Nos, még egy megjegyzés: már több helyen leírták, hogy a WordXX-be integrált "Helyes-e" meg sem közelíti a külön megvehető hasonló nevű terméket. Gondolom, ez üzletpolitikailag teljesen megérhető, hisz ellenkező esetben nem kellene még egyszer megvenni...
A www.tar.hu/irdjol/htmlchr.htm címre feltettem egy oldalt, amely az aktuálisan választott 8-bites HTML-kódlapot jeleníti meg. Ez nem tartalmaz előírást a karakterkészletről, így a böngésződben megfelelő menüpontját választva többféle karakterkészlettel is megtekintheted. Ha lesz egy vagy több olyan, ahol a "humlautos" magánhangzók helyesen ábrázolódnak, akkor postázd el nekem azok megnevezéseit. Ha van közös nevező, akkor figyelembe tudom venni a Mac-es világot. Ha nincs, akkor help!!!!: mi a hosszú kis/nagy ő és ű unicode-os kódja????
Mivel komolyan vettem rumci megjegyzését, hogy a Mac-en a betűk "kisebbek", ezért nagyobb méretű betűket szeretnék megjeleníteni, ha Mac-en nézik az oldalt. Ehhez azonban az kellene, hogy a fenti oldal alján lévő "tulajdonságlistát" a nálad megjelenő formában lemásold és elküldd nekem: ezek egyike alapján lehetne elkülöníteni a Mac-eket.
De ha már ez ügyben levelezni fogsz velem, elküldhetnéd a honlap átvételéhez (és a közös posta olvasásához) szükséges adminisztrációs tudnivalókat...
Összevont hozzászólás következik, mivel úgy látom, túl sok időt hagytam ki:
videó: Én az alábbi szavakat mind szlengeredetűnek minősítem, minthogy eredetileg egy jól meghatározott közösség rövidítette le: monó <– monofonikus, sztereó <– sztereofonikus, autó <– automobil, fotó <– fotográfia, metró <– (fr.) métro <– chemin de fer métropolitain ; nem utolsó sorban a magnó <– magnetofon, amely éppen az előzőek hatására nyerte el hangalakját. Az utóbbi években csatlakozott ehhez a videó, de ennek jelentése (legalábbis az én megítélésemben) még nem szűkült le egy meghatározott dologra: egyaránt jelenthet videomagnót, videofelvevőt ill. magát a videofelvételt [Tony Hyper csak az első jelentését érzi, de: "Fel veszem videóra." (értsd videószalagra)]. És napjainkban a bio- is erre az útra lépett: még nincs bió szó, de olyan határozott jelentéskört látszik felvenni és olyan "tömegben", hogy szinte már várom az önállósulását. Ekkor természetesen hosszú -ó-val kell írni, és majd elindulhat a vita arról, hogy a termék szóval való összetételében hosszúnak vagy rövidnek kell a magánhangzónak lennie: biotermék ~ *biótermék. Én tehát látni vélem az alábbi három kategóriát: (a) a köznyelvben teljesen meghonosodott szavak, melyekben az összetételben is egyértelműen hosszú az -ó; (b) a köznyelvben éppen most jogot nyert (nyerő) szavak, ahol az összetételekben még kettős alakok fordulhatnak elő (kinél-kinél a saját nyelvérzéke, egyéni ejtésmódja szerint); illetve (c) a még csak összetételekben élő előtagok, melyek megindultak az önállósulás útján (akár a szlengben, akár a köznyelvben). [N.B. Bakos (1989) a mono-t még így, rövid magánhangzóval hossza (ugyanakkor a sztereó hosszú !!??)].
-ibilis: Valahol már volt e témakörben hosszászólásom, mely, hogy eufemisztikus legyek, nem aratott osztatlan sikert; de itt megismétlem az ott elmondottakat. A magánhangzó megnyúlása itt a klasszikus latin hangsúlyviszonyainak emulálása. Ennek alapján éppen a rövid hang, pl. plauzibilis-ben, magyarázható "nehezebben". A kompatibilis a köznyelvben nagyon fiatal, már nem vette alá magát az időközben eltűnt latin műveltségből következő nyúlásnak. A "tradícionalisták" megpróbálták az eltérést történeti irányba kiegyenlíteni, de úgy tűnik, a csatát az ellenkező párt fogja megnyerni... Az angol behatás (ha van) éppen a rövid ejtés- és írásmódot erősíti: ui. a mi latinos három szótagú -ibilis "képzőnk" ott (a normatív ejtésmód szerint) egyszótagos az inkriminált hangot schwával ejtve: [-ebl] (természetesen a végző -l lehet vokalizált is).
