"belföldi légi közlekedés aránylag fejlett, nincsenek baromfik, malacok meg ilyenek a fedélzeten...:)"
Sőt! :o)
Meséltem R-U-D-nak, hogy simán jobb volt a gép, mint a Frankfurt-Budapesten visszafele.
És ez mind semmi, a Manila-Bacolod úton 3 stewardess-ből 2 olyan gyönyörű volt (a 3-dik simán dekoratív volt), hogy remegő térdekkel ültem végig a repülőutat. :o)
Szia, olvastam a boholi beszámolot. Valóban kár érte, de tényleg nem fér bele minden abba a 16 napba és hát pont kiesik a desztináció. Gondolkodtam egy repülős körutazáson, azaz Manila - Bohol - palawan - Manila. Az utazási irodában azt mondták, hogy nem tudnak ilyenre foglalni, mert állítólag nincsen közvetlen járat Bohol és Palawan között. Ha mégis lenne, lehet hogy mégis bevenném a célpontok közé.
"kivéve a csoki hegyek, oda mi nem megyünk" - kár, de hát minden nem férhet bele. Kellemes egynapos túra Tagbilaranból, ami valamivel jobb, mint a reménytelenül lepukkant Puerto Princesa-persze ottani mércével. Van egy elég jó plázája is, internet caféval. Máig emlegetem a csirkét, amit ott ettem a legalsó szinten. Asszem ide linkeltem be korábban egy beszámolót Boholról.
Belföldi illetékre nem emléxem...Manila új belföldi reptere, a Centennial viszont elég jó. A belföldi légi közlekedés aránylag fejlett, nincsenek baromfik, malacok meg ilyenek a fedélzeten...:)
Nos, voltam ma este Barakás vetítésen a Lompos Farkasban. Nagyon szép fotókat készített a Zoli, akinek az a munkája, hogy utazzon és fotózzon. Irigylésreméltó!
Egyébként ugyanazon az útvonalon járt amit mi is megteszünk (sorrend egy kicsit más) kivéve a csoki hegyek, oda mi nem megyünk. Sőt lebeszélt a Hundred Islandről is, úgyhogy az is kimarad. Helyette nem bérlünk autót, hanem jeepneyvel megyünk banuaeba, a rizsteraszokhoz trekkingelni pár napot.
kisbudes, egyébként helyközi járaton nincsen ilyen airport leaving tax? Thaiföldön pl mindenhol van.
Ez egy 100% pur maszek túra. Őszintén szólva nem vágyom arra, hogy holmi utazásszervező megmondja, hogy mit és hogyan csináljak. Így sokkal de sokkal izgalmasabb és kalandosabb, nem beszélve arról, hogy sokkal többet fogok tudni Fülöp szigetekről mire odaérek, mint bármely más szervezett úton résztvevő túrista, aki nincsen rákényszerülve, hogy mélyrehatóan foglalkozzon az adott ország megismerésével még mielött odaér. Nekem muszály, hiszen fel kell készülnöm a helyi viszonyokra és lehetőségekre, hiszen még szállást sem foglalunk.
A 24 órás út nekünk 2 részre lesz bontva, mivel Kuala Lumpurból jövünk, így nem fog megviselni az utazás. Ez egyébként sem állna fenn, mivel januárban Bangkokot egy éjszakai repülés után néztük meg, jóllehet baromi fáradtak voltunk a nap végére.
Manilai városnézést én sem "komolynak" szántam, hallottam, hogy milyen piszkos, így egy felületes kiruccanás vacsorával lesz valszeg belőle. Remélem minimal haverjával !
Na pont erre lettem volna kiváncsi a távolságot illetően. A térképen Hundred Island nincsen 200 km távolságra, így azt gondolnám, hogy max 3-4 óra alatt ott van az ember. Biztos az az 1 nap? Nem a szigeteken gondoltunk megszállni, hanem Lucapban, bár úgy tudom Children's Islanden és Governor Islanden is van szállás lehetőség, előbbi 560peso, utóbbi 1900peso lévén, hogy guesthouse.
Igen, tudom, hogy a Taal v pont délre van Manilától, de hát reménykedtem, hogy fasza autópályák azért vannak. Sajna ez így ki fog maradni valszeg.
Puerto Princesaában mi sem akartunk maradni, sőt, ahogy lehet megyünk tovább Sabangba és ott szállunk meg (itt már kinéztem a Mary's beach resortot). Ugyan te hajóval mentél az underground riverhez, de sok leírást olvastam akik gyalog tették meg a 2 órás utat és rengeteg állattal találkoztak a monkey trailen (igen, majmokkal is:-) Mi szerintem ezt bevállaljuk.
El Nido ellötti archipelago is állítólag nagyon szép, ez megér 1-2 napot.
KÉRDÉS: milyen a tenger alatti élet? mit hallottál róla? Amit eddig tudok, hogy mind El Nino, mind El Nina és bombahalászat & cianidhalászat nagy kárt okoztak mindenhol.
Még szerencse, hogy a Busuangai roncsokra leszünk kiéhezve.
Sajnos lehet, hogy mi nem fogunk a "tubbathai elithez" tartozni, de a kötetlenségnek az a nagy előnye, hogy bármikor meggondolhatom magam.
Itt vagy újra? Ezt NE használd, főleg a mo-val a végén. Egyszer elszólod magad, és nem jutsz haza élve. Még jó, hogy nem jó a betűzés, de sajnos érteni fogják így is. A filippinók szeretnek sokat ökörködni, de a sértést nem tűrik, ez pedig az a javából.
R-U-D,
Ez valami szervezés, vagy teljesen maszek túra lesz?
Amit tudok:
1. Ha neked a jó 24 órás út után még lesz kedved a 30 fokban és a bődületesen szennyezett levegőben várost nézni, minden gratulációm a tiéd. Most átkozom magam, amiért az origós topikban privátban írtam Maniláról - megismételni nincs kedvem, legalább is most.
2. Hundred Islandsre legalább egy napot tervezz be az odaúthoz. Mi anno egy Maxine-by-the Sea nevű helyen szálltunk meg, elég igénytelen volt. Az egész olyan barakkszerű, szinte lepukkant. A szigeteken nem lehet megszállni, a szállásról kell motoros csónakot (banca) bérelni, az kivisz az egyikre, otthagy, majd a megbeszélt időben visszajön. Egy utat megér.
3. (nem jártam arra)
4. (arra sem)
5. A Taal pont az ellenkező irányban van, tuti, hogy nam fér bele. Tó, közepén kis vulkanikus szigettel. Fel kell menni Tagaytayba, onnan a legjobb a kilátás rá. Érdemes.
