Nem hagytál korábban senkiben kétséget affelől, hogy ugyanezt gondolod rólam. Viszont tetszik a mostani (egyébként sejtető) önfegyelmed. Úgy gondolod (nekem úgy tetszik), hogy a civilszervezetek a szívem csücskében űlnek. Nekem rokonszenvesek a törekvéseik, de gyakran amatőrök az eszközeik. Ellentétben a multik (akiket nem élből utasítok el, bár bizonyosan mégis ilyesmi látszik belőlem) törekvéseivel, amelyek tekintélyes része nem rokonszenves nekem (mindig a gyöngébbnek drukkoltam), és az eszközeiket szintúgy amatőrnek, bár céltérőnek látok.
Arra gondolok, hogy köztem és Arth_ur között (ez talán vacuola), rajta és rajtam túl is léteznek álláspontok és azt itt senki sem képviseli. Talán ezt is mi pótoljuk, bár nem nekünk kellene. Ha vannak olvasóink azok ügyesen titkolják. Esetleg Rorimack ilyen. Ophioglossum ritkán szólal meg, de bele Arth_ur elegge belegázolt már a kezdeteken. Nem tudom miként lehetne másokat is aktiziválni, miért nincs itt érdeklődés. Általában úgy látom, hogy ez a terület sokakat érdekel, de talán annyira nem, hogy meg is szólaljanak. Ezt viszont nem értem, mert a tudás hiányával egyikünknek sincs baja (nekem néha, de nem következetesen), csak a nézetkülönbséget kezeljük rosszul. Én is.
AU Endorses Biotechnology Plan, but Not Science Fund Source:SciDev.Net Author:Kennedy Abwao
African heads of state met January 30 at an African Union (AU) science and technology ministerial summit in Addis Ababa, Ethiopia, where they endorsed a 20-year biotechnology plan for Africa. The strategy calls for different regions within Africa to specialize further in specific areas of biotechnology research. Eastern and northern Africa will work towards improving malaria control measures and managing HIV/AIDS, drawing on expertise from southern African nations. North Africa will advise other regions on drug manufacture, while eastern Africa will share its knowledge of livestock research technology. West Africa has expertise in agricultural biotechnology and central Africa in biodiversity. Under the biotechnology plan, countries within each African region will collaborate through existing regional economic bodies to implement specific goals, and will report to the AU on their progress. In addition to endorsing the biotechnology strategy, the African heads of state endorsed almost all proposals in the AU executive council's science report, including designating 2007 Africa's year of innovations, and a proposal to provide scientists with diplomatic passports to ease travel between countries. The heads of state failed to agree on an African science and innovation fund to support projects in biotechnology and other areas of science. They agreed that further study on this issue is required. [The biotechnology strategy's region-based approach appears to be the plan that has been proposed by the AU's high-level panel on biotechnology, which began its work in 2004. See the FS-AgBiotech News report from May 15, 2006 for more information on the panel's activities.] The article can be viewed online at the link below.
Amikor én is ilyen lesujtó véleménnyel vagyok rólad, attól megkímélem a topikolvasókat már hosszú hónapok óta, mert nem célom sem a vita, sem a kontrapontom elvadítása.
Nem értem miért tarja a farmer "győzelemnek" a bíró döntését. Szép hogy a perköltséget nem neki kell megfizetni, de talán megcélozhatott volna valamilyen magasztosabb célt, pl a monsanto üzletpolitikájában fundamentális változás.
Most is fordított sorrendben válaszolok, a kiforgatás szándéka nélkül, nekem így kézenfekvőbb.
Nem gondolom, hogy pezsgőbontással kéne ünnepelnünk ezt a jeles alkalmat, de azért fontosnak tartom, hogy a libás eset megítélésével megint találtunk egy olyan pontot, amiben alapvetően és lényegileg egyetértünk. :)
A fajták szabadalmaztatásának jogi szabályozásával szerintem is súlyos gondok vannak, a mostani gyakorlat arányt tévesztett.
