őszszakál 3904 "a semmi azért nem lehet, mert bizonyíthatatlan a léte? Mi más adhatna igazolást a semmire, mint valaminek a hiánya? Ennél fogva a semmi, egy fogalom a hiánynak általános, mindenre kiterjedő megnevezésére. A speciális hiány, az már a nevesített dolgok hiánya."
Kilroy 3905 "Maga a semmi általában, az általános semmi, az természetesen a dolgok általában vett hiánya. Bármilyen dolog hiánya, ha úgy vesszük :)
Ez viszont szerintem nem biztos, hogy bizonyítást igényel.
Talán azért, mert lehet, hogy már inkábbfilozófia, mint fizika :) "
(Is, is ... ! ;) ;-)
Szerintem olyan, hogy "semmi" -- nem létezik.
Mindig 'van valami', és ha valami az egyik helyről 'eltűnik', akkor 'csak annyi történt', hogy -egészben vagy 'részenként'- átkerült a teremtett világ egy másik helyére, akár úgy is, hogy a "4. dimenzióba" /"túlvilágra"/, de minden ami teremtve lett, az van, volt és lesz -- valamilyen 'formában'... ;-)
Mert hisz' minden ami van, az Isten-'ből' és -ben! van, tehát ha valaki azt mondja, hogy az Abszolút Létező akár egy legkisebb része is 'nemlétezővé' (sic!), "semmi"-vé válhat, az blaszfémia ! (Isten-káromlás)
"Majd a felső tagozatban megismerkedhetsz a vektormennyiségekkel, addig bírd ki valahogy."
Hiába "vektorozol", ha valóban lenne gyorsulás "egyenletes körmozgás"-nál, akkor az azt is jelentené, hogy az "egyenletes körmozgás"-al haladó test energiája folyamatosan növekedne, mert ugye a 'gyorsultabb' (sic!) test nagyobb energiával 'rendelkezik' (E=mc2 ;), mint a kevésbé 'gyorsultabb' (sic!) test.
Vagyis így minden forgó test egy -kvázi- perpetum mobile lehetőség lenne... ;-)
Az a semmi, ami egy nevesített dolog hiánya, nem létezése, mondhatni valóban speciális vagy akár relatív semmi, az igényelhet bizonyítást.
Maga a semmi általában, az általános semmi, az természetesen a dolgok általában vett hiánya. Bármilyen dolog hiánya, ha úgy vesszük :) Ez viszont szerintem nem biztos, hogy bizonyítást igényel. Talán azért, mert lehet, hogy már inkább filozófia, mint fizika :)
A megfogható (és persze a hiánya, a megfoghatatlan) viszont már empíria is lehet, nem csak filozófia :)
Ami nincs, az leginkább semmit se bizonyíthat se pro, se kontra.
Ez azt is jelentheti, hogy a semmi azért nem lehet, mert bizonyíthatatlan a léte? Mi más adhatna igazolást a semmire, mint valaminek a hiánya? Ennél fogva a semmi, egy fogalom a hiánynak általános, mindenre kiterjedő megnevezésére. A speciális hiány, az már a nevesített dolgok hiánya. Az általános, meg a speciális párosa olyan, mint a relatív, meg az abszolút párosa. Ez még cizellálható a megfoghatatlan és a megfogható párosításra is. ;-)
Én nem hiszem, hogy gyűlöli Einsteint. Mit lehet egy fizikuson gyülölni.Nagyon sokan támadják Einsteint. Többek közott én is, pedig egy szót sem értek az egyenletekből . Mára én is elbizonytalanodtam.
A Holdon a Foucault ingának el kellene fordulni, amennyiben a Hold forog. Azonban ingás kísérletet még nem végeztek a Holdon, tehát nincs bizonyíték a Hold forgására.
A Holdon nincsenek tengerek, így az Eötvös effektus kimutatását célzó hajós kísérlet a Holdon nem végezhető el.
A Holdnak nincs légköre, vagyis nincsenek a forgásra utaló légköri jelenségek, nincsenek uralkodó szelek, ciklonok, hurrikánok, tornádók.