6. Puerto Princesa egy tipikus lepattant koszfészek, minimum 10 ezer füstokádó, durrogó triciklivel, amiktől lépni sem lehet. 1 napnál többet nem ér meg. A reptérről alig lehet kimenni, annyian lengetnek mindenféle papírokat "világszínvonalú" resortokról. Gyakori a környéken a jellegzetes trópusi vörösföld - mintha pirospaprikát szórtak volna szét. Sabangba mikrobusszal mentünk. Az autóút elfogyott valahol az út felénél, jött a hepehupa, amin úgy ment végig a sofőr, mintha aszfalt lett volna. Sabangban kiszállva percekig támolyogtam tőle a tűző napon. Innen megint bancával lehet a Subterranean Riverhez menni, ami mindenképpen megéri a tortúrát. Mélyen bevisznek a barlangba csónakkal. Sok a környéken az iguana és a majom, főleg ott, ahol a túrák indulnak a földalatti folyóhoz. Sabang mellett széles, hosszú homokos part, ideális egyet ejtőzni. Nincs tömegturizmus, ezért a létesítmények többsége igen egyszerű, áram azért tán van.
7-15. ezek felett max. átrepültem. El Nido híres hely, a mészkősziklákról külön engedéllyel bíró emberek szednek valami tojást, ami ritkaság. Igen drága egy hely. Busuangában nem jártam. Tubbataha az "elit" búvárkodó helye. Van arrafelé egy Amanpulo nevű resort, sokáig titokban tartották, akkor megfordult ott Michael Jackson is. Mostanra kiderült, hogy van, így az illusztris vendégkör valószínűleg odébbállt, a tulajdonosok mérhetetlen elkeseredésére.
Figyelem! Kiutazáskor a reptéren legyen nálad 550 peso! Illeték ide vagy oda, ezt kp-ban le kell kiutazáskor tenni.
Szia!
Olvasgattam az Origót és hát nem is tudom most, hogy hova írjak, de mivel én indítottam ezt a topicot, tartom egy kicsit a frontot. Remélem azért nem csak hébehóba nézel be majd ide.
Olvastam az origón a repjegyekről:
Mi bruttó 224.000-ért tudtunk januárra az alábbi útvonalra foglalni (Malaysian): Bécs-Kuala Lumpur-Manila. Helyi járat: Manila-Puerto Princesa kb bruttó 40.000.
Az alábbi itinert terveztük 16 napra a szigeteken:
1. nap: érkezés délben Manilába, utána városnézés.
2. nap: Hundred Island Nat Park (itt lehet, hogy megszállunk 1 éjszakára, de nem szigeten)
3. nap: Central Cordilleras – Sagada, Bontoc
4. nap: Bontoc – Banuae (trekking, rizsteraszok stb)
5. nap: lehet, hogy Taal Volcanon keresztül (Banuae-től nem biztos, hogy belefér), de mindenképpen vissza Manilába
6. nap: reggel repülés Puerto Princesába
7-15 nap: Sabang, El Nido, majd Busuanga 3-4 napra.
Utazásunkat a különleges látnivalók, némi pihenés és persze a búvárkodás vezénylik. Az utóbbit Busuangán valósítanánk meg, ahol szinte egy komplett japán flotta található 20-40 méteres mélységben. Sajnos a wreck divinghoz szükséges vizsga még nincs meg, ezt helyben szeretnénk letenni, de az idő szűkössége miatt egyre jobban hajlunk az itthoni vizsgára.
Luzont bérelt autóval néznénk meg, de sajnos nem teljesen vagyok még tisztában, az itt szükséges utazási idővel, így örülnék, ha véleményeznéd az 1-6. napra vonatkozó tervezett programot ebből a szemszögből is. Egyébként nagyon rugalmasak leszünk, Manilán kívül nem foglalunk máshol szállást és egyébként is hátizsákban lesz az összes holmink. Remélem januárban nem lesz nehéz szabad szobákat találni. Ha van esetleg mégis szállásjavaslatod, úgy azt szívesen venném. Ha valamit nem szabad kihagynunk Luzon szigetén (annak is az északi részén), úgy várom javaslataidat.
Sajnos az idő szüke miatt nem tudjuk majd a déli részeket megnézni, így kimarad Boracay (amit nem is sajnálok annyira) és a Csoki hegyek (amit viszont igen, de a fotók alapján nem egy nagy durranás, már ha szabad ilyet leírni). Ami a Palawani utazásunkat nehezíti, az a sok utazással töltött idő: Sabang-El Nido 7 óra hajóval, El Nidó-Busuanga legalább ugyanennyi, bár erre vonatkozó infóm még nincsen. És persze ugyanez vissza.
Ami egy alternatív lehetőség, és nagyon szemezgetek vele az a Tubbatha reefs a Sulu tengeren. Ez az atoll az Unesco világörökség része és állítólag gyönyörű víz alatti világgal pompáztatja el a búvárokat. Ami mégis ellene beszél az az állítólag 300-400 dolláros ár / nap / fő és néha előforduló kalóz támadás. Ha erről hallottál esetleg valamit, úgy ne kímélj.
Még 1 kérdés: Banuae, azaz a hegyvidék, mennyire hideg januárban? Elég 1 pulcsi, vagy komoly kabáttal kellene felszerelkeznünk?
Előre is megköszönöm véleményedet, javaslataidat.
Indítottam az Origón egy "Mabuhay! Fülöp-szigetek"-c. topikot, ott már van egy s más. Azért majd elnézegetek ide is.
Életvitelszerűen 92-95-ben voltam, azóta hébe-hóba járok vissza. Manilán kívül Baguio, La Union, Subic, Taal, Tagaytay, Cebu, Cagayan de Oro, Bohol, Camiguin, Palawan "van meg" eddig.
Menni a január a legjobb. A 30 fok simán megvan akkor is.
Nem, nem vagyok külügyes, de kis közöm van hozzá. Ha jól tudom nem fogják újra indítani a nagykövetséget. Van kint tiszteletbeli konzul, az intéz ügyes bajos dolgokat.
Merre jártál Manilán kívül?
Mikor voltál ott?
Azért bróbálok életet lehelni ide, mert januárrban megyünk 3 hétre és kéne kis infó, tapasztalat stb.
Valami külügyes vagy? Ha igen, újra fogják indítani a manilai követséget, amit 1995-ben zártak be?
