Sajnos így látatlanba nehéz, végig kell kínlódni az elejétől. Teljesen el kell távolítani, és ahogy Prof is írta sokszor nem sikerül ez rendesen, mert valami fogja a drivert, és valóban szivatós a Win10, ha aláíratlan drivert akar az ember telepíteni, de akkor ha jól emléxem nem 28-as kóddal, hanem sárga felkiáltójeles hibával száll el. Én a szervizes gépemet már az elején Tesztmódba raktam, mert volt egy driver, amit csak úgy lehetett felrakni, és azóta is úgy van, ezért nem tudom most neked tesztelni, mert nálam működik. Szerintem próbáld meg, találsz leírást róla a neten.
Ha ez Win10, akkor a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a drivert megfogja az eszközkezelő, és bár engedi installálni, a rendszerbe már nem integrálja rendesen. System Registry-t kellene nézni erősen (vagy annak Win 10-es utódját), mert vagy régi is benne maradt (nem szedte ki a törlés) vagy az új nem/sem kerül bele rendesen. Azt is simán el tudom képzelni, hogy egyáltalán nincs vagy lejárt az eszköz-tanúsítvány (Win10 érzékeny erre).
Kiválóan működött az elmúlt fél évben a gyártótól letöltött driver http://www.wch.cn/download/CH341SER_EXE.html Nem tudom, hogy számít-e, de amióta legutóbb használtam egy ilyen adaptert, már volt 1-2 Windows update. A CP2102 és a Prolific azóta is működik. A CH340 viszont nem.
Hibaüzenet a Device Managerben: "The drivers for this device are not installed. (Code 28) This operation requires an interactive window station."
Amiket próbáltam: Újratelepítés. A setup exe sikeresen lefut, de a hiba megmarad. Az inf kézi telepítésénél ugyanaz a hiba. Safe mode sem segít.
Valaki találkozott már ilyennel? Tippek? Köszönöm.
Motorok, amelyekkel viszonylag sűrűn találkozhatsz:
Egyenáramú motor: a feszültséggel arányos sebességgel forog a polaritásnak megfelelő irányban. Piszok olcsó (lehet), nagyon nagy sebességre képes, elképesztő változatosságban hozzáférhető. Meghajtásra ezt használják rendszerint (ez az, amit keresel).
Léptető: nagyon precíz, szabályozható a fordulatszáma, az elfordulás szöge [pozíciója], viszonylag lassú, viszont rendszerint nagy nyomatékú, hajtáshoz ritkán használják, de nem kizárt. Példa: CD-lejátszók fejének, robotok karjainak mozgatómotorja.
Szervó (mikroszervó): egy jelentősen áttételezett sima egyenáramú motor plusz egy enkóder, saját vezérlőelektronikával. Típustól függően (körbeforgó vagy határos, körkörös vagy lineáris) különböző feladatokra jó, de mindegyikre az jellemző, hogy a vezérlőjelre adott pozícióba áll és ott is marad (mindenképp). Példa: modellek irányítása (repülőgép csűrőlapok), robotok.
Váltóáramú: mint az egyenáramú, csak váltóárammal megy (230 V), a hétköznapokban ezzel találkozol legsűrűbben, lényegében minden 230 V-os eszközben ez van (porszívó, konyhai gépek, fűnyíró stb.).
Az áttételes itt azt jelenti, hogy a kihajtás (amire a kereket teszed) nem közvetlenül a motor tengelyén van, hanem egy áttételen megy keresztül. Az áttétel tulajdonságai alapján, pl. 37:1 vagy 1:0,027 azt lehet kiókumulálni, hogy 1 motorfordulatra a kihajtás mennyit fordul (itt 1000 1/perc esetén a kihajtáson 27 fordulat jelenik meg. A kerékátmérő ismeretében ebből egészen pontosan számítható egy sebesség (nyilván a motor fordulatszáma terhelés hatására csökkenhet).
Szóval. Neked ehhez (ha csak simán egy ide-oda menű egyszerű autót szeretnél), egy áttételes egyenáramú motor kell.
