Na beszereztem néhány másfél decis joghurtospoharat. :-) Helyesbítek: nem dobtam ki - mint máskor. Most már csak egyetlen nagyon lámer kérdés: egy ilyen pohárba egyetlen magot tesztek, vagy többet?
A kevésbé sikeres cserepes magvetésem szerint talán a harmada kelt ki. Pedig 2007-ig szavatos olasz magom van. Egy cserépben 5 palántácska éldegél most, a két sziklevél után már van két-két pici normál levelük is. De a száruk mint a laokon csoport... :-)))))
Ma újabb próbát teszek. A konyhakertes topikban tanácsolta valaki, hogy mikróban fertőtlenítsem a földet. Meglátjuk, működik-e a módszer.
Sikerülni fog az első próbálkozásod. Csak arra kell figyelni, a magot ne ültesd nagyon mélyre. Jó a 1,5 dl-es pohár, mert se nem nagy, se nem kicsi. Melegen tartod, 4-5 nap alatt kikel. Nem kell smirglizni, se szikével bántani. A természet maga megoldja.
Ó, én abszolút kezdő vagyok. :-) Egyébként tucatszámra kapom mindjárt a palántákat a szomszédoktól, úgyhogy nem kell attól tartanom, hogy paradicsom nélkül maradunk... Ez lesz az első kísérletem magrólvetéssel.
Ha kevés a föld, akkor a melegen gyorsan kiszárad.
Elég későn palántázól. Ha ma elülteted, akkor 30-a körül kel ki a mag, április közepén meg már ki lehet ültetni és a Te palántáid igen csak kicsik lesznek még. Szeptemberben már lesz is paradicsomod.
Jó a tojásdoboz, de akkor nagyon nedves környezet kell, mert az azért elég vaskos papírbölcső ám! Akkor már inkább a tejszínhabos-csokipudingos doboz! Mélyebb, mint a hagyományos tejfölös/joghurtos és jobb az anyaga. ( A csokipudingot amúgy jobban szeretem mint a tejfölt.) Ezek, látod komoly szakmai kérdések :) Frint
Igazából csak azért gondoltam a tojássodobozra, mert talán kényelmesebb: azon átnő a gyökér, és azzal együtt el lehet ültetni a palántát. Csak abban nem voltam biztos, hogy az a kevés köbcm föld elég-e addig a palánta gyökérzetének, amíg a végleges földbe nem kerül.
Szerintem egy szimpla tejfölös vagy joghurtos pohár jobb. Tudom gyűjtögetni kell őket de nem ázik szét, és ha lyukat fúrsz az aljára a fölösleges víz sem lesz gond.
Szia, az eddig elvetett paradicsomjaim 4 napra kikeltek, a szibériai is, a többi is, a paprikák most kelnek. Semmi probléma nem volt, remélem szép növények lesznek...
Képzeld. Hosszas imátkozásom meghallgatásra talált, és kibújt a földből a meghaltanak hitt Green bell pepper parim:)
Én nem csináltam semmit a magokkal előtte. Sima virágföldbe vetettem a magokat, poharanként 3 db-ot (hogy jusson édesanyunak is) majd amikor kibújtak meglocsoltam őket fundazolal,be a két ablak közé és kész. Az átültetésnél is fundazolal locsoltam meg őket, és eddig még mindegyik megvan.
Ugyanilyen palántadobozom van, csak kis rekeszek nélkül. Az átültetéssel még - lekopogom - soha nem volt gondom. Egy pezsgőtablettás doboz alját lenyiszatoltam, ráhúzom a pici növényre, ide-oda forgatva lenyomom a legaljára, majd óvatosan kiveszem. Amikor még ilyen picik, nálam nem szokott nagy gyökerük lenni, néha látom a középső karógyökér végét alul, de ilyen módon nem sérül. Utána úgy szedem ki belőle, hogy felülről a növényke mellett - kiskanállal :) - csorgatok be vizet a falához, esetleg valami fadarabbal/ceruzával picit segítek, hogy kicsússzon. Álltalában magától megáll, amíg gyorsan körbeszórom földdel.
