Amennyiben el tudjuk magunkat látni minden szükségessel, az energiától, a fogyasztási javakig, akkor semmi. Ellenkező esetben baj. Nagy baj. Nem exportálhatnánk, nem importálhatnánk csak kp-ért, de az nem lenne, mivel nem exportálhatnánk, mert lefoglalják, a hitelezőknek. Nyista nyugdíj, nyista állami fizetés. Nyista kereslet, nyista vállalkozó. Télak külföldre, ott élni.
No ez az! A pénz fetisizmusa! Szvsz nem ilyen egyszerű, mert egy két befektető tönkre megy, a többi úgy nézi, mint a birkanyáj, amelyből a farkas elvitt egy bárányt! Persze, ha a hitelező olyan, akkor majd a többi megsegíti a kapcsolatból:D
Volt egy tortenelmi pillanat, amit szokas szerint elmulasztottunk.
Valamikor 89-ben, amikor atengedtuk az NDK-sokat a hataron, akkor kellett volna leulni es a nemetekkel megdumalni, hogyha barmifele valtozas lesz, akkor segitsenek elengedtetni az adossagunkat.
Konnyu lett volna oket radumalni abban az euforikus hangulatban.
Nem fizetnénk a lejáró kamatokat, sőt a felvett hiteleket sem! A devizahitelesek sem fizetnének tovább! Jöjjenek a bírósági eljárások, állítólag több 100 ezer!
