Siratófal az invázió elszenvedőinek, intifáda ötletek a felbőszült ellentámadóknak.
Én már harmadik éve harcolok ezekkel a nyavalyásokkal, most már az Index is cikkezett róluk. (http://index.hu/politika/bulvar/0614slug/)
Komolyra fordítva: amíg locsolod a növényt, és nedves marad a földje, addig marad benn. Kiűzés helyett kicsalogatni lehet őket: csigalölő granulátumot tegyél a cserép közelébe (ha van, csigacsapdába), annak a szagára odagyűlnek, belezabálnak, és megdöglenek tőle.
Nekem egy narancsfa cserepébe költözött be egy féltucat, átültetéskor vettem csak észre. Azóta keményen csapdázok az összes dézsás (és rendszeresen locsolt) növény körül. Volt is eredmény bőven.
Egyébként mindent elrágnak, ami friss és zsenge, szerintem a hajszálgyökereket is.
A csigák már Velencefürdőn támadnak. Elébb azt hittem, hogy egy kutya illetlenkedett, aztán úgy láttam, hogy több kutya illetlenkedhetett, aztán megkövülten azt kellett megállapítanom, hogy ezek a vélelmezett kutyagumik felettébb elevenek, már ha fürgének nem is nevezhetők.
Jelentem: a spanyolcsiga nyálkacsíkja a Velencei-tóig biztosan elér.
Tegnap találtam egy kupac kis csigát egy cserép alatt a fűben. Fészekalja gyerek méretű meztelen csigáknak néznek ki. Menekülés közben az egyik bebújt a cserépbe. :-( hogy lehet onnan őket kiűzni? nem rágja el a növényem gyökerét?
Múlt hét végén találtam nyolc éti csigát. Először nem értettem miért vannak annyira a földbe fúródva, alig lehetett kiszedni őket. Az egyiknél vettem csak észre, hogy épp petéket rakott, rendes méretű ürege volt, tele gyönyörű opálos gyöngyökkel. Sajnos nem tudok közeliket fényképezni, úgy hogy nem lett megörökítve (és hát nem hagytam meg...).
Állítólag nagyon buknak a sörre, ezt olvastam és tapasztaltam. Valaki írta, hogy sok sót kever el a sörben és azt teszi ez olyan edénybe/befőttes üvegbe, ami oly mélyen van leásva, hogy a szája egy szinten van a talajszinttel.
Gondolom utána igen nagy élmény lehet azt a sós-sörös-csigás trutymót kiüríteni. :-)))))
Ha a sóval beszórásra gondolsz, akkor már inkább kettévágom őket, amennyi só ezekre kellene, annyitól a növények pusztulnának ki.
A sörcsapdás módszert még nem próbáltam, a sörből főleg bátorságot szoktam nyerni a harchoz. :-) Egyébként milyen sűrűn kell cserélni a sört a csapdákban?
Átolvasva azon azért meglepődtem, hogy az egyik cikk a paradicsomot, mint csigariasztó növényt emlegeti... A mi kertünkben annyira megriadnak tőle, hogy vetődnek rá, és sz..rá rágják a palántát is, termést is...
Ahogy megjöttek az esők, újra sokat mozognak a csigák. Ez egy tegnap esti fotó a komposzthalmunk tetejéről:
Kb. 1 m2 területen 160 csigát kaszaboltam össze...
Viszont azokon a részeken, ahová korábban granulátumos csigacsapdákat tettem ki, most alig-alig találtam belőlük. Úgy látszik csak használnak valamit.
Sziasztok!
Nem emlékszem pontosan, hogy hogy keveredtem tavaly ezekre az oldalakra, (lehet, hogy valamelyik fórumból?). Ausztriában a csigák elterjedése után kacsabérlô akció indult el, ami természetes is és gondolom nagyon hatékony is. Nagyon tetszik az ötlet, csak sajnos nem tudunk mindig a kertes otthonunkban lenni, addig nem lehet saját kacsám.
Sajnos németül nem tudok, de a lényeg azért kiderül.
http://www.buchis.net/laufentenverm.htm
http://www.terebess.hu/tiszaorveny/kacsa.html
http://www.weichtiere.at/Schnecken/land/garten.html
Sziasztok!
"Igen, ez a hülye csiga telinyomta ipari szennyel a légkört, és felmelegítette. Most meg csak szaporodik."