Egyébként jól összefoglaltad. Én viszont japán negyedet nem láttam Manilában. Kínai van, de lapítanak, nem reklámozzák magukat úgy, mint a Chinatown San Franciscoban.
"Gloria Macapagal-Arroyo, az első államfő lánya lett" - Diosdado Macapagal ("Kong Dadong", hivatalban 1961-65) az 5. államfő volt. Őt váltotta Marcos.
Fülöp-szigeteki Köztársaság
(Belpolitika)
1986 februárjában Ferdinand Marcos elnököt a népharag elsöpörte, s a népszerűsége csúcsán meggyilkolt ellenzéki vezér, Aquino szenátor özvegye vette át a hatalmat. Demokratikus elnöki kormányzat jött létre, kétkamarás választott parlamenttel, amelyben többséget kapott az elnökasszonyt támogató laza koalíció. A lakosság széleskörű támogatását felhasználva az új kormányzat fontos reformokat kezdeményezett, amelyek végrehajtásához nemzetközi támogatást is kapott. A vezetés – amely döntően ugyanabból a hagyományos elitből került ki, mint a megdöntött elnök és környezete – az elődjétől örökölt problémák súlya és a tömegek felfokozott várakozása közötti feszültséget csak nehezen tudta oldani. Ennek ellenére Corazon Aquino meg tudta őrizni népszerűségét elnöki megbízatása lejártáig, különösen a népesség döntő részét adó vidéki lakosság körében.
Az 1992. május 11-én megtartott választásokon a leköszönő elnökasszony által is támogatott Fidel V. Ramos aratott győzelmet. Az új állam- és kormányfő legfontosabb feladatként az ország belső biztonságának megerősítését jelölte meg. Ramos, aki a Marcos-rezsimben vezérkari főnök, majd Aquino idején hadügyminiszter volt, hosszas tárgyalások után és kompromisszumok révén 1996 szeptemberében – indonéz közvetítéssel – békemegállapodást írt alá a Moro Nemzeti Felszabadítási Fronttal (MNLF). A szeparatista szervezet 1970 óta folytatott kormányellenes, fegyveres harcot az ország déli részén elterülő Mindanao-szigetének négy, muzulmán többségű tartományában. A térség teljes stabilitásának biztosítása érdekében tárgyalások kezdődtek az MNLF-nél nagyobb létszámú és radikálisabb, a négy tartomány iszlamizálását célul tűző Moro Iszlám Felszabadítási Fronttal (MILF).
A Ramos-adminisztráció politikai sikerét mutatta, hogy saját javára át tudta rendezni az erőviszonyokat a Kongresszusban. Az elnököt támogató kereszténydemokrata irányultságú LAKAS-NUCD koalíció folyamatosan pozíciókat szerzett, míg az ellenzéki Fülöp-szigeteki Demokratikus Párt (LDP) – amely 1992-ben még a Kongresszus legerősebb pártja volt – képviselőinek közel kétharmadát elvesztette. Bár a koalícióhoz való csatlakozást elsősorban a hatalomból való részesedés előnyei, nem pedig politikai megfontolások motiválták, az elnök az 1995-ös parlamenti választások eredményét saját mandátumának megerősítéseként is értékelte. Mivel az alkotmány nem tette lehetővé, hogy induljon az 1998-as elnökválasztáson, fontolóra vette az alaptörvény vonatkozó rendelkezésének módosíttatását. Tervei azonban 1997 őszén komoly belpolitikai feszültséget indukáltak, így visszakozott. A választások legesélyesebb elnökjelöltjévé a Filippin Tömegek Harca Párt (LAMMP) jelöltje, Joseph E. Estrada alelnök lépett elő. A korábbi ismert színész, kihasználva a távol-keleti pénzügyi válság nyomán a Fülöp-szigeteken is nehezebbé váló életkörülmények miatti elégedetlenséget, komoly népszerűségre tett szert, élvezte a balos nem kormányzati szervezetek, csoportosulások támogatását, és megnyerte az 1998. május 11-i választásokat.
Az ország alelnöke – akit az elnöki poszttól függetlenül választanak – Gloria Macapagal-Arroyo, az első államfő lánya lett, aki Aquino idején ipari-kereskedelmi államtitkár volt. Fidel Ramos elfogadta Estrada kérését, hogy legyen főtanácsadója.
2000 végén súlyos belpolitikai válság alakult ki. Estrada elnök ellen korrupciós vádak nyomán vádeljárás (impeachment) indult. Széles politikai és társadalmi koalíció követelte lemondását. A helyzetet végül alkotmányos eljárással, demokratikus eszközökkel oldották meg: a Legfelső Bíróság megüresedettnek nyilvánította az elnöki posztot, s abba – az Alkotmány előírásainak megfelelően – 2001. január 20-án Gloria Macapagal Arroyo alelnök asszonyt iktatták be.
Arroyo a liberalizált gazdaság további fellendítését ígérve a társadalmat feszítő szociális problémák hatékony kezelése mellett kötelezte el magát elnöki programjában. A szerkezeti átalakításoknak köszönhetően 2003 végére a gazdaság visszanyerte válság előtti lendületét, 2004 első negyedére a fejlődés üteme meghaladta a 6%-ot. A központi költségvetés évek óta tartós többlettel zár. Kedvezően alakul a gazdaság termékstruktúrája, melyben kiemelkedő szerep jut a hight tech-ipar részegységeinek. Gyorsan javul a lakosság műveltségi szintje (96%-os iskolázottság) és a vezetés szerint nincs messze az idő, amikor a szigetország már nem elsősorban képzetlen munkaerőt, hanem magasan kvalifikált szakembereket exportálhat a világ munkaerőpiacára. A még mindig magas munkanélküliség (10,2%) miatt a munkaképes lakosság 10%-a, kb. 4 millió fő külföldön kénytelen munkát vállalni. Éves hazautalásuk mintegy 8 milliárd USD-t tesz ki. (A gazdaságban betöltött fontos szerepe miatt 2002-t a külföldön dolgozó filippínók évének nyilvánította a kormány.)