Hatha valakinek segit: En a magam reszerol ket fajta parit ultettem sima viragfoldbe. Egyik determinalt, a masik folytonnovo. Eloszor jol megontoztem a foldet palantadoles elleni vegyszerrel, majd pihent a fold (kb 2 hetet, ugy januar kornyeken) Aztan mielott ultetni akartam, megint megontoztem, es beleultettem a magokat. Kulon erre a celra vettem palantazodobozt ablakparkanyra. Fedheto, igy a paratartalom "allandosithato". 36 kis rekeszbol all, mindegyikbe kulon ultettem 1 magot. 2 fajtabol 12, osszesen 24db. Eleg sokaig keltek, s mivel olvastam, hogy a csirazasukhoz magas homerseklet kell (ha jol emlekszem valahol 24 fok korul) nemes egyszeruseggel rapakoltam az egeszet a radiatorra, amikor eppen eszembe jutott (minden alkalommal kb 1-1 orara). Masfel het alatt szepen kibujtak a foldbol, azota kb ket hetente permetezem oket palantadoles ellen. Locsolas kizarolag allurol. Atultetes meg nem volt (csak egynel probaltam, az nem is birta ki :( ). Kb 1 hete leszedtem a tetejet a palantasdoboznak, mert mar nem fernek el benne a palantak. A determinalt garafarmos , a folytonnovo pedig zki-s mag. Ha kiszarad a fold, a csirak elpusztulnak, es utanna hiaba ontozod, nem indul ujra a novekedesuk. Ezert is jo a zart palantazodoboz. Az enyem zold szinu, atlatszo muanyag fedellel, kb 50x15 cm-es, 36 kis muanyag rekesszel benne.
A legutólsó próbálkozásommal kapcsolatos "eredmények": vagy a smirglizés, vagy a 4 napos hűtőzés nagyon elvette az életkedvüket. Sajnos. Ma - egy életem egy halálom - beáztattam az összes maradék magot és beraktam a jó melegbe és sötétbe. Megvárom, amíg megdagadnak, aztán a felét "császármetszem" és megnézem mi lesz az eredmény. Úgy okoskodtam, hogy minek félretenni ezeket a magokat jövőre, ha már idén ilyen rosszul csíráznak. Így talán lesz a beáztatott, fajtánként 10-20 db magból 2-3 ami kijuthat a kertbe, és terem is. OFF: Most néztem más vetnivalóimat is, és egy csomón ez szerepel: februártól vethető, 8 fokos talajba. Na most honnan vesz manapság bárki 8 fokos talajt - nemhogy februárban, de úgy tűnik még márciusban is ?! A férjem azt tanácsolta, kérdezzem meg a kertészeti áruházban, ők talán tartanak olyat :)
Én képzeld el két fajtával küzdök. Ez a kettő a másodszori vetésre sem kelt ki.:( Gondoltam rád, lehet, hogy valamelyik ötletedhez folyamodom. Mert tök tanácstalan vagyok.
Nem akarok a "tudományos" csiráztatásotokba beleszólni, de túlkomplikáljátok a dolgokat.
A paradicsom magokat fertőtlenített földbe 6-8mm mélyre teszitek, 20oC-on tartjátok éjjel-nappal és egy héten belül ki fog kelni. Nem smirglizzük, nem operáljuk szikével.
Két nap múlva lesz egy hónapja, hogy a magokat beraktam csírázni, és MA !!! két magot is találtam, ami kicsírázott!!! Az is igaz, hogy kb. egy hete a dögre duzzadt magok csírával szemközti részét szikével megvágtam...(ezek nem a smirglis csapat ;) )
A fene se tudja miért, de nem tudtak kitörni a csírák a magból. Most megint felcsillant a remény, úgyhogy hogy nekifutok 4-jére is (és ezzel el is fogytak a magjaim...) és amint duzzadt magot látok, már nyúlok is a szikéért.
A mai napon kifekudt egy atultetett paradicsompalantam. Amit nem ultettem at, azok szepen viritanak, es fejlodnek. Ezt, ami elfekudt, negyleveles koraban ultettem at(valahol olvastam ilyenkor kell), nyomban meg is allt a fejlodesben. Bepermeteztem felszivodo gombaolovel palantadoles ellen, es ugy nezett ki, hogy hat a szer. Tegnap azonban meglocsoltam ovatlanul fellurol (eddig mindig allurol toltottem vizet, amennyit felvett a fold), mara pedig kimult a palantam. Mikor kellene atultetni a palantakat? Ti hogyan locsoljatok oket?
Akkor Ti igen szerencsések vagytok! Ha van megfelelően érett birka cucc, trágyalevet is készíthetsz. Egy vödörbe tegyél kb. 2 lapát cuccot, és keverd el. Hagyhatod állni egy napig, de néha keverd meg. Egy nagyobb edénybe is csinálhatod. Ha van a közelben jó sok csalán, akkor igen áldásos "biolevet" is készthetsz: húzz egy kesztyűt, és vágj le egy jókora nyaláb csalánt. Aprítsd fel olyan apróra amennyire csak lehet, és tedd az így nyert aprítékot a birkás-cuccos lébe. Ez így 2-3 napit is állhat. Tudom nem valami bizalomgerjesztő, de állítólad nagyon csodás hatása van így nyert lének. Ebből az erjesztett, leszűrt léből adj kb. 1 litert minden 10 liter öntözővízhez, és ezzel locsolhatod a szobanövényeidet, kerti virágokat. Felülmúl bármilyen műtrágyát. Ami a szűrés után megmarad mehet a komposztba, vagy syzétszórva be is lehet kapálni.