A korábban felsorolt szavak közül kivenném a debilis-t, mivel ez "hamis barát": ui. ez a debeo ([anyagilag, köszönettel] tartozik vkinek) igéből -l-is képzővel képzett melléknév. Egyébként is ebben a szóban az első szótag a hangsúlyos és eredetileg hosszú is (vagyis helytelen ejtésmóddal honosodott meg, helyes a *débilis lenne.) Tony Hyper nem találta meg az angol "eredetijét", aminek az az oka, hogy ők a franciából csak a továbbképzéseit vették át: debility, debilitate az eredeti értelemben (gyengeség, gyengít). (N.B. A magyar jelentés az orvosi zsargonból származik: [mentálisan] gyenge, nyomorék.) A debilis mellé zárkózik fel a labilis <– labo (ingadozik, dülöngél), a stabil(is) <– *stab(e)o [feltételezett alak] –> stabilio (megtámaszt) / stabulo (istállóban áll; átv. vhol tanyázik), habilis <– habeo (van vkinek vmi, bír, birtokol vmit) etc.
Hogy rumci konkrétumigényét is kielégítsem: az -íbilis és -ábilis ugyanaz az összetett képző, csak a kötőhang más: vö. plaudo –> plausitus –> plausibilis, szemben specto –> spectatus –> spectabilis. A képző a szupinumtőhöz járuló indoeurópai (latinban már egyébként improduktív "kondícionális" értelmű) -b- és az ehhez járuló -l- elemből áll. Ez utóbbi a fenti debilis, labilis mellett más kötőhangzóval megtalálható az -ális képzőben is, pl. frons –> frontalis, causa –> causalis. Tudnivaló viszont, hogy a latinban az -i- kötőhangzó (valójában: tőhangzó) csak rövid lehet, ha mégis megnyúlik, -e-ként jelentkezik (vö. plaudo, plaudit, plaudebat, szemben: specto, spectat, spectabat). Az -ibilis képzőben pedig mindenütt rövid, melynek hatása az, hogy a latinban nem az utolsó előtti szótagon, hanem a hátulról a harmadikon jelentkezik a hangsúly: ez okozza az -íbilis pótnyúlását, szemben az -ábilis-sel, amelynál az -á- már a latinban is hosszú (és hangsúlyos). Tehát az -ábilis helyzetileg hosszú, az -íbilis-ben pedig csak a nagyobb nyomaték "okoz" ilyen hatást: ez teszi azt a különbséget, hogy az előbbi kiejtési stabil, az utóbbié ingadozó. És hogy miért ingadozó: a "tradicionális" kiejtésmód szerint akkor rövid, ha előtte hosszú magánhangzó (vagy kettőshangzó) állt: ugyanis a hangsúly kisebb időtartamú nyúlást eredményezett mint a valódi hosszú magánhangzók, és az utóbbiak mellett az előbbiek "rövidnek tűntek". Persze felvetődik, hogy miért reverzíbilis, szemben a konvertibilis-sel. Mindkét szó, a verto (fordít) igéből származtatható, melynek szupinuma versus, ebből látható, hogy a konvertibilis "hibás képzésű", így már eleve nem volt latinos hangsúlya. Ugyanakkor, "belekavar" még a szó elterjedésének időpontja is: azoknál a szavaknál, amelyeket akár Janus Pannonius is használhatott a verseiben, érvényesülhetett az a metrikai szabály, hogy az a magánhangzó, amelyet két (vagy több) mássalhangzó követ, helyzetileg hosszú. Ezért van rövid hangzó a horribilis, posszibilis szavakban. És mivel Bakos tudta, hogy az x ebből a szempontból egy hang(!), ő még flexíbilis-t hozott.
A helyzet tehát a filológusokat leszámítva feldolgozhatatlan, így úgy tűnik, a köznyelv "rendezni" akarja a kérdést, melynek eredménye valószínűleg mindenütt a rövid i-s -ibilis lesz.
OFF
Sajnos (?) a HTML-szabvány kimondja, hogy az egymást követ? szóközök, enterek egy üres karakternek tartandók. Az Index viszont a HTML-es táblázatformázásokat lenyeli. Nem tudok jó megoldást. (Talán a
...
tageket nem nyeli le, és akkor a szóközölés menni fog.)
ON
0. "Kell, hogy a változatoknak a szg-es közvélemény és a varietas delectat elvén túl más oka is legyen." Én úgy tudom, hogy nincs más oka, de Ádámot kell kérdezni, mert ô ott volt, amikor errôl döntöttek.
1. A debilis persze, hogy nem tartozik ide. Ezt a gyujtést régebben csináltam, és akkor is kiderült utána. Bocs.
2. Nekem is az az érzésem, hogy szófüggô (miért is ne lehetne az), tehát a latin idôtartam- és hangsúlyviszonyok kellene, hogy meghatározzák, de errôl senkit nem tudtam meginterjúvolni.
