Nem igazán (akarom)tudom jobban fűteni azt a helységet. Viszont televan ablakokkal és déli fekvésü. (Nem akarom paradicsom palántákkal ékesíteni a szobámat.)
A legegyszerűbb "armatúra"t vettem.
Volt ott 2 csöves fényterelős is 5500-ért, ha beválik a szisztéma, akkor beruházok egy olyanra.
Most kartonpapirra ragasztott alufóliával oldottam meg a fényterelést, kisérleti jelleggel. :))
"a mesterséges pótfény témakőr szorosan kapcsolódik a paradicsom és paprika otthoni termesztéséhez,"
Ez eddig sem volt kérdéses!
Nálam most is 1 paradicsomot, meg 4 paprikát világit meg! :))
Eddig csak vegetáltak az ablakban, de most remélem elkezdenek növekedni.
Ha nem is szigorúan ontopic, ám mindenképpen euro-konform és mint ilyen minél nagyobb nyilvánosságot érdemel. Az eu-csatlakozás küszöbén nem söpörhetjük a szőnyeg alá a kérdést, biztosítani kell minden társadalmi csoportosulás számára, hogy a mesterséges megvilágítás témakörében képviselhesse véleményét.
Azért, mert csak az volt a hozzám közeli boltban, ahol kedvezményesen lehet vásárolnom.
Armatúrával együtt 3e-ből megúsztam.
Utána olvastam ezt az oldalt .
Keresgéltem a NETen, és csak jó tapasztalatokat olvastam róla.
"Növények, illetve tengeri akrváriumok esetén külön fontos kiemelni, hogy az adott világítótest mennyiben segíti elő a növényi szervezet fotoszintézisét. A zöld növények fotoszintetikus tevékenységük során a fényenergiát elnyelik (abszorbeálják) és kémiai energiává alakítják. Ezt az energiát azután az egyszerű szervetlen anyagok (CO2, H2O stb.)szerves anyagokká történő szintézisénél használják fel. A folyamatot primer produkciónak, azaz elsődleges termelésnek nevezzük és az alábbi képlettel írható le:
+Fény
6CO2+ 6H2O - C6H12O6 + 6O2 (G = + 2880 kJ)
A folyamat endoterm, azaz a növények nagymennyiségű energiát használnak fel a fény energiájából. Ez a folyamat az elnyelt fotonok számától, és nem azok energiatartamától függ. Külön méréssel szokták meghatározni azt, hogy mennyi a fotoszintézis szempontjából aktív fotonok száma. A mérés eredménye mikromol/négyzetméter/s azaz egy olyan viszonyszám amely adott időegység alatt, adott felületet ért fotonok számát jellemzi.
Manapság az üzletekben már kaphatók olyan lámpák, melyek spektruma a növenyek számára lett optimalizálva. Ilyen például az OSRAM cég Fluora fantázianévre hallgató lámpája mely a 350-500nm és a 650-700nm tartományban található maximumaival a fotoszintézisben résztvevő klorofillek számára szükséges energiát közvetiti."
Most már gyorsan jelentsük ki, hogy a mesterséges pótfény témakőr szorosan kapcsolódik a paradicsom és paprika otthoni termesztéséhez, mert különben semmmi nem mossa le rólunk, hogy szétOFFoltuk szegény, kedvenc topicunkat.
A szűrő nem azért jó, mert több lesz a spektrumban a kék, hanem azért mert a növényt érő fényben arányait tekintve több lesz a generatív hatásokat erősítő (ill. a vegetatív hatásoknak kevésbé kedvező) kék, és kevesebb a hosszabb hullámhosszú tartományba eső. A mennyiség is fontos, ez a megvilágítás időtartamával kiváltható, az arány viszont döntőbb.
mindegy, asszem reálisan nézve a villanyos 'keltetés' luxus, valószínűleg csak elvi síkon érdemes vele foglalkozni.
Kompakt csövekről azért beszélnek le, mert buták.
Amennyivel több villanyt megspórolnál rajtuk!!!
Hiába drágább, 10000 óra élettartam, meg fele-harmada villanyfogyasztás, a végén sokezerrrel olcsóbbra jön ki, ezt már kiszámoltam.
A baj az, hogy alacsony színhőmérsékletűek.Ami nekem van 2D-s, az tényleg még 6500K-es, de nem is csak ez a lényeg, hanem az, hogy többvonalas spektrumú.Tehát a neonnak az a jellemzője, hogy egy spektrális hullámhosszon sugároz, ezért nem túl jó, itt kicsit javítva van.Viszont már nem kapható. :--((
Valaki írta a szűrő használatát.
