Másképp gondolom : szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" Fantasztikus kitaláció egy egyébként jó képességű nyelvésztől, szeretem is olvasni, amikor a magyart, mint ősnyelvet indokolja, illetve amikor észreveszi az idegen szavak mögött a hazait. Eddig príma, eddig profinak tartom. De mikor belevág a konkrét gyökösítésbe, kábé a falra mászok, úgy látszik hogy nem igazán érti. Pl szókezdő mássalhangzókat nem lehet gátlástalanul cserélgetni, másik gyök lesz sokszor az a szó már így. Hasonló hallású hangoknál működhet még a dolog. GÖR-KÖR elvan egymással, vagy a TOL és TOJ, amelyek beszédben amúgy is gyakran hasonulnak, de a SZOR-SZÖR -SOR formák már teljesen más dolgok mint a KÖR-GÖR témája. A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg, szerzünk és szorzunk, ami származik is szorzódik, szervezettség, szórás, látni a mögöttes tartalmat. Ez már nem az ÍV-ről szól. Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon, de hangváz által ki tudom listázni hogy közös szavak, mint . K_P , mint K_SZ, mint K_R, fog inkább egy irányba mutatni.
Legalább is én itt találok sokkal több értelmet, ezért lehet DŐL-DŰLŐ-DÚL- szé-DÜL , ezért lehet BÍZ-tat---BUZdít.
Ezért lehet GŐZ-GÁZ. Ezért lehet KÖR-KOR- KER, ezért lehet a FASZ-FESZ-ülő, ezért lehet a PARÁZSOL-PERZSEL-PORZSOL- PÖRZSÖL egybevágó hangalak egy nagyon hasonló értelemmel. Nincs PA-PE-PO-PÖ gyök itt, egy P_R TŰZkapcsolat van, amit megannyi szavunk mutat. PIR-os, a tűz színe. Vagy a VÉR színe, akkor veres-vörös. Ezek hasonlatok. Tűz és a vér színei.
MEZ egy bevonat. MEZŐ is, a MÉZ is, a MÁZ is, a MÉSZ is, a MÉZga is, aki MESZEL az bevon, MEZt húz a MEZtelen falra. MÁZol aki mESZel, én ezekben találom meg az egyértelmű kapcsolatot. Egy Go még GOMB-GÖMB is lehet, itt nyilván látjuk a kapcsolódást. De egy KŐ sem illik már ide, hiszen egy KŐ sokféle formát felvehet, legtöbbször nem is épp körforma, bár néha az is lehet, de egyébként egy tök változatos megjelenésű dolog. Nem biztos hogy íves, random alakul épp milyen. GÁZ-GŐZ dologba is nehéz íves értelmezést vinni, terjed a légnemű mindenfelé, de a légmozgástól függ épp ez hogyan történik.
F_R mögött forgás: farag, fúr, fúrkászik-fürkészik, fergeteg-förgeteg, fürge, fürdik, forog, fordul az ferdül is egyben ha egyenes volt, forró víz sem véletlen, forogni kezd, és gyanús innen van az egész, mert ennek egy F_RR valós hangja van. Ahogyan egy FRRásnak is.
Igen, ahogyan ezután írták, jó lenne valami egységes gyökösítési módszer. De ahol logikát látunk, és egyértelmű azt ne kukázzuk, ott bizonyosan értelmi kapcsolat lesz...
És a KOpog, KOppan, KOcka, KOlléga szavak gyökeiben milyen kerekdedséget látsz?
Illetve a FOrog, PÖrög, GÖrget, KErék, BUborék, BÚra, gyökökben nincs kerekdedség?
A SZAlmaszál éppúgy kerek, mint a torony. A ZAbszem nem kerek? A BOrsó még kerekded is....
Gyakorlatilag nincs olyan gyök, aminek ne lehetne találni valamilyen kapcsolatát a körrel, kerekdedséggel. - Miután a dolgokra a legritkább esetben jellemző az egyenes.
