Ha szükséges igen. De nem volt szükséges. Alapvetô túlzásnak érzem a frontkatonák fene nagy békevágyát. Ha parancsot kaptak volna a haza védelmére teljesítették volna.
Aztán meg a Monarchia megszűnt, a hadsereg pedig a Monarchia hadserege volt. Még csak jogalap se volt a fenntartásához.
Na ezt gondold át mégegyszer, vagy nézz utánna! Mert így nem stimmel.
ui. Többek közt egy hadsereg fenntartásához nem jogalap, hanem szándék kell.
Nem tudok érdemben nyilatkozni, mivel nem láttam a filmet. Lehet hogy jó, lehet hogy rossz, kitudja. Ráadásul nem értek a filmforgalmazáshoz. Lehet, hogy csak várnak amig lemennek az esedékes sikerfilmek, hogy több néző menjen a mozikba a Trianonra. Nem tudhatjuk, milyen üzleti megfontolások irányítják a film forgalmazóját.
Aztán meg a Monarchia megszűnt, a hadsereg pedig a Monarchia hadserege volt. Még csak jogalap se volt a fenntartásához. Lehetett új, magyar hadsereget toborozni, ez végül meg is történt.
Ha Magyaroszág a gyulafehérvári román disznóságra katonai lépéssel válaszol, akkor az ANTANT úgy szétcincálta volna, hogy mára a kutya se emlékezne ránk.
Köszönöm szépen:)))) De mi köze is van ennek a filmnek a trianon filmhez????? Mire véled, hogy egy filmet nem mutatnak be, amely ráadásul nem ismeretlen rendező és csapatának munkája????? Ilyenkor arra gondolok, hogy bizonyos csoportnak kellemetlen lehet!!!! Tehát véleménykorlátozás folyik ezerrel:((((((( Ezért kellene a média egyensúly!!!
Négy év értelmetlen szenvedés, lövészárok, Isonzo, Doberdo, Galicia után, amikor végre végetért a háború, a katonák egyszerűen haza akartak menni. Nincs az az isten, amiért még egy napig tovább szolgáltak volna. Még az önkéntesek és a hivatásosok is tűztek haza, nemhogy a sorozottak. A katonaságunk nagyobb részének pedig megszállt területen volt az otthona, de nem akadt volna egy zászlóaljnyi katona se, aki a vesztett háború után szívesen katonáskodott volna még akár egy hónapig is.
A Trianon palotában nem a Magyar Királyságot, hanem az európára kommunista/bolsevik veszélyt jelentô magyarországot csonkították meg! Nem az amúgy megbízható szövetségesnek számító történelmi magyarország volt az antant ellensége. Geopolitikai balfogás lett volna, egy erôs és potencionális antant szövetséges (osztrák-német befolyással szemben védekezô) magyarországot túlzottan meggyengíteni, olyan megbízhatatlan kalandorállamok javára mint románia, vagy frissen létrehozott államalakulatok érdekében, mint az önálló csehország. De európának (akkor az antantnak) elsôrangú érdeke volt leszámolni a kommunizmus/bolsevizmus rémével!
"Azért a Holokauszthoz kellett Hitler és a náci Németország is. Akárhogy erölködtek volna a hazai okostojások, 600 ezer honfitársunk kiírtására önállóan képtelenek lettek volna."
Ha nincs a naci No, akkor itt valoszinuleg nem lett volna semmifele zsidoirtas, mivel Horthy es tarsai antiszemitak voltak, nem tomeggyilkosok. Dunabalovo nyilaslegenyek meg Horthy alatt nem kerulhettek volna helyzetbe.
kommunistától fasisztáig Blaha Lujzától Móricz Zsigmondig, József Attilától Márai Sándorig
Melyik melyik?
Megaláztatottságunkat csak növelte, hogy csak 35 ezres önkéntes hadseregünk lehetett, nehézfegyverzet, páncélosok, légierő vagy gépesített alakulatok nélkül antant felügyelet alatt.