Ezzel két baj van:nem jó csöves világításnál, mert nem teljes spektrumú a forrás, tehát nem tud igazán szűrni, ezért a sima izzós cucc leszedi a villanyórát a falról.
A másik baj, hogy sima izzóval is csak ELVESZ a spektrumból, tehát a növénynek nem lesz jobb vele, mert a fény nem lesz más, csak kevesebb.Szűrő nélkül is meglenne ua. az a fény, csak szélesebb spektrumok jönnek hozzá.
Az egyik Tulipán paprikámat valami lelte. A frisebb hajtásain a következő dolog figyelhető meg. Két node közötti szakasz elkezd sárgulni, puhulni, barnulni, lekonyulni és elhalni. Ezt követően értelemszerűen a node utána növénynek löttek, ugyan még egy darabig azért bírja.
Ma szétvágtam egy ilyen elhaló hajtásszárat, de belül én nem látok semmi gyanusat.
Az akvarisztikai csövek elég speciális spektrumúak, úgy vannak kialakítva, hogy pl. az algák szaporodását gátolják. Amúgy pl a neonhalak igazi szépsége csak ilyen csövek mellett jön elő. Azé' a 1-2-sok kFt-s ár már meredek.
Végül már nem is marad reális alternatíva, mint a petróleum lámpa, és a szurok-fáklya:)
Szvzs ez is olyan mint a peca: a 15 éves tömör üvegbottal is lehet sok és nagy halat fogni, meg a legújabb karbon/boron keresztszövöttel is. Az utóbbi árán akár az egész évi halmennyiség is megvehető+egy 300 literes hűtőláda+villanyszámla.
Igen az OSRAM nem jeleskedik :) A kompakt csövek árai többszörösek. A márkabolt beszélt le róla, még lusták voltak kikeresni is apontos árat, mondván úgyse kell majd, vigyek inkább hagyományos neont.
Philips csövekre az Elektroprofiba kaptam árakat.
Miután az agyára mentem a nagyobb díszálat kereskedéseknek mind, kiderítettem, hogy ezt lehet ám még nagyobb költségvetéssel is csinálni! Állitólag nagyon jó és profi Sera csöveket lehet kapni hat félét is. 3-4-5 ezer forintos áron. Viszont ebből van választék és tényleg nagyon profinak tünnek ilyen célra.
A hollang paprika egy kuriózum, poliurethán hab gyökérrögzítő közegben, folyékony tápoldaton, mesterséges világítás mellett, fűtött üvegházakban tenyészik. Az egész rendszert mikroszámítógép vezérli. Gondolom a kezelőfelületen egy potméterrel lehet szabályozni a paprika méretét, meg formáját. No, kollégák, ma a 93 mm-es balragörbülő paprikára vannak jó opcióink a tőzsdén, februári szállításra, mindenki tudja a dolgát!
CORTEN! Igazad van, nincs is finomabb egy neonlámpa alatt érett holland paprikánál :)
A tréfát félretéve, azért szerencsére egy átmeneti, kezdeti pótlás kell csak a növényeknek a fényszegény február-márciusra (esetleg április elejére) aztán irány a napra velük, mert azért azt nem lehet pótolni (szerencsére) semmivel.
Sokkal szűkösebb szegény finn srácnál a helyzet. Ott tényleg elkel a 400W-os "pótnap".
Megnéztem a helyzetet az OSRAM katalógusokban is. Nekik is van valami akvárium csövük. Igaz kicsit drágább, viszont gyengébb a fénye, azonos teljesitmény mellett. Kelvint nem írnak sehol. Felhívtam egy OSRAM márkaboltot. Többet ők sem tudnak mondani. Ajánlották viszont a 60W-os Concentra Spot Natura izzót amiről szintén nem tudnak mondani színhőmérsékleti jellemzőket. Azthiszem értem, miért használnak az akvaristák Philipset általában.
Egyrészt nem tisztán ezt a fényt kapják, hanem jön ahhoz sok sárga is, másrészt meg csak kiegészítő világításnak kell.
Sárgából úgyis kapnak eleget, akkor a pót legyen minél kékebb. A fénycső árak nem rosszak, én régebben ennél drágábban vettem.
Végül is valószínűleg tökéletesen ellesznek az olcsó, háromsávos fénycsőnél is. Igazad van, ez nem az a kategória, haol a tökéletesre kellene törekedni. A hollandok is sima fénycsövekkel világítanak az üvegházaikban, meg Hgl-izzókkal, ha ott jó a paprikáknak, akkor nálunk sem lesz panaszuk. (az ember sajnos sokszor hajlamos túlzásokba esni)