Ideje lenne rendet vágni a gyökök és jelentése kérdéskörben, mert Te is beláthatod a fentiek alapján, hogy ez nem járható út.
Odáig még rendben van, hogy a KÖR gyök kör értelmű, ez vitán felül áll, és még az is Ok, hogy a K_R gyökök java része kapcsolatba hozható a köralakkal, azonban gyakorlatilag minden (sok más) gyökre kiterjeszteni (belemagyarázni) a KÖR értelmet meglehetősen dilettáns igyekezet. Nem véletlen, hogy a nyelvészek kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen.
"Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat."
Ugyancsak tegnap írtam az 1912-ben:
"....én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben."
Tehát ezen nem kívánok vitatkozni a továbbiakban, elfogadtam, hogy Te így értelmezed a gyököket, és én is ehhez tartom magam.
"A hozott szavak mind magyarul érthetőek."
Bármely idegen szó érthető magyarul, ha az meghonosodott a nyelvünkben.
Te is pontosan tudod, mit jelent a lájkolni, csetelni, konfiguráció, fájl, pandémia, hogy csak a pár éve, évtizede meghonosodottakból szemezgessek.
"Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is."
Nem kell pontos dátum, még az évszázad sem, annyit elegendő eldönteni, hogy max. ezer, vagy sok-sok ezer éves az illető szó/gyök.
A kolostor, kollektíva, kolléga, kollégium, kolónia, kolosszális szavak nem jöhettek létre az őskorban mert nem merülhetett föl rájuk igény.
Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat.
25 órával később..... mint a filmekben: már a latinban is kör.)) Persze ez rendszeres manőver más kapcsán is.
Nekem mindegy ha nem akarod érteni hát nem, a K_R gyök is körértelmű és a K_L is jórészt erről szól, a KER,KAR,KÖR,KOR, KÜR, KAL, KOL, KÖL, KUL formák mögött gyakorta körkapcsolatos szavak lesznek, és elképesztő méretű szóbokorral, ami mind mennyiségében és mind egységes rendszerét tekintve a magyar nyelvben lesz egy hatalmas EGYSÉG.
A KALÁSZ szót a kivételek közé írtam szerintem én is. Úgy emlékszem...
A hozott szavak mind magyarul érthetőek. Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is. Akármi volt a hivatal nyelve, a magyar mindig is magyarul beszélt egymás közt, ezen a nyelven...
"A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben."
Kb. annyira, mint a latinban.
Most áttértél a KAL gyökre...
Rendben...
A hozott szavak rendre néhány száz évesek, abból a korból, mikor a latin volt a hivatal nyelve, vagy még későbbiek...
(Részben igaz ez a KOL gyökkel felsorolt szavaidra is.)
Úgy belelendültél ebbe a KÖR (K_R) értelmezésbe, hogy már ott tartunk, hogy nem csak a KOL, KAL gyökök, hanem hovatovább a SZÁLka is körértelművé válik...
El kell dönteni, meddig K_R gyök egy gyök, mert amennyiben bármilyen gyökben kör értelmet látsz, hangvázastól, mindenestől elvész a K_R gyök kör értelme, hiszen sok más gyöknek is kör értelmet tulajdonítasz...
"Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa"
Így teljesen OK.
"A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja."
Azért nem, mert a hangokat (amiből áll a gyök) oda-vissza is össze lehet rakni. Az igaz, hogy rendszerint nem lesz ugyan az a jelentésük, de a rokonság megmarad.
Példa az összetett szavakra: Fatalp-talpfa, zsebtolvaj-tolvajzseb... A háromhangú gyökök is olyanok, mint az összetett szavak sőt, valójában azok is, hisz' a hangoknak van önálló jelentésük amikkel valamiket megneveztek: ROPog-PORol, tér-rét, bál-láb...
