Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Más szóval: NEM tarthatják meg a törvényt, NEM metélkedhetnek körül, mert ez jelenti a rabságot, a Jézustól való elfordulást.
Igen, de hol van ebben a szabadság?
Nem. Körülmetélkedhetnek, megtarthatják a törvényt, de tudják, hogy akkor egy jóval nagyobb szabadságból - amit ugye a Krisztusban való élés jelentene számukra - zárják ki magukat. Ezért tanácsos leállni, de nem kötelező érvénnyel, hiszen a szabadság - és ezt egy Krisztusban élő ember tudja a legjobban - a legértékesebb ajándék, amit ember kaphat s amit tisztelni kell, akkor is, ha valaki nem jól használja, és amivel visszaélni sem jó, oly módon, hogy a többieket viszonylagos szabadságukban korlátozzuk, illetve megmondjuk nekik, hogy mit és hogyan tegyenek. Ez ellentmondana a szabadság természetének.
A kis közösségi szabályokról nincsen szó, hanem a Törvényről, a körülmetélésről.
Törvényről volt szó igen. Amit szépen, lelkiismeretesen be is tartottak, amíg Pál rá nem világított annak elhagyhatóságára. De vajon el lehet e hagyni a Törvényt, illetve törvény e az, amit el lehet hagyni? Avagy, miféle törvény az, amihez körömszakadtáig ragaszkodik az ember? Olyan, amilyet ő maga hozott? Isten törvényei természetesek és a szívbe vannak írva. Pál erre akarta rávezetni a Törvény, vagyis ilyen értelemben, a körülmetélkedés híveit (...) ?
Kérdés, hogy miért tett volna ilyet, ha Jézus örök ellensége lett volna?
"Azt mondja, hogy a körülmetéltség, de a körülmetéletlenkedés sem ér semmit, ha nincs az ember Krisztusban."
Igen, nem ér semmit egyik sem, ha nincs valaki Krisztusban, ez egy általánosítás, miközben a körülmetélést a következő versekben azonnal ki is zárja, összeférhetetlennek tartja Jézussal.
Más szóval: NEM tarthatják meg a törvényt, NEM metélkedhetnek körül, mert ez jelenti a rabságot, a Jézustól való elfordulást.
"Ha Krisztusban van, és nem a törvénnyel való elköteleződés a meghatározó és a mérvadó a Krisztussal való kapcsolat szempontjából..."
Ez így helyes. A kis közösségi szabályokról nincsen szó, hanem a Törvényről, a körülmetélésről.
Ne fűzd tovább a gondolatokat a kelleténél... Ami nincs leírva, az kitaláció, képzelgés...
Azért ne lepődj majd meg, ha egyszer, mittudomén, álmodban mondjuk, megjelenik Pál, és neked szegezi majd a költői kérdést: Kitadimanta, miért üldözöl engem? :)
Feltételezés? De hisz ez van leírva. Pál világosan kimondja, nem érti miért üldözik. Olvashattad te is. Akkor? Nincsenek itt semmiféle prózai okok, feltéve, hogy azt olvassuk valóban, ami le van írva.
Azt mondja, hogy a körülmetéltség, de a körülmetéletlenkedés sem ér semmit, ha nincs az ember Krisztusban. Ha Krisztusban van, és nem a törvénnyel való elköteleződés a meghatározó és a mérvadó a Krisztussal való kapcsolat szempontjából s arra nézve, akkor ezeknek a kis közösségi szabályoknak, szokásoknak, ú.n "törvényeknek" voltaképpen nincs - és nem is lehet - nagyobb jelentősége annál, mint ami Krisztusból árad: a kegyelemnél.
"Van ennek a mondatnak egy, a kereszténység szempontjából talán kevésbé releváns, ugyanakkor nem elhanyagolható -egyszersmint -árnyaltabb és mélyebb értelme/jelentése és üzenete is."
Íróasztal mellől sokmindent bele lehet még képzelni, de fölösleges. Azt kell értelmezni, ami egyszerűen le van írva.
Ha túlbonyolítjuk olyan dolgokkal, amik csak föltételezések, akkor hamar elveszíthetjük a fonalat, s eltévedünk a képzelgések sűrűjében.
