Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
Köszönöm a tippet, én is úgy okosodtam a citruskönyvemből, hogy a barna levélszél káliumhiány lehet, vagy a túl nedves föld. Majd igyekszem korrigálni!
A pajzstetü kizárt, ugyanis nem lehet lekaparni semmit sem a levélről, tehát gyanítom, hogy nem az, hanem az is valami elszíneződés...
Tápoldatozom is, remélem helyre jön... Egyébként az a legdurvább, hogy ahol vettem (Sieberz Kertészeti Kft.), már ott ilyen volt, mert csomagküldővel küldték, és így kaptam. Nem is ajánlom senkinek sem, hogy a Sieberz- től vásároljon növényt!!!
Van egy agavem nekem is,azért lennék arra kiváncs,hogy milyennek is kéne lenni. Gondolkoztam én is azon,hogy 1-2 kaktuszt ki kéne ültetni. szeni1 küldött 2képet,de én olyan masszivabbra,magsabbra gondoltam,nem olyan kuszó tipusokra. Neked van olyan?
Igen bennem is felmerült, májusban még csak nyomoronc a banán, júniusban már nalami látszik, júliusban szép lesz, valójában 2 hónapig, aug., szept-ben gyönyörű, azután kezdődik a leromlás és reménytelen küzdelme a faggyal.
Viszont amikor látom a Füvészkertben a hatalmas banántelepet, akkor nem tudok ellenállni...
2 telet simán kibirt, az idei elvitte. Az új, amit ültettem, szintén ugyanonnan származik, mondhatnám klónja, de idén ősszel feszedem túl kicsi.
A barnás folt a levél szélén biztosan tartási hiba, nem kártevő.
Szerintem is vagy tápanyaghiány, vagy túl vizes a földje, olyan tápot adj neki, amibe sok nyomelem van, levéltápot pl. wuxal.
Ha pajzsteves, akkor azok apró fehér foltok főleg a levélerezet mentén, körömmel le lehet kaparni, elég problémás, mert nehez lehet eltüntetni, mostam én káliszapannal, de nem túl nagy hatásfokkal, valószínüleg sokszor le kell mosni, azután nekiestem permetezni. Csak ezt ne tettem volna! Túl erős szerrel csináltam és a levelek zöme lehullott néhány nap múlva. Jelneleg igyekszem a növényeket minél egészségesebben tartani, sok táp, tavsztól a fagyokig a kertben, időnként lepermetezem ha szükséges, de sokkal óvatosabban és hígabb szerrel.
A karók a banán védelmét szolgálják, de nem a szél ellen, hanem a gyerekek, de főleg a kutyánk letarolóhatása ellen (nagy németjuhász). Nyár közepén már kivehettem volna, de valahogy ott maradt. A szél nem töri le a leveleket, csak felhasogatja a szélét néha.
A kertben nagyon sok egzotikus, vagy különleges növény van, a hétköznapi növényekből is úgy válogattam, hogy különböző és kicsit különleges legyen.
A kerben kiültetve vannak pálmáim, sok féle yukkám, télálló katuszok, kivik, fügék, termő gránátalma, bambuszok, Diospyros, Ziziphus, Photinia, magnóliák, hibiszkus félék, rozmarink, levendula sor, cipruska, zsálya, Eleagnus tarkaváltozat, Osmanthus, Aucuba, Babérmegyek, Selyemakác, agave, Chalycantus, Fastihedera, több féle hamisciprus, Junipersu félék, lonc félék, Császárfa, Viburnum félék, Magyal, vadcitrom, stb.
Ezek télen is természetesen kint vannak, részben takarva részben nem.
Ezekívül van még számtalan cserépben ez-az, pálmák, Bougainvillea, leander, golgotavirág, jázmin, orchidea stb. stb, köztük 2 citrom is, az egyiket mandarinnak vettem a kisebbik fiamnak, aki szintén kedveli a növényeket, majd bő fásfél év nevelés után kiderült, hogy citrom. A másik pedig egy óriáscirom, legalább is úgy gondolom, mert kevésbé értek hozzá.
Musa nepelensis mennyire bírja a hideget? Heti 1 levél azért jó ütem!
Nekem van egy Musa itinerans-om, ami szintén bírja a hideget, sőt a meleget nem szereti, nyáron 30 fokban szenved, de ezt nem mertem kiültetni, mivel annyira azért nem fagyálló.
Nem vagyok citrusszakértő, de van néhány könyvem, mely segítségével esetleg tudok tippet adni, hogy mi lehet a gond. Te majd eldöntöd, hogy nálad melyek okozhatják a tüneteket.