Aztán ezt még lehet eléggé szofisztikálni, lásd az angol wikipedia szócikket. Plusz ebben a percben jött az Instructables hírlevélben egy motoros összefoglaló.
Üdv! "Kis autó" motorjához milyen motort illik(bolygókerekes változat)? Microszervó, avagy áttételes motor? Miben különbözik a kettő? Köszönöm előre is.
Nulladik lépésként javaslom, hogy egy multiméterrel nézd meg a ventilátor fogyasztását 5V-on. Kijön majd valamennyi, amit hirtelen találtam az 205 mA volt. Ez nagyjából hússzor több, mint amit az Arduino lába elbír.
A sima PC venti sebessége lazán variálható feszültséggel, legalábbis a 12V-os 4-5 volton már alig forog, de még 16V-ot is szokta bírni huzamosan. Nem tudom mi a gond a PWM-el, hiszen egy ventit úgy is le lehet lassítani, hogy csak másodpercenként adsz neki impulzust (nagy a tehetetlensége), de legfeljebb raksz rá kondit, és lesz belőle (közel) egyenfesz.
Valakinek ardu PWM-el tudott már fordulatot szabályozni olyan kis 5V-os ventin?
Minden leírás amit találtam az rossz. Vagyis nálam nem megy. A szokásos HALL egységes a venti (kefe nélküli) mint minden mostani, de csak két vezetékes, mert ekkorában nem csinálnak.
Minden segítség jó jönne, mert már sok ezer forintot, és marha sok időt töltöttem vele, és semmivel nem vagyok közelebb. :(
> Én eddig jobbára multipont vagy multipont+track próbanyákokra épitkeztem, pont ugyanazokkal a kínokkal, amiket Vargham írt (csupaszítás, hossz stb.).
A csupaszítás / hossz problémára nagyon jó megoldás amit mutattam. Legutóbb egy CRT monitorból bontottam egy fél életre elég zománcozott huzalt.
> Mondjuk sokszor bevált az alkatrészláb-hajlítgatós módszer is.
Nekem nem. rengeteget kell ónozni a hiányzó részeken, aztán ha változtatni kell, akkor szinte lehetetlen. És általában azért prototípus valami, hogy változtassunk rajta. A zománcozott huzalt könnyű leforrasztani, és más nyomvonalra másikat rakni.
Nálunk a hardveres srác nyákot mar magának, aztán ahogy növekszik a projekt hozzádob pár modult lyukpanelen, aztán mikor nagyjából működik, akkor újratervezi, és legyártat 5-10 darabot. Ekkor kapunk belőle mi, szoftverfejlesztők. Ilyen stádiumban szokott még rengeteg változás lenni, ezeket sokszor magam forrasztom hozzá.
Tetszik, hogy kézzel fogható dolgokat is csinálhatok, nem csak szoftvert. :-)
a wrappelés sokkal megbízhatóbb volt mint a forrasztás. sok ezer kötés kellett. hogyan forrasztasz úgy hogy ne legyen 1000-ben egy hideg? és a rázkódás tűrése?
mutathatok neked olyan GHz nyákot, aminél a foglalat négyszögletes lába csak bele van nyomva a furatgalvános lyukba és kész. és nem elfelejtették beforrasztani, jobb így.
Amit linkeltél a végén, azt a drótozást gyakran alkalmazták régebben telefonközpontok paneljeinél. Tudok fotózni neked ilyen panelt, mivel kaptam párat belőle, azokból szoktam logikai IC-ket bontani, egy panelen van vagy 30-40 74HC... logikai kapu, és azok vannak összedrótozva, ráadásul úgy, hog se nem forrasztották, se nem csupaszították a drótot, csak erősen rátekerték a foglalat 2 centire kiálló lábára. Van olyan pont ahol vagy 20 vezeték fut egy helyen.Viszont azok a vezetékek nagyon vékony puha rézből vannak, és a (vezetőhöz viszonyítva) vastag műanyag szigeteléssel vannak bevonva. De mivel 15-20 menetnyit vannak erősen feltekerve a szögletes IC lábakra, a szigetelés ott felhasad, és erős kontaktus jön létre. Gondolom a gyors megvalósítás fontosabb volt, mint a minőség és megbízhatóan működhetett, ha így oldottak meg sokszáz panelt.
