NINCS tényleges! sebesség változás, vagyis valódi gyorsulás (sőt!, semmilyen...) "egyenletes körmozgás"-nál,
hanem egy 'fordító erő'-ből (centripetális erőből) származó, arra 'ellentétesen' a tehetetlen tömeg 'elve'/valósága miatti 'ellen-hatást' tapasztalhatunk meg, és érezhetünk 'kanyarodáskor', amit "centrifugális erő"-nek neveznek, (akció-reakció: a 'fordító erő'-vel szembeni, a tehetetlen tömeg-ből 'fakadó', 'ellen-irányú-erő' keletkezik... ) de 'e közben' 'nem lép fel' semmiféle "gyorsulás", mert "egyenletes körmozgás"-nál az 'energia-összeg' állandó, tehát nem gyorsul... ;-)
A villamos kanyarodásakor fellépő centripetális erőnek semmi köze a Föld gravitációs mezejéhez. Hiszen az előbbi vízszintes, az utóbbi pedig függőleges.
Az is csak a te fantazmagóriád, hogy a centripetális erő megjelenése a mező homogenitásától függene. Például egyaránt nem nyomódunk a mennyezethez az űrállomáson, és azon a repülőgépen se, amelyen a súlytalansági állapotot gyakorolják. Mind a kettő függőleges síkban kanyarodik, de az előbbi erősen inhomogén, az utóbbi pedig közel homogén mezőben.
destrukt 3954 "Az a helyzet, hogy mind a hárman butaságot beszéltek. Mert gyorsulás szempontjából abszolút nem mindegy, hogy milyen szerkezetű az erőtér, amiben a mozgás történik. Centrális erőtérben egyenletesen keringő testnek
nem változik a sebességének a nagysága. De mivel az iránya minden pontban merőleges az erőtér erővonalaira, így valójában a sebesség iránya sem változik. Ezért a keringő űrállomáson az űrhajós nem tapad az űrállomás falához, hiába "kanyarodik" az űrhajó. Teljesen más a helyzet egy közel homogén erőtérben kanyarodó test esetén, mint pl. a Földön kanyarodó villamos. Itt az utas hozzászorul a villamos falához a kanyarban."
(húú.. 'vaze' kedves destrukt, majdnem azt írtam a 'fentiek' elolvasása után, hogy 'akkor inkább a' Construkt, az Elminster Aumar, 'meg a többi', mert -'talán'- még bennük is több reményem van a 'közös nevező' elérésére, mint veled, a 'fenti' "kirohanásod" után... ;) ;-(
De azért "mindenkinek jár egy esély", így megkérlek kedves destrukt, hogy 'fejtsd ki' egy kicsit 'plasztikusabban', hogy mi a fenét akar az jelenteni, hogy: "Centrális erőtérben egyenletesen keringő testnek
nem változik a sebességének a nagysága. De mivel az iránya minden pontban merőleges az erőtér erővonalaira, így valójában a sebesség iránya sem változik."
Tehát mi az a 'varázslatos' "erőtér erővonalai" ami 'úgy változtatja meg' a látható! valóságot, hogy az "egyenletes körmozgás"-nál 'szemmel láthatóan'! változó haladási irány - mégsem változó haladási irány... ?! ;-(
"Figyeld, nagyonokos barátom! A sebesség VEKTORMENNYISÉG Egy vektornak változhat a hossza és az iránya. Mindkettőt a vektor változásának nevezzük. Azaz "sebesség változás" az is,
ha egy test sebességvektorának csak az iránya változik."
Aha, aha, éértem értem, 'kapisgálom'..! ;-)
Tehát a "VEKTORMENNYISÉG" az egy olyan 'hülyítő" szó, mint a "fizetés" (csak úgy magában, mint munkabér..) Aztán ha 'alaposabban' megnézzük, akkor kiderül, hogy 'az nem úgy van az, hogy csak úgy' "fizetés", mert 'azon belül' van olyan, hogy "bruttó" meg "nettó"..! ("a vektor hossza és iránya") Namost, ha csak az egyikre terelem a figyelmet a 'madár'-nál, -pl. a "bruttó"-ra- akkor azt 'hiszi' a 'madár', hogy milyen sok lesz a fizetése. 'Aztán majd rájön', hogy 'nem úgy van az', mert csak "nettó"-t 'kapja kézhez' - a Döbrögi uramnak levont 'sarc' után...
'Ugyanígy' lehet bűvészkedni! a "VEKTORMENNYISÉG" 'trükkös' bevezetésével, amivel 'fel-bruttósítjuk' (összevonjuk 'egybe') a mozgó test haladási irányát, és a haladás közbeni energiáját ("sebességét").
