Pontosítva: A szegény ember által korszerűsített járművek nem szeretik a szélsőséges időjárást, ui. neki nincs pénze, hogy évi legfeljebb 5-6 szélsőséges nap hatására felkészüljön.
... sőt, a "korszerűsített" statikus átalakítóval ellátott járművek kifejezetten nem szeretik az amper oly heves ugrálását, amely az elfagyáskor lezajlik.
De ugyanez igaz a T5C5K-kra is. Konyhanyelven kifejezve: minél korszerűbb egy jármű, annál kevésbé bírja a szélsőséges időjárást.
Ilyenkor megvan annak a veszélye, hogy esetleg a fák kidőlnek, vagy elhajlanak, evvel eltorlaszolva a pályát, vagy leszakítva a felsővezetéket. Ugyanez történt tavaly is, nem újdonság.
Na, ezt akkor, ha kifejetenéd részletesen...Lehet, hogy fehérnégyzet, de szvsz a FOGASkerekű lenne az uccsó jármű, amire az ónós esőnek hatása van. A fogak akkor is kapaszkodnak, ha a sin csúszik, nem?
"Van valami szabály, ami konkrétan ezt tiltja?"
218/1999 (XII. 28.) Kormány rendelet az egyes szabálysértésekről:
"Vasúti szabálysértés
55. § Aki
...
b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,
...
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
látta már valaki azt a három dörtöst (az egyiken élénkzöld mellény), akik újjabban a fogas pályáján gurulnak? (éktelen kutyaugatás kíséri őket 100- 200 méteres körzetben :)). Van valami szabály, ami konkrétan ezt tiltja? Komolyan, egyszer kipróbálom, hogy milyen, mert nagyon jó a pálya lejtése, mégsem gyorsulok túlságosan fel a zúzottkövön. (Na, most megkapom:))
A völgymeneti 52-62-es szerelvény 52-es motorkocsija nagysebességgel (80-100) nekiütközött Esze Tamás Iskola megállóhelynél az 53-63-as szerelvény 63-as pótkocsijának. A csatlások szétszakadtak, a 62-es a helyszinen maradt.
Az 52-63-as torzó Orgonáson kötött ki, ahol súrolták a reggel kisiklott 57-es kocsi popóját.
Az 53-as motorkocsi 20-25-tel a Városmajorban álló 54-64-es szerelvény 64-es pótkocsijának ütközött.
Jó gyorsan elnézést kérek, ha félreérthetően írtam, szó sincs róla, hogy a Te beszámolódat adnám tovább, csak szeretnék egy cikket írni erről a balesetről, amiben amennyire lehet, objektíven leírom az események menetét, kiegészítve néhány képpel. Amikor elkezdtem adatok után kutatni, azt gondoltam, biztosan lesz 1-2 oldal, ami alapján leírhatnám, pontosan mi történt, melyik kocsi mikor, melyikkel ütközött, stb., de semmit nem találtam, és mivel a Te, alapvetően nem ebből a célból készült írásodból néhány információt nem sikerült egyértelműen kiderítenem, a segítségedet kér(t)em.
Valóban, völgymeneti üzemmódban csak fékezni lehet, sőt, ha kiengeded a pacikat, akkor is bent marad 5 fokozat fékellenállás.
A vonal minden pontja akkora lejtésben fekszik, hogy az elegendő a vonat megindulásához.
Az engedélyezett pályasebesség völgymenetben: 50 ezrelékig 25 km/h, annál meredekebben 20. Mivel a pálya jelentős része 50 ezreléknél meredekebb, ezért csak Svábhegy felső váltója és a peron, valamint Szent János Kórház és Városmajor végállomás között mehet 20 km/h-nál gyorsabban, max. 25-tel.
26-28 km/h között völgymenetben egy centrifugál-fék befékezi a vonatot, de akkor már szinte üveghangja van (természetesen zörög-csörög szegénykém, majd' szétesik).
Most lehet, hogy hülye kérdések, de völgymenetben csak fékezni lehet?
Ha igen, akkor hogy mozog a lírán? Ha + nem, akkor hogyan lehet váltani menet és fék, ill. h1, vagy völgymenet köz5t?
Üdv
Igen, megkaptam a leveled, ne har, azért nem feleltem rá, mert akkor nyiffant ki a gépem, s a régebbi levelek közül egy pár feledésbe merült.
Ha jól emlékszem, azt kérted, hogy publikálhass a fogas-balesetről.
A válaszom: ...felőlem...
Amit anyagként BELINKELVE a Fogas-honlapon meglelsz, használd bátran. Ezt az oldalt viszont ott nem leled meg, mert ez az eset, mert nincs linkelve. Ugyanis még közel 20 év után is viharokat kavar Városmajorban. Főleg azok között, akiknek az égadta földön semmi közük nincs a balesethez. Akik 87 után kerültek a Fogashoz. A 87 előttiek érdekes módon nyiltabbak.
Amit viszont én összehoztam, mint egy gyermekkori "élménybeszámolót", úgy érzem, azzal másnak nem illene ékeskednie. De ennek megítélését Rád bízom. Ugyanis amit e sorok tartalmaznak, azok egy életre kiható, személyes, szomorú élmények.