Szerintem az államadósságot és a sz.r tévéműsort is ő csinálta! :-)
Én az égvilágon semmiért nem hibáztatom a spanyolcsigát (és a parlagfüvet, balkáni gerlét, gyapottok-bagolylepkét stb. sem).
Viszont irtom keményen a kertemből, mert zavarja köreimet. Ez is a létért való küzdelem része, majd győz a szívósabb. Ő rág és szaporodik én meg irtom: ki-ki küzd a saját eszközeivel.
"a méteres hálón már gondolom, nem tudnak átjönni, meg leásni is kéne kicsit"
Át tudnak jönni. Találtam már ásónyom mélyen a föld alatt, és több méter magasan a házfalon, vagy épp zöld mandulába belerágva magát.
"Mert számomra különös ez a globális emberi felfogás, hogy betoljuk arcunkat "
Minden élőlény "betolja az arcát", csak a technikai fejlődésünknek köszönhetően nagyságrenddel tágabbak a lehetőségeink, mint a többi hasonló állatfajnak...
Az igazi baj abból van, ha megideologizáljuk magunknak, hogy ez nekünk, embereknek "jár". Annyira vagyunk okosak, hogy simán "túlnyerjük" magunkat a konkurens fajokkal való küzdelemben, de annyira már nem, hogy erre a helyzetre megoldást is találjunk. Ekkora emlősfajból, mint mi vagyunk, tudomásom szerint még nem élt 6 milliárd egyszerre a Földön.
"Más panaszkodik, mert egy mocsaras rét mellé építkezett (a nyavalya fel is törte volna, ha nem oda építhet), és állandóan csigák jönnek onnan. "
Én pl. nem panaszkodok, hanem tapasztalatokat gyűjtök itt is, hogy könnyebben küzdjek meg a létezésért. Most épp egy másik "betolakodóval, a spanyolcsigával...
"Csak engem nem sújt évek óta semmi természeti csapás, hogy sírhasson a szám, és elszedhessem más izzadsággal megkeresett és befizetett adóforintjait. A rosseb egye meg!"
Na, azért csak találnánk valamit! Mint a nyuszikánál: ha van rajta sapka azért, ha nincs azért... :-)
Panaszkodj mondjuk a napfolttevékenységre: akár sok, akár kevés, ürügynek jó!
Igen, ez a hülye csiga telinyomta ipari szennyel a légkört, és felmelegítette. Most meg csak szaporodik. Irtsuk ki. Meg arról is ő tehet, hogy volt 20 száraz év, és így az önkormányzatok elaludtak, széles ívben téve a vízlevezető árokrendszerre, ami így eltömődött és feltöltődött. Most bezzeg jön zabálni, tartja a "markát"! Az általad javasolt megoldás is tetszik, de mindenképpen megjegyezném, hogy ha a sok kiskertész a siránkozásra fordított időt és energiát kertje körbekerítésére fordította volna (a méteres hálón már gondolom, nem tudnak átjönni, meg leásni is kéne kicsit), akkor élhetne valamennyi csiga is, meg ember is. Nem kitaposni kéne a másik belét, hanem hagyni élni. Mert számomra különös ez a globális emberi felfogás, hogy betoljuk arcunkat a hegyvidékekre, a tengerek mélyére, a szigetekre, síkságokra, sivatagokba, vizenyős rétlápos helyekre vikkkendházat építeni, szóval mindenféle élőhelyre, ahol az állatok szépen eléldegéltek (eddig), aztán sikoltozva reklamálunk, hogy csíp a szúnyog, a skorpió, a pók, a kígyó... Hát könyörgöm, mijabüdösfrancot csináljon? Operettet énekeljen? Ha egyszer csak a csípéshez meg a zabáláshoz ért... azt tanította az annya... Az embernek azonban -állítólag- esze van. "Sapiens". Állítólag. Ember méltatlankodik, hogyha a gáton belülre építkezik, elviszi házát a víz, ezért az állam (mármint a többi állampolgár, ugye) fizessen neki. Más panaszkodik, mert egy mocsaras rét mellé építkezett (a nyavalya fel is törte volna, ha nem oda építhet), és állandóan csigák jönnek onnan. Harmadik: a cseres erdő kellős közepébe építkeztem, és megesznek a hernyók, költsön az állam a permetezésre! Negyedik: ártér mellé építkeztem, csíp a szúnyog. Az önkormányzat irtassa ki! Egyáltalán, irtson ki mindent, mert minden idegesít... Csak engem nem sújt évek óta semmi természeti csapás, hogy sírhasson a szám, és elszedhessem más izzadsággal megkeresett és befizetett adóforintjait. A rosseb egye meg!
