Már vagy két hónapja figyelem a topikot, és nagyon birizgálja a fantáziámat a hővisszanyeréses légcsere, mivel erősen szigetelt, ám légtechnikailag igen szar házam van. (úgy vettem) Namost van egy pár kérdésem, remélem valaki tud rá válaszolni. Az ellenáramú hővisszanyerő nekem is egyszerűnek tűnik, és valszinüleg meg is csinálom, de a ventillátor kérdése nem tisztázott számomra. A gyári készülékeken úgy látom a hőcserélő házán belül van. Aki csinált már ilyet hogy oldota meg? A másik, és fontosabb problémám a csövezés kérdése. A légtechnikai csövek áráról fogalmam sincs, de nekem a pvc cső használata tűnik kézenfekvőnek. Ez irányú véleményeket is szívesen várnék. A harmadik a talajkollektoros levegő előfűtés - hűtés. Az egyik gyártó honlapján találtam 50 méter csövet szerelvények nélkül 600 valahányezerér. Hát ennyit tuti nem adok érte. nekem ide is pvc cső lenne logikus, csak nemtom kibirja-e a föld nyomását, és a takarítást hogyan lehet megoldani. És ha már takarítás: a befújt levegő csírátlanítását a víz fertőtlenítésénél használt uv fénnyel nem lehetne megoldani?
na most ennyi jutott eszembe, kérem aki tud, és van türelme válaszojon
ja és még valami: a hőcserélő zárt élét "kihegyezve", tehát olyan távtartót használva aminek kifelé néző oldala háromszög alakú az áramlási ellenállás nem lenne csökenthető?
Nekem a cso a csoben rekuperator holeado felulete 8.25nm / 200mm-es csoben 125mm-es cso 21 meter hosszan/. 200m3 levego hocserelesere kepes. A meresek alapjan 83% koruli a hatasfoka. Benti 22 C fokos elhasznalt levego kifuvasa alkalmaval, kinti 9C fokos homersekletnel 20,5 C fok volt a befujt friss levego homerseklete. Tehat csak 1,5 fokot kell utannafuteni.
A Persze összetetteb azért is irtam hogy függ az áramlési sebességtől.
A höcserélő méretét én már dupláztam a két irány végett.
hisz egy irányt elbirna (én számitásom alapján a minimális szükséglettel) a 100*100
persze hosszab én amit ideálisnak tartanék az egy 15*40*100 vagy lete hogy inkább 1.2méter hosszú. . amugy elküldtem a tervet a légtechnikusnak most várom a visszajelzését.
Azt hiszem a kérdés azért összetettebb. Ha csak 100m3/órával számolunk, 200x200mm-es keresztmetszetben is 1,1m/s sebesség alakul ki.
A turbulens áramlás javítja a hőátadást. 80-90% hatásfokhoz szerintem hosszabb hőcserélő kell. Mivel az áramlás oda-vissza megy, máris 200x400mm a hőcserélő keresztmetszete.
Igen közbe utánna néztem kicsit más a levegő és a viz hőelvonó és leadó képességével kapcsolatba. . hát a viz fölényesen vezet ugyhogy a levegőnél a hosszt bőven tul kell méretezni vagy pedig a megnövekedett hoszt arányosan elosztani. és egy picivel csökkenteni a hosszt de növelni a szélességet.
MOst probálok számolgatni és az alapján tervezni egy idális méretet, közbe találtam egy légtechnikust aki hajlandó lessz ellenőrizni a számitásaimat. . illetve kijavítani azokat.
először volt a hajtogatás. . de tapasztalatom az hogy nagy méretben szerintem sok a pontatlansági lehetőség illetve nem merevíti eléggé a szerkezetett.
a másiknál simán kivágtam a 6szögeket fortam rá 6 lukat (a sarkoktól egy picit beljebb ) oda mentek a menetes szárak. és rétegeltem egy lemez egy távtartó egy lemez egy távtrartó. a lamellák közötti réseket a szélén lehet akár lemezzel akár szilóval szigetelni hisz a "téglalap" hosszú oldala minden esetben zárt és csak a 3szögek oldala van felváltva lezárva én szerintem a sziló lessz a jó megoldás.
Most jöjjön a mérete.
ez szerintem teljes mértékben a csővezeték vastagsága határozza meg
legalábbis a szélesszégét és a magasságát mindenféleképen.