BG-nek:
kísértetiesen hasonlit a V43-as kontrolleréhez, nagyjából annak funkcióival:
hegymenetben:
0 menetkontaktort bontja, visszaszámlál
-- visszaszámlál, folyamatosan (lassít)
- visszaszámlál egyenként (lassít)
• alapállás
+ fokozatokat számlál (gyorsít) egyenként 22-ig
++ fokozatokat számlál (gyorsít) folyamatosan 22-ig
Magas-Tátra Igaz, pénteken történt, de ma reggel hallottam róla először, és eléggé megdöbbentett:
Leborotválta az orkán a Magas-Tátrát
A pusztítás szemléltetésére elegendő egyetlen adat: Szlovákia évente hárommillió köbméter tűlevelű fát termel ki, most több mint két és félmillió köbméternyi fa pusztult el, azaz az éves kitermelés majdnem 90 százaléka. Szakértők szerint akkora a pusztítás, hogy megváltozhat a hegység klímája. A Tátrai Nemzeti Park gyakorlatilag megsemmisült, a szélvész a földig tarolt egy két és fél kilométer széles, 50 kilométer hosszú erdősávot. A Tátra egyesek szerint csak száz év múlva lesz olyan, mint volt. Simon Zsolt földművelési miniszter az egész ország területén leállította a tűlevelű fák kitermelését, és erdőjárási tilalmat rendelt el. „Sírhatnékom volt” „Őszintén szólva, sírhatnékom volt az elpusztított erdők láttán. Túlzás nélkül állíthatom: a Magas-Tátra kiveszett tájhoz hasonlít, a helyzet drámai. Az a Tátra, amit ismertünk, már nem létezik. Nem kizárt, hogy a megmaradt néhány fát is ki kell vágni” – mondta. A tárcavezető péntektől figyeli a helyzetet, személyesen is kiment a terepre. Az orkán nemcsak a Magas-Tátrában pusztított. „A letört, sérült ágak mindenhol veszélyesek lehetnek. Egyelőre nem tudom, mikor oldjuk fel az erdőjárási tilalmat” – tette hozzá. A miniszter szerint ezúttal nem létezik optimista forgatókönyv. Simon azonnal felszabadított a tárcája tartalékaiból tízmillió koronát, de arról nem akart találgatásokba bocsátkozni, a jövő évi költségvetésből mekkora összeget különítenek el erre a célra. „A környezetvédelmi alap létrehozása nincs veszélyben” – szögezte le.
Idén nem lesz síszezon Simon szerint a károkat nem lehet pénzben kifejezni: az erdőkön kívül tönkrementek egyes vasútvonalak és síközpontok, a sífelvonók, a lesiklópályákat is farönkök borítják. Idén a Tátrában nem igazán lehet majd téli sportokat űzni. Egyelőre az idegenforgalmi károkat nem lehet felbecsülni, ám az biztos, hogy a lepusztult hegyek évekig nem fogják vonzani a turistákat, hacsak a katasztrófaturistákat nem.
Gyógykezelésre sem lehet majd menni, hiszen a légúti megbetegedésekben szenvedők panaszait enyhítő, különleges klímát kialakító fák is elpusztultak. A főbb útvonalakat, a mellékutakat néhány napon belül járhatóvá teszik. A károk helyrehozatala azonban másfél évig is eltarthat, az erdőtelepítés pedig évtizedeket vesz majd igénybe.
Elzárva a külvilágtól A Csorba-tónál üdülőket, továbbá a kiszolgáló személyzetet, valamint a Vyšné Hágy-i szanatórium lakóit két napra elvágta a világtól az orkán. Az oda vezető utakon több méteres magasságban hevertek egymáson a farönkök. A tűzoltók négy-öt óra alatt tudtak egy kilométert előrehaladni a motorfűrészeikkel, a munkába önkéntesek is bekapcsolódtak. Miután legalább egy sávot sikerült szabaddá tenni, a Csorba-tóról kocsikaraván indult lefelé. A turisták tömegével hagyták el a Magas-Tátrát. A szanatóriumban nagyon hosszú hétvégi ügyelet volt a személyzet számára, a váltás érkezését ma reggelre ígérték. (ú, sza) 173 km/órás széllökések A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték. Orkánerejű szélről 117 kilométeres szélnél beszélünk, most Nyitrán is 122-t mértek. A pénteki időjárás következtében a közutakon 238 baleset történt. (s)
Felvidéki Magyar szó
***********************************************
Ebből közlekedési vonatkozású:
A Tátrai Villamosvasút, és a Fogas felsővezetéke teljesen elpusztult, a pálya is több helyütt megrongálódott. Úgy tudom, hogy a kabinos lanovkák nem szakadtak le, csak néhány helyütt, ahol fák dőltek rá, rongálták meg a sodronyt, és az oszlopokat. A túristautak mind le vannak zárva, a közutak pedig részben.
Ebből is látszik, mily védtelenek vagyunk alkalmasint a Magasságossal szemben...
1989-ben Győrben, a SZIF-en ismertették a BKV megbízásából a fogas fékberendezésével végzett kísérletek eredményét egy előadás során. A megállapítást hallva mondtam a kollégámnak: Ugyanezt sokkal kisebb összegért és sokkal gyorsabban megmondtam volna...