3. Nem hiszem. Vesd össze az -ábilis végsuekkel, azok mind hosszúak. Szerintem inkább az angol kavar be, mert ott az -able és az -ible más hangsúlymintákat hoz létre -- ha jól tudom. (Ezt persze okozhatja az is, hogy a latinban is így volt. Ezt szeretném valaki kompetenstôl megtudni. Kérdeztem én már latin szakot végzettôl is errôl, de azt mondta, fogalma nincs róla. :-()()( )
4. Van még A magyar nyelv értelmezô szótárában is néhány, de azok mind rövid i-sek: horribilis, inkompatibilis, labilis, plauzibilis, posszibilis, és ott van még a rentábilis, spektábilis.
…sssza meg! Ahogyan sejtettem: szépen kiszóközölt táblázatocskám ahogy vót, úgy puttyant össze. Bocs. Mást nem tudok, próbáljátok meg összerakni (Visszarakni.)
Kompatibilis/kompatíbilis ügyben meg vagyok adva magam által oda, és megkövetem a szerkesztőket és a MHSz előállításában résztvetteket: nem sajtóhiba. Mindazonáltal megfejtendőnek tartom a kérdést. Kell, hogy a változatoknak a szg-es közvélemény és a varietas delectat elvén túl más oka is legyen.
Néhány megj.:
1. Szerintem a debilis nem ebbe a sorozatba tartozik, nem hiszem, hogy ez is az -(í)bilis képzővel (-íbilis, -bilis: -ható, -hető; jelöli a valamire való alkalmasságot) képzett szó lenne. Ezt erősíti bennem, hogy az angolban (ezt a nyelvet ismerem egy kevéssé) sem találtam a debilisnek megfelelő -(a)ble utótaggal képzett szót. (Bár annyira nem ismerem a nyelveket, hogy el tudjam dönteni, hogy ez jelent-e valamit. Csak spekulálok.).
2. Lehetséges-e, hogy a szótő határozza meg, hogy hosszú í vagy rövid i kerül a szóba? (Mint látjuk, a Bakos sem egységes.)
3. Lehetséges-e, hogy ahogyan egyre inkább köznyelvivé válnak ezek a szavak, úgy változik a hosszú í rövid i-re? Ezt illusztrálandó készítettem egy kis táblázatot az általad felsorolt szavak alapján, de nem t'om, hogy hogyan fog átmenni a topicba. Nálam még jól nézett ki. (Mivel kuka vagyok a HTML-hez - nem tudok kurziválni -, csillaggal jelöltem a hosszú í-s alakokat.)
A Helyesírási kéziszótárban benne volt a kompatíbilis , hosszú í-vel. Nem azért változtatták meg, mert sajtóhiba volt, hanem a számítógépes közvélemény nyomására (errôl Kis Ádám tudna bôvebben meseélni).
Szóval a lista: a plauzibilist helyesírási kézikönyv nem tartalmazza, a Bakosban viszont hosszú í-vel van, reverzíbilis MHSz.-ben is hosszú, a flexibilis, plauzibilis, konvertibilis, reverzibilis és posszibilis, ami rövid. A Bakosban ezek vannak (mivel nekem t-ig van szabadon kereshetôen gépen, és az is egy er?sen húzott anyag, lehet, hogy még van egy-kettô): debilis, diszponíbilis, expanzíbilis, explozíbilis, extenzíbilis, fallibilis, flexíbilis (ez eltér a Bakosban az MHSz.-t?l), horribilis. A Bakos adatai azért fontosak, mert egyrészt idegenszó-kérdésben meglehetôsen mérvadó munkáról van szó, másrészt Bakos romanista volt.
Bizony, sem a Lektor, sem a Helyes-e? nem helyesírás-ellenôrzô; e fogalom jóval tágabb, mint e programok tudása. Én szóellenôrzôként emlegetem s hirdetem ôket.
TH: Örülök, hogy sikerült idecsábítanom téged. – A "melékmű" javítása emlékműre teljesen korrekt volt a programtól, hiszen a betűcsere nagyon is gyakori hiba. Azonkívül a "mellékmű" szakszó. – Videó: késôbb.
Kompatibilis: a Magyarulezben régebben már volt róla szó. Állítólag a kompat*bilis nem volt bent a régebbi MHSz-ben, csak a kompatibilitás (most a m.-helyemrôl nem tudok utánanézni); ill a kompatibilis benn van a Műszaki helyesírási szótárban. A horribilis, plauzibilis mintájából kiindulva a kompatíbilis sokaknak (nekem is) sajóhibának tűnt. Örüljünk, hogy most kiigazították.
