"A görbültség fogalma nem választható szét a körtől."
A kör és a görbe közt a különbség: A kör egy önmagába visszatérő szabályos vonal, a görbe vonal ezzel ellentétben rendszerint nem tér vissza a kiinduló pontjába, és egy kvázi egyenesként aposztrofálhatjuk, egy szabálytalan, a haladási "fő" iránytól minduntalan eltérő, de végül mégis célba találó vonalként.
A görbe is lehet szabályos, de nem tér vissza önmagába, mert akkor kör lesz belőle. (szinuszgörbe)
A kosárgörbe ugyan megteszi, hogy visszatér, de mivel nem elégíti ki a kör definícióját, így az is görbe...
De hagyjuk ezt, mert ebben soha nem jutunk közös nevezőre, én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben.
"A ZALA megyénél és a folyónál is keresheted a Z hang jelentését. "
A Z hang jelentése már megvan. Egy hang jelentését nem ott és akkor kell keresni, mikor annak már csak átvitt értelmezését találjuk.
Ki tudja, miről, honnan kapta a folyó a nevét? Nincs hozzávetőleg sem hasonló más szavunk amiből bármire következtethetnénk. Illetve valamit mégis ki lehet hámozni...
A szót így bontanám: ZA-LA, ahol a második tagja a LÁp, LAp gyökök első tagjaként értelmezhető, hiszen a folyó eredete és torkolata is erre enged következtetni, De arra nem tudok válaszolni, miért, milyen képzettársítás okán van a szóban a ZA- kéthangú (hangutánzó) gyök.
"hivatalosan úgy tartják, h a 13.században épült."
"hivatalosan"! Hehe! Kik tartják úgy "hivatalosan" Azért Balázsik Tamás: A TÚRONYI REFORMÁTUS TEMPLOM c. tanulmánya forrásként meggyőzőbb akár a wikinél, akár valamely szűkszavú turisztikai ismertetőnél. Idézek említett tanulmányból.
"Az épületkutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a településnek a 13. században már biztosan volt temploma. Jelentős része a mai napig megmaradt a református templom falaiban,..."
Tehát nem meghatározott, hogy mikor épült. Lehet hogy a 13. században, de az is lehet, hogy korábban.
"a 13.század közepén adták el a pécsi káptalannak,..."
Jó ég! Nem lehetne értelmezhető, kerek, magyar mondatokban fogalmazni. Mert így olybá tűnik, mintha a templomot adnák-vennék. Pedig csak a településhez tartozó birtok részről van szó. Az cserélt gazdát. Idézem:
"Macha fia Mihály cornes fia Macha volt a neve annak a nemzetségtagnak, akinek öröksége kapcsán 1237-ben feltűnik Túrony (Turul" alakban). Ekkor ugyanis a még kiskorú Macha gyámja, a szintén nemzetségbéli Cosma cornes fia Acilles, hogy a gyermek anyjának járó hitbért - vagyis azt, ami a férj javaiból a feleségnek szüzessége vesztéséért járt - kiadhassa, a fiú birtokát, Turul fele részét, 40 ezüst márkáért eladta a pécsi káptalannak azzal, hogy Macha (t 1267 után) ha felnő, vagy bárki a rokonságból visszaválthatja. Ügy tűnik, a káptalan később is birtokos volt a faluban..."
"...és a 14.század elején volt templom."
Ez most megint mi? Mi volt a 14 sz. közepén templom? A pécsi káptalannak eladott birtok!? Turul fele része!? Elmebaj!
Az első vár palánkvár volt, semmilyen információ nincs az alakját illetően. Az Óvár falainak még néhol megvannak a maradványai és egy tornya, maga a vár is - és a tornyai is - négyszögletesek voltak.
"Ezért körértelmű a KOLOS forma is."
Igen, de ez latin gyök. Egy kicsit utánanéztem a COL kezdetű latin szavaknak, s valóban rengeteg szavuk kezdődik ezzel a három hanggal. Csak néhányat a sok közül:
de a magyarban nincs KIR gyök, kivéve király....Viszont az kerál volt egykoron.
