Izé, csináltam egy blogot. Tudom, vérciki, hogy szánalmas éltem nyomorúságos momentumait az interneten teszem közzé, de hátha érdekel valakit. Ide kattintva lehet elérni
Nekem elég sokféle oltvány van a szőlőmben, még azonos fajtából is. Ez azt jelenti, hogy elképesztően eltérő vegetációs periódusban tudnak lenni, az egyiken már 2-3 levél is van, a másikon még zártak a rügyek.
A múlt hétvégén néhány tőke már gyapjasodott, szóval jókor volt a lemosó.
Egyébként rügypattanás után is lehet lisztharmat ellen permetezni, csak szolídabb dózisban, és árnyékos időben, főleg olyan év után, mint amilyen nálunk volt a tavalyi. Nálunk csak enyhe atkafertőzés volt, tavaly is elegendő volt a kézzel irtás. Minden permetezés előtt végigjárom a szőlőt, olyankor csinálom, meg zöldmunkakor, természetesen.
Egyet értünk, szerintem is még korai a lemosó, meret az valóban közvetlenül rügyfakadás előtt a leghatásosabb. Apám mikor még élt és nyugdíjasként a fél életét a szőlőhegyen töltötte, ilyenkor a tőkék törzsét is letakarította, ledrótkefézte, hogy a lemosó a kéreg alatt áttelelő kártevőket is jobban gyérítse. Abban is egyet értünk hogy a korai permetezések egyik legfontosabb összetevője az atkaölöszer, (én a Neoronra esküszök)mert több kárt tudnak tenni a bimbózó hajtásokban, mint az összes kártevő együtt. Aztán május végére már kinő a lomb a szájából.
-Hát igen. Kutyák, macskák, katicabogarak, feketerigók. Meg unokák. Csipike tavaly nyáron - most két éves - a papa, mama után a szőlőt mondta ki érthetően. (hihi)
Viszont azt meg csak akkor érdemes (a liszharmat elleni lemosót) amikor már gyapasodik a rügy (tavaly kérdezted a növvéd. topikban, hogy miaz) mert a lisztharmat; főleg ilyen kemény hosszú télen döntő részben a rügyekben telel. Ezért értelmetlen sztem amikor bőszen lemosóznak még totál zárt rügypikkelyek mellett.
Atka néhány borvidéken (szerencsére felénk nem) eléggé inváziós tud lenni; ott lehet, hogy érdemes; de vannak már olyan szerek -ha jól tudom- amik kímélik a ragadozó atkákat.
Lisztharmat ellen kellene lemosó permetezést adni (Nevikén vagy Tiosol). A kéntartalmú szerek ritkítják az atkákat is. A szőlőlevélatka kártétele leggtöbbször annyira csekély mértékű, hogy kézzel le lehet tépkedni a fertőzött leveleket. Az atkaölő szerek használatával (hacsak tényleg nincs nagyon komoly fertőzés) érdemes óvatosan bánni, mert elöli a ragadozó atkákat is, amelyek az előbbieket tartják féken.
Én is ezt hittem... aztán két éve rácsodálkoztunk, hogy egy idő után a fa íze elkezdett visszavonulni. Hogy ez hogyan és miért történt én nem tudom.. de tényleg ez volt. Azért is írtam.
Egyetértek csitével... Ne ess pánikba. Az újfa először nagyon intenzíven jelentkezik, majd szépen lassan belesimul a borba. Mi is kisérleteztünk újfás juhfarkkal és pontosan ugyanezt figyeltük meg...először nagyon fás lett a bor, aztán lecsillapodott az a harsány fásság.
Igen, sajnos brutál fás lett a bor. :((( Szomorú vagyok, mert a fa mögött egy gömbölyű, baromi jó textúrájú, súlyosan selymes, harmónikusan savas bor lenne... Basszus, már az első évben király bort csinálhattam volna...
Mi ellen szeretnél permetezni? Mostanság a lemosó permetezés aktuális, Nevikén vagy Tiosol, a munkavédelmi várakozási idő 0 nap, büdös, szóval nem nyalogatják az állatok. Csak rügypattanás előtt használhatod!!!!
arra akartam célozni, hogy ennyiből nincs ember aki megmondja (van autóm: közepes méretű, fehér és 4 kereke van; na milyen ?:)) a fajtameghatározás különben is nehéz tudomány, sok és speciális bélyeget kell figyelembe venni a szőlő különböző vegetációs fázisában, hogy egyértelműen meghatározható legyen. Persze sokat segít a levél formája, a fürtök alakja mérete , bogyók, magok mérete stb...
Rambó: mi a gond, túl fás lett a borod? Azért nem öntöd ki???