Vurrr: a kompatibilist sajnos elég régóta hosszú í-vel írták, fôleg a sztech-ben. Számomra ez az angol hangsúlyozás majmolását jelentette. Egyébként nem hiszem, hogy mindeme szavak angol kerülôvel jutottak el hozzánk.
Rumci, igazad van, hogy főleg elütésjavításra használjuk a word xx ellenörző programját, de néha olyan dolgokat javasol, vagy nem ismer fel, hogy az ember elbizonytalanodik.
Nem bezárva, hanem kitárva (Aranyhíd).
Régi matekkönyvekben kompatibilis. Csak mostanában kezdik már a matekosok is kompatíbilisnek írni. Tehát lehet, hogy a hirtelen változás hátterében egy sajtóhiba van...
Egyébként mi indokol a magyar nyelvben egyetlenegy -íbilis végződést is? Szerintem -ible az eredeti angolban, nincs ok, hogy az átírásban hosszú í legyen (mint pl. a "szpíker"-nél, ami "ee" az eredetiben).
1. Szerintem sajtóhiba lehetett, mert visszacsinálták rövid i-re. Mindenesetre érdekelne az a lista, amit összeszedtél -íbilis/-ibilis témakörben.
2. „negyedkettôôôôôôôôô” nincs, csak „hááááááromnegyed egy van”. Vonatkozó kötelező irodalom: Bereményi–Cseh Tamás: Háromnegyed egy („Sej, az Aranyhíd vendéglő ajtaja bezárva…”)
Videó.
Ennél bonyolultabb szabályozást el sem tudnék képzelni. Eddig nem tetszett a bizottság döntése, hogy ti. hosszú ó csak szóvégen vagy toldalékolásnál, de most már belátom, hogy nagyon is pragmatikus döntés volt. (Amúgy teoretice valószínuleg tökéletes az érvelésed.)
A kompatíbilis nem volt satjóhiba, hiszen van még egy jó pár -íbilis végu (-ibilis végu is). Párszor már összeszedtem, de most negyedkettôôôôôôôôô van, úgyhogy nem teszem meg.
Az elütésjavításról: valami műszaki szöveget csináltam, volt benne ilyen, hogy: „mellékmű”. Ezt a beíró kislány egy helyen véletlen egy l-lem írta, a Word meg kijavította „emlékmű”-re.
Egyébként meg ne a Word tudjon rendesen magyarul, hanem az, aki veri a billentyűket.
Na, jóéccakát! Mára elegem van belőlem.
TH
Ahogyan az a kiadványszerkesztésben is kifejtettem: hivatalosan Formula-1 (vagyis: egyes számú [autóverseny]szabályzat), viszont a magyar köz inkább Forma-1-ként ismeri. A problémát azért nem tartom jelentősnek (inkább csak stilisztikai), mert akár ezt, akár azt mondasz, mindenki arra a versenysorozatra fog gondolni, amiben huszonkét fiatalember változatos vonalvezetésű, épített pályán baromi gyorsan megy a Formula-1-ben (ez valóban Formula-1!) lefektetett előírásoknak megfelelő autókkal, néhányan időnként látványos borulásokat produkálnak minimális személyi sérüléssel („…et circenses"), és a nyertesek a futam végén pezsgővel zuhanyoznak, miközben a bankszámlájukon sok, szép, kövér nulla jelenik meg („Panem…"). Kb. ugyanaz a helyzet, mint az FTC/Fradi/Ferencváros/Fradika/Zöld Sasok, vagy a site/weblap/honlap/ottlap/kikötő(/szárazdokk/matrózkocsma/stb.) esetében. Stilisztikai kérdés, nem tartalmi.
A szó jelentését (szabály ill. alak) sem tartom döntőnek, hiszen a formula formává torzulását tekinthetem akár egyfajta népetimológiai transzformációnak, mint pl. a számszeríj vagy a vasparádé esetében. Az egy más kérdés, hogy míg utóbbi kettő már rég meghonosodott a magyarban, a Forma-1 valóban meglehetősen újkeletű.
-------------------------
phls
1. Jaaaa, ha valaki kákán is csomót keres :) Ígérem… stb.
2. Mit rágnak a szerkesztők és mennyire, avagy a sajtóhiba
1988-tól (Helyesírási kéziszótár, első kiadás, Akadémiai) 1999-ig (Magyar Helyesírási Szótár, első kiadás, Akadémiai) küzdöttem a „kompatíbilis"-sel (ellene). Ti. a Hksz-ban (sajtó)hibásan, í-vel szerepelt (meg vagyok győződve, hogy sajtóhiba volt, mivel sem a reverzibilis, sem a konvertibilis nem í-vel volt), és a MHSz-ban javították vissza „kompatibilis"-re.
