" A ChatGPT az indulását követő egy öt nap után már 1 millió felhasználója volt. Összehasonlításképpen: a Facebooknak ehhez 10 hónap kellett, a Netflix-nek 41 hónap. Ez mutatja milyen radikálisan új dologról van szó. "
Még a 19. század végén arról vitatkoztak okos emberek, hogy a levegőnél nehezebb szerkezetek nem tudnak repülni. Kivéve a madarakat, mert azok élőlények.
Évszázadok alatt sokat változott a tudomány, az okos emberek véleménye. Sok olyan dolog van, amit az ókori görögök még lehetetlennek tartottak. Ellenben több dolog, amit az ókorban lehetségesnek tartottak, manapság lehetetlennek tartunk.
Ami pedig a fecsegőrobotot illeti, nyelvtani szabályok alapján a természet törvényeit megfejteni eléggé kétséges, mert a nyelvtan még a matekunknál is szavannaibb. :o)
Hoztam neked egy példát. Mert a szeptikus szkeptikusok nagy erővel hadakoznak a laposföld ellen. Mintha egyéb ostobaság nem létezne.
Legyen két különböző rúgómerevségű erőmérő. Ezeket erőgerjesztéssel statikusan beskáláztuk.
Most jön az excenter prés. Ha például 1 J energiával ráütünk - egyenként - a két különböző jelleggörbéjű erőmérőre, ugyanakkora erőt fog mutatni? (Merugye a présgépben is van egy beépített erőmérő. Aztán a kollégák marhára csodálkoznak, hogy mitől annyira különböző az eredmény.)
Az egyetem kiadja a diplomát, aztán "mosom kezeimet" semmi felelőssége. A vizsgán kapsz két kérdést. Hány százaléka ez a tananyagnak?
Ha a gépben kicserélsz egy csavart, attól az még nem egy másik gép. Nem konkrétan az adott anyag a lényeg, hanem a funkciója. Mint a régi viccben: Megtalálták Rákóczi fejszéjét. (Csak már kétszer cserélték azóta a fokát és háromszor a nyelét.) A sejteknél sem az a lényeg, hogy cserélődnek a molekulák, hanem a működésben betöltött szerepük.
Amikor az állami ünnepen felvonják a nemzeti zászlót, anyagát tekintve már az sem az eredeti zászló. :o)
Bónusz kérdés: Hogyan lesz egyetlen sejtből egy egész élőlény? Mitől különbözik a tüdő szövet a máj szövettől? Mi okozza az őssejtek specializálódását? (Ezernyi szerves molekula szabályozza, hogy a DNS melyik szakasza aktív. Ezek többnyire inhibitorok. Modellezni úgy lehet a folyamatot, mint sokparaméteres Markov automatát.)
És már az elején hozzátettem: nem ismered az idegélettant és fingod sincsen a kognitív filozófiáról, úgyhogy az összes saját kitalálmányú agymenésed hibás félremagyarázás. Aminek egyetlen oka van: magadnak bemagyaráztad "tudományosan", hogy a lélek halhatatlan. Csakhát ehhez eszelős hülyeségeket kellett kitalálnod és feltételezned. Az eklatáns példát már ide is megírtad: hogy szerinted a tudat szervezi élővé az anyagot. Bullshit.
A tudat léte a tulajdonság és a tudat tulajdonságként létezése ugyanaz, de erre már megkaptad a választ:
A tudat nem lehet tulajdonság, mert a tulajdonságok nem képesek reflektálni önmagukra és nem képesek a rendszertől független autonóm viselkedésre. Nemhogy nem fizikai tulajdonság, hanem a lényegünk meghatározó létminősége. Egy adott személy egyénisége nem a test produktuma, hanem a tudatáé.
Mivel tulajdonságok függnek az őket származtató anyagi rendszertől, a tudat azonban létezésében a testtől független autonóm viselkedést mutat, így a tudat nem redukálható le anyagi rendszer működésének eredményeként. Pl. az a gondolatod, hogy "mi a tudat?" nem redukálható le anyagi folyamatok következményeként, ahogy az a létélmény sem amelyben önreflexióval tapasztalod a saját létezésed a tudatod által a tudatodban.
"Szóval pusztán a tudatommal élő anyaggá szervezhetem az élettelent?"
Ez már megtörtént, hiszen itt vagy. Mivel az élőlények testét alkotó atomok és molekulák az életük során többször is kicserélődnek, így nem lehet rámutatni egy konkrét anyagmennyiségre, hogy ez a kupac anyag hozta létre Jóska tudatát. A kicserélődés éppen azt támasztja alá, hogy a tudat az ami állandó, és az anyag cserélődik, szóval igen a tudat legalapvetőbb fizikai aspektusa az élet.
