A terrorveszély miatt a migránsok biometrikus adatait - ujjlenyomatát, arcképét, érmintáját - is ellenőrzik és összevetik a nemzetközi adatbázisokkal a határnál a rendészeti szakemberek, ha szükséges - számolt be pénteki számában a Magyar Idők, a kormánypropaganda zászlóshajója.
Eszerint nagyot lépett előre a magyar bűnüldözés az utóbbi napokban, hiszen 2015-ben például még az sem tűnt fel a magyar hatóságoknak, hogy Salah Abdeslam és Abdelhamid Abaaoud egy, a Mester utcánál lévő hotelben tervezgetik a párizsi terrortámadásokat, pedig Abaaoud ellen még nemzetközi letartóztatási parancs is érvényben volt. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter épp most csütörtökön válaszolta egy parlamenti kérdésre, hogy Ghaith Pharaon ujjlenyomatát sem sikerült levennie a magyar hatóságoknak, pedig próbálták, igaz, csak akkor, mikor Pharaon már egy éve ki-be járkálhatott Magyarországra.
Valószínűleg Pharaonnak is a déli határon keresztül kellett volna gyalog Magyarországra érkeznie, akkor neki is megvizsgáltuk volna a BIOMETRIKUS ADATAIT, és tutira észrevesszük, hogy ő egy több országban körözött bűnöző.
Pharaontól 2015. március 2-án próbáltak meg ujjlenyomatot venni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal budapesti igazgatóságán. Ez azonban csak kísérlet maradt, mivel „a barázdák nagymértékű sérülései miatt nem volt alkalmas az azonosításra". A belügyminiszter szerint Pharaon nem nyilatkozott vízumkérelmében, hogy Franciaországban kapott-e vízumot korában. Ezt arra a feltételezésre válaszolták, miszerint az üzletember korábban kapott vízumot Franciaországban, ahol tudott ujjlenyomatot adni.
Pintér azt is leírta, hogy a szaúdi üzletember öt alkalommal lépett Magyarország területére, mind az öt alkalommal Ferihegyre érkezett.
Az, hogy a kormány miniszterei mennyire vannak képben a körözött szaúdi üzletember magyarországi érkezésével kapcsolatban, nagyon szépen mutatja egy korábbi cikkünkben összeállított válogatás a részükről érkezett állításokból Pharaon vízumkérelméről:
2014. október 27 -én nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta Lázár János a november 3-i kormányinfón.
2014. október 1-jén nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta egy héttel később Lázár, miután hét titkosszolgálati vezetővel beszélt a parlament nemzetbiztonsági bizottság ülésén.
Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet, „2014. október 1-én Bejrútban és 2014. október 24-én Ammánban” – mondta kérdésünkre november 11-én Lázár, aki felvetésünkre azt is hozzátette, hogy az október 27-i dátum „ elszólás vagy elírás lehetett”.
„Ghaith Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014 szeptemberében. A vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén” – írta Szijjártó Péter november 16-én két szocialista képviselő kérdésére. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon nem is adott be vízumkérelmet.
Pharaon 2014. október 1-én Bejrútban nyújtott be vízumkérelmet, 2014. november 24-én tartózkodási engedély iránti kérelmet adott be Ammánban – írta november 25-én kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya.
Az üzletember 2014 decemberében adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban – mondta nekünk személyesen Szijjártó Péter november 28-án.
Aztán a külügy visszatért az eredeti, november 24-i álláspontjához.
A belügyminiszter tájékoztatása szerint "a BÁH regionális igazgatósága megkísérelte levenni az ujjnyomatot, amely azonban a barázdák nagymértékű sérülései miatt nem volt alkalmas az azonosításra". Ez egyébként 2015 március 2-án történt.
Egy titkos és nyílt információkból álló dokumentumhalmazt láttam Pintér Sándornál, az derült ki ebből, hogy Ghaith Pharaonnak volt egy sima és egy üzleti vízuma is, majd egyszer csak lett egy tartózkodási engedélye is – ezt Vadai Ágnes mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorának.
Gyöngyösi Márton a szaúdi milliárdosról, Ghaith Pharaonról kérdezett, akit bő húsz éve köröz az FBI. A jobbikos politikus szóba hozta Orbán vejét, Tiborcz Istvánt, akivel együttműködve Pharaon megszerezte a volt Postabank székházát, majd „strómanokon keresztül több más kastélyt, köztük Orbán tőszomszédságában, a Cinege utcában”. Gyöngyösi csak egyszer mondta ki Pharaon nevét, ezután csak „jóemberként” hivatkozott rá.
Orbán válaszában már egyszer sem mondta ki Pharaon nevét, „szóban forgó úrként” beszélt róla, és közölte:
Pharaon már nincs Magyarországon.
Álhír, hogy a kormányfő szomszédságába költözött volna, az épület évek óta üresen áll.
Elgondolkodtatónak tartja, hogy több évtizedes körözés ellenére az amerikaiak nem tudták fülön csípni.
És az még érdekesebb, hogy az amerikaiak az információikat a Jobbikkal osztják meg.
Gyöngyösi szerint mindegy, hogy üres az épület, a lényeg, hogy az Pharaon érdekkörébe tartozik. Furcsának nevezte Orbán vádját, hogy a Jobbik az amerikaiaktól kapott volna tájékoztatást, az nyilvános adatokból is látható. Ezért jogos a kérdés, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot Pharaon működése, és nem kellene-e a kormánynak „a szegény migránsokon túl a terrorizmust támogató milliárdosok ellen is fellépnie”.