A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben. Épp az 1916. írtam rá szavakat. Indokoltam is. De írhatnék KAL formában lévőket is:
KALAPOS =KÖRLAPOS A fejfedő is ilyen, meg a gombák is ilyenek lehetnek. KAL a KÖR, LAP szó itt is LAP. AZ L mindkét gyök része, összeolvad a szóban. Annyira kézenfekvő, hogy már szinte gyanús.)) KÖR forma és LAPos. És stimmel.
KALODA : KÖR+ODA --- ez sem bonyolult, pont erről szól ez a régi elmebetegség, hogy x civil testrészét, kezét-lábát, akár a fejét ebbe a KÖRbe zárták be.
Lesznek talán nem idevalók is persze, mert a KALÁSZ szó épp már lehet hogy a KI(felé) hangalakból nyit, akkor ez esetben a KAL nem önálló entitás itt. De a SZÁLKA gyökfordítva is lehet KA-LÁSZ. Ez olyan mint a NAGY ÁRPI gyorsan mondva, aztán lehet így jött létre.)) Vagy mégis van körértelme valami, csak elmentem mellette. De nézzünk továbbiakat, ahol biztosnak tűnik a KÖR:
KALÁKA : lakóKÖR tömören.
KALITKA : vajon miféle forma hely a madárnak...
KALÁCS: kerek tészta
KALAMÁRIS : tintatartó volna. nézzük milyen is lehet. KÖRforma dolog. Amolyan KÖR-MÁR(t)ÓS dolog.
KALIBER: lövedék átmérője, fegyvercső átmérője. átmérője a KÖRnek van
KALÓZ: KÖRÖZ a tengeren, ugye nem célirányos a közlekedési útja/célja sem.
KALAUZ: eredetileg nem MÁV jegyvizsgálók.)) Tehát KÖRbe vezet valaki egy helyen, mikor kalauzol.
"A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb."
Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa, ami megközelíti a szala értelmét, amit nem tudunk jelenleg tovább pontosítani.
A "Sze-öSZ" gyök értelme a szétválasztás és az össze-"ragasztás". Meg is fordítható, ahogy te is látod, a szerel, szer szavakban az összegyűlést, összerakást jelenti. A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja.
"A legbiztatóbb a szelő szó értelméből való levezetés.
A "Sze" gyök szét értelméből."
A SZE gyök még ok, de mit szel? Valójában minden folyó szel, de csak nagyon kevés neve tartalmazza ezt a gyököt.
A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb.
"Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))..."
VÁSZONT MOST MÁR HOZZ E RITKÁS PÁCSÓBA !
Ja! Bár nem nagyon értem, miért kell vászon a pác-sóba. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy jobban megy ez neked mint az értelmes érvelés. Vannak ezek a betű-kirakós játékok.
Azzal lenne érdemes foglalkoznod. Azt mondják, szerényebb képességű emberek is egész jól elboldogulnak vele, és jó hatással van a zaklatott idegekre.
Az 1921. számút is itt válaszolom, ha már egy a téma.
Én mindenképpen a SZALA-d szóból közelítem meg, mert ez a szó végi D hang nélkül is ugyanilyen jelentésnek tűnik más esetben is. A lapossághoz szinte bizonyosan semmi köze sincs, még akkor sem ha a mai ZALA folyó második lefolyási szakasza épp valóban már egy lápos helyen történik meg. De nincs ebben LAP-PAL gyök, a SZALAD szó köszön vissza a SZALA formában is , csak itt szó végi D nélkül.
A SZALA mint földrajzi név megjelölés máshol is megtalálható, jellemzően eredetileg valamiféle gyors folyású patakok megnevezése ez, ami által később település és tájegység neve is lehet.
Egerben például kettő is van belőle, ÁRNYÉKSZALA és VERŐSZALA is van, mind SZALAdós pataknév lesz.
Az előbbi árnyékos , míg a második meg napsütötte (VERŐfényes) patak, ez okán az elkülönítés és a pontos nevei ennek.
De Szilvásváradnál meg SZALAjka patak van, ennek is épp az a valódi jellemzője hogy szalad, tehát gyors folyású.