3. Video/videó kérdésben a MHSz-ben feketén-fehéren ott a megfejtés. Idézném: „videó (fn.), videója, videói" Idézet vége.
A megkülönböztetést az egyértelműség, a félreérthetetlenség igénye indokolja. Mint az alább elősorolandó példákon bemutatom, más jelentése van a rovid o-val, és más a hosszú ó-val írt alaknak. Ahogyan írod is, más jelentése van a videoreklámnak, mint a videóreklámnak (az előbbi videofilmként látható reklám, utóbbi pedig egy olyan - akár nyomtatott - reklám, ami egy videokészüléket/filmet akar eladni). Más a videokiállítás, mint a videókiállítás - az előbbi egy olyan kiállítás, amit valami különös ok folytán IRL nem, csak videón lehet megtekinteni, utóbbi egy kiállítás, ahol videokészülékeket mutatnak be. Vagy a videókatalógus (pl. egy gyártó videokészülékeit bemutató nyomtatott katalógus) és a videokatalógus (pl. egy nyomdagépgyár termékeit bemutató videoszalag).
Tehát: ha főnévi értelemben szerepel (vagyis pl. ha arról a készülékről beszélek, ami videojeleket rögzít egy videoszalagra, és aminek segítségével ez a szalag visszajátszható, mely visszajátszás során jókat lehet röhögni Pistikén, amint soha nem múló élményként épp magára rántja a konyhakredencet), akkor bezony [a készülék neve]: videó. A betörés során is a videó tűnik el. Videó akkor is, ha összetett szó utótagjaként, főnévi értelemben szerepel, pl. szexvideó (milyen videofelvétel? amin malac jelenetek vannak a serdületlen ifjúság mulatságára és épülésére).
De! Ha melléknévi értelemben szerepel, pl. összetett szavak előtagjaként, az utótag jelzőjeként, akkor video-. Vagyis: videokazetta (milyen kazetta? amit a videóval le lehet játaszani), videomagnó (milyen magnó? ami videojeleket rögzít), videoklub (milyen klub? ahol a videoklipek kedvelői összejönnek)… Lehetne folytatni a sort a videohogyishívjáktól kezdve a videoizén keresztül videomicsodáig, de ennyi talán elég is mára.
Per analogiam:
auto-: szóösszetételek előtagjaként az utótagnak valamilyen önmagából, saját adottságából, önerejéből való képességét, tulajdonságát jelöli; ön- (autográf: sajátkezűleg írt; automobil: magától mozgó)
autó: az automobil-ból rövidült főnév, „gépkocsi" jelentéssel.
foto-: szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak a fénnyel való kapcsolatát jelöli; fény-(fotoszintézis: fény hatására végbemenő szintézis; fotográfia: fénnyel történő képelőállítás)
fotó: a fotográfiából rövidült, „fénykép" jelentésű főnév.
mikro-: szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalom kicsiny voltát jelöli; kis- (mikrohullám: igen rövid hullám; mikrohullámú sütő: mikrohullámok alkalmazásával működő sütő)
mikró: a mikrohullámú sütő nevéből rövidült, magát a sütőt jelentő főnév.
video-: szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak a látással, képpel való kapcsolatát jelöli (videotelefon: képet is közvetítő telefon; videomagnetofon: képet mágnesszalagra rögzítő magnetofon)
videó: a videomagnetofonból rövidült, ugyanazt jelentő főnév.
A rövidült alakok - mint itt már szó is esett róla - a magyar nyelv sajátosságai miatt kaptak a szó végén hosszú ó-t (kagyló, hajó, bogyó, metró :-)), az előtagként szereplő (melléknévi) alakok pedig azért maradhattak eredeti, rövid o-s formájukban (innentől kezdve már csak spekulálok), mert leggyakrabban eleve idegen szavak előtagjai (jelzői) voltak, tehát eleve teljes idegen szóként tűntek fel (autokrata, fotometria, mikrofon, videográfia stb.), csak később rövidült némelyikük önálló főnévvé.
*****
Elolvastam a cikkedet az egyesület honlapján, és az a bosszantó, hogy többször is közel jársz a video/videó probléma megoldásához, aztán mégis elmész mellette. A cikk logikailag (és… hmm, hát igen: nyelvileg is - de hát a nyelv színtiszta „logika, de nem tudomány") rossz nyomon jár: a megkülönböztetésben nincs szerepe sem annak, hogy milyen műszaki tartalmat jelöl a fogalom, sem annak, hogy mióta van jelen a magyar nyelvben, sem a szemléletmódnak s a többi (setöbbi). A fent kifejtettek jegyében hadd soroljam föl, amiket kifogásolok a cikkedben.