A cégek itt élnek a jog adta lehetőségeikkel. Hogy ezt valaki már visszataszítóan agresszív üzletpolitikának, vagy még csak a cégérdekek maximális képviseletének tekinti (én valahol a kettő között), az abból a szempontból már mindegy, hogy a jogrendet kellene alaposan megreformálni ennek elkerülésére. Abban teljesen egyetértünk, hogy a cégek megítélésénél ez súlyos negatívumként esik a latba.
A magok újravetésének korlátozása engem a digitális anyagokról készített saját másolatok készítésének korlátozására emlékeztet. A magok eladását, továbbadását tiltani jogos, de a saját felhasználásnál csak a hozzáadott értékkel arányos (és időben csökkenő) valamiféle licenszdíjat érzek igazságosnak.
Ami a konkrét bírósági eljárást illeti: szerintem tényleg nem kellett azt vizsgálni, hogy mag, vagy virágpor kerülhetett-e át. El lehet fogadni, hogy ha volt a környéken RR repce, akkor (a körülményektől függő mértékű) csekély átporzás megtörtént.
A kérdés az, hogy az RR-tulajdonság (a transzgén) hogyan, és mennyire szaporodott fel a farmer saját gyűjtésű vetőmagjában. Ugyanis a genetika szabályai szerint az átporzódással bekerült gének pozítív szelekció nélkül alacsony szinten lesznek reprezentálva egy normális méretű populációban a következő nemzedékekben is. Ahhoz hogy a transzgén felszaporodjon, a növények glifozátos szelekciójára volt szükség, véletlenül nem történik ilyen.
Ez tudatosan néhány generáció alatt megvalósítható (magok begyűjtése az átporzásnak leginkább kitett táblaszegélyen; az ebből kelő növények szelekciója glifozáttal; a túlélő RR-növények nem-GM repcével való visszaporzásának akadályozása), könnyen létrehozható egy "saját fajta" egyszerű szelekciós eszközökkel. Ha jól látom, ezt a szándékosságot szerette volna, de nem tudta bizonyítani a Monsanto.
Arra magam is kíváncsi lennék, hogy a farmer milyen termesztési gyakorlatot folytatott, amire azt fogadták el, hogy nem tudatosan, de mégis tevőlegesen szabadalmat sértett, és szerzett jogtalan hasznot. Ez nekem fából vaskarika.
szóval, nem értem mit jelent az, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával. Mit jelent az hogy nyilvánosság? Miért zárnánk ki? Bárki 2 perc alat regisztrálhat az indexen, az olvasáshoz még az sem kell, szóval ki tudja, talán ezrek olvassák sorainkat, de had előzöm meg válaszod: erre én sem vennék mérget.
Itt páran beszélgetünk (szerintem a nyilvánosság teljes kizárásával)
és az idő 90%-ban felesleges, személyeskedő köröket futunk (ne várj tőlem mást, ha ez itt a divat a kezdetektől fogva), amelyben az egymásra való hatás kizárt
Namost egyfajta elvtelen tautológia jelenik meg a következő megjegyzésben tudom, de ez van:
a személyeskedésektől én szíves örömest megszabadulnék mindörökre, szerintem a másik két látogatónk is így gondolja, amennyiben te is (szerintem te is) akkor legyen ez a hsz az utolsó személyeskedés.
"Persze hogy független, bőrszintől is, ipartól is. csak nemtudom, volt e valaha olyan ipar, tudományos vívmány, ahol a félinformációk hadsaregét ennyire "ügyesen" fel lehetett volna használni a meggyőzésre, kétségek elhesegetésére."
Természetesen mindent alul lehet múlni.
A szóbeli dolgok kevéssé kavarnak fel; a percnek szólnak.
