Örülök hogy folytatod ezt a sorozatot mert élvezettel nézem a Pálosok ausztráliai megtelepedését és építészetét, művészetét. Jó tudni hogy arra is vannak. Majd írok róluk kicsit később.
Én sokkal szerényebb mennyiséggel bírok, elő-elő vadászok egy-egy régi képet, most egyet az általad kedvelt Kálvin térről, úgy kb. 1900-ból! Sorry, de cseklység, tudom, viszont jó szívvel keresem!
Castello Ursino Catania. Császári építkezés épült 1220-1240 között.
.
A nagyon érdekes életű II. Frigyes német-római császár egyik kedvenc vára és tartózkodási helye volt a vár. Többek között a magyar iv. Béla kortársa és a vár is a közös uralkodásuk idején épült.
Jelentőségének csúcspontját 1295-ben érte el a Vesper (Szicíliai vecsernye nevű spanyol ellenes lázadás) idején érte el, mikor is a szicíliai parlament ülésezett itt, ami kimondta az Aragóniai ház trónfosztását. Magyar vonatkozása a dolognak, hogy a nevezett spanyol uralkodó akit lemondattak Szicília trónjáról az ii. Jakab volt, II. András magyar király dédunokája, ilyen módon nemcsak spanyol Aragóniai volt, de egyben Árpádházi is.
A felkelés után (1295) ismét hivatalosan is királyi székhelye lett az aragóniaiaknak (ténylegesen azonban nem, mert főként Spanyolországban tartózkodtak). Valódi székhelyként I. Márton (Martino D'Aragona) alatt funkcionált, aki innen rabolta el nagyapai unokatestvérét Mária királynét hogy megakadályozza házasságát Galeazzo Viscontival. Máriának, a szintén trónörökös nagyapai unokatestvérének feleségül vételével 100%-ra biztosított maradt a szicíliai trón az aragóniak birtokában.
1416 -ban a szicíliai rendek üléseznek a várban. Nagylelkű Alfonz 1416 május 25-re jelenlétében a szicíliai rendek az előd Ferdinánd spanyol központosító törekvései után, hűségesküt tettek Szicília szuverenitására nem kívánván beolvadni Spanyolországba. Ennek a következménye az lett, hogy Augusztusra az Aragóniai dinasztia megvonta Catania fővárosi jogát. (Na kellett függetlenkedni?)
.
Ugyanezen király, Alfonz, itt írta alá 1434-ben a Cataniai Egyetem alapító okiratát.
.
Az utolsó jelentős politikai aktus a várban 1460-ban történt. Az első szicíliai parlament ülésezett itt. Természetesen a spanyol helytartó elnökletével, mert máshogy az Aragóniai uralom alatt ez lehetetlen lett volna.
Miután Márton király megvonta Cataniától a fővárosi jogot. Ezzel együtt a vár el vesztette hadászati jelentőségét és ettől kezdve az egykori császári lakhely börtönként szolgált tovább.
.
1693-ban Catania-t hatalmas földrengés rázta meg és még a katedrál is erősen sérült. A vár túlélte, semmi baja nem keletkezett.
Anno egy tengerpart közeli vár volt még 1240-ben. Az azóta eltelt 800 évben a földmozgások és vulkáni kitörések (vulkáni hamu töltögette fel a tengerpartot) 1 kilométerre lassan beljebb tolódott. A barokk óváros meg szépen körbeépülte.
A képeken
A vár és falai
Római és ógörög műkincsek
A 3 királyok imádása, egy kb. 8 méteres festmény az 1500-as évekből a várból
A Magyarországról való kivándorlás fő hulláma az 1880-1813 közötti időszak volt. Van erről az én leírásomnál pontosabb leírás is, másolom:
"A tengerentúlra való kivándorlás folyamatába Európa egyes régiói különböző időszakokban és eltérő gyakorisággal kapcsolódtak be. A tömeges kivándorlás Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba az 1880-as években kezdődött, 19051907 között tetőzött, majd az I. világháború kezdetéig csökkent. A vándorlás nagyságrendje kapcsolatba hozható Magyarország gazdasági fejlődésének jellegzetességeivel, ciklusai pedig {II-219.} összefüggenek az amerikai konjunkturális hullámokkal. A kivándorlásra vonatkozóan háromféle statisztikai adat áll rendelkezésünkre: a kibocsátó országok kimutatásai, az európai kikötővárosok feljegyzései, valamint a befogadó országok adatai.