Fateromnak van egy ismerőse, aki birkákat tenyészt, és neki ott áll hegyekben a cucc, és felajánlotta, hogy ingyen elhozhatjuk, amennyi kell, így abból szoktunk "élni":)
Ha idén elmarad a szervestrágyázás, nem dől össze a világ, termékeny marad a talajod. Semmi baj nem lesz. A műtrágyákkal sincsen semmi baj, csak be kell tartani az előírást, amit feltüntetnek a dobozán/zacsiján. Nagyon sokan a jó öreg Wolldünger-re esküsznek, nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek vannak benne. Ez már egy viszonylag régi rókának számító műtrágya, és eddig mindenhol bevállt. Én ezt tudom ajánlani. Az adagolás mennyiségét növényféleségekként megtalálod rajta. Vízben jól oldódik, és ezzel a megfelelő töménységben merheted bátran öntözni nem csak a zöldségféléidet, de a szobanövényeket is.
Szerintem ráértek 2 évente szervestrágyázni. Milyen szervestrágyát használtok?
Köszi a válaszod!:) De jó, hogy idetaláltam, olyan jó tanácsokat kapok, remélem eredménye is lesz, és tutti kis kertészke válik belőlem:)))
Még annyit kérdeznék, hogyha ez a kert az utolsó 6 évbe minden évben szervestrágyázva volt, akkor ha most elmarad, attól még lesz annyira termékeny, hogy a növényeim szépen fejlődjenek? És ha jól értem, akkor a műtrágyázásnak is megvan a maga fifikája, amivel segíteni tudom őket? Mert engem eddig mindenki óvott a műtrágyától...
A kertészeti termesztés során szándékosan kerülik azt, hogy a következő évben ugyanaz a kultúra ne arra a területre kerüljön, mint előtte volt. Ez terméstesen a szabadföldi termesztésre vonatkozik, de vannak kivételek, pl. a fóliasátorbeli hajtatás.
Házikerti körülmények között természetesen szokás ugyanarra a helyre vetni/palántázni ugyanazt a növényt, mert sok esetben nincsen hely. Véleményem szerint merheted a kerted másik részébe ültetni a pari palántákat, a tavalyi parik helyére pedig tehetsz mást. Ennek abban van/lehet jelentősége, hogy előző évben azon a helyen felszaporodhatnak/szaporodhattak a kórokozók/kártevők, és ha ugyanoda kerül ugyanaz a növény, akkor egyből "megtalálják".
A trágyázással nem vagy szerintem annyira elkésve. Ha szervestrágyát dolgoztál volna be előző év őszén, a talaj mikroorganizmusai nem sokmindent tudtak volna vele kezdeni, tekintve, hogy télen az alacsony hőmérséklet lelassítja életműködésüket. Laza talajon (pl. homok) ősszel kijuttatott/bemunkált szerves- vagy műtrágya hatóanyagait a téli elolvadó csapadék a mélyebb rétegekbe moshatja, amelyet már nem tud elérni a növény. Kötöttebb talajon ősszel is kijuttatható. De ha tavaszra marad a kijuttatás még kötöttebb talajon is, akkor az semmivel sem alábbvaló! Ha szervestrágyát juttattok ki, akkor annak tápanyagaival még a kijjuttatást követő 3. évben is lehet számolni. Ezzel azt akarom mondani, igazán megéri 3-4 évente egy viszonylag nagyobb adagú szervestrágyázás, az a közötti években pedig műtrágyázás, a növény vegetációs sajátosságait, és táplálási igényét figyelembe véve. Fontos azonban azt hangsúlyozni, hogy öntözve (ezáltal intenzív körülményeket termetve) a növény tápanyagigénye jelentősen megnő, hiszen jelentősebb zöldtömeget és termést nevel. Öntözés nélkül visszafogottabban kell műtrágyázni, óvva a ezáltal a környezetet. Figyelembe kell venni, hogy a szervestrágya sokkal hasznosabb és barátibb mód a növénytáplálásra, mert természetes anyagokat tartalmaz, és több milliárdnyi mikroorganizmusával élénkéti a talajéletet, humusztartalmával a talaj szerkezetét javítja. Sajnos az is igaz, hogy nem áll rendelkezésre mindenütt elegendő mennyiségű szervestrágya, és persze ez is drága!
Sajnos nekem nincs lehetőségem arra, hogy én magam neveljek palántákat, így én vagy a megvett vagy a kapott palántákat szoktam elültetni. Szépek és finomak is szoktak lenni, de viszont tavaly ősszel először fordult elő, hogy tőlem kívülálló okok miatt nem lett betrágyázva a föld. Szóval a kérdésem arra irányulna, hogy merjek-e ugyanoda ültetni paradicsomot? Vagy inkább a kert egy másik részébe, ahova tavaly nem volt ültetve semmi?
