4. Talán kevesen emlékeznek arra, hogy a 2010-es évek elején egyszer már komoly veszélybe került a folytatás. 2011 februárjában ugyanis lejárt frekvenciajogosultsága, és akkor először egy Autórádió nevű adót hirdetett ki győztesen a Médiatanács. Groteszk vita zajlott azon, hogy alakilag érvénytelen-e a Klubrádió pályázata csak azért, mert az üres oldalak nincsenek cégszerűen aláírva. A hosszan húzódó pereskedés közben a Klubrádió ideiglenes, folyamatosan megújított hatvannapos engedélyekkel működött.
Karas szerint a testületnek a frekvencia hosszabbításról szóló döntésekben nem volt mozgástere. A Klubrádió szerint azonban ez nem igaz, mert például az Inforádió esetében pontosan ellenkezőleg döntött ugyanolyan előzmények után. Megjegyezték, hogy az Inforádió mellett másoknak is kedvezően bírálta el a szerződéshosszabbítási igényét.
A Klubrádió elismerte, hogy valóban egy éven belül kétszer is késve töltötte fel a hatóság szerverére a heti műsorkvóták teljesítéséről szóló jelentését, de nem mulasztották el, csak késtek vele. A határidőt viszont megkérdőjelezik, mivel állításuk szerint a kérdéses időpontban nem volt törvényben szabott határideje az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének.
„Hivatkozik Karas a rádiós piac állandó mozgására és a rendelkezésre álló frekvenciák „korlátos állami erőforrás” jellegére. Akkor vajon miért hever hosszú évek óta több tucat frekvencia kihasználatlanul, köztük 2014 óta a Klubrádió régi, 95,3 MHz-es hullámhossza?”
Egyebkent ha a masik ket palyazo ervenyes ajanlatot adott volna be, akkor a klubradio palyazata tobb pontot kapott volna igy siman megkaphatta volna az engedelyt. Nyilvanvaloan ervenytelen palyazatot kellett beadniuk ami azert nem plyan nehez, hogy utana egy evig tudjanak birosagozni.
Végezetül Breuer elárulta, hogy Heti TV van és lesz, az a kérdés, hogy otthonról kell-e csinálnia, vagy egy olyan stúdióból, mint a mai, amely megfelel a XXI. század kihívásainak.
Az interjúból összességében nem derült ki, hogy a Heti TV-nek el kell-e költöznie az épületből, vagy sem.
Ebből mi lesz.... állítólag alsómolnár ki akarja paterolni a zsidó tévét (Heti TV) Erzsébetvárosból! Oda a sajtószabadság, antiszemitizmus van, stb....!
Később a Heti TV vezetője a témával kapcsolatosan a Hír TV-nek is nyilatkozott, kijelentve, „világégés lett volna", ha egy kormánypárti kerület teszi azt velük, amit tett a baloldali vezetésű Erzsébetváros.
Aztán jött a mostani városvezetés, akik viszont semmi támpontot nem adnak, majd november 2-án Merényi Miklós, kabinetfőnök írt egy kirúgó levelet. Ő már az első perctől azt mondta, hogy »a Heti TV-t látni sem akarja«, menjek, ahova akarok
. Egy frekvenciat oszto bizottsagnak aminek.nincs ezen kivul mas dolga, meg egy birosagnak illik kb fel ev alatt eldonteni hogy kinek adja a frekvenciat az egyetlen ervenyes palyazatot beado palyazo kozul.
A hisztériakeltés ellenére nem várható el a Médiatanácstól, hogy pozitív megkülönböztetéssel kezelje a Klubrádiót, mégis, a testület több gesztust tett a rádiónak. A Klubrádió az egyetlen rádió, amely egy pályázattal nem hét éven, hanem tíz éven át szólt: 2011 és 2014 között a kereskedelmi 95,3 MHz-en, 2014 óta pedig az ingyenesen használható 92,9 MHz-en. A Klubrádió a frekvenciák közötti átköltözésről szóló megállapodás szerint az új frekvencia használatáról nem a hátralévő négy évre kötött szerződést, hanem tiszta lappal indulva, elölről kezdhette a jogosultság teljes hét évét, pályázat nélkül, és a korábbi díjfizetési kötelezettsége nélkül. Az elmúlt években a Klubrádió összesen 12.849.720 forint támogatásban részesült a Médiatanács támogatási programjának keretében.
A Médiatanács ugyanígy előnybe hozta a Klubrádiót azzal, hogy a jelenleg folyó frekvenciapályázat feltételei között szerepeltette: az a rádió, amely már ezen – tehát a 92,9 MHz – frekvencián korábban szólt, pluszpontot kap. Ilyen rádióból egyetlen van: a Klubrádió Zrt.
– Ön szerint jogszerűen járt el a hatóság a Klubrádió ügyében?
