Most 62 ezren élnek az Erzsébetvárosban, és így is ez Budapest legsűrűbben lakott kerülete. Micsoda zsúfoltság lehetett, amikor kétszer ennyien éltek ott.
Ezt allitod te, de nem allitja az a negy nagyhatalom, amelyik a haboru utan az emberisegellenes bunok ellen kimeletlenul fellepett.
Tovabba maguk a zsidok sem allitjak az, amit te. Sot, penzzel segitettek Horthyt es csaladjat.
(Erdekes kerdest vet fel az is, hogy vajon a mai vezetoknek lenne-e szuksege ilyen sefitsegre. Ha a valasz nem, akkor ez a teny megintcsak Horthy nagysagat igazolja)
Egy ilyen - mezőgazdasági szempontból kicsi - földterület mai ára több városi lakás és még több falusi lakóingatlan árának felel meg. És ez durván nyomott árnak számít. A mai magyar lakosság nagy része ha akarna, sem tudna ma ekkora földterületet vásárolni. A XX. század elején viszont sok család élt ilyen nagyságrendő földterületekből.
Temesvár nem péda ez esetben, - az 50-es években a párszáz, párezer lelkes falvakba jutott el a villany. ( Konrét példám egy Győr közeli falu + környéke )
"Merthát ugyebár Temesváron már majdnem 200évvel ezelött már elektromos városi "
Ja ,volt par ilyen varos ,mint Nyiregyhaza, Nagykanizsa , aztan tobbezer faluban meg nem volt villany.A kivetellel kar jonni mert az semmifele kepet nem ad a helyzetrol
Semmit, de korábban sem lehetett. Sztem különben a múltról beszéltünk, - néhány holdból akkor is csak földes szobában, komfort nélkül lehetett megélni.
Nem "nem tudtam válaszolni", hanem egy másik hozzászólásodra válaszoltam éppen, te személyeskedő szerencsétlen! Egyébként biztos vagyok benne, hogy nagyon jól tudod, mit értek polgári szemléleten, csak provokálni akarsz, mert ennyit tudsz.
Kerületek lakosságszámából lehet következtetni. Egyébként nemcsak a Bauhaust tartom színvonalas lakáslehetőségnek, én magam ma is Bauhausnál régebbi, szecessziós épületben lakom (amiben a kisebb lakásokban is volt WC és fürdőszoba eredetileg - megvannak nekem a tervek és az 1915-ös használatbavételi engedély másolatai). De a XIX. században is épültek jó lakókomfortú lakások.
Az 1941-es Magyar városok c. könyvben ez áll:
"Ma már 14 kerületre tagozódik Budapest. Ezek közül a legnagyobb a VIII., az ún. Józsefváros, amelynek 147.000 lakosa van, a VII. kerület, az ún. Erzsébetváros 141.396 lakossal a második, a VI. kerület, a Terézváros, 103.909 lakossal a harmadik helyre szorult.** Ma is a legkisebb kerület a IV., a Belváros, amelynek 26.344 lakosa van. "
A jó lakásnívójú belső kerületek lakossága a legmagasabb az 1 millió alatti lakosságszámú "kis-Budapesten". Tehát lakosság közel fele az akkor jórészt XIX. század második felétől a vizsgált időpontig épült jó polgári épületekből állt IV-VIII. kerületekben lakott (gy. k.: a IV. ker. itt nem Újpest, hanem a mai V. ker. Belvárosnak nevezett része). A lakosság fennmaradó felének nyilván nem az összes tagja lakott bádogviskókban, fabódékban (a fennmaradó részből elég sokat elszív a fejlett épületinfrastruktúrájú Zugló, Lágymányos, Krisztinaváros, Újlipótváros stb.).