Mindez azért lehetett, mert elvesztettük a háborút. Tetszettünk volna győzni...
Eldöntötték hogy nem szállnak partra a balkánon, hanem Sztálinnak engedi át K. Európát.
Szerinted mikor és hol kellett volna a Balkánon partraszállni?
Azt megemlíti ez a forrás, hogy amikor megkérdezte az angol küldött, hogy melyek Mo. ipari területei, akkor ez a tiszteletreméltó úr csak Bp.-t nevezte meg?! Az újbóli kérdésre újfent ezt a választ adta. (csak ha nem tudnád esetleg, az akkori jelentős ipari közdont még Kassa és Brassó volt) Gr. AA tanácsadója hiába akart segíteni, őt nem hallgatta meg, mert nem volt nemesember, csak egy ügyvéd. És mire ment a szép szónoklatával? Lehet, hogy egy szerelvénnyi örömlány többet tehetett volna a hazáért ott és akkor.
Nézd, gyárthatsz elméleteket, de a döntést nem befolyásolta az itteni történés. Inkább gr. Apponyi Albert hozzánemértése. Az angolok magas labdáit sem volt képes leütni. Ragaszkodott a Nagy-Magyarországhoz. Pedig lett volna esély, hogy nem a 2/3-át, hanem "csak" a felét vegyék el. Azért nem lett volna mindegy! Csak, hogy szemléltessem mi maradhatott volna itt: Kassa, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Szabadka...
A döntést már valóban meghozták, vagyis a OM monarchia szétszabdalását, de Mo ilyen mértékű lecsökkentését csak a 1919-20-ban lezajló tárgyalásokon véglegesítették. Míg Románia a szó szoros értelmében gőzerővel szopta az Antant faszát -v.ö. a románok prostituáltakat küldtek ki Párizsba, hogy előkészíték a számukre kedvező döntést-, mi a Kun Bélá mocskos bandájával voltuk megáldva. Ekkoriban Európa első számú réme a kommunizmus volt.
Szerinted melyik volt a hatásosabb meggyőzőerő a párizsi döntéselőkészítők számára ?
Érdekesnek találom ezt a klasszikus történetet arról, hogy az oroszok (szovjetek) olyan sokan voltak, hogy csak jöttek mint a tenger hiába lőtték őket ha egy elesett tíz állt a helyére. A Szovjetunió nem Kína. Lakossága 200 millió körül lehetett akkoriban és ebből jó pár millió már a háború elején német megszállás alá kerültek. A velük szemben álló német birodalom és annak szövetséges európai államok együttes lakossága szintén jóval százmillió felett lehetett (csak Németország és Olaszország együtt 100 millió) és a tengely hatalmak szárazföldi haderőinek igen nagy része harcolt a keleti fronton. Szóval elvileg max. másfélszeres esetleg kétszeres túlerőről lehetne szó. Valyon hogy jött össze ez a nyomasztó létszámbeli fölény?
Akkor mégegyszer: A 19-es komcsi 133 napnak semmi köze a trianoni döntéshez. Azok már gyakorlatilak 16-17-ben megvoltak. Ha győz az antant, akkor ilyen jutalmat kapnak a keleti csatlósai. És sajnos győzött.
Azért a Holokauszthoz kellett Hitler és a náci Németország is. Akárhogy erölködtek volna a hazai okostojások, 600 ezer honfitársunk kiírtására önállóan képtelenek lettek volna.
Trianon viszont a megelőző évtizedek rossz döntéseinek, és mindenekelőtt az elveszített világháborúnak a következménye. A komcsi gazemberek országdúlása már legfeljebb hab volt a tortán.
A bűnbak keresés dologban egyetértünk, dehát erről (is) szólt az egész Holocaust.
Azért valamennyi összefüggés van. A bolsevik kalandorokkal szemben leszerepelt "úri elitnek" volt szüksége egy ellenségképre, amely megmagyarázta volna, hogy miért mondtak csôdöt Kun Béla bandájával szemben. A zsidók kéznél voltak. Már csak azért is, mert az elszakított területekrôl beáramló kispolgári hivatalnokrétegnek munka kellett. Többek közt olyan értelmiségi állások, melyeket jórészt zsidók töltöttek be.
