és most beszéljünk arról, hogy az 1997-ben elfogadott, 1998-as költségvetési törvényben leírtakat, miszerint az útalapba befolyó összeget a költségvetésbe kell betenni, vajon a fidesznek köszönhetjük-e, vagy pedig az 1997-ben kormányzó pártnak? :o)
jó. akkor jelezném, hogy az 1998-as év költségvetési törvénye alapján kellett 1998 második felében az útalapba befolyt összegeket a központi költségvetésbe utalni.
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.
(4) A pénzalap - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.
(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben - kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben - kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.
értem én, hogy 1998-1999-ben megszűnt az útalap (erre még visszatérünk), de a benzinben ezt tovább fizették. hogyhogy 2002-2010 között ez nem volt probléma?
66. § (1) Az 1999. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.
(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:
a) Útalaptól átvett feladatok mint „Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),
b) Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint „Vízügyi célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),
c) Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint „Környezetvédelmi alap célfeladatok” (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),
d) Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint „Nemzeti kulturális alapprogram” (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).
(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.
(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben - kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben - kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.
A helyzet ugyanakkor az, hogy az autósok már most is fizetnek az utak fenntartásáért, és nem csak azzal, amikor autópálya-matricát vásárolnak. A 90-es években ugyanis az Útalapból finanszírozták a javításokat, karbantartást a közúthálózaton, az alap forrása pedig az üzemanyagokból befolyó áfa- és jövedéki adó egy része volt. Az Útalapot ugyanakkor első Orbán-kormány egy 1998-as döntéssel beolvasztotta a költségvetésbe, vagyis a korábban címkézett bevételek befolytak a közös kalapba, ezt követően a kormány javaslatától és a parlament döntésétől függött, hogy a mennyi pénz is jutott az útfenntartási munkálatokra. Az adókat jelenleg is fizetik az autósok, ám ezek már nincsenek kifejezetten útfelújításra célozva, így leginkább a matricák bevételéből finanszírozza a kormány a közutak felújítását.
Tehát már akkor rákészültek a lenyúlásra, csak elbukták a választást...
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tanulmányban vizsgálta a matricabevételek emelésével kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket. A most nyilvánosságra hozott tanulmányban szerepelt egy olyan lehetőség is, amely a teljes országos közúthálózatra kiterjesztette volna a fizetős rendszert. Bár a kormány ezt a verziót végül elvetette, a nemrég távozott kormányszóvivő egy megjegyzésben utalt arra, miszerint ez lehet egy ilyen irányú döntés a jövőben.
A legforgalmasabb januári napokon közel 30%-kal több jármű haladt át a fizetőssé vált útszakaszok alternatív útvonalain az elmúlt év azonos időszakához képest – derül ki a közlekedési adatok értékelésével foglalkozó Best Way Traffic Kft. elemzéséből. A forgalomnövekedés az elkerülő utakon a hónap egészét figyelembe véve átlagosan 12-15% volt, és a menetidő is ezzel arányosan növekedett.
bocs, de autópályán egyenletes sebességgel haladva sokkal kevesebbet eszik egy autó akár 100-120km/h sebességnél, mint országúton/városban folyamatosan gyorsítva/lassítva/megállva...
a 8294-ben levő számítás alapján éves szinten mindenképp jobban jönnek ki, ha igénybe veszik a fizetős szakaszokat, mintha elkerülnék azokat (a régi rendszer szerint is akár, ha nem fizetős az M3 bevezető, de 48000 az éves matrica, és Erdőkertesről is az M3-on jön be). Időben is (ne feledjük, az idő pénz, vagy pl. több idő a családdal ahelyett, hogy munkába menet fél órával több befele is, hazafele is), km-ben is jobban járnak.