Ugyanakkor a CAR, CER, COR gyökök nincsenek a körrel kapcsolatban. a CUR még úgy, ahogy: igazgat, intéz kormányoz, gondoskodik, ápol, tanács (kúria).
A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy mind a magyarban, mind pedig a latinban a KÖR / CIR gyök az, ami igazán a körre vonatkozik, de nem azonos hangokból épülnek föl, vélhetően egymástól függetlenül alakultak ki.
A KOL-os már toldalékolt gyök, és a magyarból gyakorlatilag hiányzik - leszámítva egy-két helységnevet és szót - viszont a latinban elég nagy szóbokorral rendelkezik.
Így valószínűleg jövevényszó.
Ha meg akarjuk érteni a két gyök kapcsolatát és különbözőségét vissza kell mennünk a hangok jelentéséhez. Az R hangról azt mondtam, hogy erőteljes, ismétlődő mozgást utánoz.
Az L hang pedig könnyed, légies mozgás hangja: lélek, lehel, levegő...
És mit látunk a latin COL (KOL) gyök szavaiban? Sokkal "lazább", kevésbé markáns jelentését a CIR (KÖR) gyöknek.
Úgy látszik a latinok (ill. elődeik) mindkét hangot (R és L) fölhasználták a rokon gyökeik megalkotásánál, mi viszont csak az egyiket.
TURUL az TURUL, a TORONY meg TORONY. Az ég kék, a víz nedves, a TÚRONY meg TORONY.)) Egy valós torony létrejötte áll a település megváltozott neve mögött, mint megannyi más helyen is ez került bele a településnevekbe. Ezt így tartom és így is fogom. Ha neked ez hihetetlen, akkor is ez marad az álláspontom az ügyben.
A többi szándékosan elferdített kínlódásra inkább most nem reagálnék. A kutya ugat, a karaván halad. Ez a lényeg...
Most az jön, hogy összeszámolom, mennyi igazolt, mennyi igazolatlan, és mennyi valótlan állítást rejt rövidke szöveged.
"Most így frankón hülyének nézel itt mindenkit."
Nem igaz, mert nem mindenkit. Ez volt az első valótlan állításod.
"A Thuron mögött is a TORONY áll."
Első igazolatlan állításod.
"Közismerten romba döntötték/felégették ezt a települést,..."
Nem! Még a település megléte sem közismert, a település templomának története meg végképpen nem az. Második valótlan állításod.
"Egyértelműen épült itt egy Árpád-kori templom a 13.században, nem sokkal a TURUL településnév utolsó bizonyított említése után."
Nem! A forrás annyit állapít meg, hogy "Az épületkutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a településnek a 13. században már biztosan volt temploma." Tehát épülhetett korábban is. Harmadik valótlan állításod.
"Önálló plébániával rendelkezett, tehát toronynak is lennie kellett,"
Hamis következtetés. Egy plébánia önállóságának nem feltétele a templomtorony megléte. Negyedik valótlan állításod.
"...mellesleg az Árpád-kori templomok magától értetődő eleme a TORONY."
Nem feltétlenül. Lásd a karcsai Árpád-kori templomot. Ötödik valótlan állításod.
"A TURUL ma is TURUL hangalak. Nem változott meg mára sem."
Ez sem így van! Mert bár ma tényleg turul, de nem volt ez mindig így. Etimológia: "turul sashoz vagy sólyomhoz hasonló ragadozó madár az ősmagyar mondákban.Ótörök eredetű: csagatáj tugrul, oszmán-török togrul (sólyom). A magyarban túrul volt a szabályos fejlemény, de amikor a 19. század elején az elavult szót felelevenítették mint az Árpád-törzs totemállatának nevét, a régi írásos adatokat hibásan ~nak olvasták." Hatodik valótlan állításod.
"Nem lett TÚRONYMADÁR a TURULmadár."
Nagyszerű! Ez az első tényszerű mondatod. Gratulálok, és még sok ilyent kívánok!
"Torony község is tudom egyesek számára ez különös, szintén a TORONY okán az ami. Ahogyan minden toronyhasonlatú település."
