"reggel 8 körül elindul Enyingről a vonalbejáró, felmegy a kiszolgált iparvágányig, majd visszagyalogol, és mikor visszaért Lepsénybe, akkor indulhat a vonat."
Hát ettől most majd hanyatt estem a széken! Ez komoly? Mert viccnek kicsit erős lenne! Abszurditásában ez már felülmúlja a kalauz által tekert sorompó esetét, és már majdnem olyan, mint a 150 évvel ezelőtti piros zászlós ember.
Értem én, hogy Magyarországon mielőtt rámenne a vonat, meg kell nézni, hogy nem lopták-e el a síneket a (pár napja elment) előző vonat óta, no de ezért így működtetni egy vasútvonalat mégiscsak nonszensz.
Amúgy a szép tervekről elég keveset hallottam még. Nem nagyon írtak róla a helyi újságok, csak említés szintjén pár mondatot. De azt is csak innen a fórumról tudtam meg, hogy a városban merrefelé menne.
A várost a (szocialista) polgármester eladósította. De azért talán meglesz az önrész, mert akkor a többit adná az EU.
Amúgy még egy érv: Mivel a Volán pályudvar kiköltözik a vasútállomás mellé, és a régi buszállomás helye környékén, amerre a villamos valószínűleg menne, van 4 középiskola és egy főiskola, ezért sok utas a buszról valószínűleg visszaszoknának a vonatra.
Ok, tömören és röviden megpróbálom összegezni tapasztalatainkat:
Amint az a korábbi képen is látható volt, OFFtopik járművel mentünk.
A kirándulást Középrigócon kezdtünk.
A szolgálatban lévő forgalmista nagyon készséges volt, sokat beszélgettünk. Mint mondta, Rigócon az elmúlt időszakban nagyon megszaporodtak a fényképezőgépes-kamerás túristák. :-)))
Sajna az idő már koradélelőtt sem volt a legjobb, fülledt párás, ugyanakkor harapnivalóan tiszta erdei levegő fogadott minket.
Az állomást bejártuk. Megnéztük a kaposmérői nyomvonal maradványát is.
Balra a kaposmérői vonal,
egyenesben a pécsi,
balra a sellyei.
Az egész vasútállomás nagyon romantikus. A legmeghökkentőbb azonban talán mégis az egész szolgálati hely egyetlen - villamos működtetésű - nyomókútja volt! :-)))
Egy óra ténfergést követően elindultunk a 62 -esen. Tervünk az volt, hogy Sellyéig minden megállóhelyen körbenéztünk, fotóztunk.
Ott, ahol találkoztunk helybéli emberekkel, mind kedvesek voltak, mindenütt engedtek fényképezni, kellemesen el lehetett diskuráltunk velük.
A vonalbejárás során vonattal először - és utoljára - Kétújfalun találkoztunk.
Itt a 38135 -öt vártuk. Jó 20 perc késéssel meg is érkezett.
A vonaton volt két vasútbarát is, akik a sorompótekerési attrakció kedvéért a vjv -vel együtt pattantak le a Bz -ről. Így, velünk együtt immár 6 ember videózta, fényképezte a nagy eseményt. :-)))
Mindenki mosolygott! :-)))
A képen épp az a pillanat látható, amikor a fotósok (egy jó kép reményében) épp a Studenkával sprintelnek! :-))))))
Sajnos Vitézipusztán elért a zivatar. Besötétedett, dörgött, villámlott és az eső szakadni kezdett.
Ennek következtében itt véget is ért a gyalogos vonalbejárás.
Összességében a pálya katasztrófális állapotban van, jó néhány helyen a sínszegeket de még a csavarokat is szabad kézzel ki lehet(ne) húzni a talpfából! A sínanyagban találtunk igazi régiségeket is. Pl egy resicai sínt 1896 -ból, és egy grazit 1912 -ből. A kavicságy változó minőségű, van ahol teljesen tiszta (általában az útátjárók előtt és után), de van ahol tömény fű és gaz lepi az egész pályatestet. Az ugyan látszik, hogy mostanában (?) járt arra permetezőmenet, mert egy kicsit világosabbnak tűnik a sínszálak közötti gyom, ennek ellenére elfogadom a pályamesternek a véleményét, miszerint a Középrigóc és Drávafok között már a szóló Bz is közlekedtetése is rizikós. :-(((
Drávafokon és Bogdásán még csináltunk a kocsiból néhány képet, majd Sellyére mentünk. Az eső elálltát szerettünk volna megvárni valami kultúr helyen, ahol esetleg még enni is lehet valami meleget, de az állomás mögötti resti nem üzemelt, épp az aznap esti diszkó díszleteit rendezték be. A sarki preszóban sem jártunk sikerrel, italon kívűl semmi más nem volt. Ajánlották a Borostyán éttermet, mondván ott főznek rendes kaját....na az se az volt, mint ami a homlokzatára volt kiírva.... :-o)))
Néhány nyamvadt rántotthúsos szendvicsen kívűl más ennivaló nem volt....
De 12t tengelyterhelésű vonalon is lehet teherforgalom, igaz kb. félig rakott kocsikkal, a 147a vonal is régebben több ezer tonnás teherforgalmat bonyolított le így.
