zmrzlina: (off az szálvul nem szőlőt jelent? :)) bizony nem; ill. a halál oka nem a vegyszeres borok fogyasztása hane az alk. inkább.
Bár korábbi igazgatóm a borok egészségességével kapcsolatban mindíg azt hajtogatta; hogy orvost már láttunk fiatalon meghalni, de vincellért még nem :)
Hali! Hol a bánatos fenében veszel kénessav oldatot? A budapesti boltok "Porított borkén" terméke K tartalmú, a "Borászati kénoldat" meg ammónia tartalmú. Ez kapható még de ez meg csak utánvétellel rendelhető.
Jó kis link, a japán szőlők lenyűgözőek és megtanulhattam, hogy csirkét ne itassak borral. A vegyszerezés ártalmáról hosszan lehetne vitatkozni, szerintem csak statisztikával lehetne igazolni de a borivókról nem nagyon vezetnek ilyent, a dohányzókról inkább.
Azt azért visszautasítom, hogy egy - a szabályokat betartva permetezett- szőlőből egészségre ártalmas bort lehet csak készíteni, a csecsemőnek inkább az alkohol ártat meg :) nem a vegyszermaradék.
Tf1: a rothadás ellen nincs rezisztencia; ott csak kevésbé fogékony vagy fogékony fajta létezik (vékony héjú, tömött fürtű); miután a bogyóhéj felrepedésén mindenhol meg tud telepedni a polifág kórokozó. (azaz nem válogatós, ez van a szamócán, barackon, szilván is)
Éppen ez az, én olyan fajtákat keresek, melyet nem kell permetezni. Bort Medina szőlőből szeretnék készíteni, várom a tapasztalatokat. Ha a bio módszerek meghonosodnának a peremetezés munkái és költségei elmaradnának, olcsóbban lehetne talán jobbat is termelni. Nagy álmom, hogy olyan bort készítsek, melyet csecsemők is fogyaszthatnak:)
Ezek rezisztens fajták!! A pölöskei nálunk is hibátlan volt; rothadó szemet is csak keresni lehetett, találni nem nagyon. De - hogy bort milyet adnának.... mert ezek étkezési szőlők, annak viszont kiválóak, főleg olyan telken ahol az ember nem mindíg tud beavatkozni.
Sziasztok, régen jártam erre, de visszolvasva a topicot olyan érzésem van, hogy inkább vegyésztalálkozóvá vált. Senki sem foglalkozik bio módszerekkel?
Én is azt mondom hogy kell kénezni; mégpedig borkénnel, nem a kénlap égetéssel. (Pláne ha nem fejted le még egy hónapig - kén nélkül állna. meg nem is javasolta a borászati tsz. nekem a kénlapos megoldást) Mi indokolja az elhagyását? Gyorsabb érés? Almasavbomlás? Oxidálódás?
Miért mellőzük jótékony hatásait? (Fertőtlenítés, szín, íz, llatfokozó hatás)
80-100 mg/l hatóanyagot (SO2) adnék, azzal - már ha az egyéb beltartalom (sav alk.) megvan - akár palackozásig is elegendő szabad kén marad.
Alapkénezéskor hamar lekötődik a hozzáadott mennyiség fele; így a szabadkénessav-tartalom 40-50 mg-nál nem lesz több, palackozási hat. ért.: 60mg.
Most telefonált a szomszédom, hogy feltörték a picesoron a pincéket. Az első hírek szerint megúsztam, mert jól látható rácsok vannak mindenütt. A tetteseket elfogta a rendőrség. Szétzúztak egy csomó pinceajtót, a mozdítható dolgokat kirángatták a pincékből, és részben szanaszét szórták a hegyen.
Az irodalomban ugyebár a kénezés nem kérdés (csak a amennyiség). Kénezünk és slussz! (Nagy üzemben nyilván nem lehet kockáztatni.)
A kénért viszont én sem rajongok, és mivel elég kicsik a hordók (400 l a legnagyobb), vagyis túl sok bor nem megy tönkre akkor sem, ha beüt valami krach, én kísérletezgetek a kénmennyiséggel.