A hosszúsága tulajdon képpen mindegy hisz az a keresztmetszetben nem játszik szerepet az abból a szempontból fontos hogy milyen hosszan találkozzon a 2 különböző légtömeg.
Ha veszünk pl egy 100mm átmérőjü csövet, annak az áramlási keresztmetszete 78,5 cm2. (r50mm terület egyenlü r négyzet szer pí)a lemezek vastagsága miatt kb 20% al nagyobbra kell méretezni a hőcserélő teljes keresztmetszetét.
Tehát egy 100 csörendszernél az optimális höcserélőnek minimum 20cm széles és 10cm magas hőcserélőnek kell lennie ez kiad 200 cm2 a csövek által igényelt minimális keresztmetszet pedig 157 cm2 annak a plussz 43cm2 nek pedig a szerepe a lamellák vastagságának felvétele (most had ne számolgassam ki a 0.5 milis lemez élfelületét) bár valahol a saccolásom szerint az kemény 1cm2 körül van tehát ezzel a méretezéssel 43 lamellát bir el a rendszer. .amit bele se tudsz zsúfolni .
Ezek a számitások valószinü nem teljesen pontosak mert hidrodinamikai értékekkel helyetesítettem tehát közegnek nem levegöt hanem vizet vettem alapul (bocsi de csak ehez értek:) ) de szerintem maximum 10-12% eltérés lehet a kettő kötött
Végeredmény a höcserélöknek közel se kell akkora batároknak lenni mint ahogy mi elképzeltük.
Ezek alapján szerintem egy átlagos 80 m2 lakás rendelkezik kb 190m3 levegővel ehez a minimális légcserélő mérete 20*10*60cm
de mondom ez fögg a légköbmétertől és a levegő áramlási sebességétől.
Nagyon tetszik az ötlet, én is gondolkodni kezdtem a hőcserélőgyártáson ( nem sorozatban). Ki kéne dolgozni a részleteket, meg hőtechnikai méretezés sem ártana.
Az áramlási keresztmetszet megtartása miatt, elég nagy méretek kellenek.
A költségek leszorítása szerintem minél kisebb lemezvastagság alkalmazásával érhető el. Vékony lemeznél viszont, merevítő bordákra, vagy távtartókra van szükség.
Remélem tájékoztatsz bennünket a projekt előrehaladásáról.
Nalam csak az elszivo es befuvo helyeken van 1-1,5 m hosszu SONOVENT cso.
A ventik eleg tavol vannak a nyilasoktol, ezert az is segit. A hangcsillapitast ugy is tudod novelni, ha egy dimenzioval vastagabb csovet es anemosztatokat hasznalsz, akkor lelassul a legaramlat es igy csendesebb a rendszer. Ami a flexcsoveket illeti, azt a gyartot reszesited elonyben, amelyik neked szimpatikus. 0,5 m flexcso sokat nem segit es foleg ne feszitsd meg, legyen lazan kotve az anemosztathoz es a Spirocsohoz.
A tanácsodat szeretném kérni. Ha jól emlékszem te a befúvó szelepek elé Sonovent flex csövet tettél hancsillapítás végett. Más hangcsillapítás nincs? Én úgy tervezem, hogy rögtön a szellőztető gép után teszek egy hangcsillapítót (DN125-ös, 1000 mm hosszú, 100 mm szigeteléssel). Szerinted a befúvó szelepek elé tegyek én is hancsillapító csövet? (Amit én találtam azt Sonoair-nak hívják. Hő és hangszigetelt.) Mondjuk olyat is gondoltam, hogy elsőre flex.cső nélkül kötöm be a befúvó szelepeket, de ha hangos akkor utólag berakom a Sonoair flex. csövet. Igaz csak kb. 0,5m-es darab kér be elé. Válaszodat előre is köszönöm.
Igy van, ez az elleniranyu rekuperator. Most mar csak batorsag es turelem kell a megepiteshez. Az eredmeny kecsegteto lesz. Ha nagyon jol sikerul ,meg eladasra is keszitheted. Vevo biztos lesz ra.