Orbán szerint a válasz nem, az persze kérdés, hogy az amerikaiaknak jelent-e Pharaon biztonsági kockázatot. Végül közölte Gyöngyösivel: Trump megválasztása miatt politikai irányváltás érik az Egyesült Államokban, a Jobbik jobban teszi, ha „új gazda után néz”.
Folytatódik a Pharaon-szappanopera: most épp Szijjártó Péter külügyminiszter válaszolta meg az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdését arról, miképpen zajlott Ghaith Pharaon többszörösen körözött szaúdi milliárdos tartózkodási engedélyének igénylése. Mert tudjuk, nemcsak vízumot igényelt, és kapott, hanem tartózkodási engedélyt is az amerikaiak által körözött Pharaon. (A vízumigénylés hogyanjáról Lázár János és Szijjártó ellentmondásos információkat közölt a sajtóval, Lázár pedig egyenesen az amerikaiakat okolta azért, hogy megadtuk Pharaonnak a vízumot.)
Vízumügyben már több, egymással versengő kormányzati elmélet is kering arra vonatkozóan, hol, hányszor igényelt a férfi vízumot. Most Szijjártó előállt a külügy verziójával a tartózkodási engedélyről: eszerint a tartózkodási engedély felvételére jogosító D-vízum kérelmét az ammani, jordániai magyar nagykövetség konzuli hivatalában nyújtotta be Pharaon 2014. november 24-én.
A kastélyrekonstrukciókban Ghaith Pharaon, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István érdekeltek, ők a magyar adófizetők pénzéből elváruraskodnak, azt is lehetne mondani, hogy ők a négyek bandája – ezt Vadai Ágnes mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Ebben az ügyben nem lehet titok, akár a titoksértés vádját is felvállalom, de el fogom mondani az igazat, mert az az ügy a pofátlanság igazi csimborasszója. Vadai Ágnes Pharaon ujjlenyomatával kapcsolatban kijelentette: hazudnak ebben a kérdésben is, ez teljesen nyilvánvaló. A DK alelnöke hangsúlyozta: azért nem sikerült ujjlenyomatot szerezni Pharaontól, mert a magyar hatóságok nem is vettek tőle. A politikus elmondta: aki nem tudja igazolni a személyazonosságát, és nem magyar állampolgár, idegenrendészeti őrizetbe kell venni, de ez nem történt meg. Hozzátette: a teljes magyar rendvédelmi világ össze-vissza hadovál és hazudik ebben az ügyben, ami vérlázító.
Az ügyészség először átküldte Tényi feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF), mert a feljelentés alapján gyanú merült fel Lázár Jánossal és Orbán Viktorral szemben is, ők pedig mentelmi joggal rendelkező parlamenti képviselők, akikkel szemben csak a KNYF nyomozhat. A KNYF viszont elutasította a feljelentést.
Csak nem gondolják hogy a morális elveim (lásd), vagy terroristák lecsukása fontosabb mint Orbán Viktor érdeke?
400 millió forintos csalás vádjával állt a bíróság elé H.-né P. Mónika, aki a Generali ügynökeként piramisjáték-szerű befektetésgyűjtő tevékenységet folytatott. A nő történetesen Keresztes Imre, a Központ Nyomozó Főügyészség vezetőjének a barátnője, bár azt állítják, tényleg csak barátságról volt szó köztük.
Az indoklásukban azt írták, hogy Tényi feljelentése ugyan hivatkozott egy rakás olyan sajtóhírre, amik alapján mulaszthattak a magyar hatóságok, de ezzel ellentétes sajtóhírek is megjelentek, úgyhogy nem elegendő a gyanú a nyomozás megindításához.
Az ügyészség szerint tehát például ha egy magyar lap megírja, hogy Orbán Viktor közvagyont lop, de egy másik lap megírja, hogy nem lop, akkor az már nem elegendő gyanú a nyomozás megindítására.
Ugyanakkor az ügyészség is elismeri, hogy a Pharaon-ügyben vannak jelek, amik szerint nem volt minden törvényes.
Lázár és Szijjártó hetente ellentmond egymásnak a körözött milliárdos vízumkérelméről. A belügy pedig hallgat a tartózkodási engedélyéről, így továbbra is homályos a kormány legfontosabb állítása - hogy az üzletember szabályosan érkezett. Tovább »
ahol egy mélygarázsépítés miatt az összes fát kivágták március elején.
Hát ja, a szokásos Indexes hangulatkeltés, ami erről elfelejt szólni:
A beruházásnak köszönhetően a XXI. századi parkolási lehetőségek mellett a budapestiek a jelenleginél több fával beültetett, gyönyörű és korszerű parkot kapnak vissza, amelyen József nádor szobra is már a restaurált állapotában kerül régi helyére.
Igen, neki hihetünk, ő híres a bátor igazságbeszédekről...
nem reális az a feltételezés, hogy amerikai titkosszolgálati játszma lenne,
Ha nem ment a volt(?) CIA ügynök Jóbaráttal, akkor próbálkoznak másként. És persze ennek nincs és nem is lehet köze a titkosszolgálatokhoz. Ki az a hülye, aki ezt feltételezné...
a Tiborcz Istvánhoz (Orbán Viktor veje) és egy török szupergazdaghoz köthető AMX Nador House Kft. megszerezte a Postabank volt székházát a József nádor téren – ahol egy mélygarázsépítés miatt az összes fát kivágták március elején. (Erre az egészre állítólag egy titokzatos luxushotel-beruházás miatt volt szükség.) a Tiborcz–török csapat az egész projektet eladta egy jordán üzletembernek, bizonyos Ammar M. A. Abu Namousnak. Ő pedig egy szempillantás alatt átnevezte az AMX Nador nevű társaságot Pharaon-Kappa Befektetési és Tanácsadó Kft.-vé.