A szegénység és a szociális problémák kezelése továbbra is kiemelt kormányzati feladat. Súlyos gond a szigetország régióinak fejlettségi szintjei között mutatkozó nagy eltérés, ami részben magyarázza a szeparatizmus problémakörének továbbélését is. A déli Mindanao sziget – amelyet a spanyol gyarmatosítás és a katolikus térítés elkerült, így az ország egyedüli iszlám többségű területeként egyúttal legelmaradottabb régiója is – hosszabb ideje szeparatista törekvések színtere. A moro felszabadítási mozgalom két szervezetével megkötött tűzszünetek egyike sem hozott tartós megbékélést, a mozgalomból kinőtt terrorista csoportok (közöttük az Abu Sayyaf csoport) pedig a túszszedés és a polgári lakosság megfélemlítésének eszközeivel igyekszik nyomatékot adni követeléseinek. A szeptember 11-i eseményeket követően az Egyesült Államok is – tanácsadói, illetve korlátozott harci egységei révén – a válság részese. A helyzet megnyugtató rendezése parancsoló szükségszerűség, mivel a katonai megoldására tett kísérletek és az állandósult bizonytalanság fékezi a külföldi befektetéseket. A probléma kezeléséhez Líbia, valamint Indonézia is folyamatosan segédkezet nyújt közvetítő missziói révén.
A 2003 júliusában fiatal katonatisztek csoportja által Manilában szervezett zendülés ráirányította a vezetés figyelmét arra, hogy a hatalom bázisát adó hadsereg körülményei nem hanyagolhatók el, folyamatos karbantartást igényelnek. Az ország területi egysége sem kockáztatható szűk katonai oligarchia önös érdekei miatt (a déli területek lázadói korrupt főtiszti körök tudtával sőt közreműködésével jutottak olyan fegyverzethez, amellyel a filippin hadsereg sem rendelkezik).
2004. május 10-én általános vagy ún. „szinkronizált” választásokra került sor a Fülöp-szigeteken. Az érvényben lévő választási törvény értelmében ezen a napon – közvetlen választással – a filippin államberendezkedési struktúra közel 17 ezer posztjának sorsa dőlt el a szavazófülkékben. Megválasztásra került: a köztársaság elnöke, az alelnök, a 24 tagú Szenátus 12 tagja, a 214 tagú Képviselőház tagjai, a kormányzók és helyetteseik, a polgármesterek és helyetteseik, továbbá az önkormányzati tanácsok vezetői és a helyhatóságok tisztségviselői.
Az elnökválasztáson Gloria Macapagal Arroyo győzött legfőbb riválisa Fernando Poe Jr. karakterszínész ellen, és – 2004. június 30-i beiktatását követően – megkezdte első tényleges (választott) elnöki periódusát a Fülöp-szigeteken.
Budapest, 2005. április
Fülöp-szigeteki Köztársaság
(Kétoldalú kapcsolatok)
Egymás megítélése, viszonyunk általános jellemzői
A Fülöp-szigetek aktív, kezdeményező szerepet játszik a délkelet-ázsiai régió stabilitásáért, a nemzetközi terrorizmus ellen folyó harcban. Az ebből következő politikai érdekek mellett az ország gazdasági-kereskedelmi partnerként is fontos számunkra. Forgalmunk növekszik, célunk még jobb mérlegpozíció elérése, magasabb forgalom mellett.
A manilai politikai vezetés és gazdasági körök Magyarországot megbízható partnerként kezelik. Méltányolják belpolitikai viszonyaink stabilitását és a piacgazdaság kiépítése terén elért eredményeinket. NATO- és EU-tagságunk felértékeli hazánk jelentőségét.
Kétoldalú kapcsolataink fejlődésének nem kedvezett a fülöp-szigeteki elhúzódó gazdasági válság. A 2001 januárjában hivatalba lépett Arroyo-kormány alatt megindult stabilizálódás folytatódása az új elnöki ciklusban kedvező lehetőségeket biztosítana kapcsolataink, elsősorban a gazdasági- kereskedelmi együttműködés fejlesztésére.
Politikai kapcsolatok
A diplomáciai kapcsolatot 1973-ban vettük fel. A magyar külügyminiszter 1988-as látogatását követően döntés született nagykövetségek mielőbbi kölcsönös felállításáról. A Fülöp-szigetek 1989 júliusában nyitotta meg budapesti misszióját. A manilai magyar képviselet megnyitására 1991 szeptemberében került sor. Tevékenységét 1995. június 1-én, pénzügyi nehézségek miatt, ideiglenesen felfüggesztettük, s jakartai nagykövetünket akkreditáljuk. Nagykövetségünk újranyitását filippin részről minden kapcsolatfelvétel alkalmával szorgalmazzák. 1998 júniusától tiszteletbeli konzulunk működik Manilában, tiszteletbeli főkonzullá történő előléptetésére 2004-ben került sor.
Az Elnöki Tanács elnöke 1982-ben hivatalos tett látogatást a Fülöp-szigeteken, azonban útjának eredményei nem haladták meg az együttműködési szándék deklarálását.
Az 1986. februári fülöp-szigeteki belpolitikai változásokat követően létrejött új kormányzatnak külügyminiszter-helyettesünk manilai útja során megerősítettük készségünket a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. 1988-ban S. Laurel alelnök budapesti magánlátogatása alkalmat adott a politikai konzultációk folytatására, külügyminiszterünk év végi manilai tárgyalásainak előkészítésére.
1998 februárjában Ramos elnök meghívására Manilában állami látogatáson fogadták Göncz Árpád köztársasági elnököt. A tárgyalások eredményeként számos területen azonosítottuk az együttműködési lehetőségeket (idegenforgalom, oktatás, mezőgazdaság, közlekedés). Bejelentettük: napirenden tartjuk nagykövetségünk újranyitását.
1990 júliusában nem hivatalos látogatást tett Budapesten Raul S. Manglapus külügyminiszter, valamint Manuel T. Yan külügyi államtitkár. 1991 februárjában Katona Tamás külügyminisztériumi politikai államtitkár látogatott Manilába, útját Severino Fülöp-szigeteki külügyi államtitkár 1994 júniusában viszonozta. A tárgyalások során megerősítést nyert, hogy a Fülöp-szigetek érdeklődéssel és szimpátiával követi a kelet-európai változásokat, értékeli Magyarország kezdeményező, vezető szerepét a demokratikus átalakulásban. 1998 júniusában Kádár László külügyminisztériumi helyettes államtitkár vett részt a Fülöp-szigetek függetlenségének 100. évfordulója kapcsán megrendezésre került ünnepi megemlékezéseken. A helyettes államtitkári látogatás idején iktattuk be Alfonso Yuchengco manilai tiszteletbeli konzult (aki tb. főkonzuli kinevezését időközben megkapta). 1999 novemberében Herman János külügyi közigazgatási államtitkár folytatott konzultációkat Manilában. Rosario G. Manalo államtitkár asszony 2000 októberében konzultált Budapesten. Külügyi konzultációt utoljára Bársony András politikai államtitkár folytatott 2004 júniusában Manilában.