Ja es a keresztiranyu olyan, hogy fogsz egy negyzetet, az egyik balrol megy jobbra benne, a masik alulrol megy felfele benne, persze ott is retegenkent valtogatva. Itt ugye a felulrol lefele egy resze vegig a meg meleg belepo oldalon van, a masik fele meg mar a lehult kilepo oldalon, igy az utobbinal nincs olyan jo hoatadas (igazan ugye a ket belepo kozotti saroknal lesz nagy hocsere, a be-ki sarkoknal szinte semmi, a ki-ki saroknal valami koztes). Ettol lesz a keresztiranyu sokkal kisebb hatasfoku mint az elleniranyu, igaz konnyebb epiteni es kisebb legellenallas, hiszen nem kell iranyt valtania egyiknek sem.
Dehogy, az elozo modon kell! De nem koztes homersekletet vesznek fel, hanem a meleg majdnem a bejovo hideg hom.-re hul, a hideg meg majdnem a belepo melegre melegszik. Pont ezert jo, hogy ellenaramu! 1. sztem a cso csatlakozast vagd le ferdere, keruljon egymas melle a ket cso, kevesebb kanyargas van. A haromszog oldalat meroleges metszetnek csak akkor erdemes hasznalni, ha arra mennel tovabb amugy is. Erre en is ma reggel irogatas kozben jottem ra. 2. amit rajzoltal az szep, csak a levego nem arra fog menni:) hanem vszinu a hideg "csak felul" (alul inkabb pang), a meleg csak alul, felul pang, tehat pont az aramlatok kisebb reszben talalkoznak. A kettonek kereszteznie kene inkabb egymast, vagyis az egyik oldal "lezarasaiat" forditsd meg, es mondjuk jobb oldalt alul menjen be a hideg, felul jojjon ki a lehult meleg. Ekkor a levego tuti hogy szinte az egesz feluletet kitolti, nagyobb lesz a hocsereles merteke. Ujra hozzateszem, hogy mint szorgalmas forumolvaso de amugy full laikus mondom ezt!
igen azt hiszem hogy már kezdem érteni. . legalábbis minimálisan letisztulni bennem.
Amugy a kiváncsiságtól vezérelve kicsinyitve megépítettem az ellenirányu változatot.
a teszt vizzel történt olyan formában hogy egyszer ellenirányba engedtem rá a vizet egyszer bedig "párhuzamosan" kereszt irányba mindkettőt kétszer ismételtem meg. hát nagyon meglepődtem az eredményen. .
Az ellenirányunál közel 35%-al jobb volt a fötendő közeg kilépő hőmérséklete.
Szerintem ott a felreertes, hogy a teglalap alatt te a keresztaramut erted, mi meg korabban mar nem emlekszem ki altal tervezett ellenaramu, hogy a rovid oldal felezve es "pepitaban" ledugozva a lamellak kozott. Ahhoz kepest a 6-szogu csak geometriailag ter el, meg keszitesileg persze. Arra viszont most jovok ra, hogy azert van felreertes a 120 fok miatt, mivel en ugy gondoltam, hogy a haromszog amihez a csovet illeszted az a meroleges keresztmetszet, ha nalad "nincs", akkor azert, mert 60 fokban vagott csovet kepzeltel oda es parh. futnak tovabb, mint a negyzetesnel. Nem ertek a legaramlashoz, es nyilvan a rendelkezesre allo hely jobban megszabja, hogy melyik a jobb adott esetben.
Ha mar benne vagy a barkacsolasban, akkor egy szigetelt dobozba kellene belehelyezni egy olyan csolabirintust,mint a foliasator futesre keszitett legfuteses kazanokban volt. Valojaban tobb sor csorol van szo egymas utan beepitve. Igy a levego kenytelen kikerulni a csoveket , mint ahogy a lang teszi a legkazanokban es eppen ezaltal a mozgas altal korbe erintkezik a csovek feluletevel es leadja a hot a kutviznek, vagy telen felveszi a hot a fotufolyadektol. Csak a doboz aljaba kondenzviz leereszto lyukat kell beepiteni!
Az en hozzaszolasomban 120 fokos kanyarrol nincs szo, azt Axioma irta.
Hatasfoka a hatszog rekuperatornak legalabb 25% jobb mint a teglalapnak. Eppen az vegett ,amit a 321-es hozzaszolasban leirtam. A keresztaramu nem kepes annyi hot kicserelni egymas kozott, mint az ellenaramu. Keress ra egy-ket gyartora es meglatod a kulonbseget ! Az a kis tobblet munka megeri.
illetve még egy kérdés a rendszerbe szeretnék beiktatni egy viz levegő hőcserélőt ami egy ásott kút hideg vizével hütené nyáron a levegőt? milyen höátado lenne jó? félek hogy az autóhűtő pl ifa tul nehezen menne át rajta a levegő? vagynem? milyen tippetek van erre?
