Keresés

Hun (!!!) zezild meg zize... Mekkora!

Fetrengős :-DDD

Ui.:

Volt humora a modern kori szóalkotónak. ;-))

vagy mondd ki,

h tévedtél, h nem tudod igazolni, h csak találgattál.

igazold.

nem vagy próféta, ne nyilatkozgass.

nem érveltél. ott van pontosan mit kértem tőled. érthető? fel tudod fogni? képes vagy rá?

addig ne tovább. 

zöld: Bizonytalan eredetű szó. Esetleg alán szóvendég: oszét zelde (‘fűféle’), a régebbi magyar zeld alakok valószínűvé teszik ezt a származtatást.

szerintem 

a zöld növényzet, erdő, fa a szélben fújt zajról kapta a nevét

hun. zezild zöld

hun. zize levél

hun. fova fa

fű

ezt támasztja alá a Šumava neve is (erdőség Csehországban)

1565 šuma jelentése erdő

https://en.wikipedia.org/wiki/Bohemian_Forest

https://cs.wikipedia.org/wiki/Šumava

šum jelentése zaj

először is:

a glühen jelentése izzik, izzít, hevít

a ghel- szavak glow, glisten, glitter, glimmer fényes jelentésűek (egyik se a gyújtással vagy tűzzel kapcsolatos)

itt van egy szó ami a tűz jelentésű

Buryat гал ɡal

Vámbéry gyűjtése:

török. guy-, güy- 'égni, gyulladni'

güydür 'meggyújtani'

güyül- 'meggyulladni'

török. yarut 'világítani' (gyertya)

gyertya: Ótörök eredetű: altáji jarta (‘fáklya’), csuvas surda (‘gyertya’), a törökségben általános jar- (‘világít’).

2.

az csak egy teória. a zöld is, meg az arany is

hatással lehetett volna a szlávra a fényes jelentésű, h kialakuljon a golt-ből a zolt, de ellentmond neki az, h nincs a szlávban másik zel- zol- szó, amelyik fényes jelentésű lenne (én nem tudok róla)

itt van a lehetőség, h érvelj:

mutass még egy példát, ahol az IE g-ből z lett a szlávban

vagy mutass zel, zol- szavat a szlávban ami fényes vagy égő jelentéshez kapcsolódik

a tol, tosz, tuszkol egyik változata

hogy mennyire nem valami különlegesség a tol

[push]

Buryat  түлхихэ  tylxixɛ

Bengali  ঠেলা  ʈʰela

Malayalam തള്ളുക  t̪aɭːuɡa

Mandarin Chinese 推 tʰui˦

Russian  толкать tɐɫkaˑtʲ

ezen már sokszor végig mentünk

csak Vámbéry adatai:

a húr     trk. kur 'kötél'

a hurok kirg. kuruk/uruk 'hurok'

a horog  trk. argak 'horgász'

ő hozza azt a némethez, h

horgony anker

horgász angeln

(ami eltérést mutat a 'kru/kram' tőtől, ha valaki nem értené)

az állitólagos eredet:

PIE root *ang-/*ank- "to bend" (source also of Greek ankylos "bent, crooked," Latin ang(u)ere "to compress in a bend, fold, strangle;" Old Church Slavonic aglu "corner;" Lithuanian anka "loop;" Sanskrit ankah "hook, bent," angam "limb;" Old English ancleo "ankle;" Old High German ango "hook"

semmilyen érvet nem hoztál fel.

csupán arra hoztál adatokat, h ugyanezen jelentésű szavak azonos szóalakban találhatóak meg a germánban.

(amit készséggel elhiszek)

a dolog feltételezi, h volt kapcsolat, de nem úgy ahogy elképzeled.

nem úgy ahogy a finnugrászok elképzelik és nem úgy, ahogy Vámbérz elképzelte.

ők mind (te is) úgy képzelik el, ha megvan az uraliban, a törökben, a germánban, akkor az automatikusan onnan jön.

nem úgy van.

@A tol valszeg az ingogermán steu, mint tol,

hogyan lehetne az, mikor az altaiban, proto-türkben betű szerint ott van a tol 'push' jelentéssel, ami tol. (amire írtad a válaszodat)

na látod, ez a funkcionális analfabetizmus.

te funkcionális analfabéta lehetsz. 

ismerem az előítéleteseket, ugyanolyanok, lehet találkozni itt is velük, azoknak az érvek, a tények nem jók, csak az a jó, amit ők hisznek, semmi másban, hiába az érvek és a tények.

tótfalusi:

iszik:      Ősi finnugor örökség: vogul ai, votják ju, finn juoda (‘iszik’).

úszik:     Ősi örökség az uráli korból: vogul, votják uj-, zürjén üj-, mordvin ujemsz, észt ujuma (‘úszik’)

ázik:      Finnugor eredetű szó: vogul tot-, osztják jolta, zürjén sözny (‘nedves’).

önt:       Ismeretlen eredetű szó.

