Ez full igaz! Csak reptibe száguldok fel alá, Robin Hood (nyíl)vesszejét megszégyenítő sebességgel aztán fattty!! És belefúródtam egy szerencsétlenbe, aki pont elémállt. Hmm. Én meg persze örülök, aztán rájön hogy ez így nem jó neki, kitépi a szívéből, földrevágja, és noha még kicsit botladozva de megy tovább. Aztán persze lövelek mégegyet és nem nézek vissza. - Noha eleinte nem így volt, de kezdem így érezni, hogy ezt kell csinálni.
hmmm. Nem baj gyerekek. A lényeg, hogy kapsz egy szép mondatot, reménykeltő, mosolyogtató, aztán máris könnyebb egy fokkal, mégha full nem igaz akkor is. Szal 8. Let's Rock! Péntek-szombatra fel!
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz szíven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, csüggedni gyors;
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt…
Volt egyszer messzi földön egy gyönyörű, önálló, magabiztos hercegnő, aki
egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn a kristálytiszta tó
partján környezeti kérdésekről elmélkedve egyszer csak meglátott egy
békát. A béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta: "Oh, csodálatos
hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak. Ha
megcsókolnál, ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor, drágám,
összeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol
főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket, és emiatt örökké
hálás és boldog lehetnél.
Aznap este, miközben a gyönyörű hercegnő könnyű vacsoraként fehérborban és
enyhe hagymamártásban megfuttatott fennséges békacombot szopogatott,
magában elmosolyodva így szólt: én kurvára nem így gondolom.