Ha 1. elég a sav (az idén szinte biztos) és 2. az alkohol, és 3. mód van arra, hogy a bor sose maradjon darabban, valamint nem zavar a 4. gyorsabb oxidáció okozta szín- és ízváltozás, akkor akár 0-ra is leviszem a hozzáadott ként (a hordókénezéssel amúgy is jut bele).
Két hordóban azért kénezek (az egyikbe 50 mg-mal a másikban 100-zal fogok), mert 1. meg akarom őrizni a gyümölcsösséget és a színt, 2. finom seprőn hagyom, és meg szeretném előzni, hogy el kezdjen dolgozni valami nem kívánatos mikróba.
Üdv
p
Megjegyzem amit irtál, kadar j, mert én szinte biztos voltam abban, hogy a forrás megszünésekor az élesztögombák is elpusztulnak.
Persze igazad van, mert ha az alkoholtartalom még nem érte el azt a bizonyos fokot - és még elegendö cukortartalom is van - akkor tényleg nincs "okuk" elpusztulni.
Bár a nicked egy vad és durva emberre utal, :))))) de ahogy a rizlingedet leirtad, az igencsak kimutatja finomlelkü érzékenységedet is - legalábbis a borral kapcsolatban!
...tetszett, ahogy leirtad! :))
Kiváncsi vagyok, hogy a kénezéssel kapcsolatosan mit fognak neked a többiek ajánlani. :)
German: Bizony, bizony, az erjedés az alacsony hőmérséklet miatt is megállhat, ilyenkor az élesztőgombák nem pusztulnak el, csak épp nem dolgoznak. Tavasszal meg beindulnak újra. Ez különösképp vicces, ha valamit közben lepalackoztál, akkor úgy jársz, mint Dom Perignon :).
Rambo: A muskotályos fajták (nekem az ottonellel vannak tapasztalataim) illatait baromi nehéz megfogni, nem véletlen, hogy annyian kezelik tök reduktíve; cimborámmal kísérletezünk egy ideje, a legjobb eredményeket mindig csurig töltött, zártan fejtett ballonokkal értük el (tartály híján), úgy a testesebb, lágyabb fajtákkal (pl. Bianka) finoman házasítva is szépen muzsikált, különben gyorsan elillantak a kezdeti csuda illatok.
Megvolt a "Márton napi kóstolás". Kétféle bort csináltam, egy muskotályos+korai fajták valamint egy túlnyomórészt rizlinget.
Mindkét bor esetében még nagyon szénsavas a bor, így a tényleges savait nem éreztem a kóstoláskor. A muskotály a szüret után 3 héttel kóstolva mutatott muskotály illatot, azonban ez mostanra mintha eltűnt volna. Talán azért mert a bőtermő, édes, de nem fajtajelleges szőlők felveszik a muskotály illatot? Nem tudom.
A rizling viszont... Nem akarom elkiabálni, de ebből lehet akár nagyon nagy rizling is. A savakról itt sem tudok nyilatkozni, mert a csípős szénsavasság miatt nem éreztem igazán a savakat, (azon kívül a végleges savak olyan március környékén alakulnak ki), illatra nem sokat mutat (a pezsgés miatt megintcsak) viszont az utóíze... Csodálatosan hoszú, finom, nem tolakodó, ám mégis határozott enyhe keserűmandula. Ahogy kell. A színe még zöldes, zöldes-sárga (nem volt ideje oxidálódni a szénsavtartalma miatt), sztem az is ki fog alakulni.
Részemről a családi gazdaság féle borkezelési vonalat követem: első fejtés Karácsony előtti héten.
A kénezéssel viszont gondban vagyok. Adagoljunk borként a borba vagy csak a beánslagolt hordóba fejtsük a bort?