De mivel a személyforgalom a 62-esen megszűnik így mostmár egy rugalmas teherszállító céggel akár a nyíltvonali rakodásban is meg lehet egyezni pusztán elméletileg.
Egyébként a cargó is kicsit olyan mint a szesza, egyiknek az utas a nyűg, másiknak az áru. :-)
Lepsényben nagyjából működik ez a menetrend, mert reggel 8 körül elindul Enyingről a vonalbejáró, felmegy a kiszolgált iparvágányig, majd visszagyalogol, és mikor visszaért Lepsénybe, akkor indulhat a vonat. És 11-nél előbb nem nagyon szokott odaérni. Mikor tavaly ősszel egy hétfői napon Sinbiciklissel legyalogoltuk a 49-est Mezőhídvégig, akkor készülődött a tehervonat, de mi sajnos csak a vonalbejáróval találkoztunk...
Én meg azt teszem hozzá, hogy ez igazából csak kiadott menetvonal, nem jelenti azt, hogy megy is. A másik, hogy a tehervonat a menetrendben megadott időnél hamarabb is meneszthető, fotózás szempontjából ezt nem szabad készpénznek venni. Ld. a dunavecsei tehervonatos fotómat, a szolgálati menetrend szerint 1, 3, 5 napokon közlekedik, én mégis kedden fotóztam le, a menetrendben megadottól teljesen eltérő időben.
Azért azt hozzáteszem, hogy Lepsénytől Enyingig ki van téve az 5-ös lassújel, szóval az a fél órás menetidő több mint 1 óra... Meg attól is függ az indulás, hogy a vonalbejáró mennyire siet...
A 18-ason van komoly személyforgalom. Elővárosi viszonylatban. A 16-oson is van személyforgalom. Igaz, nem olyan hatalmas, de nincs is nagy település a vonalon. Viszont az IC-knek az legrövidebb út Bp-re. Tranzitforgalomban meg fontos szerept játszik.
A Középrigóc-Drávafok szakaszon 20t alatti a tengelyterhelés, ezen kívül nincs egy mrh. sem. Drávafoktól Sellyéig 20t fölöttire van átépítve a pálya, így hülye lenne a drávafoki fuvaroztató a félig rakott Eas-t Középrigóc felé küldeni, ha teljesen megrakott Eas-át Sellyén és Szentlőrincen át is eljuttathatja Barcsra pl.
Közlekedni közlekedhet 20t alatti tengelyterhelésű mozdony a 62-es ominózus szakaszán, de értelme nincs, hogy arra menjen.
Drávafok és Középrigóc között a pálya állapota miatt a Bz-n kívül semmi nem közlekedhet
Miért neközlekedhetne. Orosháza-Szentes 12t tengelyterhelés, mégis volt teherforgalom rajta, igaz nem a legoptimálisabb a kis tengelyterhelésre rakott tehervagon, de lehetséges.
A 62-es vonalon Harkánytól nyugatra a Cargo csak Vajszló, Sellye és Drávafok kiszolgálását vállalja - csak itt hajlandó árut felvenni. (Vajszlón és még inkább Drávafokon egyébként viszonylag komoly mennyiségű fát raknak be.)
Drávafok és Középrigóc között a pálya állapota miatt a Bz-n kívül semmi nem közlekedhet (és hát mrh, ipv. sincs), ezért hiába lépne is fel bármely fuvaroztató bármilyen teherfuvarozási igénnyel.
Te is nagyon jól tudod, hogy ma Magyarországon egy vonal forgalmának szüneteltetése egyenlő a megszűnéssel, tehát igenis megszűnnek.
A maradókon sem biztos, hogy lesz gyv. közlekedés, viszont ebből még pár vonalat nyugodtan ki lehet húzni -5, 16, 18, 85, 89, 136- személyforgalom szempontjából, de akár a 142 még egy részét is.
A 49-es vonalon a megszűnés után komoly igény volt még a teherforgalomra, de a MÁv hamar elvette a kedvét az akkor (1990-ben) még meglévő fuvarozóknak. A vicinális topikban volt erről szó, de már régebben.
Sógoréknál sem szünnek meg a bezárt vonalak. Lehet rajtuk nosztalgiavonatokat közlekedtetni. Vagy hajtányozni. Vagy néha van rajtuk tehervonat. Mint pl. nálunk Lovasberény felé.
Apropó: Az Indóházban van egy olvasói levél, mely szerint a Lovasberényi polgármester szeretné, ha lenne újra vonatközlekedés. (Nosztalgia célból.) De szerintem erről először nem is a MÁV-val, hanem a pátkai kollégájával kellene bezélnie. Ugyanis nosztalgiavonatot a Goldbergwerk Kft most is indítana, ha kifizetnék neki. De ha a pátkai kollégája szétdönteti a vasutat, akkor már nem lesz hol vonatozni.
Azért azt nem gondolnám, hogy az összes mellékvonalat fel kellene számolni. Az, hogy most nincs rajtuk utas, még nem ok arra, hogy bezárjuk. Lehet rajta teherforgalom, lehet stratégiai célja, lehet jövője.