Jön gyermekem: -mehegcsííípetta méhéheee... Mondom neki: a tátikán, ahol mondtam tegnap is, hogy ne piszteráld? -Ohooott... -Nna. Van még ezer másik hely is az udvarban? Van. Akkor minek mentél oda...
Az, hogy az újság/média most kapta fel, az akár véletlen is lehet; a parlagon lévő, gondozatlan telkek biztos, hogy segítik ezeknek a dögöknek az elszaporodását, de ezek csak mellékes körülmények.
Szerintem az alapvető ok a klímaváltozás hosszútávú tendenciája: gyakoriak az enyhe, csapadékos telek, emiatt sok az elöntött ártér, tavaszi belvíz.
Ennek köszönhető, hogy ez a mediterrán vidéken honos csiga jól megél az ország déli részén, és mint új élettérben, ahol nincs elég természetes ellensége, szaporodik mint a feszettfene.
Három csapadékos év egymás után ideális volt a szaporodásukhoz. A közbenső telek során meg nem volt olyan masszív, talajt mélyen átfagyasztó hideg, ami rendesen megtizedelte volna az áttelelő petéket (vagy fejlődő csigalárvákat).
Nálunk pl. a telek körül hónapokig állt a víz az utcai árokban (merthogy nem vezeti el a vizet sehová) tehát a vizes búvóhely adott, ősszel-tavasszal a kertben ásva meg minde második ásónyomra ilyen "csigatojás" csomókat fordítottam ki a földből, tehát úgy szaporodtak, hogy a lakótelepi csótányok elbújhatnak mellettük...
"Lehet, hogy naiv a kérdés, de: nem kéne az ilyen telek- termőföld- és egyéb területtulajdonosok közül pl. találomra minden tizediket 5 évre börtönbe zárni közveszélyokozás bűntette miatt?"
Szerintem nem. A börtönökben a rabok ígyis csak viszik a közpénzt. Állami/önkormányzati pénzen meg kéne csinálni a kényszerkaszálást, talajművelést, amit épp kell, és aztán a büntetéssel (+ kamatokkal) megfejelt értékben bejegyeztetni a jelzálogjogot a területre. Ha tokkal vonóval visszafizeti, OK, ha nem, akinél a jelzálog eléri a föld becsült piaci értékét (vagy annak meghatározott hányadát), annak a földje szálljon vissza az államra/önkormányzatra, mivel nem érdemes arra, hogy az ország földjének egy darabkája az ő tulajdonában legyen. Vegye meg más, aki jobban gondját viseli.
"Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van... "
:-(
Na jó, azért ennyire nem rossz a helyzet, de csak a gyérítésükben reménykedem.
A mostani meleg miatt tényleg csak éjszaka-hajnalban merészkednek elő, és hajnali négykor nincs lelkierőm felkelni, hogy "közelharcban" végezzek velük.
A műanyag csigaölő-tartók egész jól működnek, most már 10-et pakolászok körbe a kertben. Ha az este kirakott tartó körül reggelre ott a sok nyálka, akkor BINGÓ! Marad ott a tartó néhány napig. Ha nincs csiganyom, akkor teszem tovább olyan helyre, ahol gyanítom hogy bújkálhatnak.
Amondó vagyok különben, hogy ez az újabb balhé, amit most változatosság kedvéért nem a gyapjaspillére, prlagfűre, darázsra fogunk, hanem a csiga nyakába akarunk varrni, ugyancsak a mi bűnünk lehet, akárcsak a többi. Talán túl sok a telekspekuláció, a területét még sose látott ügyvéd-spekuláns, a felhagyott, gondozatlan, gazos terület, ahol ezek a jószágok hirtelen elszaporodnak? De erről nem ők tehetnek, hanem azok, akik területüket nem gondozzák. Lehet, hogy naiv a kérdés, de: nem kéne az ilyen telek- termőföld- és egyéb területtulajdonosok közül pl. találomra minden tizediket 5 évre börtönbe zárni közveszélyokozás bűntette miatt? Szerintem jövőre elég sokan kaszát vennének a kezükbe, hogy lecsépeljék a hirtelennőtt gyomot, nem? Valószínű eredményesebb lenne annál, minthogy mi itt a csugákat szidjuk.