Itt páran beszélgetünk (szerintem a nyilvánosság teljes kizárásával) és az idő 90%-ban felesleges, személyeskedő köröket futunk (ne várj tőlem mást, ha ez itt a divat a kezdetektől fogva), amelyben az egymásra való hatás kizárt. Tőled kizárólag a multik híreit hallom; masszívan elfogultnak mutatod magad. Ha kritizálod a fajtatulajdonosokat, akkor azzal a céllal, hogy miért nem végzik ugyanazt sokkal profibban. Azt mondod: te párbeszédre törekszel. Én, aki itt a kontrapontod lennék, úgy látom ez csupán frázis a részedről.
Az általam linkelt cikkben a kicsi és kerek olajrepce magok szél által való terjedése számomra is elképzelhetetlen. Azt feltételezem, hogy ez az újságíró hibája (egy farmer sem lehet ennyire zizi), mert én eddig mindig csak keresztbeporzásról hallottam magyar civilszervezeti aktivistáktól is, ami a rovarporozta Brassica-félék esetében nagyon is hihető. Ha a bíróság (a farmer ügyvédje) nem ennek tisztázását tartotta fontosnak, hanem azt, hogy mindez jogtalan haszonszerzésre használta-e a gazda vagy sem, akkor tiszteltetem az ottani jogrendszert, de hogy a jogászok agya egészen más szempontok szerint működik, mint a természettudományokban valamiképpen járatos embereké az nem lep meg.
Hogy ne hagyjak kétséget a személyes véleményemről: én helytelenítem, hogy ilyen csekély hozzáadott genetikai tartalom szabadalmaztatható fajtát eredményezhet (a vetőmag használata egyszeri alkalomra szól), és hogy egy fajtatulajdonos ezt a jogát peres úton érvényesíti. Azt gondolom ez az agresszív üzletpolitika jelentősen hozzájárul ahhoz a magas fokú ellenkezéshez, ami a növényi biotechnológiával kapcsolatos.
Ugye nem úgy értettél, hogy a libák esetében oksági összefüggést sugalltam volna, mert inkább az ellenkezőjét tettem?
Ahogy az általad adott linkben benne is van, a farmer szerint a magokat fújta át a szél. Józan ésszel átporzás persze valószínűbb lehetne, és ez utóbbira folytak is kísérletek, hogy ez rendszeresen, kis gyakorisággal elő is fordul együtt virágzó szomszédos tábláknál.
De bármelyik is történt, nem vezethetett több mint 1000 acre (kb. 500 hektár) Roundup-Ready repceföldhöz szisztematikus glifozátos szelekció nélkül. Itt is ez történt: a farmer is használta a gyomirtót a szelektálásra, de a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy szándékosan, a várható előny tudatában végezte el azt, így csak a szabadalomsértésben marasztalták el.
Azaz nem a véletlen, szél okozta magkeveredés (ill. átporzás) a per kérdése, az ezzel való példálózás ugyanúgy megalapozatlan, mint a libás eset oksági összefüggésének sugallata.
Magyar lapon olvastam, hogy a Monsanto vagy 150 ehhez hasonló pert folytat, de a cég honlapján ezt alátámasztó használható infót, részleteket nem találtam.
Persze hogy független, bőrszintől is, ipartól is. csak nemtudom, volt e valaha olyan ipar, tudományos vívmány, ahol a félinformációk hadsaregét ennyire "ügyesen" fel lehetett volna használni a meggyőzésre, kétségek elhesegetésére.
„Ezek az esetbemutatások az én szememben kb. annyit érnek, mint ’X-nél vadludak a hagyományos szójaföldön legeltek’…”
Mint az „In an Autumn Garden” jelenlegi hallgatójának – kéretlenül – különböző dolgok jutnak eszembe. Jeffrey Smith (aki talán végzettségét tekintve jogász) írja a ’Seed of Deception’ című könyvének 47. oldalán, a ’Wisdom of the Geese’ a fent idézetteket. MG és mások is idézik később. Az empíria különös dolog: valamit látunk, de pontos okok nélkül és a magyarázat nem feltétlenül származik a megfigyelő (itt C. F. Marley, egy idős mezőgazdasági szakíró) felkészültségéből.