1997 októberében az Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja Manilában igen magas szintű fogadtatásban részesült, megteremtve az alapot a két ország törvényhozása közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. 2000 júniusában a Fülöp-szigeteki Kongresszus Szenátusának küldöttsége járt hazánkban, a Szenátus alelnökének, korábbi elnökének vezetésével. 2005 áprilisában Hárs Gábor vezetésével magyar delegáció vett részt az IPU Közgyűlésén, Manilában. Napirenden szerepel Szili Katalin házelnök asszony fülöp-szigeteki látogatása.
2000. április 9-12. között dr. Kávássy Sándor, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára előadóként részt vett Manilában a „Cities 2000” nemzetközi konferencián. Látogatása során kétoldalú tárgyalásokat folytatott a filippin környezetvédelmi miniszterrel.
1998. szeptember 23-25. között a Fortune Global Forum budapesti konferenciájának vendége volt – a fülöp-szigeteki alkotmányos előírásoknak megfelelően államfői posztjáról júniusban leköszönt elnöki főtanácsadó – Fidel V. Ramos, aki az alkalmat felhasználva külön is találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel. 1999 áprilisában – üzleti delegáció élén – Ramos ismét hazánkba látogatott. Látogatása alkalmával a köztársasági elnök, továbbá Járai Zsigmond pénzügyminiszter fogadta. 2003 szeptemberében filippin üzletemberi delegáció látogatott hazánkba, kamarai szervezésben.
Egyezményes kapcsolatok
1976-ban kereskedelmi megállapodást kötöttünk, amelyet EU-csatlakozásunkból eredő kötelezettségeink miatt 2003-ban felmondtunk. Az 1976-ban aláírt kulturális, illetve az 1980-ban létrejött MTE-megállapodás elsősorban a jószándék kifejezését szolgálta. Ez utóbbi kereteket kihasználva a két fél a konkrét, project-alapú együttműködés lehetőségeinek megvalósítására törekszik, s ezek feltárását célozta William G. Padolina, tudomány- és technológiaügyi miniszter 1997. októberi látogatása. 1992-ben Budapesten írtuk alá a két ország közötti légügyi egyezményt. 1994-ben a diplomata és szolgálati útlevelek vízummentességére vonatkozó egyezményt írtunk alá, 1997-ben a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény megkötésére Budapestre látogatott Vinzens-Chato fülöp-szigeteki adóügyi főbiztos asszony.
A magyar államfő látogatásához kapcsolódóan idegenforgalmi együttműködési megállapodást, a kettős adóztatást kizáró egyezmény ratifikációs okmányainak cseréjéről szóló jegyzőkönyvet, valamint kereskedelmi kamarák közötti együttműködési szándéknyilatkozatot írtunk alá.
A két ország Külügyminisztériumai Közötti Együttműködésről szóló Egyezményt 2000. május 9-én írták alá Budapesten.
Kereskedelmi kapcsolatok
A kilencvenes évek eleje óta negatív kereskedelmi mérleg 1996-ban pozitívba fordult a megnövekedett acélexportnak köszönhetően, de 1997-ben a számítástechnikai alkatrészek vámszabadterületi importjának jelentős növekedése következtében ismét negatívvá vált.
A magyar export főbb cikkcsoportjai: izzólámpa, elektromos transzformátor, számítástechnikai alkatrészek, vakcinák, gyógyszeripari termékek, gumiabroncsok, acélipari termékek, olajipari berendezések. Jelentősebb magyar exportőrök: General Electrics, Smart Electronic, Phylaxia-Sanofi, Taurus, EGIS, Pharmavit, Tungsram.
Importunkban számítástechnikai, elektronikai alkatrészek, élelmiszeripari nyersanyagok, kókuszdió, ruházati, textilipari cikkek és cipőipari termékek szerepelnek elsősorban. Az ugrásszerűen megnőtt a behozatalt a magyar import-liberalizáció és a multinacionális cégek tevékenysége mellett a fülöp-szigeteki peso leértékelődése magyarázza. Importunkban több mint kétharmados részarányt képviselnek a számítástechnikai és elektronikai alkatrészek. Fő importőrök a magyarországi multinacionális cégek (Nokia Neutronics, Philips, Sony).
Kulturális-oktatási kapcsolatok
Az 1998. februári elnöki látogatás idején a fülöp-szigeteki fél kedvezően reagált kétoldalú ekvivalencia-egyezmény kötését célzó javaslatunkra, 1999 áprilisában pedig szakértői egyeztetésre került sor Budapesten, a magyar szövegtervezetről. Az egyeztetés mind a mai napig nem zárult le.
A két ország kapcsolatai kulturális téren alkalmi jellegűek, a programok többsége előadóművészek fellépéseihez kötődik. A Fülöp-szigetek budapesti nagykövetsége időnként jelzi országa készségét a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, tudósok, ösztöndíjasok cseréjére, azonban finanszírozási nehézségek miatt az elképzelések csak szórványosan valósulnak meg. A Fülöp-szigeteki Kodály Társaság és magyar partnerszervezete között 1993-ban hivatalos kapcsolatfelvétel jött létre. A Vituki korábban rendszeresen fogadott Fülöp-szigeteki szakembereket vízügyi továbbképzésre.
Budapest, 2005. április
T á j é k o z t a t ó
a Fülöp-szigetek fővárosáról
Manila
A Dél-kínai Tenger és a Csendes-óceán között elterülő, 7100 szigetből álló Fülöp-szigeteki Köztársaság fővárosa Luzon-sziget Manila-öble mentén, a Pasig-folyó torkolatában található. Manila az örök nyár városa. Az évszakok változását csupán a szélirány és a csapadék mennyisége határozza meg. Az évi középhőmérséklet szinte állandó, 26,5oC, alig 4oC különbséggel csupán a legmelegebb (május, 28,2oC) és a leghidegebb (január, 24,5oC) hónap között.
A Pasig-folyó torkolatában, a mai Manila helyén az V. században jött létre az első település, amely a XII-XIII. századra virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A tagalog törzsi település eredeti neve Maynilad volt, aminek jelentése: ahol a „nilad” bozót terem. A XVI. század közepén, az akkor már majd 4000 lakosú városállammá növekedett Mayniladban a Kalimantan (Borneó) szigetéről származó muzulmán Raja Laya, valamint őt követve unokaöccse, Raja Soliman uralkodott. Az iszlám városállam függetlenségének a spanyol hódítás vetett végett, amikor az öbölben partra szálló Miguel Lopez de Legazpi csapatai 1571. május 17-én elfoglalták Mayniladot, és június 3-án de Legazpi a spanyol király nevében „nemes és mindörökké hűséges” Manila néven spanyol királyi városi rangot adományozott a településnek. A spanyolok a folyótorkolatnál fölépítették az Intramuros („falak között”) nevű erődvárost, és ezzel Manila a spanyol koronához tartozó csendes-óceáni szigetvilág fővárosa lett.