Nem korrekt következtetés, hogy ha valami nincs (mert nem tesztelték kísérlettel vagy mert természetes okból nem lehet), az alátámasztaná valami létezésének hiányát (persze amíg a kísérletet el nem végzik, a valami létezését se bizonyítja; ami természetes okból nincs, az nyilván sosem fog semmit bizonyítani sehogy). Ami nincs, az leginkább semmit se bizonyíthat se pro, se kontra. Nem hiszem, hogy tudományosan túl elegáns ez az inszinuáció, csúsztatás. Csak magad alá vágsz ezzel.
De fogalma sincs, hogyan lehetne ezt a víziót korrekt módon realizálni. Csak ezzel a bugyuta gravitációs főnökséggel próbálkozik, ami folyton szétfeslik a kezei között. Már évekkel ezelőtt észrevettem, hogy mit próbálna elérni ezzel a lila dumával, hogy "lokálisan abszolút". De az is nyilvánvaló, hogy teljesen esélytelen rá, mert képtelen a precíz gondolkozásra. Ezért retteg a matematikától is, ami azonnal az orrára koppint, amikor a szavakkal próbálna maszatolni. S képtelen az önkritikus korrekcióra is, ehelyett első reflexből hazudik.
Az már a külön személyes tragédiája, hogy pont azt az Einsteint gyűlöli annyira, akinek ez sikerült, ami után ő ácsingózik reménytelenül.
"Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs! sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása !"
Egyenletes körmozgásnál, ha az erőtér centrális (mint amilyen az égitestek körüli keringés), akkor még a sebesség iránya sem változik, mert centrális erőtérben a körmozgás jelenti a változatlan irányú mozgást.
"Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is."
"Centripetális gyorsulás. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik."
A gyorsulás sebesség változást jelent.
Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása ! (két, nem egyirányú erő-hatás okozta, haladási irány változás)
Ebből adódik az az 'érzés', amit virtuális! gyorsulásként érezhetünk pl. egy járműben kanyarodáskor akkor is, ha a jármű sebessége nem változik... !
Tehát az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!valódi gyorsulás, csak virtuális! gyorsulás 'érezés'. ;-)
"de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása."
Ez csak a te halandzsád.
Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is. Olyannyira létezik, hogy éppen azt okozza a centripetális erő, amit mérni lehet.
"A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya. Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát. Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása."
Aha, 'éértem' !
;-/
Tehát a hivvattallos túdommány szerint, ha valami 'pillanatnyilag' 'nem megy sehová', 'áll', akkor is lehet gyorsulása, de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása.
Háát... ha ez tényleg így 'igaz', akkor örülök, hogy csak a "bölcsészfiziká"-hoz 'értek'... ! (mert az 'állva-gyorsuló'-tól, és a 'haladva-álló'-tól, már nincs messze a 'muszáj-dzseki'... ! ;) ;-/
A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya.
Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát.
Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása.
(jó, akkor most 'nekimegyek' a Construkt 3883-as h.sz. második felé-nek... ;)
" Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul."
Úgy gondolom, a fenti idézetben kétszer is előforduló "felé" szó jelentése, továbbra is 'helytállóvá' teszi a 3885-ban leírtakat... ! ;-)
Ha kicsit alaposabban olvasnád amit írtam, és pár percnél többet gondolkodnál rajta, nem pedig hirtelen felhorgadásból replikáznál, akkor talán értelmesebb választ tudnál írni.
" Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se."
Hát erre most mit mondjak... ?! ;-/
Nekem továbbra is 2+2 = 4. (és a háromszög befogóinak összege,
mindig! hosszabb mint az átlója. ;) ;-)
De mégis ! ;-)
A "gyorsulást" nem csak "idő"-vel kell mérni, hanem "hely"-el is ! Mert a "gyorsulást" 'úgy kapjuk meg', hogy a test sebességét megmérjük 'A' helyen, aztán pedig megmérjük 'B' helyen. Ha 'B' helyen több a test sebessége mint 'A' helyen, akkor a test gyorsult az 'A' hely, és a 'B' hely között.
Szóval nem értem, miféle 'relativitáselméletesminkovszkiterestérgürbületes' képlettel lehet 'kiszámolni' egy test gyorsulását a "hely" 'paraméter' nélkül.. ?! (mert 'úgy rendesen', a 'gyorsulásképletben' benne van a "hely": 'méter'-ben... ;)
"És tessék mondani!': hova? "gyorsul" a test, ha nincs "elmozdulás"... ?!"
Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se.
Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul.