A madarak nem igazán íz alapján táplálkoznak. Nyelnek. Többnyire a látásukra hagyatkoznak (a szaglás is segíthetne, de a növényevő madarak nem igazán erről híresek), és lúdfélék esetében az anyjuk és társaik ’botanikai’ ismereteire. Én is láttam, hogy Skandinávia fjordjainak egy részét hogyan borította el a százszorszép azt követően, hogy a kanadai lúd (Branta canadensis) megjelent és ezt érintetlenül hagyta. Szóval széppé alakította a parti vegetációt.
Gyerekkoromban voltak galambjaim. A magkeverékben sárga felesborsó is volt. Egyszer zöld színű felesborsót kaptam, s a galambok mindent megettek kivéve ezt. Idő kellett hozzá, míg bizonyosak közülük megették. Az alak, a nagyság teljesen azonos volt, csak a szín tért el. Ha a kétféle felesborsót adtam, akkor mindig a sárgát ették ki közüle. Ezért gondolom, hogy a választásban nagy szerepe van a látásnak. (Most felejtsük el, hogy milyennek láthatják a sárgát és a zöldet.)
Arra gondolok, hogy előfordulhat, hogy különböző fejlettségű két növényállomány közül az egyik fogyasztását a madarak előnyben részesíthatik. Például a sárgásabb, fiatal leveleket a zöldebb idősebb és a barnás, már hervadó levelekkel szemben. Magyarul, ha a hagyományos és GM-szója nem volt azonos fenológiai állapotban, vagy nem azonos ’izogenikus’ vonalhoz tartozott, akkor nem csodálkoznék, azon hogy van preferenciában mérhető különbség. Viszont semmi köze nincs ennek a géntechnológiai úton való módosításhoz, csak a fejlettséghez, vagy a fajtára jellemző színhez és a lúdfaj látásra alapozott táplálkozási preferenciájához.
Más a helyzet BG ugróvillás kísérleteivel, ahol három ugróvillásfaj közül egy előnyben részesítette a Cry1Ab-toxint nem tartalmazó tarlómaradványokat. Ez esetben olyan táplálkozásról van szó, ahol kontakt olfaktórikus (a szaglás analógja) és táplálkozási receptorok vizsgálják a jellemző beltartalmat; és fagostimuláns vagy antifidáns hatás dönt a fogyaszthatóságról.
Durván más: A farmerpereknek utána lehet olvasni. Egyikben sem a magot fújta át a szél (bocsánat), hanem a pollen porozta meg a szomszéd növényeit, amiből az magot fogott és vetette el a következő évben. Ennek keresgélésére nem érzek kedvet, de talán ha már te említetted ki is fejthetnéd bővebben.
Nincs okom feltételezni, hogy ezek a példák ne lennének igazak.
A gondom az, hogy a "rákcsodaszereket", "fogyasztó"-tablettákat stb. ugyanilyen stratégiával reklámozzák, így mára már ez a hirdetési stratégia az elgondolkodó emberek körében már rég hitelét vesztette.
Ezek az esetbemutatások az én szememben kb. annyit érnek, mint "X-nél vadludak a hagyományos szójaföldön legeltek, nem a GM táblában", meg az "Y farmert beperelte a cég, pedig hozzá csak a szél fújta a át a GM magot" típusú példálózások az ellenző szervezetek részéről.
Persze a tanácstalan, hozzá nem értő kívülállók érzelmi hangolására lehet, hogy jók, az ellenző oldalon is ilyen célokat szolgálnak a példálózások. Erről érdemes lenne egy profi PR-ost megkérdezni.