"Ami bizonyos, hogy Pál ezekre a lehetséges félreértésekre - többek között ezekkel a levelekkel - szerette volna felhívni a figyelmet, azokat jóelőre tisztázni, és - amennyiben lehetséges - az üldöztetést elkerülni."
A páli levelek sokkal prózaibb okból kerültek az Újszövbe... Röviden: Jézus ellensúlyozására.
Van ennek a mondatnak egy, a kereszténység szempontjából talán kevésbé releváns, ugyanakkor nem elhanyagolható -egyszersmint -árnyaltabb és mélyebb értelme/jelentése és üzenete is. T.i az, hogy, akit üldöznek, az - a nem keresztényi értékrenddel és közhiedelemmel ellentétben - nem feltétlenül érzi ettől jól magát (...) Láthatjuk, hogy Pál - érthető okból és jogosan - szenvedett emiatt. Azért sem lehet levelét egyértelműen méltatlankodásnak tekinteni, mert egyáltalán nem törvényszerű, hogy bárminemű üldöztetést az ember örömmel és szó nélkül viseljen (...) Ahogy természetesen az sem, hogy az üldözöttek valamilyen előnyt v. erényt kovácsoljanak az üldöztetésükből, önmaguk javára, a túlvilág reményében. A kereszténység nem erről szól, bár sajnos -történetileg - ez is a részévé vált. Ami bizonyos, hogy Pál ezekre a lehetséges félreértésekre - többek között ezekkel a levelekkel - szerette volna felhívni a figyelmet, azokat jóelőre tisztázni, és - amennyiben lehetséges - az üldöztetést elkerülni.
Nehogy azt hidd, hogy ez olyan nagy szórakozás nekem (...) Ellenkezőleg. Ennek ellenére természetesen szívesen beszélgetek - veled vagy mással - bárkivel, akivel lehet.
"A Krisztusban való élet és a rabszolgaság nem fér össze :)"
Igen, erről szól a Gal 5:1-4:
"Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával. Ímé, én Pál mondom néktek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus néktek semmit sem használ. Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, a ki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani. Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek."
Nyilván nem Pál tanítása, hiszen épp arról beszél, hogy a körülmetélkedés a Törvény rabságát jelenti, s kiesést a krisztusi kegyelemből.
Nos, mivel a társaság értelmesebb része jelenleg inaktív, én is elteszem magam, mielőtt még csúnyábbakat találok mondani. Javaslom folytassák az Urak nélkülem.
"Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék."
"Remélem leesett a tantusz agyoniskolázott barátunk:-)"
Egyrészt nem vagyok agyoniskolázott, bár megtisztelő, ha úgy tűnik...
Másrészt nem áll biztos lábakon ez az érvelésed. Ui. ezt a vitatott mondatot sehogyan sem lehet másképp értelmezni, akármilyen szövegkörnyezetbe helyezed, vagy kiemeled onnan. Mindig ugyan az a jelentése marad.
Pál e levelet pontosan azért írta, mert nem embereknek akart tetszeni, hanem Krisztusban akart élni, mert Istennek az tetszik, ha az ember Krisztusban él. Ha ez a törvény felrúgásával jár, legyen... Jézus mondja ugye, hogy még az Istenkáromlás is megbocsájtható bűn... akkor aki a törvény ellen - ami egy kis zárt közösség életét igazgatta - szót emel? Nem olyan megbocsáthatatlan bűn az sem, úgy gondolnám.
Te csak azt szeretnéd, hogy mindenki a Krisztusban legyen:-) Ez a nagy parancs, tudom, hogy mindenkit belerángassatok, még a földről is lementek egy szerencsétlenért, csakhogy rabszolgává tegyétek. Ki kell ábrándítsalak. Nem fog menni:-) Eddig sem ment, ezután se fog... mindenkit semmiképp.
Miért voltak Pál előtt Krisztusban? Nagyon egyszerű a válasz, bár elsőre talán furán, misztikusan hangzó lesz: ez úgy lehetséges, hogy minden, minden, de minden egyszerre, egyazon időben történik (...)