Nem tudom, lehet, hogy igazad van, és csak elsőre néz ki furcsának, hiszen a tekercsekben is szorosan van a lakkozott vezeték. Majd a hosszútávú teszt megmondja.
> Tényleg azt hittem, hogy egy elrettentő fotó, hogyan ne... :D
Ennyire csak nem rémes...
Ezt akartam elkerülni:
Több bajom is van vele:
-Csupaszítani kell a végeket. (Ehhez ismerni kell a szükséges hosszt.)
-Nem lehet több pontot összekötni egy vezetékkel, mindenképpen vágni és csupaszítani kell.
-Leolvad a szigetelés, és jön a zárlat. Sajnos már többször megjártam.
Egy darabig próbálkoztam vastagabb, merev vezetékkel, és ónozott vezetősávokkal, de nagyon sok idő elkészíteni.
> Én (is) szoktam gányolni, főleg, ha gyorsan kell valami, és csak egyedi dolog.
Gyorsan kellett munkához egy darab. A korábban elkészült, maratott prototípus már be volt építve a céleszközbe akkumulátorokkal, motorokkal, mindennel, ráadásul két másik fejlesztővel kellett volna osztozni rajta. Én a felhasználó felületet programoztam. Az én 5x7 cm-es panelemen ugyanaz az MCU volt, ugyanazzal a szoftverrel, csak a motorok helyett LED-eken látszott a működés. (Sárga = jobbra forog, piros = balra forog.) Még a végálláskapcsolókat is lehet vele szimulálni. Úgyhogy fel sem kellett állnom az asztalomtól. :-)
Úgyhogy inkább dicsekedni akartam, hogy szoftveresként (az sem az eredeti szakmám) milyen szép elektronikát csináltam. :-)
> Franc aki nekiáll maratni egy egyszerű pár alkatrészes panelt.
Ja. Én ráadásul még nem is csináltam olyat.
> A bajom csak az volt vele, hogy lakkozott vezeték derékszögben hajtogatva, felmelegítve, és sok keresztezési ponttal garancia egy jó kis kontaktos zárlatra.
Erre nem is gondoltam. Mondjuk nem hajtogattam őket oda-vissza. Szerencsére nem találkoztam zárlattal.
> Ráadásul egy eres merev drótot nem is fut be olyan szépen a cin, előfordul, hogy csak a gyanta fogja oda, és mivel merev nem is válik el, kontakthibás lesz.
Erre nagyon figyeltem. Tövig benyomtam az alkatrész lába mellé. Biztosra mentem a szigetelés leégetésével, ónozással, és ellenőriztem a kontaktokat is.
Szóval nekem jobban bejön, mint bármi más, amit eddig próbáltam. Főleg SMD alkatrészekkel kombinálva.
A vezetékezést egyedül a saját PCB-vel lehetne megúszni, ott viszont a tervezés vesz el több időt. Ami nem biztos, hogy megéri egy darabnál.
Ezt nem ismertem, kösz. Pont ezért nem kezdtem el eddig maratni: Láttam, hogy még tapasztalt embereknek sem mindig tapad meg rendesen a festék, és lehetett kézzel korrigálni.
Bocs, nem akartam a munkádat leszólni :) Tényleg azt hittem, hogy egy elrettentő fotó, hogyan ne... :D
Én (is) szoktam gányolni, főleg, ha gyorsan kell valami, és csak egyedi dolog. Franc aki nekiáll maratni egy egyszerű pár alkatrészes panelt. A bajom csak az volt vele, hogy lakkozott vezeték derékszögben hajtogatva, felmelegítve, és sok keresztezési ponttal garancia egy jó kis kontaktos zárlatra. Ráadásul egy eres merev drótot nem is fut be olyan szépen a cin, előfordul, hogy csak a gyanta fogja oda, és mivel merev nem is válik el, kontakthibás lesz.