A három adatforrás közül a fogadó országok adatai tekinthetők a leghitelesebbnek. Ezek szerint 18711913 között 1 815 117 magyarországi bevándorlót regisztráltak. Jelentős mértékű visszavándorlás kísérte a kivándorlás folyamatát. A többszöri oda-vissza hajózások miatt a kivándorlók tényleges száma 1,21,3 millióra tehető. Magyarországról a tengerentúlra többségében az erejük teljében lévő, 30 éven aluliak vándoroltak. Túlnyomó többségük az agrárnépességből került ki. A nagy útra azonban először nem parasztok vállalkoztak, hanem az iparosok, kereskedők és bányászok. A századforduló után már a mezőgazdasági napszámosréteg került túlsúlyba. A kivándorlók több mint 2/3-a nem magyar, hanem más nemzetiségű volt. A kivándorlás indítékai rendkívül sokrétűek. A legfontosabb közülük a mezőgazdaságban dolgozók viszonylagos túlnépesedettsége, a szélsőséges birtokmegoszlás miatti munkanélküliség-nincstelenség, valamint az a tény, hogy a hirtelen felduzzadó mezőgazdasági népfelesleget, az egyébként gyorsan fejlődő ipart, nem volt képes felszívni. A kivándorlást a magyar állam nem hátráltatta, de az illegális kivándorlást akadályozta. A fő kivándorlási régiót az ország ÉK-i részén fekvő nyolc vármegye alkotta: Sáros, Szepes, Zemplén, Abaúj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör-Kishont és Ung vármegyék. Kisebb kivándorlási gócok voltak még Veszprém, Torontál, Szabolcs, Szatmár, Modrus-Fiume és Zágráb vármegyék, továbbá Dél-Erdély"
A Horthy korszak kivándorlói jelentősen kevesebben voltak, bár az is százezres nagyságrend, de én ezt a fajta kivándorlást inkább menekülésnek nevezném. A jelentős számú zsidó és a rendszerrel semmiképpen megegyezni nem tudó ember - köztük sok értelmiségi - menekült el Magyarországról, de a nagyságrend nem hasonlítható az 1880-1913 közöttihez.
Ezt látom Spoli. Ami feltűnő, hogy az Akadémia épülete mellett nincs ott az a rondaság. Illúzióromboló két olyan épület szomszédságában mint az Akadémia és talán a Gresham Palota a másik?
Így van, aki meg tudott élni, annak nyugodt volt, és otthonos. Mindenesetre azt gondolom, hogy - nem végiglajstromozva ugyan - de talán a magyar történelem egyik legprogresszívebb időszaka, a kivándorlással, és az egyéb kétségtelen problémákkal együtt. magánvélemény, hogy soha utána nem volt ilyen progresszív szakasz, beleértve a mai napig tartó időszakot, pokoli azonban annál több. Ez az 1895-ös Ferenc József tér - ma Széchenyi tér - a Gőzhajózási Társaság raktáraival. Ez egyébként kötelező vám megállási kikötő is volt.
Hungarosiculo, ez egy olyan része a Városnak, ami az Erzsébet híd építése miatt nyomtalanul eltünt, lebontották, poros nyoma sem maradt. Klösz György képe 1895-ben készült, és az akkori Hal teret mutatja meg, ami részben az akkori és mai Erzsébet híd, részben az Erzsébet híd déli oldalán lévő parkoló helyén volt. Ez az akkori Belváros aktív része volt.
Hungarosiculo, never ever! A dolog irreverzibilis, végleg el lett baszva. Ez már nem tér, ez egy giga közlekedési csomópont, ahol nem állnak már meg, mennek tovább. Sokan, és minden irányból. Két metróvonal, három villamos vonal, egy troli, egy autóbuszvonal, és az Óbuda - Kispest, a Váci út - Kispest, és az Újbuda - Kispest oda-vissza gépkocsiforgalom átvezetője.
"Aki a művészetben hisz annak viszont már gond lehet... és nagyon érdekes számomra, mert a szoboröntés bronzból szokott történni, ez pedig nem úgy néz ki..."
Sajnos, nem tudok jobb hírt írni róla, a hívőknek így is áll a zászló! :-D
A park széle, körbe van rakva különböző szentnek tartott helyekkel! Vagyis, lehet bámészkodni! :-D
Az újjáépült Danubius kútról van pár fotóm még 2014-ből, amikor arra jártam Húsvét tájékán. Örülök hogy újrafaragták, de ezért hiányzik a Kálvin térről nem?
Hungarosiculo, itt egy 1900-ból való épület az úgynevezett Huszár ház, a mai Károly körút és a Dohány utca sarkán. Ezt lebontották, ennek a helyén épült aaz az épület, amiben a Filmmúzeum volt, ma a Belvárosi Színház működik benne.
Ja, én is azt gondoltam. A Wiki ezt írja: Az ausztrálok többsége vallásos, 61% keresztény (ebből: 25% római katolikus, 17% anglikán), 17% egyéb ( buddhista, muzulmán, hindu, zsidó stb.), 22% valláson kívüli.[27]
Mifelénk is teszik azt, hogy az egyes szoboralakok ideiglenes - vagy akár több éves - pótlására stukkó szerű gipsz alapú szobrokat készítenek, és azokat öntőformában öntik ki. Nagy valószínűséggel a Tom által bemutatott szoboralakok is hasonlótechnológiával készültek. Feléjük ez még tartósabb is, sok évet kibír, mert nincs fagy, és jég, ami megrepessze, a hőingadozás pedig alacsony.