1. „ Az önálló szavak általában jelentéstapadással keletkeztek az összetételbol: autó (azaz szó szerint 'önmagától mozgó'); videó vagy -kazetta."
Az autó sajnos nem azt jelenti, hogy „önmagától mozgó". Az autó a gépkocsi szinonímája, gépkocsit jelent. Az automobil jelent önmagától mozgót, ebből keletkezett rövidüléssel az autó (l. még föntebb). Videó (mint videomagnó) rendben, de a műsoros kazetta videokazetta (milyen kazetta?). Ha videókazetta, akkor nekem egy olyan kazetta jelennik meg, amit videokészülékekből raktak össze, vagy amiben a videomagnót tartják.
2. „…a videoszalag olyan szalag, mely videojeleket tárol; ezen előtaggal pont ezt a tulajdonságát emeljük ki, szembeállítva pl. azzal, hogy nem hangot tárol, azaz nem hangszalag. […] A videószalag meg pont ugyanez, csak esetében nem a mágnesesen rögzített videojelekre összpontosítunk, hanem a tartalmára, a filmre.
…
Ha viszont videószalagot mondunk, akkor akár el is hagyhatjuk az utótagot, elég a videó is (persze, ha nem okoz kétértelmuséget a többi jelentéssel való keveredés). A videószalag és minden videó-val kezdodo szó jelentésében ott lapul a végcél: a videó, azaz a megnézhető film. Sok esetben tehát csak szemléleti különbség van a két megnevezés között."
Csak en passant jegyzem meg, hogy a videoszalagra nem csak látványjeleket lehet rögzíteni, egy időben audiofil ismerőseim használtak videomagnót és -kazettát csúcsszuperhifi hangminőség elérésére, tehát a video-val kezdődő dolgok nem biztos, hogy filmben végződnek, arról nem is beszélve, hogy a videodiszkónak és a videotékának a fenti értelemben csak igen szabad képzettársítással célja a megnézhető film.
Tehát: míg a videoszalag az a mágnesezhető szalag, amire videojeleket lehet rögzíteni, addig a videószalag pl. az a szerelőszalag, ahol a videomagnókat rakják össze, és nem a tévéket vagy rádiókat. (Apropó: radio-, rádió)
3. „Tehát: van ugye videó szavunk. A jelentése vagy videókészülék: "kapcsold be a videót!", vagy videókazetta: "kiveszek egy videót a kölcsönzobol", vagy az ez utóbbi által hordozott képi információ, maga a film: "ez a videó nem való gyereknek". (Az más kérdés, hogy akkor mit jelent: berakom a videót a videóba :-) ).
A videó szavunk jelentése: videokészülék (konkrétan: videomagnetofon). A videó szónak videokazetta vagy videofilm jelentést tulajdonítani kissé erőltetettnek tartom. Bár magam nem sokszor jártam videotékában, inkább filmet hoztam ki, mint videót. Ismerőseim is filmért mennek, nem videóért. Aki videót kölcsönöz, az videomagnetofont kölcsönöz. A dolog erőltetettségét te is érzed, ez a szmájlis megjegyzésedből egyértelműen kitűnik. Ugye, ha tönkremegy a videó, akkor nem a kazettát, nem a filmet, hanem a magnót viszed a szervízbe.
A „nézem a videót" fordulat nem a filmre mint műfajra, vagy a kazettára mint hordozóra utal, hanem az eszközre, aminek segítségével megjelenítem pl. a filmet a tévéképernyőn. (V.ö.: nézem a tévét.)
4. „A vele alkotott összetételekben és továbbképzésekben a hosszú ó megmarad: videóőrület, videókatalógus, videósztár, videószerviz; videózik, videózás stb. Ugyanezért írjuk hosszú ó-val pl. ezeket (a már említetteken kívül): autókázik, autószerelő, fotózás (=fényképezés), fotóalbum (=fényképalbum), magnózik, magnófelvétel stb."
Nem a vele alkotott összetételekben és továbbképzésekben marad meg a hosszú ó, hanem a főnévi funkcióban.
Mik iránti őrület a videóőrület? A videomagnók/filmek iránti őrület.
Mit csinál? Videózik.
Miket bemutató katalógus? Videókat (pl. videomagnókat) - videókatalógus.
Miket javító szervíz? Videókat - videószervíz.
A videósztár pedig egy videotechnikai csúcsmodellt jelenthet, egy sztár videókészüléket.
De!
Videosztár az a színész, akit a videofilmjei tettek ismertté. (Milyen sztár?)
Videoőrület lehet az a látvány, amit egy ügyes operatőr/tecnikus a videotechnika segítségével létrehoz. (Milyen őrület?)
Videokatalógus az a termékismertető, ami nem nyomtatásban, hanem videokazettán jelenik meg. (Milyen katalógus?)