A spanyol uralom idején Manila évszázadokon át fontos közvetítő szerepet játszott a Japán, India és Kína, valamint Spanyolország és az „Újvilág” közötti kereskedelemben. A több mint 300 éves spanyol uralom ellen 1896 végén fegyveres felkelés tört ki az országban, és két évvel később, 1898-ban, Manila ostroma és elfoglalása után, a fegyveres felkelők június 12-én kikiáltották a független Malolos Köztársaságot. Az időközben kitört spanyol-amerikai háború hadműveletei során amerikai csapatok szálltak partra a Fülöp-szigeteken. A háborút lezáró párizsi békeszerződés az Amerikai Egyesült Államok gyarmatának deklarálta a szigetvilágot, majd ezt követően az USA csapatai 1902-ben megdöntötték a fiatal Malolos Köztársaságot. A II. világháború során a Fülöp-szigetek rövid időre (1942-45) japán megszállás alá került. Manila rendkívül súlyos károkat szenvedett a háború alatt.
A második világháború után, 1946-ban függetlenné vált Fülöp-szigeteki Köztársaság fővárosa Manila lett, s annak ellenére, hogy 1948 óta formailag Quezon City viseli a fővárosi címet, továbbra is Manila maradt az ország tényleges székhelye. 1976-ban 4 város: Manila, Quezon, Pasay és Kalookan, valamint 9, azóta szintén városi rangra emelkedett önkormányzat összevonásával létrehozták az un. Metropolitan Manilát (Metro), amelynek teljes területe 636 km2, mintegy 10 millió lakossal.
A Fülöp-szigeteki Köztársaság lakosságának több mint 16%-a Metro Manila területén él. A szigetcsoport-ország belső és külső áruforgalmának lebonyolításában meghatározó szerepet tölt be a város jól felszerelt tengeri kikötője. Az ország iparvállalatainak több mint fele; a színházak és kulturális létesítmények 80%-a; az egyetemek és főiskolák jelentős többsége - amelyekben az egyetemi hallgatók háromnegyede tanul – is a Metro területén található.
Metro Manila a Pasig folyó két partján terül el. A város két részét összekötő hidak a belváros üzleti és közigazgatási negyedeit összekötő Jones-híd a legimpozánsabb. Délkelet-Ázsia fővárosai közül talán Manila a legkozmopolitább jellegű város. A város épületei között elterjedt a XX. század második felének amerikai építészeti stílusa. Ennek legszemléletesebb példái Makatiban, Metro Manila üzleti és pénzügyi életének központjában találhatóak. A Manila Katedrális, a Szent Ágoston templom, valamint a spanyol főkormányzó 1863-ban épült rezidenciája, a Malacanang Palota a spanyol uralom építészeti emlékeit őrzik. A spanyol és amerikai hatásokat magán viselő város arculatát a kínai és a japán negyed teszi még változatosabbá.
a Rizal Park
A manilai Rizal Park története a spanyol uralom időszakára, a XIX. század elejére vezethető vissza. Ebben az időben Manila politikai, gazdasági és kulturális életének központja az Intramuros Erőd volt. A városközpont déli falától nem messze a manilai polgárok megtisztítottak egy bozótos, kígyóktól hemzsegő területet, és mivel az így kialakított, kör alakú tér a holdat formázta, Lunetának nevezték el. A Luneta Park nevét 1913-ban az ország nemzeti hősének tiszteletére Rizal Parkra változtatták. A manilaiak azonban ma is inkább Lunetának nevezik a budapesti Városligethez hasonló méretű és funkciókat betöltő parkkomplexumot és számukra csak a Rizal emlékmű és közvetlen környéke a tényleges Rizal Park.
A park számos fontos történelmi esemény színtere volt. A spanyol uralom alatt, 1872-ben itt végezték ki nyilvánosan, elrettentés céljából a spanyol elnyomás ellen Cavitében szervezkedő három szerzetest, Gomez, Burgos és Zamora atyát. A spanyol udvar parancsára szintén itt hajtották végre 1896. december 30-án a halálos ítéletet a forradalmi szervezkedés vádjával elitélt dr. José Rizalon. A park központi helyén található a – dr. Richard Kissling svájci szobrász által tervezett – Rizal emlékmű, amelynek alapkövében helyezték el a mártír földi maradványait. Az emlékműtől balra a kivégzés pontos helyén áll a végső búcsút mondó Rizal bronzszobra. A Rizal emlékművel szemben található a nemzeti zászlót tartó – 31 méter magas – oszlop.
1986-ban Ferdinand Marcos és Corazon Aquino elnökválasztási kampányának legfontosabb színtere a Rizal Park volt, itt zajlottak azok a választási eredmények meghamisítása miatti tömegmegmozdulások, amelyek végül Marcos elnök bukásához vezettek. II. János Pál pápa Fülöp-szigeteki látogatása alkalmával, 1995-ben több, mint három millió ember előtt pontifikált misét a parkban. A Rizal Park nyugati oldalán az emlékművel szemben, a Roxas Blv. túloldalán található a Quirino Grandstand (Felvonulási tér), amely fontos állami események, többek között az elnöki beiktatási ceremónia állandó színtere.
Hasznos ismeretek
a Fülöp-szigetekről
A Fülöp-szigetek, földrajzi elhelyezkedését és etnikai összetételét figyelembe véve, ázsiai ország, azonban a közel négyszáz éves spanyol gyarmati uralom máig élő kulturális és vallási hatásai miatt, sokkal inkább „latinos” a társadalmi berendezkedés, a lakosság mentalitása. Talán a fiesta az a társadalmi esemény, amely leginkább kifejezi ezt a sajátos lelkialkatot és karaktert. Az év folyamán megrendezésre kerülő számos fesztivál kitűnő alkalmat kínál a rendkívül muzikális, és az élet örömeit a végletekig kihasználni igyekvő filippínók számára az ünneplésre.
