Értéktelen termése van a vadnak; nem érdemes meghagyni. De beoltani (átoltani nemessel -> szomszéd tökéről akár) célszerű lehet; nem veszted el az erős gyökérrendszert. (alanyból egyébként sokféle van, ha nem is annyi mint nemesfajtából)
Azt akartam írni, hogy picit hasonlóan a hagyományos pezsgőkészítéshez. (Tudom, hogy ott nem must kerül a palackba. De ott is van erjedés a palackban, csak erre gondoltam.)
Előbb a pezsgőkészítést tanulmányozd, azután kérdezz:
A palackerjesztésű pezsgőhöz, először készítenek bort (tartályban, sokat, jó savasat) :-) aztán azt szűrik, és palackozzák, majd palackonként mustot, esetleg cukros levet adnak hozzá és újra indítják az erjesztést immáron palackban, ahol nem engedik ki a cokettőt.
Elméletileg lehet palackban is bort erjeszteni, de a bor kezelése kicsit macerás, és főleg nem lesz homogén minőségű, nehéz lesz a ként adagolni, és még nehezebb az minőség ellenőrzése...
Egy ismerősömmel beszélgetve merült föl, hogy lehet-e palackban bort készíteni. Azaz fogod a mustot beletöltöd egy üvegbe, valahogy gondoskodsz a CO2 távozzon (mondjuk időnként kinyitod, vagy szelep stb.), ha kell átszűröd egy másik üvegbe.
(Hasonlóan a hagyományos pezsgőkészítéshez, csak nem cél a CO2 megtartása.)
(Van olyan bor, amit üvegballonban érlelnek, de nem tudom, hogy van-e olyan, ahol az elejétől abban van.)
-Nehéz távdiagnózist adni. Ahhoz a konkrét esetet testközelből kell vizsgálni. Rambónak kell eldönteni kell-e, illik-e a borba a sur lie. Egy bor semmiféleképpen ne legyen "főtt"-ízű. Ebben pedig:"A kénezést ÉN jobb megoldásnak tartom, mert az gyakorlatilag nem befolyásolja az ízt,..." nem győztél meg, mert...
Az élesztőgombákat el kell pusztítani. A steril szűrés nem jó, mert az élesztőgombák egy részének bomlásakor még íz és illatanyagok keletkeznek, a pasztőrözés meg "főtt" ízt ad a bornak, ami nem feltétlenül rossz. A kénezést ÉN jobb megoldásnak tartom, mert az gyakorlatilag nem befolyásolja az ízt, és előbb-utóbb mindenképp meg kell kénezni a bort.
-Gondolom a hőkezelés (pasztőrözés, hűtés) Rambónál nem megoldható. Pedig ez a módszer lenne jó. Esetleg szűrés ügyben kellene körülnézni. A pötyörgésben lévő borhoz ként adni pedig nem javallanám.
Az erjedés megakasztásának két módját ismerem. Az egyik, sterilezés hővel (pasztörizálás) ez nem túl kíméletes, a másik a kénezés. Ez utóbbi úgy műkszik, hogy amikor a maradék cukrot jónak ítéled kóstoláskor, akkor gyorsan megkénezed a bort és egy-két hét múlva, amikor a seprő már leülepedett, lefejted.
Sírni volna kedvem, komolyan. A fa mögött egy olyan bor van, amilyen rizlinget még nem ittam. Nem fáradt, hanem üde, de testes, amíg el nem lett nyomva egy finom bodzaillat kísérte, egészen enyhén, csoda keserűmandula utóíz...
A legjobban az bánt, hogy a legeslegvégén basztam el ennyire.
MÁS:
Tudja valaki, hogy hol tudok utána nézni az erjesztés megakasztásának? A muskotály borban egy cseppet több cukrot szeretnék hagyni, ezt olyan kontyalávalónak szánom, ezért alacsonyabb alkoholfokkal, de félédesre hagynám. (Az intenzív muskotályillat nálam nem passzol az élénk savú száraz borhoz.) Gyors sterilre szűrés, és palackozás a terv.