A ZALA, azaz helyesen SZALA folyót/ kezdetben patakot/ az Őrségnél nevezhették meg és kevésbé a Balaton környékén.
Más szavakban : elSZALAszt valaki valamit----- tehát elszalad mellette. SZALA-mandra : egy kifejezetten fürge és SZALAdós állatról beszélünk.
Egy területen a patakok nem csak épp átSZALAdhatnak, hanem átSZELŐi is ennek a bizonyos területnek, itt a két szó kapcsán valóban érezhetünk rokonságot is egyértelműen...
"Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS."
Kérdés, hogy mely részéről kapta a nevét? De mindhárom szakasz (forrás lápos része, a középső gyorsabb és a torkolati lassú, szintén lápos) is benne lehet a nevében.
Végülis mindegy, hogy ZA, vagy SZA, mert mindkét gyök visszafogottabb, folyamatos mozgást fejez ki, legföljebb a SZA még lágyabbat, légiesebbet...
Ilyenformán a szaladdal is rokonítható a folyó neve. De a hangok jelentése nélkül ez pusztán találgatás, noha helyes lehet a válasz.
Greek regularly transcribes Latin c by κ (e.g. κηνσωρ, Κικερων for cēnsor, Cicero); the sound was also preserved in words borrowed from Latin by Cletic and Germanic between the first and fifth centuries A.D.
Most már kezdesz tényleg nagyon fárasztó lenni. Szerintem itt arról van szó, hogy lusta vagy utánanézni a tényeknek, és az információknak. Ez nem túl korszerű manapság. Erről lehet itt szó, én erre tippelek. Majd mindenki minden egyes szavát 3 tanúval íratja alá, és mindezt pápai pecséttel ellátva. Ahogy azt te elképzeled, hát persze...
V_SZ_NT M_ST M_R H_ZZ _ R_T_K_S P_CS_B_ ! Ami sok az sok...
Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))...
Nincs KIR gyök, KÖR gyök van. Latin az átvevő, hanghiányos nyelvként le se tudta úgy írni mint mi, nyilván ezért lett CIR. Ez még őrzi a kört, a többi formula meg már csak nyomokban emlékeztet körre a latinoknál, nálunk továbbra is jól látszik a kör, persze csak aki hajlandó is észrevenni ami előtte van. Jól illusztráltad hogy náluk már csak egy jelentés nélküli hangsor. Persze nem ez volt a célod vele. És nem gyök ! A gyök lényege, hogy jelentése van. És magyar szavakban ez megvan. Náluk a KOL nem gyök már. Mert nincs mögöttes közös jelentés. Nálunk van.
Már a cirkulál szó, ami körkörös mozgást jelent, 2x is tartalmazza a kört. CIR és a KUL is az.
KÖLES---------------- nem kell magyarázni a KÖRT, bár itt sose lehet tudni.))
KÖLDÖK---------- mintha benne foglaltatna.
KÖLÖK/KÖLYÖK -------anyjuk körül körben KÖRÖK. Nem véletlen emlősökre értjük.
KOLONC----------- van köze a körhöz. Talán esetleg.
KOLLÁT---------------székely fa karika.
KOLDUS:---------- körbe kéreget
KOLÁKA vagy KALÁKA ---------- lakóKÖR.
KOLLÁR------ KERékgyártó, CZ-F szerint is a KOL itt KEREK amit jelent. Az meg a KÖRÖK-ről szól.
KOLBÁSZ------------ nem mondom, aki nem érti kihirdetem kreténnek.))
KOLOSTOR--------- KŐRÖSTORony És tényleg az, de azért tagadjuk le az egyértelműt.))
KOLLEKTÍVA, KOLLÉGA, KOLLÉGIUM, és az összes ilyesmi az az emberek egy bizonyos köre, egy tevékenységet űzők, például énekKÖR/KAR, vagy a tanári kar, ami tanári KÖR volt. A diákok szerencsére visszamagyarosították a kollégiumot KOLESZ formára, így azért jobb.