Úgymint Torontó? Hihihi! Ezt most nagylelkűen nem számolom, mert megnevettettél.
"Nem is tudom minek megyek bele ilyen amatőr hülyeségekbe, hogy ezt bárkinek magyarázzam, ráhagyom inkább a f-szba aztán kész, jobban járok ezzel..."
Ezzel most megint egyetértek.
Tehát a mérleg: Kettő valós, egy igazolatlan, és hat valótlan állítás egy viszonylag rövidke közlésedben. HAT VALÓTLAN!!! Te jó ég! És még mi mindent zúdítottál ránk eddig!
A GÖR és a KÖR ikrek. A GÖR-BE vonal KÖR-BE halad, akkor is ha nem záródik magába. Körív gör-be ív. Fordítva is igaz, a KÖRBE húzott vonal GÖRBE vonal. A szó végi BE pontosan ugyanaz mindkét esetben, és ugyanazt jelenti mint igekötőként a szó elején. GURIGA--KARIKA CZ-F- szótár íróinak is feltűnt mintha egy lenne szinte. KARIKA: "szélesebb értelemben jelent bármely kört" --- nem (csak) én mondtam.)) Akkor lehet KAR is KÖR?... Lehet. KARBA vett gyermek nem KÖRBE vett is egyben?...
A görbültség fogalma nem választható szét a körtől. Egy vonalú. Egy logikájú.
Földrajzi neveink is tele vannak körökkel. Napoca mai neve is. Ez meg a NAPhoz köthető, amúgy tényleg egy jó napos hely úgy többnyire.
A családnevek meg a földrajzi nevek meg különösen igazolják a hangvázak jelentőségét. Van éppen DŐL szavunk. De egy dombos hely utcája még ma is DŰL-Ő. De ismerünk DOLina szót is, ami egy víznyelő, víz DŐL belé. Akkor van DÚL szavunk is. Ezek mind a DŐL szó értelmei, DOL-DŐL-DÚL-DŰL formákban egyaránt ugyanarról szólnak mind. A dőlés fogalmáról. Ilyen esetekben a váz számít, nincs DO-DŐ.DÚ-DŰ gyök külön. És a hangok úgymond "jelentése" sem értelmezhető a 2. hangnál. Dől van, amit többféleképp is megnyilvánul.
A ZALA megyénél és a folyónál is keresheted a Z hang jelentését. Ha megtaláltad, írj rá valami jót. És én is fogok arra. De ha meg tudod mondani itt a Z hang jelentését, arra benevezek...
Családnevekben és földrajzi nevekben : van Berényi, van Baranyi, van Báránd, van Jászberény, Baranya megye. És persze van Bárányos családnév is hoppá. Ősi állattartó juhászok általi megnevezések ezek. A bárány van ott mindben...
Most így frankón hülyének nézel itt mindenkit. A Thuron mögött is a TORONY áll. Közismerten romba döntötték/felégették ezt a települést, tehát amiről írsz az már az újjáépítés. Egyértelműen épült itt egy Árpád-kori templom a 13.században, nem sokkal a TURUL településnév utolsó bizonyított említése után.
Önálló plébániával rendelkezett, tehát toronynak is lennie kellett, mellesleg az Árpád-kori templomok magától értetődő eleme a TORONY. A TURUL ma is TURUL hangalak. Nem változott meg mára sem. Nem lett TÚRONYMADÁR a TURULmadár. Torony község is tudom egyesek számára ez különös, szintén a TORONY okán az ami. Ahogyan minden toronyhasonlatú település. Nem is tudom minek megyek bele ilyen amatőr hülyeségekbe, hogy ezt bárkinek magyarázzam, ráhagyom inkább a f-szba aztán kész, jobban járok ezzel...
"Szinte biztos hogy ehhez van köze, hiszen bizonyítottan a 13. században épült Árpád-kori torony"
Már itt ferdíted az igazságot (hazudsz), hiszen biztosan csak annyi tudható, hogy Túronynak (Turulnak) a 13. században már biztosan volt temploma. A templom meg ugye nem torony. Az Árpád-korban a kisebb templomokat gyakran torony nélkül építették. A továbbiakban, ha idézek, az Balázsik Tamástól lesz, aki a templom történetét kutatta.
