'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás !
Úgy, ahogyan már többször megmondtam neked: majd a felső tagozatban megismerkedhetsz a vektormennyiségekkel. Ennyit kellene tudnod hozzá, hogy esélyed legyen megérteni.
Az a helyzet, hogy mind a hárman butaságot beszéltek.
Mert gyorsulás szempontjából abszolút nem mindegy, hogy milyen szerkezetű az erőtér, amiben a mozgás történik.
Centrális erőtérben egyenletesen keringő testnek nem változik a sebességének a nagysága.
De mivel az iránya minden pontban merőleges az erőtér erővonalaira, így valójában a sebesség iránya sem változik. Ezért a keringő űrállomáson az űrhajós nem tapad az űrállomás falához, hiába "kanyarodik" az űrhajó.
Teljesen más a helyzet egy közel homogén erőtérben kanyarodó test esetén, mint pl. a Földön kanyarodó villamos. Itt az utas hozzászorul a villamos falához a kanyarban.
Sajnálom, hogy ezt nekem kellett elmagyarázni 3 ilyen tanult embernek.
„Nakéremszépen: azt 'kéne' megmagyarázni, hogy ha a sebesség nem változik akkor 'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás ! ;-/
Körmozgás során, a sebességvektor érintő irányú. Amennyiben nem lenne irányváltoztatás, a test érintő irányban egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgással haladna tovább. De mivel van egy erről a pályáról letérítő erőhatás, (a centripetális) középpont felé ható (húzó, gravitációs) erő, ami a testet a középpont felé gyorsítja, az körpályán marad. A középpont felé gyorsítást úgy kell érteni, hogy az a test sebességéhez úgy járul hozzá, hogy annak érintőirányú sebessége nem változik meg. Az egymásra merőleges vektoroknak a középpont felé mutató vektora és az érintőirányú vektora egyforma hosszú.
Ha jól írtam le a „magyarázatot”, akkor erről van szó.;-)
Mit is érzel a hátadon a játszótéri centrifugában a pad támlája felől ?
Erőhatást - és ezt nem mások magyarázzák neked, hanem te magad számolsz be róla. Sőt, ha megkérnek, hogy mutasd meg az általad elszenvedett erőhatás irányát, a középpont felé fogsz mutatni.
És akire erő hat, az bizony gyorsul az erőhatás irányába, vigyori.
"haa sebesség nem változikakkor 'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás !"
Te most egy korrepetálást kérsz az elmulasztott iskolai tanulmányaid pótlására?
Senki se mondta, hogy a körmozgásnál nem változik a sebességvektor. Ami nem változik, az a sebességvektor abszolút értéke, azaz a hossza.
A közeli kerületi pontok sebességvektorainak különbsége pedig éppen sugárirányú vektor. A centripetális gyorsulás ennek a különbségi vektornak és és a két kerületi pont között eltelt időnek a hányadosa miközben a két pont különbsége tart nullához. Ez a hányados is egy sugárirányú vektor.
"először "szavak"-kal megfogalmaznak valamit,
'szóban' 'leírják' hogy 'mi van', és aztán
azt a szóbeli megfogalmazást 'gyúrják át' "matematikai" képletekbe"
"Nakéremszépen: azt 'kéne' megmagyarázni, hogy ha a sebesség nem változik akkor 'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás !"
Figyeld, nagyonokos barátom!
A sebesség VEKTORMENNYISÉG (pont mint a gyorsulás, de ha nem hiszel nekem, nézd meg a wikin).
Egy vektornak változhat a hossza és az iránya. Mindkettőt a vektor változásának nevezzük. Azaz "sebesség változás" az is, ha egy test sebességvektorának csak az iránya változik.
De ezt már a vita leges-legelején elmondták neked: vektormennyiségekről van itt szó, és úgy kell ezeket kezelni. De te eleresztetted a füled mellett, valószínűleg azért mert azt se tudod a vektorokról, hogy ki-fia-borja.
" az etimológia semmit se ér a fizikában. A szavak egyébként is túl pontatlan eszközök a fizika számára. Ezért már több száz éve átvették a helyüket a matematika eszközei."
Azért én mégis csak 'úgy vettem észre', hogy
először "szavak"-kal megfogalmaznak valamit,
'szóban' 'leírják' hogy 'mi van', és aztán
azt a szóbeli megfogalmazást 'gyúrják át' "matematikai" képletekbe... (fordítva 'elég' nehéz volna... ;) ;-)
Denézzükcsakmitmondahivatalosmajdőmegmondja ! ;-)
gyorsulás = milyen gyorsan változik a sebessége
A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, ... változik,
Nakéremszépen: azt 'kéne' megmagyarázni, hogy ha a sebesség nem változikakkor 'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás ! ;-/
(remélem nem túl nehéz 'felfogni', mit is akarok kérdezni..?!) ;-)
" Ha nincs elmozdulás az erő irányában, akkor nem végez munkát. Akármekkora is az irány változása."
