Az öregebbek már problémásabbak, de a fiatalabbakat minden tovvábbi nélkül áttelepítheted, A vad talpgyökereiig kell kiásni ügyelve arra, hogy a legkisebb kárt tegyél bennükés elültetéskor jól visszavágni. Én ha ültetek, mindig rostált erdei humuszba teszem, természetesen jól megszórva talajfertőtlenítövel, rovarölővel. A szelid vesszőt is természetesen vissza kell vágni az általad írt mértékben.
Szevasztok!Egy kérdésem lenne.Oltványokat szeretnék áttelepíteni 2-tol 5 éves korig.Mekkora az esély a befoganásnak?A fajták:Oremus, rizling,hárslevelu,furmint.Elképzelésem szerint kiásnám a vad alanyig az első gyökérig,elvágás, átultetés visszavágás két szemre.Az első drótig két karon volt felengedve,ezért aránylag vékonyak a vesszők.Várom a tanácsokat
Biztos. Minden egyéb leírásod stimmel rá. Én csak csalánnak hívom. Erre fele is sokan sima vesszőkkel szaporítják az igénytelensége okán. Nálam is hoz sokat, de olyan szakadozott és apró fürtöket, hogy összeségében nem nevezhetem bőtermőnek.
( A lombját kivéve) :-))))
Megszívlelendő amit írsz a permetezés kapcsán. Meglehet az idén új szerrel próbálkozom, a Cabrio Toppal, ennek az első bevetését virágzás előttre javasolják, ami többek közt hatékony a botritis ellen is.
No, ma meg volt a helyi borbírálat. Úgy tűnik jól lőttem be a saját produkciómat. A vörös mixem arany érmet kapott, az olaszrizling és a másik fehér cuve-t ezüst éremre értékelték.
A Zalagyöngye és a Bianka rokonok, ha jól tudom mindkettő Eger klón.Én sem hallottam arról, hogy a Zalagyöngyét valaki minőségi kategóriában forgalomba hozta, már csak azért sem, hiszen 2-ös hasznosítású, csemegeszőlőnek is elmegy.
Metszés egyenlőre csak a gyümölcsfák vonatkozásában, mint írtam az ősszel sikerült bekapálnom a szőlőket, még annyira puha, hogy több lenne a kár, mint a haszon. 10 munkanap kell, hogy megmetszek, még nincs elkésve.
Nekem van vagy 20 tő középmagas Moser kordonon. Nem vagyok tőle elragadtatva. Mondhatnám azt is ma már nem ültetném el. Egyetlen előnye, hogy viszonylag rezisztens, tehát a permetezésre nem nagyon érzékeny de a zöldmunkája a 3x-osa az egyéb szőlőknek! Nagyon keményen kell metszeni legalább 20 !! szemre, hogy 2-3 kg szőlőt lehozzon, mivel nagyon apró fürtű, és hajlamos a terméselrúgásra.
Ha te azt hiszed, hogy minimum 0 szaldora ki tudsz jönni borszőlő termelésből 0,4 Ha területen, akkor kíváncsi vagyok, hogy azt hogy számoltad ki.
minőségi borszőlőnek 14T (14 000 Kg)/Ha maximális termésmennyiségig adhatsz el szőlőt, persze ahhoz neked szükséged van mindenféle igazolásra, közöttük valamely borszőlő kvóta birtokában kell hogy legyél, hogy egyáltalán borszőlőként adhasd el, ez pedig nem velejárója minden földterületnek....
neked max 5600 Kg termésed lehet legjobb esetben minőségi borszőlőként, ha kvótád is van hozzá.
Ez fajtától függően 46-130 Ft körüli áron mozog. Számoljunk 100 Ft árral az egyszerűség kedvéért, így 560000 Ft BEVÉTELED lesz, mi lesznek a kiadásaid?
Kb 200000 vegyszerekre
kb 100000 szüretelésre
és akkor még nem számoltuk, hogy a telepítés költségei, hogy a művelés, metszés, trágyázás, gyomirtás vagy fűnyírás, zöldmunkák, támrenszer karbantartása, permetezőgép és még sokan mások mibe kerülnek.
Ja és persze a te munkaidőd amit ottan eltöltesz....
Ha még mindig megéri szerinted, akkor valamit rosszul számoltam, légyszi világosíts fel.
"Először cserszegit akartam ültetni,de homokos a föld." A cserszegi nem bírná úgy a homokot mint a Bianka? Oltványszőlő vagy gyökeres vessző amit eltennél?