KOLÓNIA---- nem magyarázom, aki ezt nem érti talán jobb is így.))
KOLOSSZÁLIS----- a kolosszus által körértelmű, ebben is a KOLOS =KÖRÖS, ilyenre épült meg. Mivel bazi nagyok is voltak, ebből lett később a hatalmas nagy értelmezése. De a hangalak a körből lett. Nyilván aki a KARIKA és KERING dolgot se érti hogy vajon mi köze lehet a körhöz, az az ilyen "haladóbb" köröket (mindben nyilvánvaló) még úgysem fogja megérteni, de azért bízom benne hogy lehetnek olyan KÖRÖK is,akik igen...
"TURUL az TURUL, a TORONY meg TORONY. Az ég kék, a víz nedves, a TÚRONY meg TORONY.))"
Egyszerű ez kérem, mint a faék'
"Egy valós torony létrejötte áll a település megváltozott neve mögött, mint megannyi más helyen is ez került bele a településnevekbe. Ezt így tartom és így is fogom. Ha neked ez hihetetlen,..."
Nem hihetetlen. csak nem tudod igazolni. Ahogyan sok más idehányt szemetedet sem.
1: A körvonal egy görbe vonal. Azért ezt már ne nagyon vitassuk.
2: A ZALA szót meg szemléltetésnek szántam, hogy látszódjon hogy milyen könnyű nem jó gyökre tenni egy szót ha nem ismerjük eredetét. Meg Z hang jelentést adni egy szónak, amikor nem is Z hangos valójában.
Nem a laposság van a szóban, és végképp nincs benne ZA gyök. Mert ez SZALA, SZALAFŐnél ered, persze a település már a folyó nevéből indul. CZ-F is vacilál a SZALA(D) szóval kapcsolatosan, de inkább elveti ezt, mondván hogy a SZALA neki lassú. Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS. meg más XXxSZALÁK is, különböző patakok nevei is.
Mindig számolni kell az esetleges kisebb változásokkal is, márpedig abból akad rendesen...
Erre majd később válaszolok, mert hosszú lesz. Az itt közölt állítások egy jó része egész egyszerűen nem állja meg a helyét. A KOL-KÖL csak a CZ-F szótárban 250 szócikk, és ebből még hiányoznak is latinnak tartott szavak is, persze nagy részénél kimutatható körkapcsolattal. A KOL is KÖR, de be fogom mutatni ezt...
"A görbültség fogalma nem választható szét a körtől."
A kör és a görbe közt a különbség: A kör egy önmagába visszatérő szabályos vonal, a görbe vonal ezzel ellentétben rendszerint nem tér vissza a kiinduló pontjába, és egy kvázi egyenesként aposztrofálhatjuk, egy szabálytalan, a haladási "fő" iránytól minduntalan eltérő, de végül mégis célba találó vonalként.
A görbe is lehet szabályos, de nem tér vissza önmagába, mert akkor kör lesz belőle. (szinuszgörbe)
A kosárgörbe ugyan megteszi, hogy visszatér, de mivel nem elégíti ki a kör definícióját, így az is görbe...
De hagyjuk ezt, mert ebben soha nem jutunk közös nevezőre, én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben.
"A ZALA megyénél és a folyónál is keresheted a Z hang jelentését. "
A Z hang jelentése már megvan. Egy hang jelentését nem ott és akkor kell keresni, mikor annak már csak átvitt értelmezését találjuk.
Ki tudja, miről, honnan kapta a folyó a nevét? Nincs hozzávetőleg sem hasonló más szavunk amiből bármire következtethetnénk. Illetve valamit mégis ki lehet hámozni...
A szót így bontanám: ZA-LA, ahol a második tagja a LÁp, LAp gyökök első tagjaként értelmezhető, hiszen a folyó eredete és torkolata is erre enged következtetni, De arra nem tudok válaszolni, miért, milyen képzettársítás okán van a szóban a ZA- kéthangú (hangutánzó) gyök.