"Érdekes megállapítás a statisztikai adatok vizsgálatánál, hogy a város népességszáma a belsőbb részeken, főként az ún. Nagykörúton belül állandóan csökken. Ezzel szemben akár a pesti, akár a budai oldalon a külsőbb részeken néha 10 éven belül 100 %-nál is lendületesebb fejlődés figyelhető meg. Ebből joggal következtethetünk arra, hogy Budapest lakossága a túl sűrű belső városrészekből a külső területekre igyekszik, a bevándorlás folytán előálló lakosságszaporulat is jórészt a külső kerületeknél jelentkezik."
A lakosság tehát akkor is a külső kerületek felé áramlott, ahol az új építésű negyedek rohamléptekben épültek.
A településfejlődési tendenciák vitathatatlanok 1945. előtt, ezt tényleg csak az nem látja, aki vérvörös. Azt is látni kell, hogy mi volt a bázis, ahonnan a XIX. század végén fejlődés indult: egy csökött arisztokráciájú, lassú polgárosodású ország, aminél a fejlődést egy vesztes első világháború, egy Trianon és egy bolsevik ámokfutás erősen visszavetette, majd az új lendületet egy barna, majd egy vörös bolsevik diktatúra máig hatóan derékba törte.
Falun sosem epitkeztek betonpanelbol. A betonpanel az a varosi lakasinseg felszamolasara kellett a hatvanas evektol. Mivel Zalaban eleg sok teglagyar volt(csak Kanizsan 5 ) ezert a tapasztott fal kiszorult mar a 20. szazad elejetol fokozatosan,persze voltak regi hazak amelyek meg valyogbol keszultek, mert a zalai agyag igazan jo valyognak is de teglanak is.Most ismet reneszansza van,ha jol emlekszem a letenyei kulturhaz valyogbol keszult nem regiben.
na te pontosan úgy eltaláltad az "ügyeletes vérbolsevik"-kel a szarva közt a tőgyét, ahogyan a csodálatosnak és idillinek feltüntetett Horthy-korral és falusi élettel.
de így kell ezt. ha valaki nem ért egyet veled és esetleg tényeket mutat, a legegyszerűbb vérbolseviknek nyilvánítani.
(agyhalál.....)
A pénztelenség és a gyenge táplálkozás a népviseletes nép hagyományhűségével és maradiságával súlyosbítva a népbetegségek legjobb tenyésztőhelyévé tették e tájat. Tardon a halálozások felerészben szociális okra vezethetők vissza és a szervezet népbetegségekkel válaszol a helyzetre. Mezőkövesden a tuberkulózis az 1925-26-os évek átlagában évenkénti 50 tbc-áldozattal szerepel. A tbc-kutató Pirquet-reakciók eredményei szerint a 12-13 esztendős fiúk fele, az ugyanilyen korú lányoknak pedig több, mint a harmadrésze volt tbc-fertőzöttnek mondható. 1922-29-ig átlagban a csecsemőknek közel egynegyede ért részben a szociális helyzettel, részben pedig a gondozatlansággal magyarázható korai halált. Fiatal papok, tanárok, akik Mezőkövesdre kerültek, kétségbeesve látják a helyzet sötétségét és ha élénkebb képzeletűek, nyomasztó telek idején szinte látják a halált ágálni Mezőkövesd házai fölött. E visszamaradott és még többi falvaink között is szinte példátlanul rossz egészségügyi állapotnak megjavítására a Rockefeller-alap segítségével 1928-ban itt szervezték meg az első mintajárást. Az orvosi gondozás a körülményekhez képest jelentős eredményeket tudott elérni. Például a csecsemőhalálozás arányszámát sikerült visszaszorítani 22·1%-ról 15·7%-ra, a tbc-halálozást körülbelül a felére. Azonban e segítséggel, mely társadalompolitikai szempontból mégiscsak tüneti kezelésnek számít, többet, vagy gyökeres javulást előidézni nem lehetett. Ezt az orvosok is látták. Jelentéseik arról beszélnek, hogy itt már a betegség gyógyítása nem elég, és a pusztulás megelőzésére a társadalom gyógyítása és a szociális helyzet megváltoztatása volna szükséges. Dr. Bielik Tibor, a mintajárás volt vezetője 1935-ben tett jelentésében azt írja: »a gazdasági és szociális körülmények a lakosság életét, illetőleg egészségét olyan értelemben és mértékben befolyásolják, amilyen értelemben és mértékben ezt a hatást munkánk ellensúlyozni nem képes, minthogy eszközei erre elégtelenek. Az ötéves periódusban elért javulást aligha leszünk képesek megismételni hacsak nem következik a lakosság szociális és gazdasági körülményeiben lényeges javulás.«
Te! Ez nagyon mellément. Én említettem a bolsevik tanítónéniket, mire egy ügyeletes vérbolsevik cinikus személyeskedéssel belémkötött. Erre reagáltam azt, amit. Máskor figyelj jobban...