A fülöp-szigeteki közismerten segítőkész, barátságos és rendkívül vendégszerető nép. Beszélgetés során jellemző rájuk az élénk gesztikulálás és kifejező arcmimika. Futó ismeretség esetén udvariatlan viselkedésnek számít a direkt rákérdezés, a politika, vallás szóbahozása. A filippínók igen büszkék és önérzetesek, ezért a nyilvánosság előtti kritizálásuk, sértegetésük könnyen kellemetlen helyzetet eredményezhet.
A társadalmi érintkezés során megszokott és elfogadott a latinos lezserség. Baráti találkozók, partik, kötetlen ebédek és vacsorameghívások esetén tolerált a késés. Ezzel szemben az üzleti és hivatalos találkozók alkalmával elvárják a pontosságot. Az üdvözlés megszokott módja a kézfogás.
A Fülöp-szigeteken az örök nyár uralkodik. A meleg és a nyári monszun időszakában igen párás időjárás könnyű és természetes anyagokból készült öltözet viselését teszi szükségessé. A hivatalos alkalmakra előírt sötét öltönyök helyett a fülöp-szigeteki férfiak előszeretettel viselik a „barong tagalog” nevű, rendkívül könnyű, áttetsző anyagból készült, kívül hordható inget. A helyi népviselet a külföldi számára is lehetővé teszi a zakó és a nyakkendő viselésének mellőzését, amelyet sötét nadrág és kívül hordható fehér, vagy pasztell színű inggel lehet kiváltani.
A maláj-indonéz, kínai, spanyol és amerikai hagyományokat ötvöző fülöp-szigeteki konyha rendkívül változatos és ízekben gazdag. A hihetetlenül széles választékot kínáló tengeri ételek mellett igen kedveltek a sertés és csirke húsból készült fogások.
Szállodai, éttermi szolgáltatásokért, taxisofőrnek minimális borravaló adható. A számlák 10% adót és általában 5% felszolgálási díjat tartalmaznak. A számlából pontosan adnak vissza, a vendég belátására bízva, hogy a szolgáltatás minőségét borravalóval jutalmazza-e.
A fülöp-szigeteki peso az ország egész területén szabadon átváltható. A valuták kivitelének és behozatalának nincsenek adminisztratív mennyiségi korlátai. Pénzt váltani a repülőtéren, szállodákban, bankokban és a nagyobb bevásárlóközpontokban megtalálható pénzváltó helyeken lehet. A világ vezető hitelkártyáit (Visa, Masters Card, American Express, stb.) igen széles körben lehet használni.
A Fülöp-szigetek GMT-hez mért időkülönbsége +8 óra. Az egyenlítőhöz való közelsége miatt a nappalok hossza az év során alig változik. Gyakorlatilag egész évben reggel hat óra körül világosodik és délután hatkor sötétedik.
Az ország legnépszerűbb sportja és a lakosság kedvenc időtöltése a kosárlabda. Az ország legszegényebb településén is a templomon és a városházán kívül legalább egy kosárlabda pálya megtalálható. A kosárlabdával csak a kakasviadal népszerűsége vetekedhet. Egy magára valamit is adó fülöp-szigeteki városban nem múlhat el egy hétvége, vagy ünnepnap kakasviadal nélkül.
Fülöp-szigeteki Köztársaság
(Országismertető)
Területe: A Dél-Kínai-tengeren és a Csendes-óceánon elterülő, 7100 szigetből álló ország szárazföldi területének nagysága 300.000 km2. A 880 lakott sziget közül a legnagyobb Luzon (104.688 km2) és Mindanao (94.630 km2). E két sziget teszi ki az ország területének 66,4%-át.
Éghajlata: a Fülöp-szigeteken örök nyár uralkodik. Az évi középhőmérséklet 26,5oC. A legmelegebb hónap a május (28,5oC), a leghidegebb a január (24,5oC). Az évszakokat elsősorban a szélirány és a csapadék mennyisége határozza meg. A bőséges csapadékot (évi átlag: 3000 mm) főként a délnyugatról érkező nyári monszun hozza. Ennek fülledt, párás időszakában, június és október között az esős napok száma megközelíti a százat. Ezzel szemben a november és április között uralkodó észak-keleti monszun száraz időt hoz. A monszunváltás időszakában keletkező tájfunok évről-évre jelentős károkat okoznak.
Lakossága: 2000-es adatok szerint 79,4 millió fő. A népszaporulat 2,2%. A lakosság 98%-a filippínó (fülöp-szigeteki maláj), amely több rokon népcsoportot – visaya, tagal, ilocan, moro stb. – foglal magába. 1,5% a kínaiak aránya, néhány százezres az ausztronéz népcsaládhoz tartozó, sötét bőrű őslakosok, a negritók száma. Az ország lakóinak 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns vallású, és mintegy 5% muzulmán (moro) él, főleg az ország déli területein.
Fővárosa: Manila. 1948 óta formálisan Quezon City viseli a főváros címét, de Manila továbbra is az ország tényleges székhelye. 1975-ben Manila és a vonzáskörzetéhez tartozó 12 város és település összevonásával létrejött az ún. Metropolitan Manila, amelynek területe 636 km2, s lakóinak száma napjainkban meghaladja a 10 millió főt. További jelentősebb városok: Davao (750 ezer fő), Cebu City (600 ezer fő), valamint Zamboanga (400 ezer fő).
Hivatalos nyelve: a filippínó és az angol. A filippínó a lakosság mintegy 35%-a által beszélt tagalog (a maláj nyelv egy dialektusa) nyelvre épül. Emellett maláj-polinéz nyelvcsaládhoz tartozó kb. 100 más nyelvjárást beszélnek az ország területén. A spanyol nyelv használata az elmúlt évtizedek során jelentősen visszaszorult, s jelenleg a népességnek csak 5-6%-a beszéli.
Oktatás: az elemi iskolákban ingyenes az oktatás. 1974 óta az elemi és a középiskolákban két nyelven (filippínó és angol) tanítanak. Igény esetén az első és második osztályban ezen kívül tanítják még a helyi nyelvet is. A Fülöp-szigeteken 34.081 elemi, 5.550 közép-, valamint 2.071 főiskola és egyetem működik. A tíz éven felüliek 94%-a tud írni, olvasni.
Egészségügy: viszonylag fejlett, 1.600 lakosra jut 1 orvos, és 1.400 lakosra 1 kórházi ágy. A nehezen megközelíthető és gyéren lakott területeken mozgó orvosi rendelők kiküldésével igyekeznek megoldani az ellátást. A várható átlagéletkor 69 év. Az országban állami betegbiztosítás és nyugdíjrendszer működik.