ömlik:    ~

özön:     Bizonytalan eredetű szó.

az angolban ugyanez: swim, soak

ugyebár ezek az önt, ömlik párjai

és 

szkitahun. hümin : inni

iszik : úszik

iszik, úszik

+benne van a tő értelem is [shrub, trunk, root]

tótfalusi:

tő:    Ősi örökség a finnugor korból: zürjén, votják din, finn tyvi, észt tüvi (‘tővég, alsó vég’)

        Lásd még tőke, tőle, tönk.

tönk

tótfalusi:

tönk:    az a bökkenő, hogy a 19. század vége előttről nincsen ilyenre utaló adat.

lásd

törvény: jurch. tu-ru-wen

és az akadémiai nyelvészet mehet az elméletével

öt

tol

torony

törvény

tör

tótfalusi:

öt:           Ősi örökség a finnugor korból: vogul eit, zürjén vit, mordvin vete, lapp vita.

tol:           Ismeretlen eredetű szó.

torony:     A német Turm középfelnémet turn, torn alakjának átvétele. A német szó végső forrása a

                latin turris (‘torony’) az ófrancia torn közvetítésével.

törvény:    Bizonytalan eredetű szó. Ótörök eredetére vallhatnának a következők: türk, ujgur törü, kun, csagatáj,

                oszmán töre (‘törvény, jog, szokás’). ...sajnos nem lehet ennek -vény képzésű származéka, mert ez a

                képző kizárólag igékhez járulhatott a régiségben.

tör:          Bizonyára ősi szavunk, de eredetét homály fedi.

ghjak : nyak

ildi(n) : üldöz

ishi : ősi

gundigin : gondolkodni

+gond, gondoskodik

szirtild : szeretet

szeret

tótfalusi:

nyak:         Ismeretlen eredetű szó.

üldöz:        < öldös / ül

ős:            Ősi örökség az ugor korból: vogul as (‘anyai nagyapa’), mordvin otjse (‘nagybácsi’), finn isä, szamojéd jasze (‘apa’).

gondol:      -

gond:         Ismeretlen eredetű szó.

szerelem:   < szer Ősi örökség az uráli korból: vogul szir (‘mód, állapot’), osztják szir (‘nemzetség’), cseremisz szer (‘lelkület, mód, szokás’), szamojéd ser (‘módon, -képpen’). 

visszamenőleg még,

az ad

tótfalusi szerint

ad:

Ősi finugor szavunk: finn antaa (‘ad’), votják ud- (‘enni ad’), mordvin andoms (‘táplál’). 

tótfalusi szerint

ér:

Valószínűbben ótörök jövevény: türk, csagatáj ir-, oszmán er- ‘elér’, de lehet finnugor eredetű is: vogul szartit, cseremisz szüran (‘érint’)

jön:

Ősi örökség az ugor korból: vogul juv, osztják joda (‘jön’).

jut:

Ősi ugor örökségünk: vogul joht-, osztják jogat (‘jön’). 

+

tehát a sorrend

eir > gjür > gel(d) > ghal / gjütir > jakh aje

+

gjür

+

a megdöbbentő, h ugyanez szinte szóról szóra végigkövethető a jer esetében

jer (gyere) jön

ér

Vámbéry:

jő, jöv- :

trk. yav- 'jönni, közeledni',

trk. yön-, dzsön- 'elindulni, menni'

jut:

trk. yit-, yet- 'megérkezni, odaérni, odajutni'

jer

> gjer

(ez összemosódhatott a kör, kerül értelemmel)

jer / ér

> gjal

> jak, zsak/csak

> aje

> gjet, gjitar

úgy vélem, a sorrend

jaar > jala > halad

jaar 

> gjar 

jala [gyalog, dzsal] 

> alak (>aja)

> gjal

halad

> szl. chod-it

Egyet értek, ez nem az az "aj" tő, mint az ajtóé pl..

Értem.

Nyilvánvaló, hogy egy elterjedt gyökről van szó, ami önmagában is romba dönti a finnugor baromságot.

Elfogadom a Cz-Fo. hajlást jelentő magyarázatát, viszont megkérdőjelezem azt, hogy a "H" csak egy előtét hang.

tótfalusi megint kitesz magáért

jár

Vitatott eredetű szó. Talán a finnugor eredetű gyalog gyal- tövének alakváltozata... Ám lehet, hogy más finnugor előzménye van: lapp jorgat (‘fordít’), jorges (‘ide-oda járó’), a járkálásra nyelvünkben is van csavarog, tekereg ige! Végül a harmadik finnugor szál is a lapphoz vezet: jorrat (‘körbe megy’), jorrot (‘gurul’).

http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=j&qsearch=&qdetail=4904

itt megemlíthető még ami szerintem a 

jaar (jár) hangtorzulása

ez érdekes elmélet, lehetséges

az ajak, ajtó, ajándék (+hajnal) is az aj- gyök szavai

ami megvan az altaiban is

(de Vámbéry a törökimádata miatt roszul látta és nem vette észre, h az ott származék 

ayaz 'világos, tiszta idő' 

ayik 'tiszta, világos' 

ayik ' józan' 

ač- 'nyit' 

ačik, ačuk  'nyílt,nyílás' 

aya 'kímél, kíván' (ezt az ajánl-hoz sorolja be)

az ad-ról pedig azt mondja, h az eredeti értelme 'fizetni')

az ad és aj- egybetartozik

(lásd angol give : gift, ad : ajándék)

Starostin szintén téves értelemre és hangra vezeti vissza