Ezt inkább a fajtákhoz, és a lehetőségeimhez igazítom. A könnyebb, kevesebb savat termelő fajtákat rövidebb ideig hagyom a seprőn,a forrás leállása urán pár héttel, mihelyst letisztul lefejtem, ha van rá időm. A savasabb borokat, mint pl az olaszrizling, (a felénk levő kötött talajokon néha elég durva savak is megjelenhetnek) tovább hagyon érni az "anyján", mert a tapasztalat azt mutatja , hogy ezek az izgága ízek nagyban tompulnak a seprőn.
Borélesztőt csak akkor használok, ha valamilyen gond miatt nem akar megindulni az erjedés. Nagyon ritkán fordul nálam elő ilyen eset. De az is megoldás lehet ilyen esetben ha a szomszéd pincéből hoz az emberfia egy vödör forrásban levő jófajta mustot. (Nyilván nem célszerű a tiédtől teljesen más karakterű mustal beoltani a magadét, de a hegyi szomszédok ismerik annyira egymást és a szőleiket, boraikat-a jószomszédok mindenképp- hogy tudják azt mit mivel lehet. )
Nem gondolom, hogy meg kellene állítani a must forrását, kivéve azt az esetet, ha az édes bort szereted. Akkor arra is vannak módszerek, hogy a cukor egy részét megőrizd a borodban, de ha hűtéssel megállítod a forrását, arra számíthatsz hogy tavasszal ujra indul a forrása.
A legtöbb Pinot Noar, de van Kékfrankosom, Merlot is és egy kevés Oportó, de ez már lasssan kipusztul, de nem is bánom, mert eltér az érési ideje a többiétől.
Az Őszi növényvédelem csak elvi kategória számomra, mert a fonotosabb teendőkre sem marad időm. Példának okáért, most még amíg ki nem fagy a talaj jó lenne ha be tudnám kapálni a sorok közét (a két kisebb birtok már meg van), mert így jóval több téli csapadékot bír a talaj tárolni, ráadásul tavasszal a kibontás nagyságrenddel könnyebb. Ráadásul el kell kezdenem fejteni is, de van még 20 tő Frankosom az iskolában, amit jobb lenne még az ősszel elültetni a kipusztult tőkék helyére.
Persze, a gazda mindig elfogult egy kicsit - de hát legyen is! :)))
Mennyi ideig szoktál várni a forrás befejezésétöl az elsö lefejtésig?
Ebben a témában két táborra oszlanak a vélemények;
- van az egyik tábor, akik azt mondják, hogy a seprön, amit ök bor-anyának neveznek, nyugodtan maradhat egy ideig az újbor, mert az annak jóttesz
- a másik tábor pedig mielöbb szeretné a bort megszabaditani a leülepedett seprötöl, mert attól tartanak, hogy az elhalt élesztögombák negativ ízváltozást idézhetnek elö.
Valószinü, hogy mindkét véleményben van valami igazság, vagy ezt mindenki másképp értelmezi?
Használsz nemesitett borélesztöt, vagy csak a természetesek végzik el az erjesztést?
Az elhuzódó forással már én is tapasztaltam, hogy néha még 6 hét után is kotyogott. Azt hiszem ezt hütéssel megállithatod.
A vörösed milyen fajta?
Nemtom a szölö növényvédelmében mennyire vagy jártas - szoktál már összel valamilyen megellözö védelmet csinálni?
