Frissült a DeA honlapja, a 20. lapszámig. E szerint az előzetes lista továbbra is igaz, a következő a Rába S26/K26 (ami mint kiderült egy F26, betonmixer felépítménnyel), utána Mercedes NG, Tatra 148, és a 20. számban jön a Csepel D469.05 (ismeretlen felépítménnyel, a korábbi lista szerint ez lett volna a betonmixer, ez valószínűleg nem az lesz). A megjelenési dátumokat nem írták át, nem ártana kijavítani.
A hetvenes években az Autó Motor újságban volt ezekről egy-két fotó, amik Eisenach környékén készültek. Az akkori hír szerint néhány kísérleti darab készült belőlük, persze sorozatgyártás sosem kerültek.
Elég lenne a teljesen szürke szippantó, vagy ahogy tanult német barátaink mondanék az ifásra, Fäkalientransporter. :-)
Roburból nem is emlékszem a buszon és a postáson, kenyeresen kívül másra, valahogy a dobozosra és a modell H0-ás létrás tűzoltómra sem 1:1-ben Magyarországon.
Balra-jobbra görgerve egy rahedli régi teherautó fotó, párra felkaptam a fejem, hogy felénk is láttam egykor.
Szippantós Praga és billencs IFA létezik 1:43-ban, igaz kicsit drágábban, mint a péntekenként megjelenő újságos sorozat darabjai. Viszont legalább többféle színvariációból is lehet választani. Néhány példa:
Az alapmodell hibái közismertek, ezt akartam megváltoztatni - mint kiderült, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az elképzelésem jó volt, de a megvalósításba sok hiba becsúszott és csak azért teszem közzé, hogy ha valaki hasonlóban gondolkodik, okulhasson belőle.
A fülkénél elcsiszoltam a kerékjáratok sorjás széleit, illetve a csúnyán ráillesztett tetőt összecsiszoltam a B-oszloppal, az ereszcsatorna ívét felragasztott drótdarab adja és a zöld részt kimaszkolva lett fújva RAL 9001 krémfehér színnel.
A béna hátsó felnik külső része le lett esztergálva és a pótkerék valós ablakokkal rendelkező fél felnije lett odaragasztva, a kerékcsavarok helyét is felfúrtam szűkebb osztókörre, ott drótszálakra ragasztott kábelszigetelés darabkák adják a csavar kinézetet. A visszapillantók vastag szárai helyett vékony drótból készültek kerültek fel, ezek kb. jól sikerültek.
A plató alapját Jurij népszerű 344-es Atlas platója adta, ezt kellett oldalanként két-két deszkasorral megszélesíteni. Az új platódeszkák makettezős boltban vásárolt 2x1mm-es balsafa lécekből készültek és hogy az egésznek legyen tartása, az 1mm-es oldalukon 0,4-es nyákfúróval át lettek fúrva, majd a plató aljába befúrt gombostűszárakra rásorolva lettek rögzítve. Itt csúszott először félre a dolog. Egyrészt a kis furatokat nagyon nehéz pont a vékony lécek közepébe fúrni, ezért nem halálpontosan illeszkedtek egymás fölé. A másik rossz ötlet az volt, hogy az összerakáskor vékonyan megkentem a lécek éleit Epokittel, amit képtelenség egyenletesen eloszlatni, így az összeillesztéseknél különböző mértékben nyomódott ki a ragasztó és ezt később semmilyen módon nem lehetett szépen, vonalba visszacsiszolni.
Utólag már tudom, hogy csak a léceket kellett volna pillanatragasztóval a megfelelő pozícióban rögzíteni a tűszáron és ha megszáradtak, akkor kellett volna a réseket kittel, vagy ragasztóval eltömíteni és még annak a megkötése előtt szépen ki lehetett volna húzni az egyenes éleket.
A felragasztott oldalfali tartók szardíniásdoboz, meg majonézes tubus lemezéből lettek kivágva, itt is lehetett volna kevesebb ragasztót alkalmazni, mert a kinyomódott anyagot nehéz szépen elcsiszolni és hát a fényezése se lett túl szép. A kikevertetett sprayvel türelmesebben, több vékony rétegben kellett volna dolgozni, de addigra már kicsit ráuntam az egészre.
Ja a plató elején a lemezcsíkra ragasztott csőszállító ív pécés IDE kábelből lett kivágva.
Összességében erre szokták azt mondani, hogy egyméteres modell lett, mert kb. onnan nézve azért nem olyan feltűnőek ezek a hibák, a makrofotó sajnos megmutatja a kegyetlen valóságot.
A dekormatricákat szokás szerint a Tonycars Művek szállította, kiváló minőségben.
Korábban Szanyban láttam oldalról és messziről egy működő Jelcz fülkés kéttengelyes billencset, így akár lehetett RÁBA gyártmány is. (mint a lengyel sorozat 85. tagja, a Jelcz 3W 317)
Régi emlékeimet felidézve szívesen látnék a Roburból a (külön dobozos helyett) egybedobozos zöld postásat, vagy kenyereset, IFA W-50-ből szippantóst, rövid billencsest, konténerest, a Praga V3S-ből szippantósat, Liazból viszont "íves" kukásat és felsővezeték-szerelőt. Ezek (is) voltak nekem a 80-as években meghatározó látottak. A billencses Liazt, Skodát, meg az IFA ADK-t és a Tatra billencset hasonló emlékek miatt nem is említem, mert más sorozatból már beszereztem.
Korábban írtam, hogy egy magyarországi telephelyen 3D scannerrel beolvastak egy Rába és egy Ikarus tűzoltót, valamint egy Jelcz vízágyút. Úgy tűnik, tényleg ehhez a sorozathoz lettek felhasználva, ugyanis az Avia után egy Jelcz Hydromobil jelenik meg a lengyeleknél:
Ebből talán már következtethető, hogy a (tervek szerint) nálunk 23. számként megjelenő Ikarus 526 és a 74. szám, a Rába U26.230 a fentebb említett telephelyen a Jelcz-zel együtt kerültek digitalizálásra, és az a Rába egy tűzoltóautó lesz.
A kötelező alap mindkettőnél a színes belső kilométerórával a műszerfalon, meg a magyar rendszámok.
A Csepelből úgy gondoltam, honvédségi már mindenkinek is van, ezért csináltam egy postást. Én egy képen sem láttam a keresőfényszórót a tető közepén, ezért átkerült a helyére, a vezető feje fölé.
A középső furatba, hogy ne kelljen fényezni, készítettem egy vontatásjelző háromszöget, le és felhajtható kivitelben.
A Tatra homlokfaláról a külhoni rendszámtartó, itthon felesleges lyukakba epokittal fogpiszkálószára ragasztottam, majd sok csiszolás után itt is elspóroltam a teljes fényezést. A rács ott a belsőkhöz használ enamelekből kikevert színnel lett ecsettel bejavítva. A tetőn a forgólámpa üvege 3mm-es led, alatta a ház golyóstoll alkatrészből készült.
Hírek