A tudat a tulajdonságai és autonóm viselkedési képességei miatt kétségkívül önálló létező, és tény, hogy hatást kifejtő működése van az anyagi világban.
Tudat nélkül hiányoznának a környezetünkből a mesterséges objektumok, így gépek is.
Élhet az emberi test öntudatlan állapotban is, mivel az öntudat a tudatos működés egy fejlettebb szintje, de öntudatlan működés nem fog tervezni és végrehajtani semmit a világban, csak van.
Mivel a tudatos értelem az ok, az intelligens viselkedés pedig a következmény, így az intelligens viselkedés algoritmizált szimulációja nem lesz képes étrehozni visszahatólag semmilyen tudatot az intelligenciát szimuláló működése mögött, mert az intelligencia a tudatos értelem működésének eredménye. Vagyis pusztán az élőlények intelligens viselkedésének algoritmizált szimulációja még nem fog keletkeztetni mesterséges tudatot amely alapja lehetne a valódi mesterséges intelligenciának is. Ezt nyilatkozta gyakorlatilag Altman is, amikor rámutatott, hogy a gépi tanulás alapú modellek nem fognak megvalósítani valódi mesterséges intelligenciát.
Figyeld meg, a halhatatlan lélek koncepciójáról egy tudományoskodó bullshittel - ezzel a mindentől függetlenül létező tudatizémizével - magát meggyőző vitapartnered úgy szétcseszi ezt a témát, hogy öröm lesz nézni. És hiába sorolsz neki tudományos tényeket, hiába mutatsz rá, hogy totálisan félreérti és félremagyarázza a problémakört, egy mozdulattal lesöpri az asztalról, mert ő erősen hinni akarja, hogy a tudatizémizéje (értsd: lelke) túléli a halálát, hiszen nem az anyagi test működésének egy aspektusa.
A tudat legalapvetőbb fizikai aspektusa az élet, a halott anyagot élő organizmussá szervezi.
Szóval pusztán a tudatommal élő anyaggá szervezhetem az élettelent?
Mindezek miatt sosem lesz tudata egy gépi, nem élő rendszernek
Ebben sajnos nem vagyok ennyire biztos.
A gépeket jelenleg az különbözteti meg az élőlényektől, hogy emberek tervezik és emberek szándékai szerint készülnek (de már részben gépek által). Ellenben az élőlények szaporodásához, azaz új élőlények készítéséhez nincs szükség az adott szervezet felépítésének és működésének pontos ismeretére.
A tudat az egyéni létezésünk anyagtalan aspektusa; az az anyagtalan létminőség, amelyben az egyéniségünk megnyilvánulva képes felismerni saját létezését, reflektálni a külvilágra, és önmagára.
"egy kellően összetett struktúrában az egyszerűbb kölcsönhatások tömegéből felbukkan egy nem várt tulajdonság?"
A tudat nem lehet tulajdonság, mert a tulajdonságok nem képesek reflektálni önmagukra és nem képesek a rendszertől független autonóm viselkedésre. Nemhogy nem fizikai tulajdonság, hanem a lényegünk meghatározó létminősége. Egy adott személy egyénisége nem a test produktuma, hanem a tudatáé.
"Miből következik, hogy csak az élőlények lennének erre képesek?"
Abból, hogy nem csupán az élőlényeknek van tudatuk (az csupán a külső perspektíva), hanem a tudatok testesülnek meg élőlényekben, (ez pedig a belső nézet amit mindenki átél a saját létezése folyamatában). A tudat tehát nem létrejön, hanem van és megtestesül. A tudat legalapvetőbb fizikai aspektusa az élet, a halott anyagot élő organizmussá szervezi.
"Másrészt: léteznek különféle tudatállapotok."
Természetesen léteznek különféle tudatállapotok, és tudati fejlettségi szintek. Ez semmiben nem céfolja a tudat létminőségét, és autonóm létezési tulajdonságait.
Mindezek miatt sosem lesz tudata egy gépi, nem élő rendszernek, így intelligenciát sem lesz képes megvalósítani soha. Legfeljebb szimulálni, aminek majd meglátjuk hol lesznek a korlátai.
Vegyük például a fáradt, álmos embert. Vagy a részeget. Ilyen tudatállapotban a képességeit nem tudja teljes mértékben használni. Tehát vannak a képességeknek (egyénenként különböző) objektív korlátai, de még ezeket sem érjük el minden pillanatban.
Érdekes kísérleti javaslat: lehet a társalgó robotot hipnotikus állapotba hozni?
(Nem feltétlenül ugyanolyan módon, ahogy egy ember esetében.)