"mindenesetre a szereket csak utoljára alkalmaznék a kertemben."
Ezért próbálkozom én is a "mechanikai védekezés" kategóriába tartozó kettévágással.
Ennek az az előnye is megvan, hogy ezek a dögök kannibálok, és előszeretettel jönnek elő felzabálni a pár perccel korábban kettévágott fajtársaikat is.
Nekem semmilyen. Pest, erkély... csiga kellene ide, de csiga ám a talpán! Szerencsére.
A források szerint nem válogatós. A gradációs jelenségek, miként a csigainvázió is, feltehetőleg "feljavítják" az állatok étvágyát és mindent megesznek. Szerintem a csapdázás és likvidálás jó megoldás lehet. Esetleg újabb ötlet, sós sör kihelyezése, kváziautomatikus rendszer lehetne, a csiga ráhajt a sörre, beleesik, és egyben a só miatt dehidrálódik. Mindezt nedves közegben. Csak olykor cserélni kell a folyadékot.
A korábban leírt változat azért a tuti, a "bepétisózással".
mindenesetre a szereket csak utoljára alkalmaznék a kertemben. Jártam hasonlóképp, atkákkal: nem is látom őket, csak a fonalukat, így kénytelen voltam atkaölővel permetezni, és eztán eltüntek a fonalak. (remélem, nem valami egyéb körülmény miatt...)
Vakondunk mindíg is volt a kertben, hiába hadakozok ellenük. Mostanra sününk is lett, neki kifejezetten örülünk, de ez legfeljebb lelki vígaszt nyújthat, amennyit elpusztítanak a spanyolcsigákból, az szerintem elhanyagolható.
Mint "legnagyobb közös osztó", gyomkiszúróval szoktam ketté osztani a csigákat, egy-egy félórás hajnali vagy alkonyati szeánsz alatt 100-150 csigát vágok szét, és még ez se nagyon látszik meg a számukon a kertben.
A metaldehides csigaölő granulátumok elég "ütősek", tényleg döglenek tőlük rendesen, de úgy láttam, egy-két kiadós eső után már nem hatnak. Márpedig amennyi eső mostanában van, ezt pénzzel-utánpótlással nem lehet bírni.
Már tervezgettem valamiféle fedett granulátumtartók készítését, amikor a napokban a Ba...xban járva profi kis műanyag kütyüt találtam: tálca, felette ernyő, és egy leszúrópálca, ami össze is tartja őket (párját adják 450 Ft-ért). Nekem egész jól működik, de csak a legfenyegetettebb növényeinket tudom ezekkel védeni.
Szeretném tudni, mit (nem) esznek ezek a dögök, kinek milyét zabálták le.
Nálam idén kora tavasszal (1-2 centis korukban) főleg a nárciszokat, tulipánokat pusztították, később a krizantámot, havasi őszirózsát, és persze epret, babot, kabakos palántákat. Tavaly nagyon "ment" a paradicsom (idén körbeszórtam), és a mandula (!) és alma (!) termését rágták csúnyán össze.
Eddig úgy látom, nem szeretik a szedret, mogyorót, diót.
Táplálékuk: fõként földigilisztákból és csigákból áll, de más kisebb állatokat is fogyasztanak, például sáskákat, földön fészkelõ madarak fiókáit, gyíkokat, de néha dögöket vagy lehullott gyümölcsöket is esznek. Idõnként tojások is szerepelnek étlapjukon, de a sünök elõfordulása és gyakorisága alapjában véve a földigiliszták mennyiségétõl függ. Miattuk is pusztul el olyan sok sün az utakon, mivel, fõleg meleg esõk után, a giliszták az aszfaltútra másznak, ahol a sünök könnyen összefogdossák õket.
A vakondok főtápláléka gilisztákból és álcákból áll. A gilisztákon és álcákon kívül megeszi még a bogarakat, nevezetesen cserebogarat, ganajtúróbogarat, lótetűt, és minden más rovart, amelyet elér, sőt csigák és ászkák is nagyon ínyére valók. Rendkívül finom szaglásával könnyen kiszimatolja őket, a szerint, amint ők maguk haladnak. De nemcsak az ő építményein belül vadászik, hanem időről-időre a föld felületéről, sőt a vízből is hoz magának zsákmányt. Az a cickány, földi pocok, a béka, a gyík, a sikló, amely beletéved birodalmába, el van veszve.
