Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Klárikának ez egy jól észrevétele. Ez egy fontos írásemlék, amit jó szemmel vett észre az akadémikus tudomány helyett Krisztus arcán. A magyarázata azonban nem jó.
A Ten jelet azért olvassák néhányan szentnek, mert a függőleges vonalat is ki kell olvasniuk ahhoz, hogy értelmes szót csiholjanak ki belőle. A szent szó ismerős is nekik, ezért ezt könnyen előadják. Csak egy bizonyíték nélküli sz betűt kell odaképzelni.
A Ten-re vonatkozó igazi magyarázat elfogadásához azonban három dolog is hiányzik. Egyrészt a szaktudás (a ten szó egykori létének felismerése), másrészt Varga Géza nevének megemlítése sem megy nekik, harmadrészt székely szójelek létét sem hajlandók elfogadni. Inkább elharapják a nyelvüket, mintsem ki kelljen ejteni a megoldó nevét, meg kelljen ismételniük a gondolatát.
Mintha Veit Gailel sem létezett volna. Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről:
A sumer tin "élet". A magyar teng, tenyész tövében is ezt jelenti.
Ez egy fa rajza, amelyiknek most is van egy ágpárral és három ágpárral rendelekező változata. Ez utóbbi a "tprus" (szabír ős) jel - ami szintén az istenre utal.
Naddeo elképzelése a szülő nőről a képi tartalmat illetően nem talált. Olyan értelemben azonban talált, hogy az égig érő fa (a Tejút) hasadékában születik meg (kel fel) minden karácsonykor a Nap. S az égig érő fa régebben lehetett azonos az anyaistennővel is.
Nem csak a Gizella kincs turulos korongján, hanem a szentgyörgyvölgyi tehénszobron is a tenyésztés szervén szerepel a Ten jel.
Azon a bizonyos turul korongos gizella kincsen is a nemi szervek helyére tették az Isten jelét.
Lehet tenyész értelme is a jelnek. Az Isten szóban is a ten értelme "tevő (nő)".
A ten lényege a tevékenység, ami ebben az esetben a szülés és nem a nemzés.
A szülés értelmét erősíti meg az ős jellel való összeházasítása, ami mégis csak egy vulva.
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor farán is tenyész értelmű lehet, nem pedig tengely vagy tám értelmű.
Hogy időtlen-idők óta tengely és eget tartó fa értelemben használták, szerintem nem zárja ki azt, hogy ezt a mindenképpen fallikusnak felfogható képzetet vagy megelőzte vagy azzal párhuzamosan az Anyaisten
jeleként is használhatták. Michelangelo Naddeo 10.000 éves magyar kontinuitás c. könyvében a "tulipán" jeleket
istenszülő Anyaistennek értelmezi, meg kell mondjam eléggé meggyőzően.
Így a ten jel kihajló ágai azok az anya széttárt lábai szülés közben.
Hogy ebből eget tartó fa lett az egy külön kérdés.
Íme: Ez az "f" (Föld) jel az Éden térképe, ahol 50 000 évvel ezelőtt együtt élt a Homo sapiens sapiens azon csoportja, amelyik Eurázsia belső területeit és Amerikát benépesítette. Persze ez csak egy másolat, de ha egy eredetit is találok, azonnal szólok. Ez a közös őshaza, az Éden térképe. Mivel az Éden területén már kialakultak a jelek, ezeket mindegyik csoport magával vitte. Ezért van meg a székely írás 20-50 jele már a kőkorban a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A Kárpát-medencéből nem volt ilyen nagy hatású kirajzás és egyetlen jel sem őrzi a térképét.
Az, hogy a Kárpát medence 400 000 éve lakott, nem számít, ha az írás nem itt alakult ki (nincs rá bizonyíték). Az említett kötet (A magyar hieroglif írás) éppen hogy felhasználja a benépesedési térképeket. Amíg nem olvastad el, addig nem ismered ezt a témát.
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Te nem olvasod a szakirodalmat? Miért írod ezt? "A kutatási eredmények még nem tisztázták a kirajzás centrumát, idejét, irányát, s egyéb körülményeit."