Ha kitalálok egy struktúrát és definiálom annak egy tulajdonságát, azon nincs mit vitatkozni. Legfeljebb azon, hogy mennyire van értelme. De aki nem akarja, nem használja. Vagy kitalál valami alternatívát.
A természeti/társadalmi jelenségeknél a szabályokat inkább felismerjük. Az ilyen felismerni vélt törvények esetén a definíció vitatható.
A mesterséges intelligencia egy hatásvadász elnevezés. Ahogy az egyik oktató mondta: ha gépi tanulásnak nevezné, kevesebb hallgató jelentkezne a kurzusra. Az intelligencia másik értelmezése az üzleti hírszerzés. Ez nem feltétlenül ipari kémkedést jelent. Nyiolvános információkból olyan összefüggéseket is kihámoznak, amelyek nyilvánosságra hozása eredetileg nem volt célja a hírforrásnak. Legyen az reklám vagy éves mérleg.
Mi a fene az a bizonyos tudat? Többek vagyunk bonyolult kémiai reakcióknál? Vagy pedig egy kellően összetett struktúrában az egyszerűbb kölcsönhatások tömegéből felbukkan egy nem várt tulajdonság? Miből következik, hogy csak az élőlények nemmének erre képesek? Lehetséges, hogy sok elemi kölcsönhatás eredményeként megjelenjen egy a tudattól lényegesen eltérő új jelenség?
"A megértés és a logikai összefüggések felismerése a jelenlegi rendszerek gyenge pontja."
Igen, mert nincs olyanjuk, hogy megértés, ahhoz ugyanis tudat lenne szükséges. Ezért megtévesztő az elnevezésük, mert valójában csupán szoftveres intelligencia szimulátorok, nem valósítanak meg mesterségesen létrehozott intelligenciát.
1. (választékos) Az emberi gondolkodást lehetővé tevő értelmi képesség; ész
Csakkhogy ez pont hogy cáfolja a teóriádat, mely szerint az intelligencia lehetséges mesterségesen is. Mivel mint láttuk az elméhez értelem szükséges, az értelem meg a tudatos megértés képessége, így csak élőlénynek lehet elméje, egy algoritmusnak nem. Majd szólj ha valakinek sikerült mesterséges tudatot létrehozni, amely rendelkezik a tudatos megértés képességével.
A jelek szerint te nem érted a pontos vessző funkcióját, pedig 140-es iq-val már illenék rendelkezni az értő olvasás képességével.
"Elárulom: a pontosvessző az egymástól független gondolatok elválasztására szolgál."
Távolról sem. Összefüggések megvilágítására, egymásból következő értelmezések mondat tömbökbe tagolására és felsorolásra egyaránt szolgál, pl:
"A pontosvessző kiválóan alkalmazható párhuzamos mondattömbök elkülönítésére is:
Ha szerda van, azt szeretné, hogy már csütörtök legyen; ha csütörtök, azt, hogy péntek (Gyurkó László)."
Ez pl. cáfolja az értelmezésed, mivel a pontosvessző utáni tagmondat értelmetlen az előző rész nélkül, mint független gondolat.
"Az "értelem" nem azonos a "tudattal"."
Nem bizony, mivel az értelem a tudat egy tulajdonsága:
"És bizony nem-személy is lehet értelmes."
Hogy értsd, minden személy, ami önálló individuum, rendelkezik tudatos értelemmel, legyen az ember vagy állat, de egy algoritmus soha.
Mivel: "ÉRTELEM [e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, ë]
1. Az ember megismerő tevékenységének legmagasabb foka, a logikus gondolkodás képessége, amely feltárja a jelenségek mivoltát és összefüggéseit, ...
6. Vmely személy a maga fejlett szellemi, gondolkozó, ítélő mivoltában tekintve."
Értelemmel mint látjuk csak tudat rendelkezhet, melyre legjobb példa az ember, de ma már a tudomány elismeri, hogy egyes állatok polipok, delfinek, varjak, hollók, kutyák, macskák, majmok, elefántok is rendelkeznek öntudattal, és értelemmel az emberéhez képest alacsonyabb fejlettségi szinten. Ahhoz hogy egy szoftver intelligens és értelmes lehessen, rendelkeznie kellene tudattal. Az intelligens viselkedés algoritmikus szimulációja, nem hoz létre tudatot, értelmet.
"Viszont az "értelem" az "intelligencia" szinonimája."
Igen, ezt mondja a definíció is, de akkor min is vitatkozol?
Hogyan lehet Gauss-görbe egy Gauss-görbe egyik szegmensének részhalmaza? Képtelenségnek hangzik? Ellentmond a tapasztalatnak? És mégis lehetséges.