Az első képen mintha pajzstetvek lennének a levél erezetén. Ha egy picit megkaparod, akkor leválik a pajzs, melyet a tetű épít védelemként maga fölé. Ha lejön, és tényleg pajzstetű, akkor egyszerű háziszappanos vízzel le lehet mosni a leveleit, el kell távolítani ezeket a kártevőket. De gazdaboltban lehet kapni kimondottan pajzstetű elleni spray-t is. Más növényt is megfertőzhet, így érdemes elkülöníteni, vagy a közelben lévő növényeket is átnézni.
A második képen a levélnek a szélein barna foltok látszódnak. Ez az egyik szakkönyvem szerint káliumhiányra utalhat, vagy ha tartósan nedves a földje. Mindkettőt egyszerűen lehet orvosolni, tápoldattal, illetve locsolni csak akkor kell, mikor a föld felszíne száraz.
Sikerült újabb fotókat készítenem a szerintem nem éppen egészséges citrusleveleimről :( Kérlek Benneteket, hogy aki ért hozzá, vessen rá egy pillantást, hátha tudna valamit tanácsolni, hogy mi miatt lehet ilyen... Olyan barnás foltok vannak a leveleken, néhol a szélei színeződnek el, de kártevőket nem igen látok rajta, szabad szemmel legalábbis nem... :(
Amúgy ma lezuhanyoztattam a citrusfát, és átültettem jó minőségű citrusföldbe, na meg egy nagyobb edénybe, mert már szorította a cipő szegényt. Remélem jól tettem... Az olajfámat is átültettem, remélem a legjobbakat :)
Egy kérdés metszéssel kapcsolatban: az olívafácskám kora tavasszal egekbe nyúló, óriási hajtásokat kezdett növeszteni. Örültem neki nagyon, mert akkor még nem tudtam, amit most tudok... Szóval olvastam valahol, hogy ezek ún. vízhajtások, és le kellett volna metszeni őket már akkor, hogy aztán onnan bokrosodjon. Hát én ezt nem tettem, és most van két olyan nagy hajtása is a fának, mint maga a fa, és annak a legtetején kezd hajtani, bokrosodni... Tud valaki segíteni, hogy mit tegyek? Lemetszem még most, vagy már hagyjam? Csatolom a fotóját.
Ez igan, az én kis palántám valóban nem Musa banjo, ez Musa nepelensis, havasi banán. Ez a fajta Indiából származik, 800- 2700 méteres magasságban él, "snow banana" néven is hívják, mert nagyon jól tűri a hideget- mondják...
Bizonyára nagyon sokára lesz olyan nagy, mint a Tiéd, de jól halad, heti kb. 1 levelet hoz :) 2- 3 hét múlva, ha már lesz 4- 5 levele, akkor átültetem, mert még a csíráztató cserépben van.
Egyébként csíráztatok egyéb más banánfajta magokat is, de még nem kelt ki, 2 hete várom... Állítólag ha nincs 30 fok, akkor egy hónapig is eltarthat, mire kikel... :( És sajnos az időjárás mostanában nem kedvez :(
Egyébként azok a karók a banánod körül azért vannak, hogy a széltől védjék, ne engedjék meghajolni, letörni a leveleket?
Látom, van nagyon szép pálmád is! Valóban sikeresen varázsolod a déli hangulatot a kertedben! :) Milyen mediterrán/ trópusi növényeid vannak még?
Kedves Barbex, hogy miért is hagyom kint as banánt, ennek 2 és fél oka van:
- Nagyon nagy a kísértés, hogy a kertemben valódi banán nőjön (akárcsak pálma és más egzotikus növény) egyszerűen szeretném a kertemet minél délszakibbá varázsolni.
- Azt tapasztaltam, hogy a banán és más növény is sokkal, lényegesen sokkal jobban nő szabadföldben, mint cserépben. Alig arasznyi növény pár hónap alatt 1-1,5 m-esre nőtt.
- A fél ok pedig kisérletezgető kedv.
Nem minden banánt lehet kiültetni csak a Musa banjoo-t, japánbanánt, bár lehet hallani olvasni, más fajtákról is melyek bírják, de ezt még nem láttam. Viszont M. banjoot több felé láttam évek óta simán átteleni, igaz télen erősen takarni kell és legtöbbször tőböl nő újra.
Az idei kifagyás miatt elbizonytalanodtam, valószínőleg ezt az új példány felszedem és behozom az ősszel, jövőre ha megerősödik kinthagyom, de egy leválasztott sarjat megint behozok.