Igen már értem akkor miért a 5szögletű forma és a 120 fok is világos. . . viszont igy akkor érdemesebb ezt megvalósitani mint a 4 szögletest. . na akkor tesztalany építésre fel. . .
A 120 fokot en irtam, es ott van hogy nem egymas mellett megy a hocserelo elott es utan a cso (ha ugy epited, ahogy peterch irta), hanem egymassal is meg a hocserelo hossztengelyevel is 120 fokot zarnak be. Vagyis egy >--< alak jon ki, itt is az irany ugyanaz lesz mindket aramlasnak, mint elotte, csak kicsit megtorik. A masik valtozat meg az, hogy egymas mellett parh. erkeznek, ebben az iranyban van a hocserelo, es parh. tavoznak, csak felcserelve, es a megfelelo "fel" lemezkozok zarva vannak -- itt viszont minden szintnek ket sarkaban pang a levego, csak szintenkent valtakozva, hgoy melyik atlo vegeiben.
Kicsit régebbi hozzászólásodra szeretnék reagálni. . . ahol tervezted és elmagyaráztad a 6 szögletű ellenirányu hőcserélőt. Én építkezés elött állok és szedem össze a lehetőségeket illetve épitem a prototipusokat, és kérdésem lenne. . az elmondás alapján A4-es papírból megépítettetma hőcserélődet de az emlitett 120 fokos kanyar nállam nem jött ki. . tulajdonképpen kicsi "oladlmozgást" lwszámítva szinte egyenesen áramlik a levegő benne, illetve a másik kérdésem menyivel nagyobb a hatásfoka a sima 4szögletes höcserélőhöz képest mert ennek a megépítése munkaigényesebb. . . Persze ha jobb akkor simán nekiállok hajlítgatni:)
Szeretném a legjobb megoldásokat megvalósítani és beépíteni. . .
Bár tetszik a terved mert tulajdon képpen egy kis modosítással maga a hőcserélő bordák képezik a házát is az egésznek. .
Levegős hőcserélőt nem lehet megoldani autós Intercooler-rel? Az is kiegyenlíti a két különböző léghőmérsékletet. Használtan már 10e is láttam jót. Vélemények? Estleg már más is próbálkozott vele?
Régi családiház felújításba kezdek egy hónap múlva. Nyílászárócsere, +10cm hőszigetelés + gépészet. Figyelmeztettek a légcsere fontosságára, amit a gyakoribb szellőztetéssel, ill a nem használt kéményekbe rakott szellőzőnyílásokkal próbálok ellensúlyozni, de mégis azt érzem, hogy ez kevés lesz, ha tényleg légtömörré válik a ház. Milyen olcsóbb megoldások jöhetnek szóba, mert a rekupátor nem lett betervezve a költségvetésbe. Melyik cégnél érdemes körülézni szellőztető, vagy egyszerűbb rekupátor ügyben? Előre is köszönöm
Sziasztok!
Új vagyok még itt, de szorgalmasan végigolvastam a hsz-okat, viszont maradt bennem még nyitott kérdés (lehet, hogy csak nem olvastam elég figyelmesen).
Ha hőcserélős szellőztetést akarok saját kezűleg kiépíteni, mire kell figyelni? A beömlő nyílások mindenhol egyforma méretűek lehetnek függetlenül attól, hogy milyen hosszan ágaznak le a gerincvezetékről? Ez esetben van jelentős különbség az egyes beömlőkön tapasztalható légáramban? Magyarul: szükségem van tervezőre a nyílások, ill. egyebek méretezéséhez (a költségkeret elég behatárolt)?
Nagy általánosságban igaz, hogy ahány beömlő, annyi elszívó nyílás kell (azonos méret esetén)? Ha 160-as cső jön a hőcserélőből, elég a 100-as nyílás (kb. 120 m2-es ház, 4 fő)? A légvezetékeknek (padláson vezetném) kell lejtést adni (kondenzvíz miatt)?
Azt hiszem ez az ultra flexibilis, ami csak túlnyomást bír (a 10m-esek ilyenek szoktak lenni) nem bírná ki az elföldelést. Ha közölsz részleteket el tudnám dönteni a típusát. Azért kösz!