Mit jelent a minőségiként eladni? Árfekvést? A Kunleány azért messze nem az; a fajtalistában sem úgy szerepel, talán a Zalagyöngye sem.
Ültetni - pláne ebben a márciusi télben még nagyon korán van sztem...
Más, Többiek is: Metszéssel hogy álltok? én még el sem kezdtem.... annyira nem volt lehetőségem rá :(
A 2003-as év erősen aszályos év volt, annyira hogy a kevésbé fedett fürtök mazsolásodtak, ami nem szikkadt össze, azok rozsdabarnává válltak.(a fehér szőlőkre értem) Ennek ellenére a mustok és a bor színében ez nem mutatkozott meg, inkább az aromákban, mert különleges, előtte nem nagyon tapasztalt ízek jelentek meg.
Éppen ma fejeztem be a múltkor elmismásolt fejtést, de az akkor megfejtett olaszrizling olyan fehéres zöld árnyalatot mutat, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy ez valaha a pirosas színvilág felé mozduljon el. De lényeg, a múltkor még nem éreztem úgy ahogy kell, most már gyönyörűen előjött a mandula íz! Ha egy kicsit melegszik majd a pince és kicsit még kidolgozza magát, azt hiszem ezt sem kell senki elől rejtegetnem.
Még rizlingnél is lehet, ha olyan napsütétses a nyár, hogy a szőlőszemek pirosak. Bizony, még a brászati könyvek is említik, hogyan lehet fehér szőlőből "rozé" bort csinálni.
Egyszer egy közös kóstolón futottunk bele nem kisebb borász, mint Jásdi cserszegiébe; annak színe igen pirkadtas volt egy szódával higított rozénak is elment volna. nem tudom az okát, miért...
Igen, a forralásnál karamellizálódhat a cukor, akármennyire is óvatosan próbálja forralni az ember. Itt hagyományos technológiát próbáltam ki, amivel a dédapám is dolgozott és még én is láttam a gyaklorlatban a szüleim szőlőjében, de nekem nem jön igazán be. valószínűleg neki azért volt ez jó, mert mivel nagyon későn szüretelt, savszegény bora volt, és a szénsavas mész nélküli töményítés savasította is a bort - ami a bazi nagy tasthez és alkoholhoz igen jól állhatott.
Amit megtanultam: ha a szőlő tisztán (kacs nélkül) benne van a borban, terméskorlázottan, akkor ponosan ilyen brutál bort lehet csinálni, amilyet szerettem volna.
Fejtés után részben hordóba tettem, (hogy lélegezni tudjon) illetve a maradékot üvegballonba. Ebből majd visszatöltöm, amit a hordóból kiveszek, így az is finoman "hordósodhat".
Ha meglesz a bor, komolyan üljünk össze, mert nagyon kíváncsi vagyok arra, amit ti csináltok, és nagyon szeretném megmutatni azt, amit én csináltam.
Hétvégén én is fejtettem a chardonnay-t. Fejtés előtti hordómintaként többen többször kóstolták már, meg is énekelték a boros fórumban a MA.-ban.
Savak nálam is határozottak, de fogyasztáskor ha kicsit melegedik a bor sokkal harmonikusabbá válik. (mondjuk ez természetes :)
Mostantól kétféle módon "érlelem"; a szerednyeiből átkerült 136 liter a gönci hordóba; a maradékot az acéltartályba tettem. Ebben tisztulást, minimális savkiválást várok (a mostani hideg segít), mást nem; a másik tételnek reményeim szerint ad a hordó egy érintést még. (A használt 210 literes szerednyei nem igazán "fogta meg" a bort.) Tavasszal elviszem laborba, kiváncsi vagyok a paraméterekre.
Rambo:
a musinál nem értem ezt a színt! Vöröses szín a forralástól? Karamellizáltad, vagy mitől lett olyan? (A cserszeginek tud lenni néha pirkadtas színe a feldolgozástól is...)
A savakra nálad is javaslom a "hideghatást" jópár tized ki tud válni a borból, de az inkább borkősav - ami majd szépen kiül a tárolóedényekre. :)
Nem gondolom, hogy ízhiba lenne az újhordó csipetnyi jelenléte a borban; az sokkal inkább jelleg mint hiba!
Fejtés után mibe tetted a bor(oka)t, maradtak hordóban? Kisebb-ben vagy összefejtve, ugyanakkorában?