Itt-ott még a földön fészkelő madarak fiókáit is fölfalja. Mint dögevőt is megfigyelték már a szabadban a vakondokot. Egyszer a megfigyelő tíz vakondokot helyezett el egy szobába minden táplálék nélkül. Néhány óra múlva az erősebb kezdte üldözni a gyengébbet; másnapra ezt felfalták, s ez így ment tovább, míg végre csak kettő maradt, s ezekből is az egyik a másikat felfalta volna, ha nem kaptak volna táplálékot.
Egy kutató a vakondoknak egy teljes erőben levő keresztes vipera fölött való győzelméről számol be. A párviadal a földszínen folyt le, s jóformán egészen azt a képet nyújtotta, amelyet a vipera–sündisznó párharcáról szoktak rajzolni.
Na persze, a vakond a kertek másik réme is egyben... amúgy üldözendő aknamunkája miatt.
Úgy tűnik a szakirodalmi elemzésekből, hogy a sörös csapda beválik, erre többen is esküsznek.
Lehet, legjobb a kombinált eljárás: a sörös csapdázás önmagában még nem pusztítja el ezeket a lényeket.
A megsemmisítés történhet a másik, egyben letális eljárással, valamilyen dehidratiót okozó szerrel, sóval, műtrágyával, mésszel. Legjobb talán a műtrágya lehet, amennyiben a vélhetően nagyszámú csiga tetemét mintegy talajerő utánpótlásként a műtrágyával keverve ki lehet szórni az addig károsításnak kitett kertbe. Ez pszichés elégtételt is adhat a gazdának.
Válaszadó: Dr. Bálint GyörgyKérdés: Mit lehet tenni a mesztelen csigák ellen. Lassan az egész kertem a martalékuká válik.
Válasz: A idén, tavasszal viszonylag sok csapadék hullott és ez kedvez a meztelen - vagy ahogy mostanában nevezik - a pucér csigák elszaporodásának. Ezek mindenevők, a kert szinte minden növényét megrágják és roppant falánkok. Először a levél érközeit fogyasztják el, de később minden növényi részt elfogyasztanak, nagy kárt tesznek a palántákban és a kifejlett növényekben is.
Védekezésül kihelyezhetünk a csigák által kedvelt helyeken nedves deszkákat, zsindelyt vagy vizes zsákdarabokat, amelyek alatt kora reggel számos csigát gyüjthetünk össze. Eredményes lehet a mészpor vagy a szuperfoszfát műtrágya kiszórás a csiga járataira, de a leghatékonyabbak a szakboltokban kapható csigaölő szerek. Ezek a Delicia csigaölő szer (5% metaldehid) 15–20 kg/ha adagban, Limex csigaölő szer (6% metaldehid) 0,6 g/m2, Mesurol csigaölő szer (4% merkaptodimethur) 3 kg/ha, Detia Degesch Schneckenkorn (6% metaldehid) 0,6 g/m2. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek ne kerüljenek az elfogyasztásra kerülő növényekre, vagy a frissen fogyasztott zöldségek (saláta, spenót, sóska) közelébe.
Az utóbbi években intenzíven terjeszkedik hazánkban a spanyol házatlan csiga (a képen), ami felcsócsál minden útjába kerülő ehető növényi részt.
CSIGALASSÚ TÁMADÁS Utolsó módosítás: 2005. augusztus 30. | Első megjelenés: 2001. október 10. Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben
Két csiga megy az autópálya mellett. Az egyik megszólal: - Menjünk át. - Nem lehet. Oda születni kell.
A nedves, őszies idő kedvez a csigáknak: szabadon garázdálkodnak a veteményben. Néha csak belerágnak a hízott retekgumóba, paradicsomba, de az is előfordul, hogy totális pusztítást visznek véghez, tarra rágják a kertet.
Az sem kellemes egyébként, ha elárasztják kertünket a nyálkás állatok, s keresztül-kasul csúsznak a teraszon. Szörnyű érzés rájuk lépni.
