Hadd ne fejtsem ki, milyen apró különbség volt a bajnok és későbbi BL-döntős Sampdoria oda-visszavágós megszorítása és a tét nélküli meccs az EL-ből és (jó eséllyel)a bajnokságból is kieső genovaiak legyőzése között, vagy a mostani bolgár, szlovák, svéd topcsapatok elleni párharcok és mondjuk a Honvédnál maradva 89-ben a jugoszláv (nem szerb vagy horvát vagy bosnyák) bajnok kiverése vagy a Fradi Real elleni döntetlenje, az Anderlecht kiverése, vagy a Newcastle legyőzése között. Attól tartok, hogy nem érdemes erről beszélgetni, mert ha szerinted a klubcsapataink olyan erőt képviselnek, mint a 90-es években, akkor nincs értelme a további diskurzusnak.
Igen, az erőnlét, a tempó nyilván sokat javult. Csak ez kicsit olyan, mint mikor nagyanyámnak kell elmagyaráznom, hogy attól, hogy a háború romjaihoz képest a kommunizmus alatt fejlődött az ország, az nem azt jelenti, hogy az klassz dolog volt, mert ha egy picit nugatabbra tekint, akkor láthatja, hogy mások, hasonló romokból a többszörösét építették fel. Tehát érdemlegesen fejlődésről beszélni csak a környezet viszonylatában lehetséges, ilyen szempontból pedig tetemes lett a lemaradásunk.
De mesélhetsz arról, hogy hol vannak most a magyar bajnokságban az épkézláb magyar csatárok (mint a 90-es évekből pl. Vincze Pilu, Horváth Feri, Fodor Imi), vagy a légiósok között - Szalait is beleértve - hol vannak Kiprich vagy Kovács Kálmán hatékonyságú csatáraink.
Múlt héten beszélgettem egy idősebb ukrán úrral, aki mesélte, hogy őt anno a szovjet válogatott nem nagyon érdekelte, mert abban főleg oroszok játszottak, kivéve az 1986-88-as időszakot, amikor a Dinamo Kijev adta a szbornaját. A 6-0 neki is megvan.
Ritka nagy hülyeség, de annak idején többen megvoltak arról győzödve, hogy az egész Csernobil miatt van és a zbornaja ukrán játékosai, atomhajtással futottak át rajtunk.
Nem sokkal korábban meg a Honvéd vinni akarta Szekerest, a Békéscsaba viszont 20 milliót kért érte. Azért a pénzért akkor egy egész keretet lehetett vásárolni. Szegény Szekeres maradt is 'Csabán, bár mintha később játszott volna Tatabányán is.
Kámán egyike volt azoknak a vidéki császároknak, akik fővárosi csapathoz igazolva jószerivel semmit nem mutattak. Lehota és Preisinger volt még ilyen.
Az megvan mindenkinek, hogy amikor Törőcsik hazajött Franciaországból, leigazolta a Honvéd? De egy meccsen se játszott, talán párszor ült a kispadon.
Csapó és Bálint miatt megint átlopok egy képet. Rajtuk kívül csak Soler és Lopez ismerősek nekem a francia válogatottból. Emlékeim szerint 78-ban és 82-ben is mindketten ott voltak a VB-n.
Az egy fél Lehota, bammeg. Azt nem felejtem, mikor Shearer igazolt a Newcastle-ba, az valami rekorösszeg volt. Talán a Sportpluszban kiszámolták, hogy az akkori 16 csapat éves költségvetés összeadva az egynegyedét sem tette ki a vételárnak.
Csapó és Bálint miatt megint átlopok egy képet. Rajtuk kívül csak Soler és Lopez ismerősek nekem a francia válogatottból. Emlékeim szerint 78-ban és 82-ben is mindketten ott voltak a VB-n.