En is ugyan ebben a cipoben jartam, mint Te. Nekem a Kriszten Gyorgy: tavasztol oszig a szoloben c. konyv nyujtott nagy segitseget, valamint az alabb emlitett link. Hasznos konyvek meg: Czaka Sarolta - A metszes ABC-je Ha visszaolvasod a hozzaszolasokat az elejetol, sok hasznos informaciora lelsz a topicban. Metszes kapcsan meg valaki azt is emlitette, hogy vagjam vissza az egeszet, ha mar ugy is elvadult a szolo, s neveljem ujra a kordont. Ha tudod, kerdezd meg a szomszedod - ha van szoloje, valoszinu tudni fogja, hogyan kell metszeni - meg lehet azt is megmondja, milyen fajta tokek vannak a kertedben. Iden a karok kinevelese volt a celom, s tobbe kevesbe sikerult is. Donts el, hogy milyen muvelest akarsz alkalmazni / bar a meglevo muvelesi mod segitseget nyujthat, elvegre nem veletlenul valasztottak azt a modot./. Permetezz szorgalmasan/peronoszpora lisztharmat es atkak ellen - /, mert kulonben az egesz evi munkadnak lonek. En az elso evben bioszolot akartam csinalni, persze nem rezisztens fajtaim vannak, na hadd ne ecseteljem.... Nalunk a kerteszetben, ahol vasarolom a permetezoszereket, szakszeru es hasznos tanaccsal latnak el, mikor milyen szereket erdemes hasznalni. Ha az elso evben nem sikerulne minden, a masodik evben mindenkeppen tanulhatsz az elkovetett hibakbol.
Visszatérve a nagy hordóra. Kifortt benne a szilvánim, de nem hogy kiforrt, gyönyörűen letisztult. Lehet hogy csak a gazda elfogult szeme mondatja velem, majdhogynem tükrös, és nagyon kellemes zamatokat vélek benne felfedezni. Ami meglepett leginkább, markáns savakat is érzek, pedig a szilvánira minden jellemző csak a markáns savak nem. Mindenesetre, mihelyst egy kevés időm lesz lefejtem. Érdekes a kései szüret mustjai kicsi hordókban vannak (200-300l), de kivétel nélkül mindnek nagyon elhúzódik a forrása. Már e hónapja hogy elindultak, de még mindig enyhe forrást tapasztalok.
Sajnos a vöröset elkapkodtam. Máskor mindíg türelemmel kivártam míg teljesen elforr a cefrén, az idén a 12 nap után kipréseltem, pedig még jócskán forrt. A színén nagyon látszik, bizony ebből nem lesz mélybíbor árnyalat. Az aromája még alakul, arra még nem vetettem keresztet.
Más a MVI és az ÉVI: egyik a munkavédelmi várakozási idő, a másik az élelmezési várakozási idő. Te azt írtad: "hacsak nem eszed kanállal a mérget". Szerintem ez felelőtlen könnyelműség. Ugyanakkor a legtöbb permetszer felirata: "méreg", és ennek megfelelően is kell kezelni. (Nem tudom, hogy te mivel permetezel, lehet, hogy biológiai szereket használsz, de még a Bacillus Thuringiensis felirata is "méreg".)
Az általad leírt ültetvénytelepítési technológiával sehol nem találkoztam még - bár agrármérnök a szakmám. 1,5m mély árkok ásása telepítés előtt? Van erről valami link, leírás, bármi? Ugyanakkor a topictárs egy LÉTEZŐ szőlő talajjavításához kért tanácsot, ott pedig mindenféle markológép kizárt - szerintem.
Mind1, a többféle vélemény teszi széppé az életet.
A legtöbb SZABADFORGALMÚ permetszer oldalán szerepel egy mondat: Gyakorlatilag nem mérgező. ez alatt azt értik, hogyha nem érintkezik nyílt sebbel, nem kerül szembe, nem eszi, szippantja fel valaki, akkor nem mérgeződik meg. A szerek legtöbbje (hiábva a kén és nehézfém tartalom) bőrön keresztül nem szívódik fel. Az egészségügyi várakozási idő a fogyasztás (megevés) vonatkozásában van.
A trágyázás során nem eke volt a felvetésem, hanem árokásó... tudod, az a vödörláncos homokkidobáló szerkezet.... :-)
Másrészt a trágya csak akkor cementálódik, ha nincs benne elegendő szervesanyag, mert az megoldja a megfelelő vízgazdálkodást, és így a tápanyagok könnyen hozzáférhetőek a gyökér számára egy méter mélyen is.