Ha növényeinket féltjük, akkor a meztelen csigák megjelenésekor kell aggódni. A házas csigák csupán megjelenésükkel és az utánuk maradó csiganyállal károsíthatják esztétikailag a kertet.
A meztelen csigáknak, vagy más néven házatlancsigáknak nem nőtt meszes házuk. Testük nyálkás, szelvényezetlen.
A tarajos házatlancsigák feje mögött ellipszis alakú "pajzs" található. A húsos növényeket kedvelik, jellegzetes rágásfelszínt hoznak létre a károsított növényeken. Nem kímélnek se dísznövényt, se zöldséget. Az őszi erdők gombaállományát is előszeretettel megdézsmálják, bosszúságot okozva ezzel a gombagyűjtögetőknek.
Kártételük könnyen felismerhető, a növényen a megszáradás után ezüstösen fénylő csiganyál marad vissza. A simatestű házatlancsigák zömökebbek, hátuk nem tarajos. Mozgásuk lomha és nagy nedvességigényűek.
A csigák nedves időjárás esetén szaporodnak el tömegesen. Párás klímájú üvegházakban is károsíthatnak.
Az esős Angliában is aktívan kell harcolni a "hajléktalan" csigák károsítása ellen. Az angliai gazdák államilag, évente összesen 20 millió(!) fontot kapnak a csigák elleni sikeres védekezéshez.
Ha már túl sokan tobzódnak a kertben, akár kézzel is összeszedhetjük őket, bár ez nagyon hosszadalmas munka, és nem is minden esetben bújnak elő az állatok hívó szóra.
Használhatunk metil-aldehid hatóanyagú szert, oltott meszet, illetve porított szuperfoszfátot is, ezekkel véglegesen likvidálhatjuk a nyálkás látogatókat.
Egyszerűbb viszont, ha valami finomsággal csalogatjuk elő a károsítókat. A csigáknak jó ízlésük van, nagyon szeretik a sört.
Tegyünk a kert kritikus helyére egy sörösüveget, néhány ujjnyi nedűvel az alján. A mohó csigák szépen felcsúsznak az üvegen, bemennek az üveg száján, de kifelé - talán ebben az alkohol is közrejátszik - már nem találják meg az utat.
Ezt az üveget tartalommal együtt nem tanácsos visszaváltani.
növénydoki
2005.09.10. 18:14
(5)
Kedves Malvin! A meztelen csigák szinte csak a nedves helyen szokott felszaporodni. Amit tehetsz: csak reggel öntözz, ne este, az öntözés után a reggeli vagy délelőtti nap hamar felszárítja a nedvességet, és a csigának nem készíted elő a terepet. A gyomokat ha irtod, nem marad alatta nedves a talaj, és már ezt sem szereti. Egyébként szeretik a gyümölcsöt a meztelen csigák: ha csalinak raksz ki nekik félbevágott bármilyen leves, édes gyümölcsöt, és naponta, mielőtt beszáradna, összegyűjtöd, és ujat raksz ki, ezzel össze tudsz csalogatni belőlük sokat. Egyébként a csigaölő szereket javasolják, vagy a porított mészport: ezeket csak a talajra javasolt kiszórni a növények körül, a csiga rámászik, a vizet elvonja a testéből és elpusztul. Javasolják még a pétisó kiszórását hasonló módon, vagy kertben az összegyűjtésüket kézzel kora reggel illetve amikor nedves a talaj és a növényzet, mert akkor aktívak, tehát sokat lehet találni. Üvegházban javasolják nedves rongyok kihelyezését, ezek alá is bebújnak. Ennyit tudom ajánlani: Üdvözlettel: Növénydoktor http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=forum&page=kirak&temaid=1&temanev=&topicnev=Meztelen+csiga&topicid=671&k=1&lepes=20
A meztelen csigák elleni eredményes védekezés fontos alapszabálya az elszaporodás feltételeinek csökkentése. A terület gyommentesítése, a növénymaradványok és búvóhelyek megszüntetése és a hatékony megelõzés módszerei. Az elpusztításukra különbözõ eljárások alkalmazhatók. A csalogatás módszerei elsõsorban a házikertekben használhatók. Egyik lehetõség a pohárcsapdázás. A poharakat a növénysorok közé a talajszint mélységéig kell besüllyeszteni, majd félig sörrel tölteni. A sör a csigákat nagy területrõl összecsalogatja, s azok a sörtõl elbódulva elpusztulnak. A másik lehetõség a mesterséges búvóhelyek kihelyezése. E célra a nyirkos rongyok a legalkalmasabbak. Hajnalban a búvóhelyre vonuló meztelencsigák elõszeretettel húzódnak meg a rongyok alatt. Bevált a vízelvonó anyagok kiszórása is, ilyen a fahamu vagy a mész. A csigák ezekkel érintkezve ismételt nyálkiválasztásra kényszerülnek és végül elpusztulnak.