Azt gondoltam, hogy én is túl leszek már az összes fejtésen, de az utolsó szüret mustjainál sajnos nem tudott befejeződni a forrás (nagyon lehült a pince), ezért úgy döntöttem, hogy egy részét megfejtem a másik részét még hagytam. Csupán egy 200 és egy 150 literes hordó maradt. Vasárnap voltam fenn és megnéztem, kostolgattam a megfejtetteket. Gyönyörű tükrösek, de érezni benne egy kevés elforratlan cukrot. Amúgy minden rendben velük Mostani eszemmel, a többit is sürgösen, az első adandó alkalommal le kell venni a seprőről. Ami nálam különleges figyelmet érdemel, az a vörös bor. Nagy a természet csodája. Olyan szépen alakul, hogy félő, hogy nem éri meg a teljes érés idejét, mert nekem és a kuncsaftjaimnak is egyre jobban ízlik. Azt gondolom a borbírálatra már van egy leendő érem esélyem.
Tegnap lefejttem az első boromat, nagyon érdekesen alakul.
A főként muskotályt tartalmazó borról korábban azt írtam, hogy az erjedés utáni muskotály aroma eltűnt, üres valami lett belőle. Ez megint változott, az első szimatolásra is eltéveszthetetlenül jelen van. Az első korty után feltűnik, hogy a bor savasabb mint amilyen testes. Ez remélem még finomodni, gömbölyödni fog, mert így kissé diszharmónikus. Ugyanakkor a furcsa acetonos íz olyan mértékben eltűnőben van a borból ez előző kóstoláshoz képest, hogy ezen a téren is kezdek teljesen megnyugodni. A bornak vöröses színe van, ez valószínűleg a mustbeforralás eredménye. Szerintem érdekes lesz kivárni, hova fejlődik ez a bor. Ha túlontúl savas marad, talán tompítok rajta szénsavas mésszel, ha nem sikerül, akkor lepároltatom. Ezt a tételt semmiképpen sem fogom lepalackozni, részben azért, mert kísérletképpen mustsűrítménnyel javítottam rajta.
A rizling még nagyon újbor, valószínűleg a gyors érését gátolja, hogy az átlagosnál kicsit jobban kihűlt a pincém, mert nem dugtam be a szellőzőket, amíg dolgozott a must, mert nem akartam hogy minden állandóan párás legyen. Tehát a bor erősen szénsavas, harsogóan almasavas, de ez alatt megvan az a testesség ami elbírja a savat is. Ez a bor nem lesz túl savas, ez szinte biztos. A színe a kénezés után kissé zöldesen sárgás, persze még kissé opálos, de majd kitükrösödik. A szín jól áll a bornak: mutatja a 2005-ös rettenetes évjáratot. Az illata pontosan az a brutális paraszti bor, amit szerettem volna elérni, egy csipetnyi benne a pince, a hordók illatából, de nem durván, csak éppen annyi, ami tudatja a műértővel a fahordó jelenlétét. Ez egyébként lehelletnyi ízhibát is okoz, a friss horó is ott van a borban, de ezzel nem tudok semmit tenni, jó használt hordó vételéhez túl nagy szerencse kell - nem mertem rábízni magam. A korty végén a keserümandula utóíz, mint a vonat: igen, ez szemelt rizling - elnézést Huba bátyám, de ilyen az, ha nem csak az üvegre írjuk rá, hanem tényleg megcsináljuk.
Tegnap egyébként csodálatos nap volt bort fejteni (meg gondolom másra is). Ragyogóan sütött a nap, alacsonyan járt, kitártam a déli nyílású pinceajtót, és mellmagasságig besütött még a hátsó pincébe is a nap. Annyit dolgoztam, hogy napnyugtára kellemesen elfáradtam. Talán ha szépészeti szempontból nem rakom át a csurig töltött 50 literes hordót vagy háromszor, a hátam se húzódott volna meg.
Találtam egy érdekes borportált, hátha valaki nem ismeri: Balatoni borász
Ezt írják a Medina boráról: Magyar fajta, mely a Seyve Villard és a Kékmedoc keresztezésével jött létre.Sötét színű, intenzíven illatos, vaníliára és szegfűszegre emlékeztető aromájú, különösen fűszeres zamatú, kiváló vörösbor
Én egy részén már túl vagyok, de a többi sem marad a jövő évre, lévén ebben az évben még ezen a héten dolgozom, oszt fejront. Utána csak megyek a hegyre és ekecselek, meg fejtegetem ami még megmaradt. Panaszkodtam a vörös mustra. Mára hogy inkább borrá érett és szépen kialakul. Magam sem hittem, hogy a halvány színe, amit először mutatott, gyönyörűen lement bíborba.