5. „Visszatérve az MHSz-re, a video(ó)-s szavai közül a *videoklub sajtóhibának tunik, mert egy ilyen klub bizony videók, azaz videófilmek levetítésére alakul."
A videoklub nem sajtóhiba. Az a klub, amelyik videofilmek levetítésére alakul, videoklub. (Milyen klub? Videoklub.) A videóklub az egy olyan klub lehet, amelynek a tagjai videokészülékek. (Miknek a klubja? Videokészülékek klubja.) De: videósklub!
6. „A videókiállítás is ide tartozik, ha videóberendezések vagy -filmek tárlatáról van szó. A videokiállításon viszont mindenféle videotechnikai eljárásokat és masinákat mutatnak be…"
Igen: a videókiállítás egy kiállítás, ahol videomagnetofonokat mutatnak be, de a videokiállítás olyan kiállítás, amit videón lehet megtekinteni. (Miket mutatnak be a kiállításon? Milyen formában jelenik meg a kiállítás?)
7. „ Reméljük, hogy olvasóink most már tisztábban látják a kétfajta jelentés, s így a kétfajta írásmód közti különbséget."
Reméljük.
„Háááromnegyed egy van. Hááááromnegyed egy van. Háááromnegyed eeeeegy van.”
Erőt, egészséget!
TH
?Mikor tud majd a Word xx rendesen magyarul? Mikor lesz hozzá valóban jó helyesírás-ellenőrző programja??
Ha majd megoldják a megoldhatatlant: a nyelv számítógépes modellezését. Szerintem a Helyes-e? elég jó közelítést ad ? de nem helyesírás-ellen?rzésre, hanem elütésjavításra.
Ezzel a video - videó dologgal sok gondom volt nekem is. Főleg a szövegszerkesztőm helyesírás-ellenőrző programja miatt. Én megérzésből videót használtam mindig, de bizonytalan voltam, mert mindig ki akarja javítani rosszra.
Lehet, hogy máshol kellene érdeklődnöm, de sose lehet tudni, hol kap az ember választ a kérdéseire:
Mikor tud majd a Word xx rendesen magyarul? Mikor lesz hozzá valóban jó helyesírás-ellenőrző programja?
LvT: kösz a javítást és a kiegészítést. Jómagam a Times 12-re szavazok; az Arial 11 sem rossz, de a 10 már nagyon szemnyuvasztó.
Videó: a video nem szleng. Ilyen alakban azért nem válhat önálló szóvá, mert a magyar nem tűri ezt: a no és a nono kivételével nincs más, rövid o-ra végzôdô szavunk. A bio- nem önálló, magyar szó, hanem megmaradt elôtagnak, így hamis a vele való párhuzam. Senki nem ejti a videót rövid o-val, s az analógiák is egyértelműek: magnó, autó, fotó stb. Mindezekért nagyon nem értem, hogy a Magyar Nyelvi Bizottság ezt hogyan fogadhatta el. Még különösebb, hogy önálló szóként nem szerepelteti, akkor ui. monokrómon kiderülne az álláspontja. Ez a módszer engem a jó kínai elvtársakra emlékeztet.
Nosferato: A lényeg mindig a phls felirat alatt található :-))) Tagság: (fôleg) az e rovatban lézengôk megalakították az Írd Jól Egyesületet elsôsorban a hálón elkövetett nyelvgyilkolászások visszaszorítására, másodsorban pedig a nyelvvel való minden egyéb fajta foglalatosságra. Az elôbb a honlapunk ideiglenes változata alapján szavaztál az alkalmazandó betűtípusra. Ha érdekel a dolog, tarts velünk!
Videós ügyekben egyetértek. Apró helyesbítés: szó nincs e kérdésben a szlengr?l.
Formula?1 ügyében is hasonló állásponton vagyunk. Írod: ?Ha berögződött már magyarul a Forma?1, Forma?3, Forma?3000 stb., akkor szerintem nem érdemes már váltani.? Ez szerintem is így van, de én még nem érzem ezt a megszilárdulást olyan er?snek: noha kétségtelenül többségi, egyáltalán nem kizárólagos.
Valamely dolgok nagy ismerője írja már meg pliz, hogy kb. hányadik hozzászólásban van ennek a topicnak a lényege! Mi az hogy tag, nem tag, stbstbstb, ha ilyen eszement nyelvújítás van, abban én is szívesen részt veszek mint angol-magyar kétnyelvű (de magyarul hibátlanul tudok). (Azt hiszem.) (Hm.)