Másrészt a nagyüzemi szőlőtelepítéseknél egyre gyakoribb az építőipari jellegű gépek használata, ahol egy markolókanalas gép kiszedi jó másfél méter (1,5M) mélyen a talajt, amit bekevernek komoly trágyákkal (legtöbbje lassan oldódó műtrágya) aztán vissza a gödörbe. Ebbe megy a gépifúrós telepítés kb fél év múlva (hadd ülepedjen a föld) aztán naggyából 20-30 évig nem foglalkoznak ilyesmivel, csak a füvet nyírják a sorok közt, és legkésőbb 30 év után újratelepítik az egészet....
Így is lehet szőlőt "tenyészteni" :-)
Bizonyos szempontból gazdaságosabb, mint kímélni az ültetvényt, de ez valszleg a minőség romlásával jár együtt..... Így nem tud kialakulni a borban a "minerális" íz :-)
1. Permetszerek. A permetszerek többnyire mérgezők, mind a hagyományos nehézfém tartalmú szerek (amelyek ráadásul kummulálódnak, azaz felhalmozódnak a szervezetben), mind a kéntartalmú szerek, mind a felszívódó gombaölők VESZÉLYES MÉRGEK. A rovarölő szerek közül NÉHÁNY csak a halakra és a méhekre veszélyes, de a legtöbb ott is HALÁLOS MÉREG. A permetszereken rajta van a MVI (munkavédelmi várakozási idő), amely megadja, hogy a permetezés után hány napig nem tanácsos a szőlőt tapogatni. Tanácsos a háziállatokat ez alatt az idő alatt elzárni a szőlőtől (tekintve, hogy a kutya-macska gyakran nyalogatja magát).
2. A trágyázással kapcsolatban. 1 méter mélyen nem trágyázunk, mert a trágya "lecementálódik", azaz összetömörödik, kőzet-hatásúvá válik, és így alig ad le valamit a tápagyantartalmából. A rigol-ekés szántás (ültetvények telepítésénél) is csak 70 cm mélyre hatol. 1 m mély szántáshoz akkora vonóerő kellene, amely traktor (talán a Rába-Steiger tud ilyet) nem fér el a szőlő sorai között.
A szőlészet nem versenyló, vagy BKV, nem maradsz le semmiről, ha csak tavasszal látsz munkához.
A drótozás miatt javaslom a Kriszten könyvet, abban nagyon szép rajzok szemléltetik a megoldásokat.
Ha jól termett és jóízű is volt a szőlő, akkor próbálj meg visszaemlékezni, vagy megnézni (szintén a könyv alapján) hogy mi lehetett az előző metszési mód. Ezt ráadásul akkor a legkönnyebb, ha lehullottak már a levelek... :-)
A permetek 70-80%-a ártalmatlan, hacsak nem kanállal eszik őket. Ugyan egyik-másik elég büdös, de ha a permetezés alatt nincsenek a négylábuak a terepen, nem lesz velük gondod.
A támasz (kordon, lugas) dolgában javaslom Kriszten György szőlőlugas c. könyvét, amiben elég sokféle módszer le van írva részletesen, sokkal részletesebben, mint ahogy itt el tudnánk neked magyarázni. A téli szünetre hasznos olvasmánynak tűnik, a legtöbb könyvtárban megtalálható. Ha utána van kérdésed, akkor nosza!
A trágyázás dolgában vannak mindenféle nézetek. Hallottam már olyat is, hogy minimális tápanyagutánpótlás, vagy semmi, és ez lesz a legjobb minőségű szőlő (bor alapanyagnak) (pl:Gere Kopár :-) ) csemegeszőlőnek, viszont minden játszik.
A leghatékonyabbnak a sorközi trágyázást emlegetik, ahol ipari módszerekkel árokásó géppel 1méter mélyre teszik az érett trágyát, de hallottam olyat is, hogy dréncsövezték a parcellát, és hígított trágyalével öntöztek...
Egyébként HA nem ragaszkodsz a terméshez az első 3 évben, akkor a te esetedben az újratelepítés megfelelő talajelőkészítéssel-cserével-javítással minőségi oltványok telepítésével lehet a leg szerencsésebb megoldás.
