy hangváz gyök, a gyökök/gyökerek lényege hogy összefoglalnak. De mégis egy szóval kifejezhető a dolog, azt mondjuk hogy KÖR."
Ez a különbség a kettőnk álláspontja között: Te egyetlen szóval (kör) fejezed ki a különböző gyökök jelentését (mindre ráhúzod, hogy KÖR értelműek), én meg azt mondom, hogy csak a KÖR gyöknek van 'kör' jelentése, a többi ennek a jelentésnek (és egymás jelentésének is) a rokonai. Más szóval egyikük sem körjelentésű, hanem csak KAPCSOLATOSak a körrel. Tudom, hogy ez neked furcsa, de a kört nem szerelheted a kocsi kereke helyére. Ez két külön fogalom, két külön jelentésű gyök, ugyanakkor egymással rokonok.
Mások a görbeséget, kerekséget látják a K_R vázban...
"De a nagyjánál még ma is teljesen egyértelmű a KÖR kapcsolat."
Így helyes.
"A KERÍTÉS nevű dolog is volt egykor KÖRÍTÉS, a KERÍT szót még KÖRÍT is mondták."
Nem kell ragaszkodni a 'kör' szóhoz, mert attól nem lesz kör, a szögletes kerítés, hiszen itt egy elvont dologról van már szó, amivel arra képre utalunk, hogy valamilyen területet egy folytonos kerítéssel elválasztunk a környezetétől. (elkezdjük építeni, majd visszatérünk oda, ahol elkezdtük, más szóval 'körbe' kerítettük.)
"Akkor ott van az hogy ÉNEKKAR, ami ÉNEKKÖR is. Vagy a tanári KAR tanári KÖR formában volt használatos."
Igen, vannak ilyen egykor azonos hangzású kapcsolatok, ahol mindegyiknél elfogadható a kör jelentés (pl. a görbültség már nem) de nem mindenütt.
Azért ragaszkodok inkább ahhoz a megoldáshoz, hogy ezeket a gyököket a 'kör' jelentés rokonaiként tartsuk számon, mert ez jobban fedi a valóságot.
A legnagyobb probléma, mikor a kör értelmet a K_R hangvázzal kötjük össze, mintha ez a váz adná a körértelmet. Lásd az egyéb "körértelmű" gyököket: GUR, PÖR, FOR, SER, TOR.
Mert ugye, a TÉR is körértelmű hiszen, ha körbenézünk akkor a magunk körül látjuk a teret. Hovatovább mindenre ráhúzhatjuk a körértelmet, még a TÉVed szó gyökére is, mert aki téved az eltér a helyes iránytól, tehát elgörbül az útja...
"3: Z hangos hangutánzatok : valahogy ki kell mondani, így van épp ZIZ, meg RE-ZZ, meg Zümm, Zúú, és egyebek. Itt még magas szintű filozófiát szerintem kár keresni, valahogyan ki kell mondani őket és kész."
A Z hangot simán ki lehet ejteni magánhangzó nélkül is, éppen úgy, mint egy magánhangzót. Ha egy szúnyogot utánoz valaki, csak Z hanggal teszi.
Ha nagyon precíz akar lenni, akkor résnyire nyitja ajkait, s ettől a Z hang kap egy kis Í színezetet, de ekkor sem mond valós I hangot.
"De a REZZ forma már érdekesebb, mert ez a RÁZkódás gyökszava lett"
Nnnna, megint ez a "ráhúzok valami jelentést a gyökre"... Egyik sem lett a másik gyökszava! Csak rokon jelentésük van.
"Komoly hangutánzó gyökké vált a R_Z és a fordítottja a Z_R is."
Igaz, de ezzel a gondolatmenettel csak eddig lehet eljutni.
A ZÚG, ZAJ, ZAVar, ZENe, ZOKog, ZUHan, ZÚZ gyökök is hasonlóak, ugyan az az utánzó Z hang van bennük, és még a jelentésük is hasonló, pedig más a hangvázuk. Ja, és egyik sem a RÁZkódás gyökszava. Itt már csak a hangok önálló jelentése segít: A felsorolt gyökökben (+ a ZÁR, ZÚZ...) ez az egyetlen közös hang, aminek a jelentése is ott van benne mindegyik gyökben.
"Hangutánzással indul el ennek a karrierje. És mint korábban is írtam, sokszor egy hangjelenség nem csak 1 hang, hanem hangpár, vagy hanghármas, időnként több is."
Ez első mondat telibe talált. A másodikhoz: A hangutánzás a hamis mássalhangzóknál (z, sz, s, r, f, h, ahol egyedül is kiejthetők) nem volt szükség semmilyen "segéd" hangra ahhoz, hogy egy természetes hangot utánozzanak. Később persze megtették, a pontosítás, a jobb beazonosítás okán.
"Ahogyan egy CSORgó víz sem csak CSét hallatt, ott is valósan párhuzamos vele az R is, csak nyissunk meg egy CSAPot, és hallani fogjuk."
Csakhogy, amikor a természet hangjait kezdtük utánozni még nem tudtunk beszélni. Mert a beszéd úgy kezdődött, hogy nem tudtunk beszélni, szavakat (hangsorokat) kimondani.
A testrészeken való számolás az ősi, ez adja a hattal való számolást, ami a mai napig él.
A számok nevei több nyelvben megmaradtak töredékesen a testrészek neveivel a tizes számrendszerre való áttérés után is.
Aztán, egyszer, amikor valaki rájött, hogy a számok, a számolás az egy elvont valami, egyben arra is rájött, hogy számolhatunk akár az ujjainkon is. (Mivel az emberek többsége jobbkezes, így azzal mutat, természetszerűleg a bal kéz ujjaival kezdi a számolást., rámutatva.
A hatos szám így a jobb kéz hüvelykujja lett.
(Úgy néz ki, hogy nem mindenki tudta ezt a számolási módot megérteni, azaz nem értette meg a számok lényegét. Ebből néhány kifejezésünk fennmaradt:
„Nem jut ötről a hatra”. „Ötöl-hatol”. „Összehord hetet-havat” (de nem hatot)
Pl.:
Mongol: doloovor : index finger [OM dolughabhuri < dolugha-; see dolooh]
............. doloo : seven num [OM dolughan < dolugha-]