Az elkövető jelentkezik ("tagság felé"), de hozzá kell tennem, hogy tulajdonképpen a humorérzékemet csiklandozza az egyesületben való tagságom: mivel részes vagyok a bilinguisek egy jellemző tulajdonságában: mi -- általában -- mindkét nyelven hibásan beszélünk... A normatív szabályokat aránylag tűrhetően ismerem, de pl. a vonzatoknál már előfordulhat "mischung", főként ha ad hoc szöveget fogalmazok (a kérdés nem lesz rajta a "hivatalos lapon".)
A szöveget már megváltoztattam. E szerint a "Cikkek" 11 pontos Arialban, a "Gyorssegélyek" pedig 12 pontos Timesban pompáznak; a többi marad 10 pontos Arialban: ezek alapján ítéljetek.
Más: nem szeretnék a CSS-től eltekinteni; talán említettem már, hogy utálok honlapot karbantartani.
PicoSearch: A "találati" oldalt teljes egészében a PicoSearch szervere készíti és küldi el a felhasználónak. Az alábbit állíthatjuk át rajta: nyelv, háttér, a betűtípus és -szín, a fejlécfelirat szövege, stb. valamint, hogy egyáltalán legyen-e rajta a "bármelyik..." lista vagy nem (ez utóbbi esetben az összetett keresésről le kell mondanunk): egyébként már eltüntettem.
video- ~ videó-:
Nem az munkálhat itt, hogy a videó szó nemrég lépett át a szlengből a köznyelvbe (ha átlépett egyáltalán). Amíg ez szleng, addig az összetételekben is röviden írandó, vö. pl. bioélelmiszer (ebben az összetételben a bio- tagnak már semmi köze az eredeti jelentéséhez: élő(lényekkel foglalkozó), élettel kapcsolatos). Ilyen átmeneti időszakban pedig mindenki hezitál, még a kodifikátorok is.
Forma–1 ~ Formula–1:
Emlékeztetnék is a Formula GT-re, melynek szokásos magyar fordítása GT-osztály vagy GT-kategória. Megnéztem a Webstert: az angol formula szónak mindegyik jelentésére vagy magyar megfelelő. Tehát igazából 1-es osztály-nak kellene mondanunk. Azonban, szerintem ez elsősorban márkanév: ennek megfelelően írjuk nagy kezdőbetűvel. Ez a Formula alakot látszik erősíteni. Azonban vannak más esetek is, amikor a magyar "visszaállítja" egy megnevezés (lehet márkanév is!) [esetleg sosem létezett] eredeti hangalakját: ilyen pl. az olimpia. Használjuk tehát az olimpiád (műveltebbeknek: olimpiász) szót? (N.B. Ez újkori, francia eredetű szó: Olympiade)? Ha berögződött már magyarul a Forma–1, Forma–3, Forma–3000, stb., akkor szerintem nem érdemes már váltani.
Lvt tagtársunk felpezsdítette az egylet életét! A honlap csodás.
Kíváncsi lennék, hogy néz ki talpas betűkkel, de mindenképp eggyel kisebbekkel, mint amit phls javasolt :)
Természetesen így is jó, keresek ráillő szót: „webszerű”, „netszerű”, „hálószerű”.
Mindezt azért is, hogy Szab javaslatát tanulmányozzam. Úgy vélem, engem még kell párszor ostorozni, hogy rászokjak. (Num Lock be, kombináció kikeresése Szab hozzászólásából, billentyűzés, Num Lock ki. Ha a Num Lock nincs bekapcsolva, mást csinál...)
A www.irdjol.hu nem CSS-es (Cascade Style Sheet), a www.tar.hu/irdjol/ CSS-es. Amúgyszépre dizájnolt, a mai szabványoknak is megfelelő oldalt CSS nélkül nem nagyon lehet csinálni. Az mindenesetre sajnálatos igazság, hogy Macen minden kisebbnek látszik, mint PC-n.
A serif weben szerintem nem divatból járja kevésbé, mint papíron, hanem a felbontás elégtelensége miatt. Míg papíron tényleg olvasáskönnyítő hatása van (bár szerintem nem azért alakult ki, hanem a megelőző írástechnika sajátsága volt), de ha a monitorok felbontását figyelembe veszed, látod, hogy a serifek és a „fontos” részek egy nagyságrendben mozognak. Ez már igen-igen zavaró.
Videó. Persze, lehetne sajtóhiba is, de erről tudom, hogy nem az. Ne kérdezd, honnan, nem emlékszem, de egész biztos, hogy nagyot bosszankodtam rajta. Sajtóhiba ilyen azért sem lenne, mert az új szócikkeket (épp mivel egyszerre aránylag kevés születik) nagyon megrágják, végigjárják.
Forma–1 vs. Formula–1. Az a gond, hogy a formula ’előírás, képlet’-et jelent, a forma pedig alakot; itt elég nyilvánvaló, hogy alakról nincs szó, előírásról azonban igen.
