Beleolvastam a topikba és mondhatom ennyi zagyvaságot már rég láttam egy helyen!
Persze már a kérdésfeltevés is egy hülyeség, hiszen a nyomaték és a teljesítmény nem azonos fizikai mennyiségek. A teljesítmény a nyomatékból van származtatva egy a főtengely egy adott fordulatszámán, íg y összehasonlításuk is teljesen értelmetlen.
Az autót a kerék és az út között létrejövő erő hajtja előre ami a kerék ami az érintkezési pontban a talaj síkjában, a haladási iránnyal megegyező irányban, de ellenkező értelemben hat. Ez az erő -mivel a kerék sugara állandó- arányos a hajtott kerék tengelyén mérhető nyomatékkal. A motor nyomatéka módosul a váltó és a differenciál áttételén (mivel mindkettő lassító, ezért növekszik) és ez a módosított nyomaték jelenik meg a hajtott tengelyen. Könnyen belátható, hogy ha az autó egy bizonyos sebességgel halad akkor minél alacsonyabb fokozatban van a váltó, anál nagyobb a lassítóáttétel, következésképpen annál nagyobb mértékben növekszik meg a motor által leadott nyomaték mire a tengelyhez ér. Hiába ad le a motor a maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám fölött egyre kevesebb nyomatékot, egy visszaváltáskor a motornak bár alacsonyabb nyomatékú tartományát használom, de magasabb a váltóban az áttétel ami a kerékhez vezető nymatékot módosítja így végeredményben a keréken letrejövő nyomaték mégis magasabb lesz, ez az oka, hogy a motor alacsonyabb fokozatban jobban gyorsul. Egy autó egy adott fokozatban mindig a legnagyobb nyomatékához tartozó fordulaton gyorsul a legjobban, ezt elhagyva a gyorsulás is csökken a nyomaték csökkenésének mértékében. A benzinmotorok konstrukciójukból adódóan magasabb fordulatszámon járnak általában mint a hasonló teljesítményű dízelek és a maximális nyomatékhoz és teljesítményhez tartozó fordulatszámuk is magasabb, ezért a differenciálműben lévő végáttételük is nagyobb, ezért azonos sebességgel haladva mindig nagyobb az erőátvitelüben az áttétel, tehát a benzinmotorok alacsonyabb nyomatéka nagyobb arányban növekszik mire a kerékhez ér mint a dízelek esetében, ez olyan hatást kelt mintha mindig "alacsonyabb fokozatban" lennének.
Tehát a motor tengelyén mérhető nyomatékból nem lehet következtetni az autó gyorulóképességre, hiszen az a kerék tengelyére érve módosul. Ehhez a nyomatékhoz kell még a hozzátartozó fordulatszám is. A nyomatékból és a hozzátartozó fordulatszámból képzett fizikai mennyiséget pedig TELJESÍTMÉNY-nek nevezik.
Hétköznapi módon megfogalmazva: a nyomaték egy erőt fejez ki, a teljesítmény viszont egy munkavégző képességet. Egy erő áttételekkel módosítható míg a teljesítmény nem. A motor tengelyén mérhető teljesítmény elméletileg azonos a keréken mérhető teljesítménnyel (valamivel kisebb mivel nem 100% az erőátvitel hatásfoka), tehát a gyorsítóképességet csak a teljesítménnyel lehet kifejezni, pusztán nyomatékkal (fordulatszám nélkül) nem.
A forma-1-ben a 3000cm-es motorok nyomatéka 18000 ezres fordulaton kb. 350Nm, a maximális nyomatékukat nagyon magas fordulaton adják le, alig valamivel a maximális teljesítményhez tartozó fordulatszám alatt (nagyon alacsony a nyomaték- és fordulatszám rugalmatlanságuk), ugyanis így lehet maximalizálni a kerékre jutó nyomatékot, az ára a dolognak, hogy a teljesítmény rohamosan csökken a fordulatszám csökkenésével, hiszen ekkor már a nyomatéki görbe is erősen leszállóágban van, tehát a motort pörgetni kell. Ez pont ellentétes azzal amit az ember egy utcai autótól elvár, azaz, hogy alacsony fordulaton is jól húzzon, ez meg is valósítható, de annak a maximális teljesítmény látja a kárát (a változó szelepvezérlések pont erre lettek kitalálva), de a való életben az ember maximum előzések alatt pörgeti ki rendesen a motort. Kevesen akarnak olyan autót ami csak akkor húz amikor szétforgatják, az alatt viszont erőtlen mint a harmat.
Végkövetkeztetés: önmagában nem sokat mond a magas NYOMATÉK, azt is nézni kell, hogy azt mekkora FORDULATSZÁMON adja le a motor, ezzel viszont már el is jutottunk a TELJESÍTMÉNYHEZ.
Akkor tenisz!! Az hogy megy???? Nehogy fallabdázzmintmenőmenegarek....najo ha honda gyorsulás vissza nem játszod eszed megtanitalak teniszezni!!!!!! Lófaszt!!!!
"Nem volt idő arra, hogy az az egy ember, aki kezelte, minden alkatrészt modellezzen rajta. Most minden alkatrészt 3D-ben terveznek, van szilárdságtani, termodinamikai elemzés. Mielött egyetlen alátét is elkészülne egy motorhoz, már pontosan lehet tudni, hogy mik lesznek a gyenge pontjai és a kezdeti gyártás elött ki lehet javítani azokat. Tehát maga a konstrukció sokat fejlődött az elmúlt 10 évben is."
Azt nem állítottam, hogy nem volt fejlődés, csak azt, hogy az nem tartja a lépést a teljesítmény növelésével...
Különben nem 10 évről van itt szó, hanem csak 4-5-ről.
Legalábbis 4-5 éve egy 1.8-2.0 dízel még "csak" 90-100 lóerős volt.
Zavarban kizárólag a helyesírásod miatt vagyok. Sok köze ugyanis nincs a magyar nyelvhez (meg úgy általában semmilyen nyelvhez sem). A topicot meg jó lenne, ha hanyagolnád, mert ez nem a te egocentrikus hajlamaidnak kiélésére lett létrehozva.
Szívesen lennék menager, de fogalmam sincs, hogy eszik-e vagy isszák.
Elolvastam a hozzászólásaidat (mind a 23-at), mert megkívántam rövid szösszeneted alapján. Ajánlom mindenkinek. Vagy inkább mégsem, nem vagyok szadista. :-)))