Történelme: A szigeteken élő népcsoportok a gyarmatosítást megelőzően egyszerű tagozódású törzsszövetségi társadalmakat hoztak létre. A területet Európa számára Magellán fedezte fel 1521-ben; a spanyolok 1565-ben gyarmatosították. II. Fülöp királyról nevezték el Fülöp-szigeteknek. A volt törzsi közösségek főnökeiből és a tartósan megtelepedett spanyolok utódaiból új feudális uralkodó osztály jött létre. Kulturális téren legerősebben a katolikus egyház hatása érvényesült.
A gyarmati uralom elleni első érdemi támadásokat a Jose Rizal író szellemi vezetésével kibontakozott mozgalom jelentette a XIX. század végén. Rizal erőszakmentes reformista nézeteket vallott, az erősödő spanyol terror azonban így sem tűrte: 1896-ban kivégezték. Ugyanezen évben forradalom robbant ki az Egyesült Államok támogatását élvező radikális Emilio Aguinaldo vezetésével. 1898. június 12-én kikiáltották az ország függetlenségét, és létrejött az ún. Malolos Köztársaság. Az időközben kitört spanyol-amerikai háború hadműveleteiben amerikai csapatok szálltak partra az országban. A háborút lezáró párizsi békeszerződés az országot az Egyesült Államoknak juttatta, s az 1899-1901. között tovább küzdő hazafiak alulmaradtak a túlerővel szemben. A 37 évi amerikai igazgatás alatt a Fülöp-szigetek számtalan kísérletet tett arra, hogy immár az USA-tól visszanyerje függetlenségét. Végül a Tydings-McDuffie törvény alapján ígéretet kapott arra, hogy 1935-től kezdődően, egy 10 éves önkormányzati időszakot követően függetlenné válik. (Ezen ún. Commonwealth-periódus elnökévé Manuel L. Quezont választották.)
1942-45. között japán megszállás alatt állt a Fülöp-szigetek. Quezon és kormánya emigrációban működött, míg az ország belsejében széleskörű japán-ellenes gerillamozgalom bontakozott ki. Az amerikai hadsereg a szigetek visszafoglalását 1945 júliusában fejezte be.
Egy évvel később, 1946. július 4-én Manuel Roxas-t választották meg az új köztársaság első elnökévé. Az ország nemzeti ünnepe, 1898 emlékére, június 12. maradt. Az 1998. évi 100. évforduló alkalmából nagyszabású rendezvényeket tartottak országszerte (magyar részről a köztársasági elnök képviseletében Kádár László helyettes államtitkár vett részt).
Az ország a függetlenség elnyerését követően is szoros szálakkal kötődött az Egyesült Államokhoz. A Fülöp-szigeteki Köztársaság 1947-ben légi- és haditengerészeti támaszpont létesítéséről szerződést írt alá Washingtonnal.
1965-ben a nacionalista párt vezetőjét, Ferdinánd E. Marcost választották az ország elnökévé, aki azonban nem tudta fenntartani a gazdaság folyamatos fejlődését és a belpolitikai helyzet stabilitását. 1972-ben Marcos felfüggesztette az alkotmányt, a parlamentet feloszlatta, és elrendelte a rendkívüli állapot bevezetését. Amerikai száműzetésből hazatért legfőbb riválisa, Benigno Aquino meggyilkoltatását (1983) követően az országban kaotikus állapotok alakultak ki.
Helyzetének megszilárdítására Marcos 1986-ra hozta előre az elnökválasztást. Amikor azonban ennek győzteseként a csalással operáló diktátort hirdették ki, Aquino özvegye ellenében, a hadsereg – Ramos vezérkari főnökkel az élén – átállt, s a katolikus egyház által utcára vitt tömegek elsöpörték Marcost, aki emigrációban halt meg 1989-ben.
Az új elnök Corazon Aquino asszony lett, aki megkezdte a demokrácia intézményrendszerének kialakítását. Az 1992 májusában megtartott választásokon a leköszönő elnökasszony által is támogatott Fidel Ramos diadalmaskodott. Hat éves, összességében sikeres, gazdasági és politikai konszolidációt hozó kormányzás után 1998. június 30-án adta át posztját a május 11-i elnökválasztás győztesének, Joseph Estrada, addigi alelnöknek.
2000 végén súlyos belpolitikai válság alakult ki az Estrada elnök elleni korrupciós vádak nyomán elindított vádeljárás (impeachment) során. Széles politikai és társadalmi koalíció követelte az elnök lemondását. A helyzetet végül alkotmányos eljárással, demokratikus eszközökkel oldották meg: a Legfelső Bíróság megüresedettnek nyilvánította az elnöki posztot, s abba – az Alkotmány előírásainak megfelelően – 2001. január 20-án Gloria Macapagal Arroyo alelnök asszonyt iktatták be.
Államformája: A népszavazással elfogadott 1987-es alkotmány értelmében a törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus kezében összpontosul, amely a 24 tagú szenátusból és a maximum 250 fős képviselőházból áll. A köztársasági elnök – az államfő – egyben a végrehajtó hatalom feje, 6 éves időtartamra kerül megválasztásra, de nem választható újra.
Főbb politikai pártok: a Kereszténydemokraták Nemzeti Szövetsége (LAKAS-NUCD), a Demokratikus Fülöp-szigetekért Párt (LDP), Nacionalista Párti Koalíció, Liberális Párt, Filippin Tömegek Harca Párt (LAMMP).
Gazdaság: (Főbb adatok – 2000)
GDP: 75,2 milliárd USD (vásárlóerő értéken 295 milliárd USD, 2001-ben 3,2%-os növ. mutatóval)
GDP/fő: 958 USD (vásárlóerő értéken 3,766 USD)
Gazdasági növekedés: 4% (2001-ben 3,2%)
Infláció: 4,3%
Munkanélküliség: 11%
Valutatartalékok: 13 milliárd USD
Költségvetési hiány a GDP %-ában: 4,1
Folyó fizetési mérleg többlete: 9,3 milliárd USD (a GDP 12,4 %-a)
Export: 38,1 milliárd USD (2001-ben 32,1 milliárd USD)
Import: 31,4 milliárd USD (2001-ben 29,6 milliárd USD).
Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Amerikai Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Tajvan, Koreai Köztársaság és Hongkong. Mintegy 4 millió fő (a munkaképes lakosság 10%-a) külföldön áll alkalmazásban, akik évente 6-8 milliárd USD-t utalnak haza. A gazdaságban betöltött szerepük miatt 2002-t a kormány a külföldön dolgozó filippínók évének nyilvánította.