Tipp a tápanyagutánpótlásra:
Ha ehhez nincs kedved, még mindig "injektálhatsz" tápanyagot. ásol, vagy fúrsz három mély lyukat a tőke körül (minden tőkénél 3-at), és azokat tápanyagdús komposztsárral töltöd fel. Fúrónak egy cakkozot és ki és behajtogatott fogú nagyobb átmérőjű cső is megteszi, a másik végén jó 60 centis vastag betonvasat keresztbe kell hegeszteni. A fúrás pedig egyszerű művelet, tekered és nyomod lefele, majd időnként kiemeled földdel együtt, a földet kirázod érdemes jó 1 méteres mély 20cm átmérő körüli furatot csinálni... néhány évre megoldja a tápanyag ínséget, ráadásul a víz is könnyebben jut el a szőlőhöz.
Többfajta "kordonos" (magasművelésű) termesztési mód létezik, ezek közül az egyik legismertebb támrendszer a Lens Moser-ről (osztrák szőlész) elnevezett támasz.
Ennek lényege, hogy a 5-6 tövenként oszlopot állítanak, amelynek vezető szála (ez erősebb mint a többi, többnyire acél vagy alumínium drót) 100-120 cm-re van a földtől. A tőkefej ennek a magasságában van kialakítva.
- Ha a Lens Moser művelés alkalmazod, akkor a tőkefej helyett egy (esetleg két) kart alakítanak ki metszéssel, amelyen cseralapos váltómetszést alkalmaznak, azaz egy biztosító rögy + 2 termű rügy marad, páronként 6-10 darab. Ennél a termesztési módnál ezt a kart tartja a vezetőszál.
- Ha Guyot művelést alkalmazol akkor a tőkefejről 1 szálvesszőt (10-12 szemmel) vagy két fél-szávesszőt (páronként 6 szemmel) kell hagyni, amit le kell kötözni a vezetőszálhoz, hogy vízszintesen álljon. A tőkefejen hagyhatsz 1-2 biztosító szemet.
A második és harmadik szálpár (itt két szál van, az oszlop bal és jobb oldalára felszögelve "U" szegekkel) a vezető száltól rendre 30 illetve 60 cm-re helyezkedik el, azaz a földtől 130-150 illetve 160-180 cm magasságra. Ezeknek az a szerepe, hogy a kihajtó vesszőket közé lehessen fűzni, tehát ne a sorok között himbálózzanak, hanem függőlegesen álljanak.
2. Talajjavítás
Földet hordani a kavicsrétegre felesleges, mert az eső vagy a szél szépen letakarítja onnan, így kidobott pénz. A szőlő gyökérzete úgyis jóval a talajszint alatt van, tehát a leszivárgó tápanyag csak minimálisan érvényesül, az így felhordott taljréteg hamar kilúgozódik.
Amit tehetsz: vegyél szerves trágyát, amelyet addig kell érlelni, amíg a szalma felismerhetetlenné válik benne, már nem szarszagú, hanem inkább humuszhoz hasonlóan sötét, szinte szagtalan. Ezt úgy érheted el, hogy amikor leborítja a teherautó a trágyát, egy nagy kupacot csinálsz belőle, a tetejét lefeded egy fóliával, és madzagokra kötött kövekkel rögzíted rajta. A lényeg: az eső ne tudja kimosni a tápanyagot belőle (tehát ne vízmosásba telepítsd a trágyaszarvast).
A trágya pár hónap alatt beérik, majd összel szántatsz egy árkot a sorok közé, minimum 30 cm mélyet, egyenletesen belehordod a trágyát, majd összeszántatod a sorokat. Egy ilyen trágyázás 2-4 évre elegendő.
Alkalmazhatsz zöldtrágyázást is: amikor a gaz 30 cm körüli, egy középnehéz tárcsával be kell forgatnod. A szármaradványok szépen egyenletesen visszabomlanak, és biztosítják a nitrogén utánpótlást.