– Már erre az egyszerű kérdésre sem könnyű válaszolni. A törvény szövegéből következően igen, hiszen a Médiatanács azért alkalmazott szankciót, mert kétszer is késve nyújtottak be egy táblázatot. A jogszabály azonban nem súlyoz a jogsértések között. Szövegéből ítélve, mindegy tehát, hogy éppen gyűlöletbeszédről van-e szó, vagy két excel-tábla hiányáról. A Klubrádió semmilyen érdemi, tartalmi szabályt nem sértett meg, sem a reklámozás előírásait, sem az emberi méltóságot, de még csak a kiegyensúlyozottság követelményét sem. Egy formális, az összes rádiónak kihívást jelentő elvárásnak nem tett időben eleget, csak késve. Ezzel valóban megvalósult a jogsértés. Ugyanakkor az már nem igaz, amit a Médiatanács állít, hogy nem lehet másképp értelmezni a törvényt. Két rádió esetében – az egyik az Inforádió – korábban nem voltak ennyire szigorúak. Így saját magának mondott ellent a hatóság, innentől kezdve viszont nyilvánvalóan hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. Így nem hivatkozhatnak arra, hogy a jogszabályt nem lehet másképpen értelmezni.
Közösségi azaz ingyenes frekvencia használata esetén miért ne írhatnák elő?
Aki 100% külföldi zenét akar adni, tegye, de azt kereskedelmi rádiónak hívják és fizet a használt frekvenciáért...
Az X mennyiségű magyar zene előírása meg bizonyára azért van hogy az érte fizetett pénz amiből az Artisjus (f)osztogat, a magyar zenészekhez vándoroljon és ne külföldiek zsebébe (más kérdés, hogy ott is csak egyesek kapják a nagy szeletet belőle)...
Ha valaki kifizeti a szamara eloirt buntetes azzal mar nem serti a torvenyt. Egyebkent az is nemzetkozi torvenyeket sert ha eloirjak hogy csak otven szazalek kulfoldi zenet sugarozhat valaki es ezt meg havonta tetelesen szamon is kerhetik tole
Pedig a mediahatosag vidaman hallgathatna is a klubradiot es egy stopperrel a kezeben strigulazhatna hogy mennyi magyar es kulfoldi zenet jatszik. Ez hatarozottan megbizhatobb es naprakesz, es nincs parnap keses mint a radiok altal beadott elszamolasoknal.
👉A médiatörvény vonatkozó szabályai az uniós jogon alapulnak. Utóbbiak alapján a magyar jog úgy is rendelkezhetne, hogy egyáltalán nem biztosít automatikus frekvenciahasználat-hosszabbítást egy már működő rádióadónak, hanem az engedély lejártakor kötelezően új pályázatot ír ki. A magyar szabályok azonban lehetőséget biztosítanak a kérelemre történő hosszabbításra, melynek két feltétele van: az adott médiaszolgáltató ne legyen díjtartozása, illetve tartózkodjon a jogsértésektől.
👉A Klubrádió azért nem kapott automatikus frekvenciahosszabbítási engedélyt, mert 1 éven belül kétszer is - az elmúlt 7 évben hatszor - megsértette a médiatörvény előírásait. A törvény e tekintetben objektív megtagadási okot támaszt: "Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha (...) az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegté(k)". A jogsértéseket azok megtörténtekor a rádió maga sem vitatta, bírósághoz akkor nem fordult, pedig mindenki számára világos volt, hogy e jogsértések a meghosszabbítás törvényi akadályát képezik.
👉A jogsértés adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásához kapcsolódott, de azok 'ismételt' jellege miatt a Médiatanács nem dönthetett másképpen, mint hogy nem hosszabbítja meg automatikusan a Klubrádió engedélyét - pontosan akkor járt volna el a testület jogsértően, ha figyelmen kívül hagyja a törvény előírásait és megújítja azt. A hatóság döntését a bíróság helybenhagyta, elutasítva a Klubrádió ideiglenes sugárzásra vonatkozó indítványát is - ugyanis azt nem a bíróságtól, hanem a Médiatanácstól kellett volna kérniük, amit viszont a rendelkezésre álló információk szerint nem tettek meg.
👉A hosszabbítási kérelem mellett a Klubrádió beadta pályázatát is a frekvenciára, két másik pályázóval (Közösségi Rádiózásért Egyesület; LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft.) együtt. A Médiatanács a Klubrádió pályázatát befogadta, a másik két pályázóét elutasította. Utóbbiak viszont a hatóság döntését bíróságon támadták meg, ezért - szintén a törvény kötelező előírásai miatt - az új frekvenciapályázatot fel kellett függeszteni, míg ez ügyben nem dönt a bíróság. A per jelenleg is folyamatban van, a döntés a bíróságon múlik.
Összességében tehát a jogi helyzet az, hogy a Klubrádió - mely Magyarországon egyedülálló módon 2011 óta ingyenesen és pályázat nélkül használta frekvenciáit, „közösségi jelleggel" - saját maga által előidézett és általa sem vitatott jogsértések miatt nem volt jogosult a hosszabbításra, a frekvenciára beadott új pályázatuk pedig másik két piaci vetélytárs miatt "áll". Mindettől függetlenül a rádió nem "hallgat el", interneten ugyanúgy szolgáltatni fogja műsorait.