MEGINT MÁS:
Megrendeltem az oltványokat. A jövő hét után meg is veszem, akkor adok képeket is az oltványozóról a blogomban. (szolo.blogspot.com) Most a tőkeleltárat lehet ott megcsodálni.
-Vicceltem! De az nem vicc, hogy minden nyáron, már vagy húsz éve, két hetet töltök Balatonakaliban. Az idén is így lesz, ha a felettünklévő is úgy akarja.
Izé, csináltam egy blogot. Tudom, vérciki, hogy szánalmas éltem nyomorúságos momentumait az interneten teszem közzé, de hátha érdekel valakit. Ide kattintva lehet elérni
Nekem elég sokféle oltvány van a szőlőmben, még azonos fajtából is. Ez azt jelenti, hogy elképesztően eltérő vegetációs periódusban tudnak lenni, az egyiken már 2-3 levél is van, a másikon még zártak a rügyek.
A múlt hétvégén néhány tőke már gyapjasodott, szóval jókor volt a lemosó.
Egyébként rügypattanás után is lehet lisztharmat ellen permetezni, csak szolídabb dózisban, és árnyékos időben, főleg olyan év után, mint amilyen nálunk volt a tavalyi. Nálunk csak enyhe atkafertőzés volt, tavaly is elegendő volt a kézzel irtás. Minden permetezés előtt végigjárom a szőlőt, olyankor csinálom, meg zöldmunkakor, természetesen.
Egyet értünk, szerintem is még korai a lemosó, meret az valóban közvetlenül rügyfakadás előtt a leghatásosabb. Apám mikor még élt és nyugdíjasként a fél életét a szőlőhegyen töltötte, ilyenkor a tőkék törzsét is letakarította, ledrótkefézte, hogy a lemosó a kéreg alatt áttelelő kártevőket is jobban gyérítse. Abban is egyet értünk hogy a korai permetezések egyik legfontosabb összetevője az atkaölöszer, (én a Neoronra esküszök)mert több kárt tudnak tenni a bimbózó hajtásokban, mint az összes kártevő együtt. Aztán május végére már kinő a lomb a szájából.
-Hát igen. Kutyák, macskák, katicabogarak, feketerigók. Meg unokák. Csipike tavaly nyáron - most két éves - a papa, mama után a szőlőt mondta ki érthetően. (hihi)
Viszont azt meg csak akkor érdemes (a liszharmat elleni lemosót) amikor már gyapasodik a rügy (tavaly kérdezted a növvéd. topikban, hogy miaz) mert a lisztharmat; főleg ilyen kemény hosszú télen döntő részben a rügyekben telel. Ezért értelmetlen sztem amikor bőszen lemosóznak még totál zárt rügypikkelyek mellett.
Atka néhány borvidéken (szerencsére felénk nem) eléggé inváziós tud lenni; ott lehet, hogy érdemes; de vannak már olyan szerek -ha jól tudom- amik kímélik a ragadozó atkákat.
Lisztharmat ellen kellene lemosó permetezést adni (Nevikén vagy Tiosol). A kéntartalmú szerek ritkítják az atkákat is. A szőlőlevélatka kártétele leggtöbbször annyira csekély mértékű, hogy kézzel le lehet tépkedni a fertőzött leveleket. Az atkaölő szerek használatával (hacsak tényleg nincs nagyon komoly fertőzés) érdemes óvatosan bánni, mert elöli a ragadozó atkákat is, amelyek az előbbieket tartják féken.
Én is ezt hittem... aztán két éve rácsodálkoztunk, hogy egy idő után a fa íze elkezdett visszavonulni. Hogy ez hogyan és miért történt én nem tudom.. de tényleg ez volt. Azért is írtam.