Nem arról van szó, hogy az eredeti eloszlást az értelmezési tartomány szerint szétcincáljuk, például páros és páratlan számokra. Természetesen úgy nagyon könnyű.
Veszünk egy eloszlást, és kiválasztjuk annak valamelyik összefüggő tartományát, szegmensét. És ha megnézzük, ebben a tartományban is találunk egy haranggörbét. Hogyan? Képességeink spektrálisak. Quod licet Iovi, quod erat demonstrandum. (Közben gondolkozhattok azon, hogy a teher emelése közben miért csökkenhet az erő a fix kötélvégen.)
Egy videojátékban elfogadjuk az ottani szabályokat, hogy például a szellemek át tudnak menni a falon. Vagy amikor egy filmet nézünk, és az űrben (légüres térben) is terjed a hang. Logikai feladatoknál viszont már nem feltétlenül tudunk teljesen azonosulni az eseti szabályrendszerrel. (Olyan nincs, hogy Drakula és Morpheusz ugyanaz a személy.) Amit a mesében elfogadunk, azt a valóságban többnyire nem fogadjuk el. Ez valamiféle tudati objektivitás. Amikor a hétköznapi tapasztalatok ellentmondanak bizonyos feltételezéseknek, ott a tudatalatti megvétózza a szabály elfogadását. Beállítódás. Habár végtelen sebességet sem tapasztaltunk még. Sőt, nagyon is megtapasztaltuk, hogy a közlekedési eszközeink mozgásképessége véges. Padlógázzal sem tudunk túllépni bizonyos sebességet. Viszont nincs olyan tapasztalatunk, hogy a relativisztikus sebesség következtében másképp járnának az órák.
Van a problémáknak egy másik csoportja, ahol bizonyos ismeretekre van szükség. Az életben többnyire ilyenekkel találkozunk. Hoztam egy példát, ahol rejtett paraméter van.
A drótkötél egyik végét erőmérőhöz rögzítjük, a másik végét egy dobra felcsévéljük. A kettő között lóg a daruhorog. Ráakasztanak adott súlyt és ellenőrzik a mérőeszköz által jelzett súlyerőt. Eddig rendben. Ekkor a daru elkezdi emelni a terhet, és meglepő módon a mért erő csökken. Nem az erőmmérő a hibás.
minél okosabb valaki, szerintem annál inkább azt érzi, milyen keveset is tud még és hogy a 200-as iq-val se fog feltétlenül jobban boldogulni vagy többet és teljesebb élet élni, mint más kevesebbel. viszont minél hülyébb valaki, annál okosabbnak hiheti magát.
Az egyik kutatóintézetben a főosztályvezető az alábbi természeti törvény ismerte fel:
Annál rosszabb a hangulat, minél magasabb az egy négyzetméterre jutó IQ - ha azt arra használják.
Becsületesen bevallom, hogy még soha nem oldottam meg "tenyésztett" IQ-tesztet. Amiket leírtam, azt vagy egy előadó mondta, vagy egy könyvben olvastam. És töröm a fejemet, hogy kitől idéztem.
"mennyi történelem, irodalom, napi politika stb. legyen benne."
Az nem tartozik az IQ-hoz. Az a tárgyi tudáshoz tartozik.
És ha becsületesek akarunk lenni az értelmi képességek felmérése során, akkor nem különböztethetjük meg hátrányosan azokat az embertársainkat, akik valami okból nem férnek hozzá a tárgyi tudáshoz. Lehet valaki zseniális akkor is, ha egy indonéziai sziget távoleső falujában egy dzsunkán nőtt fel, ahol se áram, se tévé, se internet...
eredmények normál-eloszású haranggörbéje alapján besúlyozzák a feladatok pontértékét, hogy az átlagember az adott teszten éppen 100 pontot érhessen el.
Lukács Béla azt is hozzátette, hogy a szórása mennyi legyen. Hirtelen nem találom. Talán a gondolatolvasásról szóló előadásában beszélt erről.
Ez sem mond ellent annak, amit írtam. A feladatokat össze is kell válogatni - típusonként. Mennyi logika, mennyi algebra, mennyi történelem, irodalom, napi politika stb. legyen benne.
"Nálam a wikipedia a hipnózis szócikknél elvesztette a hitelét,"
Jótanács: mindig kapcsolj át az angol változatra.
A magyar szócikket max 15 millió ember olvassa és szerkesztheti ezen a sártekén, így a szándékos vagy tévedésből eredő hibák sokszor nem kerülnek javításra.
Az angol szócikkeket úgy másfél-kétmilliárd ember olvassa és szerkesztheti. Ennyi szem pedig baromi sokat lát.
