Mondjuk a feketerothadás szempontjából (és csak abból) szerencsésebb lett volna a topas a folicur helyett, mert bár mindkettő azol, de állítólag a topasban lévő jobban véd a feketerothadás ellen, mint a folicuré, legalábbis egy német nyelvű honlap listáját én így értelmeztem.
Elöször a thiovitot rakd a permetlébe, utána a championt, végül a folicurt, de ha tudsz venni keserüsót, akkor azt is rakj bele 5%-os töménységben, azaz 10 l vízhez 0,5 kg-ot, a szölöd meg fogja hálálni.
Ha tudod, hogy hány liter permetlé kell neked teljes lombozatnál, hogy lepermetezd a szölödet: a hektárdózist oszd el 5000-rel, majd szorozd fel a szölötökéid darabszámával, így megkapod, hogy mennyi szert kell a permetlébe tenned. Vannak konyhai grammos mérlegek, ill. injekciós fecskendövel 1-5 ml között tudsz folyadékot kimérni, ha nem ampullás. Azt azért nézd meg, hogy belül vagy-e az ajánlott lémennyiségen, mert sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl kevés lével permeteznek. 10 l-nek kb 50 tökére kell elégnek lennie, többre semmiképp, ha háti permetezövel mész.
Van minden a "levegőben"... (mármint a lombozatban). Peronoszpóra, lisztharmat, feketerothadás, szóval az említett szerek jók "mindenre is" csak adjál hozzá tapadásfokozót/felület aktív adalékot és szépen, megfolyás mentesen terítsd el permetlevet (ha sikerül)
"Fürt peronoszt még nem láttam virágzáskor és a lisztharmatot is kizárnám ha nem volt levéltünet."
Egy kis módosítás ;-) azért, mert nem láttam még létezik és erről szól a következő írás:
"Míg lisztharmat esetében a primer fertőzés mindig a levélen kezdődik, addig peronoszpóra esetében minden növényi rész fertőződhet. Később, fürtzáródás és a bogyók telítődése után ők már elveszítik fogékonyságukat és csak a lombozatot fertőzi tovább a peronoszpóra."
Szóval mikor megbarnult fürtöt, fürtrészt találunk az a beszáradt peronoszpóra de ha a barna fürtrészen még fehér bevonat van akkor ott még a peronosz fertőz (sporulál, ugyanúgy, mint az olajfolt túloldalán)
Mindkettővel találkoztam és remélhetőleg sikerült megfogni. 6-8 tőkén rengeteg levéltünet és fürt veszteség amire úgy gondoltam érzékenyek a peronoszra, milyen jó lesz indikátornak, de mint kiderült inkább az időjárási körülmények és az előző évben képződött oospóra nagyobbat nyom a latba mint a rezisztencia hiánya...
Esetleg van itt valaki aki tudna adni/küldeni pár Landis vesszőt? Kecskemét-Békéscsaba útvonalon rendszeresen járok, vagy érte megyek ha nem túl messze van ettől...
Köszönöm a válaszokat, a két fotó valóban ugyanarról a tőkéről van.
Két-három éve ültethettem mindenfajta csemegeszőlőt, nem igazán fakadtak meg, aztán ültettem több másikat, közben tönkrement a telefonon amiben a fajtákat írtam bele, szóval most tippelek melyik micsoda lehet...
Gyanús volt hogy nagyon kerek a levele, kíváncsi lettem volna a fürtre hogy kitaláljam vajon melyik fajta is ez.
Ha valóban alany, akkor valszeg nem fakadt meg az oltvány aztán következő évben az alany mégis kihajtott. Ez reális lehet, oltok is rá valami nemest... :-)
Nálam is így járt pár tőke. Van, aminél a kocsány is lement, másoknál csak a szemek. (Egyes tőkéknél ilyen is van, olyan is, meg egészséges fürt is.) De csupa olyan csemegeszőlők, amik nem érzékenyek a magnéziumhiányra. Ami érzékeny, annak kutya baja.
Én fürtperonoszpórára tippelek, nyíláskori fertőzéssel. A későn virágzó fajták virágzásakor esős időjárás volt.
Az egyik legkorábban virágzó fajta, az Othello, ami kb. a legérzékenyebb a magnéziumhiányra, tömött és egészséges fürtöket mutat. Mivel az még a száraz időben elvirágzott.
Ilyenem még sose volt, utánaolvasás alapján fürtbénulás lehet, magnéziumhiány miatt. Ami furcsa, hogy összesen két tőke érintett, de azoknak is csak az egyik oldala és/vagy nem az összes fürtkezdeménye.
Lehet, hogy valami más az ok, nem a magnéziumhiány?
Ma tudtam kertelni, így csináltam pár képet. Hát... Amit szabad szemmel nem láttam, az képen bizony előjön. Szóval ahogy látom, mégiscsak elkapta valami az otellót is virágzás előtt meg a jupitert virágzásban. Nem tudom, mennyire fog látszódni ide feltöltve, de hátha. Van egy késésben lévő otelló fürt is, kíváncsi leszek, azzal mi lesz.
Leveleken nem látok semmi rendellenességet.
(Nem tudom, a képek leírását mutatja-e a hozzászólásban, de az első kettő az otelló, a harmadik a jupiter, az utolsó meg a most virágzó otelló fürt.)
Időben tértek el a képek a felirat szerint, tehát egyazon tőke kellett legyen. Viszont ahogy leírták már előttem, lehet pár baj, ami virágzáskor beüthet, (éles) képek nélkül szinte lehetetlen a diagnózis, de még sokszor képpel se egyszerű távolról. A betegségek mellett lehet akár elrúgásra hajlamos klón, vagy akár nem jó alanyfajta (az adott fajtához). Mikroelem egyensúly probléma is állhat a háttérben, bór lombtrágya virágzás előtt jópár fajtának tud segíteni a kötődésben pl..
Hopsz. Én azt hittem, a két kép ugyanarról a tőkéről származik. Azért írtam, hogy nálam van hasonló tünetet mutató tőke kettő is, szép fürtkezdemény, majd virágzás előtt hullani kezd a még zárt bimbó, aztán marad a fürtkocsány a végén. Nálam egyik sem alanytőke.
Köszönöm nektek az ötletetlést, összegyűjtöm, jövőre pedig próbálom elkerülni, amit lehet.