"Az 1766-ban még jó állapotban lévő haranglábat a harangon lévő évszám alapján 1730-ban állíthatták."
Harangláb, érted? Vagyis a 18. században még nincsen tornya. Ha lett volna, oda teszik a harangot. Ez világos, ugye? De térjünk vissza Balázsikhoz!
"1827-ben ismét tatarozták a templomot. Ekkor épült a torony, melyet a 18. századi nyugati ablak ajtóvá alakításával kapcsoltak össze a karzattal."
Ez már a 19. század! A teleülést pedig már bő 400 évvel korábban Thuron alakban jegyzik.
Forrás:
Balázsik Tamás: A túronyi református templom In.: Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
Egy szart, amit az 1897-ben írtál az úgy baromság ahogy, "Avarrajz" felhasználóval jól ki is tárgyaltuk a témát, de azért beszóltál egyet a semmire. Előbb szét kéne nézni rendesen...
Ez is nagyon amatőr, már ne haragudj. Már ezzel a téglalappal tüntetni a várt illetően.
Mert az is közismert hogy az első vár az nem az ami ma van. nagyon nem. Az KÖRÖS VÁR lehetett. És nem téglalap forma. A mai verzió már a többedik kiadása ennek. Az elsőnek még a pontos helye is vitatott, nem a létezése, mert biztosan létezett, hanem a pontos lokalizációja.
Délvidéken is volt Körös megye ma Kapronca-Kőrös. Kőrös megyében is volt Kőrösvár, ami ma már Kőrös város. Ugyanez a szituáció a román oldalon is csak épp Kolozs megnevezéssel, ami Kolos is volt. Ezek pontosan ugyanazt jelentik. Az Erdélyben lévő Kolozs (vár)megye körkapcsolatát a Sebes-Kőrös is megtámogathatja.
De egyébként az eredeti KOLOSTOR is KŐRÖSTOR(ony), körtorony amivel az rendelkezik, körtornyokkal épült fel. Éppen ez a jellemzője. Ezért körértelmű a KOLOS forma is.
De KOLonc, KÖLdök, KOL-KÖL részei is KÖRök. KOLbászban is alapfogalom a kör, karikázzuk. Nézzük mi is a KÓLÓ. Ez egy KÖRTÁNC. Biztosan semmi köze a KÖRhöz így aztán nem lehet.))...
"Arra gondolok, hogy leírom X hangalak régen használt változatát, és figyelembe se veszed, mikor azok TÉNYEK."
Íme a figyelembevételem:
"Igen, vannak ilyen egykor azonos hangzású kapcsolatok, ahol mindegyiknél elfogadható a kör jelentés (pl. a görbültség már nem) de nem mindenütt."
Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed...
"De a K_L is sokszor, a KOLOSVÁR, a KOLOZSVÁR, KÖRÖSVÁR, és ha utánanézünk, akkor ténylegesen egy körös várnak épült és ez lett megnevezve."
Ami persze téglalap alakú vár...
"Családnevekben is van KÖRÖS(KÖRÖSSY, meg van KOLOS/KOLOSSY is. Egyjelentésű dolgok több formában."
A KOLOS mióta körértelmű?
"2. állomás: Elkezd beszélni.)) ugye milyen logikus?... Ez fordítva nem megy, mert csak így működhet..."
Akkor légy szíves és vedd figyelembe és ne a háromhangú gyökökkel, meg a többhangú hangutánzó szavakkal kezd, hanem az egy- kéthangúakkal, amiket már ki tudtunk ejteni, és bizonyos dolgok megnevezésére már használni is lehetett.
Szinte biztos hogy ehhez van köze, hiszen bizonyítottan a 13. században épült Árpád-kori torony az ásatások szerint is, és 1237. év a helység utolsó bizonyított megnevezése TURUL néven. Utána már így nem került megnevezésre. A bíróságokon az ilyeneket hívják közvetett bizonyítéknak.))