O.K., akkor egy kis 'etimológia'*... ;-)
Szerintem az "irány" szó --'esetünkben'-- már azt jelenti, (kvázi: 'benne van a szóban'), hogy nem egy statikus 'valamiről' van szó, hanem egy mozgó, 'haladó', a "térben" 'új koordinátákat felvevő' (húú, de tudok..! ;) dologról van szó, és nem egy 'álló', mozdulatlan dologról.
Így szerintem az idézett két mondatod együtt - értelmetlen ! Mert míg az első mondat igaz, addig a második mondat 'hozzá csatolása' az elsőhöz, értelmetlenné teszi azt is... ("Jó erkölcsöt, megrontanak rossz társaságok !" ;) ;-(
('mondjuk', az is 'érdekes' elképzelés, hogy egy álló, mozdulatlan dolognak, hogy' lehet "irány változása" ... ??! ;) ;-/
"Ez az állapot változás lehet mozgási irány változás"
Téves definíció.
Ha nincs elmozdulás az erő irányában, akkor nem végez munkát. Akármekkora is az irány változása.
Pl. a centripetális gravitációs erő se végez munkát a körpályán keringő bolygón. Ellipszispályán is csak pontosan annyit végez az egyik pályaszakaszon, amennyit visszanyer a következő szakaszon, erdőben tehát semmit.
Már hogyne lenne tudományos közmegegyezés. Nem az.
Ennek a topiknak viszont semmi köze nincs a tudományhoz. Magukat mindenkinél okosabbnak tartó tanulatlan tökfejek viszont mindig is lesznek, de őket a helyükön lehet kezelni.
Holnap lesz 1 éves a fórum, és 'még mindig nincs' valóban! tudományos 'közmegegyezés' abban a kérdésben, hogy: "Áltudomány-e a relativitáselmélet? " ;-)
Pedig elhangzottak 'ez ügyben' "igen ütős" érvek -pro és kontra is!- (persze mindkét 'oldal', a saját érveit tartja "ütősebbnek"...), ezért arra gondoltam, hogy
lehetne-e 'algoritmizálni' az elhangzott érveket?, és akkor (egy valóban!) mesterséges intelligencia, pártatlanul el tudná dönteni, hogy 'kinek van igaza'... ! ;-)
"Félsz az elemi tankönyvektől, kerülöd őket ? Jó, akkor mondd el te, mi a munkavégzés a fizikában. (Az "én szavaimmal" az, ami a tankönyvekben áll.)"
Jó, rendben, legyen ! ;-)
Szerintem "a munkavégzés a fizikában" azt jelenti, hogy egy 'erő'*, valamilyen állapot változást idéz elő egy 'testben'.
Ez az állapot változás lehet mozgási irány változás, gyorsulás, vagy a 'testen belüli', 'belső energia' változás, vagy ezek 'kombinációi'... ;-)
(de mindig fontos a pontos felismerés és meghatározás, mert elég csak az elején egy kis tévedés, és az 'a végére', már nagy hülyeséget eredményezhet: lásd a rel.elm. 'kiindulását', hogy "nincs éter"... ;) ;-)
'erő'* > fizikai test, "anyag", vagy e.m. hullám által átadott, "vektoriális" energia mennyiség.
Csak éppen ez egy 'fordított galambsakk', ahol a 'galambok' logikus(nak 'tűnő') érvekkel magyarázzák lépéseiket, míg az 'emberek' -'leginkább'- csak 'megmagyarázzák', hogy miért hülyeség a 'galambok' lépései, és a 'párti' végefelé már 'lépni' sem akarnak.. (amivel 'sakk matt'-ot adhatnának, 'bizonyítván', hogy igazat beszéltek, és tényleg jobban sakkoznak mint a a 'galambok' ... ;) ;-)
Érdemi cáfolatpróbálkozás az lenne, ha az elejétől elmagyaráznám neked az általános iskolai matematika- és fizika tananyagot (mert ezek szemlátomást kimaradtak neked valamiért), aztán megvárnám, amíg először azt megérted.
Na ez az, ami reménytelen. Annyit lehet tenni, hogy amikor rádjön a nagyképű fölényeskedés, meg kell neked mutatni, hol a helyed.