Tragikus vége lett egy szerepét vesztett és leszerepelt elit túlélési szándékának. Bár ez nem annyira Trianonnal, hanem a bolsevik puccsal van összefüggésben. A 19-es vörös kalandor banditizmus, viszont szorosan összefügg trianonnal.
BT harckocsi a T-26 mellett az 1930-as években a szovjet hadseregben legnagyobb számban alkalmazott könnyű harckocsi. A típus megnevezése az orosz Büsztrohodnij Tank ‹gyors harckocsi› rövidítésből ered. Az amerikai Christie szabadalma alapján épített, oldalanként 4-4 nagy méretű, önálló felfüggesztésű futógörgős alváz kitűnő terepjáró képességet és nagy sebességet biztosított. A BT harckocsikat nagy hatótávolság, viszonylag erős fegyverzet jellemezte. Ezen tulajdonságai alapján a BT harckocsikat olyan önálló páncélos és gépesített egységek számára tervezték, melyeket az ellenséges vonalak mögött, parancsnokságok, repülőterek, ellátóbázisok, stb. megsemmisítésére vetettek be. A gyenge páncélvédettséget a lemezek döntésével igyekeztek növelni. A nagyobb hadműveleti gyorsaság érdekében úton keréken is haladhatott. A BT harckocsin 1932-től teljesítménynövelő és fegyverzeti módosításokat végeztek. Legnagyobb számban gyártott változata a BT-5 és BT-7 volt. A BT harckocsi A-20 változatából kifejlesztett T-34 megjelenésével a BT harckocsi gyártását 1939-ben leállították. Mivel a II. világháború előtt a szovjet gépesített seregtesteket megszüntették, 1941-ben a BT harckocsikat tömegesen alkalmazták kísérő harckocsiként. Erre gyenge páncélzatuk miatt alkalmatlanok voltak, ezért súlyos veszteségeket szenvedtek. A T-34 elterjedésével a BT harckocsikat kivonták a harcból. Megmaradt példányaikat hídvető-, vegyi harckocsiként és más, különleges feladatokra alkalmazták. 1932-1939 között a BT harckocsi különböző típusaiból 7 275 készült.
Na sokan éppen azt nem értjük itt, hogy miért pont ezt a két témát próbáljátok összehozni, amikor ennek a kettőnek a világon semmi köze nincs egymáshoz. Trianon is összehozható bizonyos témákkal, meg persze a Holokauszt is, de a kettő semmilyen ponton nem találkozik, egymáshoz nem hasonlítható, és nincsenek oksági függésben sem.
Nagyon slágvortokban: ez egy amerikai film, amely a 2.VH-ban, Sztalingradban játszódik, a főhőse egy orosz mesterlövész. A filmben van egy-két olyan jelenet, amely jobb bármely, a témában készült orosz elődjénél. Most itt láthatjuk először, hogy mi volt az az ösztönző erő, amely az orosz katonákat tömegesen rá tudta bírni, hogy frontálisan támadjanak egy géppuskafészket (tudniillik: a hátukban szintén rájuk tüzelő komisszárok és tisztek).
Sajnos nem járok moziba:((((((((( De szólj légyszi, ha valemelyik TVcsatornán adják:))))) Német nyelvű is lehet!!!!!:)))))
Meséld el, kérlek:))))))))))))
Miért koptatod feleslegesen a billentyüzetet?
A székely bácsi esetleg katona korában találkozott magyarul nem tudó román hivatalos személlyel. A székely néni meg még ott sem!
Adj már egy példát, hogy hazai kissebségiünk meddig ér el csak anyanyelvi tudással? Talán már a sarki boltban sem tudják kiszolgálni!
Amúgy meg, vedd a le cipőd is és számold ki, hogy még a XIX sz. végén születettek unokái is jó erőben lehetnek.