Neked valószínüleg nem M. banjoo-d van azt nem szabad hideg idő esetén kint hagyni.
A másik két banánom is kint van a kertben árnyas helyen cserépben, de hűvös idő beálltával októberben behozom őket.
A sörösüveg színéhez kevéssé értek, inkább a tartalmát szoktam csak analizálni. :-)
A klorofillban (annak az ún. porfiringyűrűjében) viszont magnézium ion (Mg2+) van, nem vas, és a zöld színét az adja, hogy a klorofill elsősorban a vöröset nyeli el a fehér fényből, így a maradék (áteső, visszaverődő) fényben a zöld, mint kiegészítő szín fog dominálni.
Az Fe2+ a klorofillt szintetizáló egyik enzim működéséhez (is) kell a növényben, ezért ha túl kevés a vas, maga a klorofill "gyártási folyamat" akad el, és marad sárga a levél.
Vas egyébként a vörös vérfestékben, a hemoglobinban van, ami a klorofillhoz hasonló, szintén porfiringyűrűs vegyület.
Tudod, mit nem értek? Miért kell kiültetni a banánfát? Miért nem jó dézsában? És azt ősszel beviszed, és kész! Vagy miért nem dézsástól süllyeszted le, hogy ősszel kivehesd? Szerintem vétek kiültetni, és kint hagyni a -20 fokban. Én tuti nem ültetném ki soha!
Bár az enyém még igen kicsi ( két levele van ), de amíg tudom, fóliában tartom, az nagyon beválik neki! :)
Köszönöm Mindenki segítségét! Azért, ha vannak még tapasztalatok szívesen olvasom, mert bár gondolom időről időre felvetődnek ezek a témák, mindig vannak "újszülöttek", akik örülnek az információknak.
Köszi a kiegészítést, igen tudom, hogy jelenleg normál oxidativ földi körülmények között a Fe3+ a stabil állapota a vasnak, előbb-utóbb minden vas azzá alakul, ezt legfeljebb késleteni tudjuk trükkökkel, pl. festés. Nem akarom vegyészeti támában elvinni a topicot, de igaz az, hogy barna sörösüvegben a Fe3+, míg a zöldben Fe2+ dominál, ezt egy tanárom emlegette folyton, és a növények zöld színét is a klorofilban levő Fe2+ adja?
Amúgy én DAMISOL vas levéltrágyával permetezem a citrus félék és egyéb nagyobb vasigényű növény leveleit időnként.
Az almába (földbe) szúrt vasszög módszer alapja, hogy a szerves savak (pl. almasav) lassan Fe2+-t tudnak kioldani a fémvasból, de ez nem hatékony.
A rozsda viszont legfeljebb árt, mert abban már eleve Fe3+ van, ami az almában/talajban visszaredukálódni kioldható Fe2+-vé már nem fog.
Olyan talajban/cserépben, amiben egy növény gyökérzete még jól érzi magát, nincs oxigéntől elzárt állapot.
A vasas lombtrágyákban vaskelátok vannak (ezek ún. szerves komplex vegyületek), bennük vízoldható, felvehető, oxidálódástól védett formában van a Fe2+, ezért töredék mennyiség kell belőlük a vasgálichoz képest (bár jóval drágábbak is).
A vasgálic oldat frissen kilocsolva (zölden) még hat, aztán ha már elsárgult-barnult (1-2 nap alatt) akkorra már eloxidálódott benne a Fe2+ Fe3+-á, és szépen ki is ül a rozsda az oldatból
A nevét most nem tudom megmondani, mert valahol a pincében van, de azt hiszem Vas levéltrágya volt a neve, egyszerű magyar márkájú, de ha így kéred biztos tudni fogják a mag-, vagy gazdaboltban.
Igen én is olvastam, meg hallottam is, hogy a vas 3-at (Fe3+) nem tudja felvenni, csak a vas 2-t (Fe2+), nem vagyok vegyész, csak azt tudom hogy a vas 3 vörös, vas 2 zöld. Viszont azért nem vagyok olyan biztos, hogy nem kerül be valamennyi a talajba, mivel oxigéntől elzártan a földben nem tud úgy oxidálódni, lehet, hogy képződik közben Fe2+ is, a növénynek elég kevés kell.
Régen azt mondták a vashiányos gyerekenek, hogy egy almába szurjanak szögeket, majd egy idő után vegyék ki és egyék meg. Nem tudom mennyi hasznosítható vas került az almába.