"De vajon mennyire lesznek leleményesek az emberek? Vajon sikerül-e kifejleszteniük egy ennél is veszélyesebb fajt? Vajon az emeberek, vagy a csigák kerülnek ki győztesen a csatából?" [tar.hu/majraszaft]
Horror van már megint a Balaton környékén! Ismét zablát vesztett zabálók - ez esetben nem a hernyók, hanem (ki hitte volna) csigák - rágják le mindazt, ami útjukba, nekik meg jól esik. (A mellékelt felvétel illusztráció csupán, bár ki tudja, ha elfogy a zöldség, eme vegás bélpoklosok nem térnek e rá az emberhúsra.) Ráadásul az időjárásnak köszönhetően fenemód szaporodnak, csiga tempóról most nem beszélhetünk. Ezerszámra özönlik el a kiskerteket, legény legyen a talpán, aki győzi összeszedni őket. Merthogy a védekezés ezen módja a leghatásosabb, a hispán csigának nem lévén természetes ellensége. (Lehet még sózni, sütőporral szórni, oltatlan mésszel kezelni és persze permetezni… De a helyzetről és a módszerekről alább.)
Az van, hogy „ellepték Somogy megyét a spanyolcsigák, a fertőzés annyira súlyos, hogy a megyei védelmi bizottság szerint a belügyminiszternek egy pályázati alapot kellene létrehoznia, amiből az önkormányzatok kaphatnának pénzt a védekezésre. Somogy megyében nemcsak Csurgón van spanyolcsiga invázió, Balatonmária környéke is fertőzött. Az érintett önkormányzatok az államtól várnak segítséget.”
"– A két-tíz centiméteres vörös és barna színű, nyálkás állatok ellen legtöbbet a tulajdonosok tehetnek – hangsúlyozták a növényvédelmi szakemberek –, ha lekaszálják a gyomos területeket, mert a csigák a nedves élőhelyet szeretik. Csak ezután érdemes mechanikai és kémiai módszerekkel védekezni." [somogyihirlap.hu]
"A neve:spanyolcsiga. Már második éve, hogy nem tudunk tőle megszabadulni. Próbáltunk meszet, csigaölőt, de nem használt. Már most tele van a kert.Tele van a kikelt borsó, stb. Mit tegyek?" Katalin
"Én minden este csiga irtást csinálok,a földre szórom a sót. Így talán a növényeknek nem ártok. Azt viszont nem tudom a földnek mennyire használ? Reggelre a csigáim szétfolynak vagy össze száradnak. Majd csak elfogynak egyszer. Az epret úgy eszik mint a gyerekek, ezért a terület köré só csapdát szórtam, így talán biztosítom a termést."
"A mindent felzabáló, meztelen csigákat mifelénk, Zalában "kágyinak" hívják, és ellene elsősorban sóval védekeznek. Ha lesózol egy darabot, mindjárt érteni fogod, miért: a csiga egyszerűen elfolyik tőle. Ez persze nem épp humánus, de, ha a veteményt körbeszórod sóval, a csigák elkerülik, így pedig végül is győzhet a humánum. Más kérdés, hogy addig fognak keresgélni, míg találnak ennivalót, azaz, valamelyik szomszéd biztosan rosszul jár (leginkább az, amelyik nem szórt ki sót.)"
Egy éve a Híradóban már megkongatták a vészharangot: "A kártevő, amely a nedves talajt kedveli leginkább, az elmúlt két év esős időjárásának köszönhetően szaporodott el ilyen mértékben. A spanyolcsiga rendkívül falánk, agresszív és szapora állat. Ellene általában a hagyományos, mészhidrátos védekezés nem segít. Éppen ezért okozott komoly károkat a kiskertekben... A kiskert tulajdonosok attól tartanak: jövőre még komolyabb spanyolcsiga-invázió várható."