"hivatalosan úgy tartják, h a 13.században épült."
"hivatalosan"! Hehe! Kik tartják úgy "hivatalosan" Azért Balázsik Tamás: A TÚRONYI REFORMÁTUS TEMPLOM c. tanulmánya forrásként meggyőzőbb akár a wikinél, akár valamely szűkszavú turisztikai ismertetőnél. Idézek említett tanulmányból.
"Az épületkutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a településnek a 13. században már biztosan volt temploma. Jelentős része a mai napig megmaradt a református templom falaiban,..."
Tehát nem meghatározott, hogy mikor épült. Lehet hogy a 13. században, de az is lehet, hogy korábban.
"a 13.század közepén adták el a pécsi káptalannak,..."
Jó ég! Nem lehetne értelmezhető, kerek, magyar mondatokban fogalmazni. Mert így olybá tűnik, mintha a templomot adnák-vennék. Pedig csak a településhez tartozó birtok részről van szó. Az cserélt gazdát. Idézem:
"Macha fia Mihály cornes fia Macha volt a neve annak a nemzetségtagnak, akinek öröksége kapcsán 1237-ben feltűnik Túrony („Turul" alakban). Ekkor ugyanis a még kiskorú Macha gyámja, a szintén nemzetségbéli Cosma cornes fia Acilles, hogy a gyermek anyjának járó hitbért - vagyis azt, ami a férj javaiból a feleségnek szüzessége vesztéséért járt - kiadhassa, a fiú birtokát, Turul fele részét, 40 ezüst márkáért eladta a pécsi káptalannak azzal, hogy Macha (t 1267 után) ha felnő, vagy bárki a rokonságból visszaválthatja. Ügy tűnik, a káptalan később is birtokos volt a faluban..."
"...és a 14.század elején volt templom."
Ez most megint mi? Mi volt a 14 sz. közepén templom? A pécsi káptalannak eladott birtok!? Turul fele része!? Elmebaj!
Az első vár palánkvár volt, semmilyen információ nincs az alakját illetően. Az Óvár falainak még néhol megvannak a maradványai és egy tornya, maga a vár is - és a tornyai is - négyszögletesek voltak.
"Ezért körértelmű a KOLOS forma is."
Igen, de ez latin gyök. Egy kicsit utánanéztem a COL kezdetű latin szavaknak, s valóban rengeteg szavuk kezdődik ezzel a három hanggal. Csak néhányat a sok közül:
de a magyarban nincs KIR gyök, kivéve király....Viszont az kerál volt egykoron.
Ugyanakkor a CAR, CER, COR gyökök nincsenek a körrel kapcsolatban. a CUR még úgy, ahogy: igazgat, intéz kormányoz, gondoskodik, ápol, tanács (kúria).
A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy mind a magyarban, mind pedig a latinban a KÖR / CIR gyök az, ami igazán a körre vonatkozik, de nem azonos hangokból épülnek föl, vélhetően egymástól függetlenül alakultak ki.
A KOL-os már toldalékolt gyök, és a magyarból gyakorlatilag hiányzik - leszámítva egy-két helységnevet és szót - viszont a latinban elég nagy szóbokorral rendelkezik.
Így valószínűleg jövevényszó.
Ha meg akarjuk érteni a két gyök kapcsolatát és különbözőségét vissza kell mennünk a hangok jelentéséhez. Az R hangról azt mondtam, hogy erőteljes, ismétlődő mozgást utánoz.
Az L hang pedig könnyed, légies mozgás hangja: lélek, lehel, levegő...
És mit látunk a latin COL (KOL) gyök szavaiban? Sokkal "lazább", kevésbé markáns jelentését a CIR (KÖR) gyöknek.
Úgy látszik a latinok (ill. elődeik) mindkét hangot (R és L) fölhasználták a rokon gyökeik megalkotásánál, mi viszont csak az egyiket.