De igen. Olvasd el A magyar hieroglif írás c. kötetet. Ott szépen, tankönyvszerűen le van írva és bizonyítva van mindez. S ez a kötet csak összefoglalja azt, amit a korábbi kutatás már régen tisztázott.
Nem tudom, hogy mi lenne negatív. Ezek tények. Mellesleg nem Csaba tolta ki az időhatárokat.
Varga Géza: "A Bronzkori magyar írásbeliség" 1993-ban jelent meg.
Varga Géza: "A székely rovásírás eredete" 1998-ban jelent meg.
Mindkét fenti kötet a jégkorszakra teszi a székely írás előzményének megjelenését, onnan hoz példákat (az előző a címe ellenére). Varga Csaba az utóbbi kötetet olvasván kapott kedvet a székely írással való foglalkozásra és ezután adta ki az első kötetét erről.
"Varga Csaba tévedett, amikor a székely írást csak 20-30 000 évesnek becsülte az európai leletek, például barlangrajzok alapján."
Legalább volt bátorsága kitolni az írásbeliség időbeli határait szemben az Akadémia vaskalapos nézeteivel szemben. Ezzel többet tett a magyar írásbeliség gyökereinek megismeréséért mint az Akadémia összes nyelvésze együttvéve.
(Gondolom, Te is csak a tárgyilagosság kedvéért, s nem negatív értelemben tetted a megjegyzést.)
"Ilyen az is, hogy ha a székely írás jelei már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, akkor annak egy központi ősforrásből kellett eleterjednie, pl. az Ararát körüli Édenből kb. 50 000 évvel ezelőtt, amikor onnan a Homo sapiens sapiens kirajzott Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére."
A kutatási eredmények még nem tisztázták a kirajzás centrumát, idejét, irányát, s egyéb körülményeit.
Minden esetre azt szinte egyik sem veszi figyelembe, hogy a Kárpát medence 400 000 éve folyamatosan lakott. (és persze Európa 2,5 mill. éve)
Varga Csaba tévedett, amikor a székely írást csak 20-30 000 évesnek becsülte az európai leletek, például barlangrajzok alapján. Figyelmen kívül hagyta például a Föld hieroglifa (a székely "f" betű) képi tartalmát és elterjedtségét. Egy írás eredetét nem csak a létező legkorábbi írásemlékeiből lehet kikövetkeztetni, hanem egyéb úton, például gondolatmenetekkel is. Ilyen az is, hogy ha a székely írás jelei már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, akkor annak egy központi ősforrásből kellett eleterjednie, pl. az Ararát körüli Édenből kb. 50 000 évvel ezelőtt, amikor onnan a Homo sapiens sapiens kirajzott Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére.
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
"Az állatöv, mint az idő, az emberi életre közvetlenül ható évköri változások, sokkal régebbi felismerések, mint az írás. Elég könnyen belátható, hogy akár több százezer év megfigyelése, és eredményeinek átadása! kellett a kialakulásához."
Sok igazság van ebben, viszont azt gondolom, hogy nem lehet hosszú távon pontos információkat csak szóban átadni, kell valamilyen jelrendszer, amivel ez megoldható. Amúgy éppen az "imént" tett be egy
73 000 éves talán írásos képet Pokobra.
Varga Csaba még "csak" 20-30 000 évesre datálta a korábban 6000 évesnek tartott írásbeliséget.
Ha ilyen ütemben változnak a dolgok, bármi megtörténhet...
Azt gondolom, hogy fontossága okán az állatövnek is szerepelnie kellene az írásban, akár képi formában is, (de ilyennel nem találkoztam) amennyiben korábbi, mint az írásbeliség.
Egyébként a megfigyelések lehettek jóval korábbiak is, az állatöv, mint a megfigyelések summázata már koránt sem biztos, hogy olyan ősi, mint az írás. Ti. a részeredmények megszületése tarthatott nagyon sokáig, az állatöv ehhez képest sokkal későbbi dolog.
Kakadu sziklarajz
