Nem számít. Nem hiszem, hogy rajtam kívül sokan tartanának ilyesmit a könyvespolcukon, úgyhogy tkp. tisztességtelen az előnyöm.
Ráadásul most leemelem a Földrajzi nevek etimológiai szótárát, és az alábbiakat találom.
Pornóapáti nevéről. Az apáti tag az itteni ciszterci apátságra utal, az előtag német vagy szláv eredetű, de pontosan nem megfejtett.
Ondód. Ezen én is meglepődtem! Valóban onnan származik! Személynévként is alkalmazták (!?!), valószínűleg ez a közvetlen forrás. Régies népnyelvi jelentése emllett (ezzel összefüggésben): köleskorpa.
Buzitanyához. Persze hogy nem azt jelentette. A "buz" szóhoz adott -i képzővel alakult. A "buz" szóban a "buzog" tövét tisztelhetjük, egy nagyon régi -g igeképzőről van itt szó. Általában az ilyen igék tövei eltűntek nyelvünkből, de a képzett alakok megvannak: inog, zokog stb.
Nem olvastam még végig a topic-ot, úgyhogy lehet, hogy szerepelt már Pornóapáti Szombathelytől nem messze, valamint Bárnevolna (asszem ez 1 tanya, vagy tanycsoport neve) szintén arrafelé.
Akkoriban valószínűleg mást jelenthetett a "buzi" szó.
Nemrégiben Sopronban voltunk, és útközben az alábbi szép neveket volt alkalmam feljegyezni(elnézést, ha esetleg már szerepelnének):
Farád
Beled
Bágyogszovát
Bősárkány
Nem, az 1913. évi helységnévtár 448. oldalán egymást követi Buzitanya és Buzitatanya, ugyanígy az 1944. évi kötet 140. oldalán.
Az előbbiről írtam lentebb, az utóbbi azonos a már szintén említett, Nyíracsádhoz tartozó, ma Buzita néven említett lakotthellyel. A név "tanya" része utoljára 1956-ban szerepelt, 1962-től kezdve elmaradt a helységnévtárakban.
Ez a Buzita Nyíracsádhoz tartozó külterület, de ilyen néven község is volt/van Kassa mellett, szlovák neve Buzica. 1930 óta Kassához tartozik Buzinka, de e sorban a legjobb talán a BUZITANYA név, ez Érendrédhez tartozó külterület volt (Szatmár megye, Nagykároly környéke, ma Románia).
A két átkeresztelés 1940-ben történt. A Zeplénben lévő Huták (Ó-, Közép- és Új-) viszont önállóvá válásuktól egy községet alkottak Regéczi-Három-Huta néven (Regéc határához tartoztak eredetileg), a községnevek törzskönyvezése óta Háromhuta néven. Itt tehát nem volt szó azonos nevű községekről.
névváltoztatás: Miskolcnál volt három huta: Ó-, Új-, és Répáshuta. Ó és Új-ból lett Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt, mert a Zempléni hg-ben már volt Óhuta és Újhuta
én már voltam Bonchidán, nem egészen Marosvásárhelynél van.
Van (volt) ott egy kastély, ami k*rva jól nézhetett ki, és csak kábé 40 éve zúzták szét román testvéreink. olyanokat hallottam, hogy az osztópárkányról traktorral rántották le a szobrokat meg ilyenek. Szomorú.
es mit szoltok Buzita-hoz?Debrecentöl 15 km-re talalhato.
Vagy, Beled-hez Vas megye.
Bp mellett talalhato Bugyi-de ezt gondolom mindenki ismeri:))
Idezet Nepsportbol " Bugyiban elmaradt a meglepetes"-Föcim idezet.
Hat most ennyi jut eszembe hirtelen....
Kis szépséghibája, hogy összetett, Kemend és Ollár a múlt században egyesült. Emiatt szótagolni is így kell: Ke-mend-ol-lár.
Ha már a szótagolásnál tartok, van még néhány efféle "rejtett" összetétel. Pl. HALMAJUGRA, ami 1950-ben jött létre Gyöngyöshalmaj és Hevesugra egyesítésével.
Azt tudtátok, hogy létezik Hencida és Bonchida is?
Hencida Berettyóújfalutól kb. 10 km a határ felé. Bonchida ma román területen van (úgy is írják, hogy Bontida, a t alatt kis vonás van), és talán Marosvásárhely közelében található.
Kanadában pedig van Esterhazy nevű település, nem is kicsi.
Nagy-Mo. utolsó hivatalos Helységnévtárát 1913-ban adták ki. Ekkor 4 vármegye községneveinek törzskönyvezése nem volt még befejezve a 63-ból: Árva, Liptó, Hunyad és Fogaras. Ismétlődő név tehát ezekben fordulhatott elő. A "leggyakoribb" név ekkor a MAGURA volt, amit 4 település használt: 2 Hunyadban, 1-1 Fogarasban és Beszterce-Naszódban (ez utóbbi törzskönyvezve, vagyis véglegesítve), tehát ma mind Romániában található.
Ha viszont a községnevekhez ezidőtájt illesztett jelzőket, mellékneveket, melléktagokat nem tekintjük, akkor sok helynév igen gyakorinak bizonyul. Pl. Szenna 3 volt: a Somogy megyei "simán" kívül Nógrádszenna és Ungszenna.
Különben az én egyik kedvenc helynevem RÁSONYSÁPBERENCS. Ez Rásony, Abaújsáp és Szárazberencs egyesítésével jött létre 1938-ban.
És ha már közigazgatástörténetnél tartok, talán érdekes (elnézést kérek, ha nem teljesen tartozik ide): 1990. után Mo.-on elkezdtek osztódással szaporodni a városok. 1991-ben kettévált két olyan város, amelyek 2-2 viszonylag nagy és egymáshoz hasonló méretű községből egyesült, majd közösen kapott városi címet. Ezek (a 90-es évek trendjének megfelelően) kettéváltak, és hogy ne legyen harag, mindkét előd/utód megkapta a városi címet. A két eset: Boglárlelle (Balatonboglár + Balatonlelle, 1978.; várossá nyilvánítás 1986.) és Hajdúhadháztéglás (Hajdúhadház + Téglás = Hadháztéglás, 1984.; új név Hajdúhadháztéglás 1987.; várossá nyilvánítás 1989.).
A teljességhez tartozik, hogy van még két hasonló város ma is: Bátonyterenye (Nagybátony + Kisterenye, 1984.; város 1989.) és Gyomaendrőd (Gyoma + Endrőd, 1981.; város 1989.), ezek különválási kezdeményezéséről nem hallottam.
Egyébként a községnevek törzskönyvezéséről szóló törvényt az I. vh.-ig a mai Mo. területén végrehajtották, azóta nincs azonos községnév. Ismétlődés esetén legalább az egyik nem községet takar. (Hogy mi a község, az a szintén múltszázadi községi törvény óta egyértelműen definiált.)
Van viszont olyan, hogy valamilyen okból megszűnt helységnevet újra felhasználnak, erre itt van két példa.
Eperjes község (Csongrád megye), tanyaközpontból jött létre Kiskirályság néven 1952-ben, mai nevét 1954-ben kapta.
Szentkirály községet 1950-ben Szombathelyhez csatolták. 1952-ben Kecskemét határából, Alsó- és Felsőszentkirály pusztákból alakult Lászlófalva község, ami a templomáról (!) kapta a nevét, majd a régi puszták után megkapta a Szentkirály nevet - 1987.aug.20-án.