Ha összehasonlítjuk az egyes országrészekre vonatkozó öt holdon aluli, tehát életképtelen törpebirtokokra vonatkozó számadatokat, azt találjuk, hogy e vidéken a birtokok 69·8%-a törpebirtok, míg az Alföldön 67·3%, a Dunántúlon pedig 61·8%. Tehát itt a legnagyobb az életképtelen törpebirtokok arányszáma, s viszont az életképes parasztbirtokok arányszáma itt a legkisebb. Az Alföldön az összes birtokok 30·2%-a életképesebb parasztbirtok, a Dunántúl 37·1%, Északon 28·8%. Ezek szerint az ország három fő tájéka között ezen a vidéken van a legtöbb életképtelen és legkevesebb életképes parasztbirtok. Ennek következtében:
A zalai falvakban elvetve voltak valyoghazak mar az otvenes evekben is. En leginkabb csak preshazakat lattam ilyeneket de ott is mar a szazad elejetol inkabb teglahazakat epitettek.A mi preshazunk 1912-ben epult a bakonaki hegyen es teglahaz volt.Fenn volt a datum a haz falan. Igaz zalaban volt teglagyar is nem keves. Igy aztan meglepett amikor lekerultem az alfoldre,hogy ott a falvakban mennyi valyogepulet volt meg a hatvanas evek vegen is.
Ezeknek a fiataloknak bemagyarázták az iskolában, hogy küzdjetek, dolgozzatok, gondolkodjatok, legyen önálló véleményetek, legyen jellemetek. Amikor pedig kikerülnek az életbe, azzal szembesülnek, hogy a legutolsó szar szemét tetves tróger lett a "májer", aki pedig gondolkodik, aki dilemmázik, akit visszatartanak a belé nevelt etikai-erkölcsi konvenciók, aki "csak tanult"', aki szolidáris, az marad az aktatologatásnál, vagy mehet saját felelősségre kényszerűségből ÁFÁ-t csalni és máris ugyanott van erkölcsileg, amit a "májerek" a legnyugodtabb meggyőződésből, "default" űznek.
"Tanulj lányom/fiam, hogy vidd valamire az életben." "A becsület, az becsület."
Itt "valamire" is az viszi, akit nem tartanak vissza a társadalmi, vagy akár ezen felül, önmagának megfogalmazott erkölcsi-etikai szabályrendszerek, aki tud "hülye" lenni, amikor épp arra van szükség. S ráébrednek, hogy nem a becsület, a tiszta verseny, a korrekt eljárás viszi előre az országot, hanem a fertő.
szerinted Budapesten hányan laktak Bauhaus házakban és hányan, mondjuk a Valéria telepen vagy a dzsumbujban?
és a vidéki lakosság hány százaléka élt kúriákban és hány vályogviskókban?
ha nagyon akarsz, találsz statisztikai adatokat a villannyal-vízzel ellátottságra és a földtulajdonra is. kérdés, az igazságnak melyik kis szegmensét akarod látni és láttatni.