Az erjedési hőm.en csodálkozom; bizots az történt? relatíve kis hordókban (neked 300as volt?) nehezen tudom elképzelni egy okt. végi időszakban a pincében az ekkor a felmelegedést.... Rányitni a hideget?
Vezesd föl a támrendszer teherhordó száláig, ez általában 100-120 cm magasan helyezkedik el a földtől. Az oldalhajtásait nyesegesd le, csak fölfelé nőjön. Lazán(!) kösd a karóhoz. Jövőre, vagy azután, ha elérte a vezető szálat, tekerd le a szállal párhuzamosan, kösd a szálhoz, és ott alakítsd ki a tőkefejet (művelési módtől föggően kart, karokat, vagy csak tőkefejet).
Az én boromat megette a fene. Nagyon sajnálom, úgy néz ki, hogy minőségi alapanyagot termelni tudok, de a borászati részen bőséggel van mit tanulnom. Két tanulságot osztanék meg veletek, ha nem bánjátok:
1. Az új hordót messze nem elég egy hétig áztatni, kiforrázni kétszer, majd kiöblíteni. Legalábbis csertölgy hordónál semmiképpen. Nem hittem el a könyvnek, mégis be kell látnom: annyiszor kell egy-egy hétig áztatni, amíg a vizet meg nem lehet inni belőle. Most van időm szüretig, el is kezdem az áztatást, nem érdekel mennyi vizet baszok el vele.
2. Borzasztóan oda kell figyelni az erjedési hőmérsékletre. Utólag azt olvastam, hogy ha a must forráskor 24C fok fölé megy, akkor elindul az illósodás, és a elszállnak a jó fajtaillatok is. Tehát szüret után a forrásban lévő mustot többször meg kell látogatni, ellenőrizni a hőmérsékletét, és ha túlságosan meleg, át kell szivattyúzni/fejteni egy másik hordóba, hogy lehűljön. (Vagy olyan erjesztőtartály kell neki, amit temperálni lehet.)
A múlt hetet a szőlőben töltöttem, újult erővel ugrottam neki a tavaszi munkáknak.
Megvolt a metszés (Guyot, 2 félszálvesszőn egyenként 6-7 szem, 1-2 biztosító szem a tőkefejen), elkezdtem a brutális fajtaszelekciót (az Uréti nevű bőtermő izé ment a veszőbe, helyette rizling és muskotály jön), megszüntettem a dupla tőkéket (ezt a korábbi tulaj több helyen alkalmazta, ha le akarta cserélni a tövet, de aztán meghagyta mindkét tőkét), átkaróztam a szőlőt, meghúztam a támrendszer vezető szálait, kihordtam a szeprentét, és kapott egy lemosó permetezést lisztharmat ellen.
Most piszok jól néz ki a gazdaság, nemsokára jön az ültetés (kb. 100 tő). Egyelőre azonban még a pisilés is gondot okoz, annyira fáj a tenyerem, hogy nem tudok fogni vele.
-Szia! Ha úgy mondod, hogy kopaszra metszetted, akkor a rejtett rügyek előtörnek. A java ezután jön. A legerősebb, legjobb helyzetben levőket kell meghagyni. Nehéz táv-diagnózist adni, de öregapám azt mondta:-Majd látod.
A cserszeginek nem jó a homok.Ezért döntöttem a biankánál.Permetezni nem kell sürün,terem rendesen.A biankából is van több fajta. Valamint azért is választottam ezt a fajtát mert magyar.A tv-ből csak a menő francia fajtákról lehet hallani(cabernet,merlot,chardonnay stb)Végül is minden fajtának van hibája.Kadarka:gombabetegségek,rothadás,ezerjó szintén,kékfrankost pedig a madarak eszik le mindig nekem.
A minőségi nem csak a fajtára jellemző,hanem a termés mennyiségére és a cukorfokára.
Az öregebbek már problémásabbak, de a fiatalabbakat minden tovvábbi nélkül áttelepítheted, A vad talpgyökereiig kell kiásni ügyelve arra, hogy a legkisebb kárt tegyél bennükés elültetéskor jól visszavágni. Én ha ültetek, mindig rostált erdei humuszba teszem, természetesen jól megszórva talajfertőtlenítövel, rovarölővel. A szelid vesszőt is természetesen vissza kell vágni az általad írt mértékben.
Szevasztok!Egy kérdésem lenne.Oltványokat szeretnék áttelepíteni 2-tol 5 éves korig.Mekkora az esély a befoganásnak?A fajták:Oremus, rizling,hárslevelu,furmint.Elképzelésem szerint kiásnám a vad alanyig az első gyökérig,elvágás, átultetés visszavágás két szemre.Az első drótig két karon volt felengedve,ezért aránylag vékonyak a vesszők.Várom a tanácsokat