Innen már csak egy ugrás ("a sugár" ;) az a lépés, hogy 'beadjuk' a 'madárnak', hogy "egyenletes körmozgás"-nál "gyorsulás van" - remélve, hogy nem veszi észre, hogy nincs semmiféle sebesség változás, ami a tényleges! gyorsulás 'alapvető jellemzője'...
Ha meg mégis észreveszi a 'jobbágy', hogy 'álljunk csak meg!: töke van a menyasszonynak !', azaz 'sehol sincs' tényleges! sebesség változás, csak haladási-irány-változás ("az energiamérleg nem változott"... de-tudok!..! :)), akkor 'lehurrogjuk annyival', hogy: - Te most egy korrepetálást kérsz az elmulasztott iskolai tanulmányaid pótlására? - a vita leges-legelején elmondták neked: vektormennyiségekről van itt szó, és úgy kell ezeket kezelni. De te eleresztetted a füled mellett, valószínűleg azért mert azt se tudod a vektorokról, hogy ki-fia-borja."
De ettől még -akárhánydiplomásembermondjais!- valójában NINCS tényleges!sebesség változás, vagyis valódi gyorsulás "egyenletes körmozgás"-nál, hanem egy 'fordító erő'-ből (centripetális erőből) származó hatást érezhetünk 'kanyarodáskor', amit "centrifugális erő"-nek neveznek, de 'e közben' 'nem lép fel' semmiféle "gyorsulás", mert "egyenletes körmozgás"-nál az 'energia-összeg' állandó, tehát nem gyorsul... ;-)
'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás !
Úgy, ahogyan már többször megmondtam neked: majd a felső tagozatban megismerkedhetsz a vektormennyiségekkel. Ennyit kellene tudnod hozzá, hogy esélyed legyen megérteni.
Az a helyzet, hogy mind a hárman butaságot beszéltek.
Mert gyorsulás szempontjából abszolút nem mindegy, hogy milyen szerkezetű az erőtér, amiben a mozgás történik.
Centrális erőtérben egyenletesen keringő testnek nem változik a sebességének a nagysága.
De mivel az iránya minden pontban merőleges az erőtér erővonalaira, így valójában a sebesség iránya sem változik. Ezért a keringő űrállomáson az űrhajós nem tapad az űrállomás falához, hiába "kanyarodik" az űrhajó.
Teljesen más a helyzet egy közel homogén erőtérben kanyarodó test esetén, mint pl. a Földön kanyarodó villamos. Itt az utas hozzászorul a villamos falához a kanyarban.
Sajnálom, hogy ezt nekem kellett elmagyarázni 3 ilyen tanult embernek.
„Nakéremszépen: azt 'kéne' megmagyarázni, hogy ha a sebesség nem változik akkor 'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás ! ;-/
Körmozgás során, a sebességvektor érintő irányú. Amennyiben nem lenne irányváltoztatás, a test érintő irányban egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgással haladna tovább. De mivel van egy erről a pályáról letérítő erőhatás, (a centripetális) középpont felé ható (húzó, gravitációs) erő, ami a testet a középpont felé gyorsítja, az körpályán marad. A középpont felé gyorsítást úgy kell érteni, hogy az a test sebességéhez úgy járul hozzá, hogy annak érintőirányú sebessége nem változik meg. Az egymásra merőleges vektoroknak a középpont felé mutató vektora és az érintőirányú vektora egyforma hosszú.
Ha jól írtam le a „magyarázatot”, akkor erről van szó.;-)
Mit is érzel a hátadon a játszótéri centrifugában a pad támlája felől ?
Erőhatást - és ezt nem mások magyarázzák neked, hanem te magad számolsz be róla. Sőt, ha megkérnek, hogy mutasd meg az általad elszenvedett erőhatás irányát, a középpont felé fogsz mutatni.
És akire erő hat, az bizony gyorsul az erőhatás irányába, vigyori.
"haa sebesség nem változikakkor 'hogy lesz' a 'szimpla' irány-változásból gyorsulás, 'holott' az 'első képen' 'ki van jelentve', hogy a gyorsulás = sebesség változás !"
Te most egy korrepetálást kérsz az elmulasztott iskolai tanulmányaid pótlására?
Senki se mondta, hogy a körmozgásnál nem változik a sebességvektor. Ami nem változik, az a sebességvektor abszolút értéke, azaz a hossza.
A közeli kerületi pontok sebességvektorainak különbsége pedig éppen sugárirányú vektor. A centripetális gyorsulás ennek a különbségi vektornak és és a két kerületi pont között eltelt időnek a hányadosa miközben a két pont különbsége tart nullához. Ez a hányados is egy sugárirányú vektor.
"először "szavak"-kal megfogalmaznak valamit,
'szóban' 'leírják' hogy 'mi van', és aztán
azt a szóbeli megfogalmazást 'gyúrják át' "matematikai" képletekbe"