De a többi tornyos hasonlatú település mögött is valós tornyok állnak, biztos nehéz észrevenni a logikai kapcsolatot, vajhh mitől lehet ez így.)) Nekem mindegy mit fogadsz el és mit nem, számomra egyértelmű a dolog, úgy is mondhatnám hogy nyilvánvaló és kézenfekvő. De hagyjuk is, aki nem akarja érteni, most mit lehet tenni vele...
A mellébeszélés nagyon megy, azt látom. Azonban a lényeg az,hogy korábbi állításodat Túrony községről, miszerint "Majd egy Árpád-kori templom (torony) okán változott meg a neve." (1887), nem tudod igazolni.
Minden települést már csak nem nevezhetnek toronynak. De elég sok van így is, nem pusztán "csak néhány", eléggé sok. Sok elnevezés mára már nem önálló település, hanem településrész neve. mint mondjuk Nitra városában van Kistormos meg Nagytormos is éppen. Voltak önállóak is. Több TERENYE is van, Terény is van, Tornyos a mai SZlovákia és a mai SZerbia területén is van, több tornyos XYX nevűek, TORNA vármegye és települései, a TORMA is volt, akkor ilyen tornyos, olyan tornya, vagy épp TORNA formában stb, Torontál megye és ezeket egyszer mind összeírva látszódna, hogy milyen sok van belőle.
De ez olyan hogy a VÁR szó is sok településünk eleme. Eleve a VÁROS szó ezáltal jött létre...
Szóval feltételezés. Ami annyit tesz, hogy épp nem lehetetlen de biztosnak nem mondható. Amiért én nem tartom valószínűnek a templomtornyos teóriádat, az a következő. Már az Árpád-korban országszerte nagy számban álltak templomok, viszont csupán néhány településünk őrzi nevében a torony, tornyos szót. E néhány esetbe sem a település temploma a névadó, hanem a térség urának-urainak lakó, vagy őrtornya.
Azok még nem azok az idők, ahonnan tömegesen volnának magyar nyelvemlékek. Annyi bizonyos, hogy 1237-ben még a régi Turul megnevezés megvolt okiratban, és az is bizonyos hogy még ugyanebben a században már állt itt egy templom szép nagy toronnyal. Önálló plébániával rendelkezett később. Feltehetőleg valamikor itt ez időtájt változhatott meg a név is. Ha épp Mezőcsicsópuszta a korábbi neve, akkor is valószínűleg toronyszerű nevet kap a település, ha így akarják a torony végett...
Eredeti neve TURUL volt. Majd egy Árpád-kori templom (torony) okán változott meg a neve. Mivel épült egy TORONY, ezért lett TÚRONY. TÚRONY = TORONY.
Nem olyan furfangos ez, mint elsőre tűnik.)) Egy halom településnévben TORONY van, ez egy gyakori elnevezés, KIS-TORMOS, NAGY-TORMOS és pont most írtam le nemrég egy halom tornyot a régi alakjában, ezek mind azt jelentik hogy TORONY. Nem elszigetelt jelenség, nem egy településben van ott, hanem rengetegben...
KÖR szó: mit csinált ebből a latin?... Azt hogy CIR. Vélhetően akkor még K hangot se használt, nemhogy Ö hangot, amit ma sem, tehát létrejött egy torzult KÖR CIR formában. Ebből van a CIRcle is. De ettől még nem lesznek latin eredetűek a CIR-CER kezdetű szavaink. A CIR-kulál szó sem, körkörös amit jelent.
A CER-uza szavunk is ha átírjuk, teljesen érthető lesz magyarul, mert a CERUZA = KÖRÖZŐ . Ez az eszköz ilyen, ez a rendeltetése mert ha rajzolunk, írunk, kerekítünk és KÖRÖZÜNk vele. Tehát ez is annyira latin jövevényszó, hogy valójában egy magyar KÖR szó eltorzított formájából indítunk, és még a magyar toldalékolás is kivehető belőle...
