Szerintem ne ásd ki, persze nem vagyok nagy szőlőszakértő, a nagyapám meg már nincs köztünk. Én sem teszem még. Megsímogattam a nóduszoknál, és selymes volt, nem érdes a tapintása.(az enyém)
Viszont ha ilyen jó a fagymutatód akkor baj lehet tényleg.
Ősszel fokozatosan mindig csökkentem az öntözést, illetve leállok vele, hogy be tudjanak érni a vesszők. Nemcsak a szőlőnél, hanem a dísznövényeknél is. Gyakorlatilag a néhány évvel ezelőtti extrém hideg telet leszámítva, amikor egy tőkénk kifagyott (arrafelé --30 fok is volt) semmi nem szokott elfagyni.
Az én szőlőmben is elhalt egy tőke, minden évben történik ilyen eset. Nem is nagyon keresem az okokat, cserélem az elhaltat és kész.
Az előző leírások nem említik, de a cserebogár pajorja simán el tudja rágni a szőlő gyökerét, lótetű is. Ezt a tövek kiásásával ellenőrizheted. A tavaszi telepítéskor két tőke tövében is találtam cserebogár bábot, lehet, hogy azok amiatt pusztultak el. 2-3 tőkém nagyon gyengén hajt, itt lehet, hogy nálam is eutipiás fertőzés van.
Mintha az egyetemről rémlene a vírusfertőzés lehetősége is...
A szőlő sárga homoktalajon van, de alaposan trágyázva (kizárólag érett és ellenérzött /zsákos/ természetes (marha-) trágyával és vázsonyi alginittel. Mérgező növényvédő és gyomirtó szereket egyáltalán nem használunk. E szőlőfajta egyébként rezisztens, direkt úgy választottuk annak idején.
A sebzéseket (a metszések helyét) tudtommal minden esetben azonnal lekezeltük.
Csak óvatosan, kézzel műveljük, így az ebből eredő gyökérsérülés szinte kizárt.
Az aszály nem játszik szerepet, mert tavasztól őszig locsoljuk.
"(...) faszöveti barázdáltság vírusa, az Agrobacterium tumefaciens, a baktériumos gyökérgolyva, a gombás betegségek közül pedig az Eutypa armeniaca, az eutipás rák, a Phomopsis viticola, a feketefoltosság és a Stereum hirsutum, a tőkék sztereumos elhalása": Nem tudom, de elvileg a látható részeken nem tűnt betegnek a tőke.
Az egyik kipusztult tőke viszont valóban lehet, hogy túlteremte magát tavaly, rengeteg volt rajta. (A másikon nem.)
Eutipiás tőkeelhalás: nem tudom, én semmi jelét nem véltem felfedezni.
" Ha a kordonkart kettévágjuk, láthatjuk a kéregtől a farészig terjedő szövetek barnulását, elhalását": nem láttam ilyet, mikor kettévágtam.
Ha leveles, előhajtatott oltványt vásárolsz, akkor azt késő őszig bármikor elültetheted. Ha nyár közepén ültetsz, a "kisülési időszakban", amikor alig esik eső, akkor gondoskodnod kell a locsolásról. (Mellé ütsz egy laza lukat szálvassal, és addig öntöd bele a vizet, amíg elnyeli.)
Ha vesszőt ültetsz, akkor célszerű ősszel alátrágyázni, egy ásott gödörbe, majd kora tavasszal (még a nedvkeringés megindulása előtt) a trágyatalp fölé szálvassal letenni a vesszőt úgy, hogy csak az oltás fölötti szem látsszon ki a földből olyan 3 cm-re.
Van az úgy, hogy nem hajt ki a tőke, vagy egyszer csak minden átmenet nélkül kiszárad. Pl:
Telepítési anyag -- A telepítési anyag csökkent biológiai értéke (alany és nemes közötti nem megfelelő affinitás, oltási hibák, a szaporítótelepről származó fertőzések) már az ültetvény első éveiben tőkehiányt okozhatnak. Talajtani tényezők -- A kis méretű, hagyományos tőkék elélhetnek száraz homokon, köves, sekély termőrétegű talajokon is. Nagyobb tőkeformák azonban ilyen adottságú területeken hosszú távon nem tarthatók fenn. Mély fekvésű, vízállásos területek szőlői hamar elhalnak. Toxikus anyagok -- Sokszor a nem megfelelően alkalmazott növényvédő és gyomirtó szerek, trágyák vezetnek tőkepusztuláshoz, kedvezőtlenül hathatnak például a kloridtartalmú műtrágyák. Elemi károk -- A -18--25 Celsius-fokos téli fagyok, a jégesők, az aszályos időszakok által okozott pusztítás egyes évjáratokban jelentős veszteségeket okozhat. Károsítók -- Hazánkban kiemelt jelentőségű a faszöveti barázdáltság vírusa, az Agrobacterium tumefaciens, a baktériumos gyökérgolyva, a gombás betegségek közül pedig az Eutypa armeniaca, az eutipás rák, a Phomopsis viticola, a feketefoltosság és a Stereum hirsutum, a tőkék sztereumos elhalása. A nagy sebfelülettel járó metszésmódok elősegítik fertőzésüket. Fiatal ültetvényben nagy károsítást okozhatnak a különböző cserebogárpajorok. Mechanikai sérülések -- A kézi, de főként a gépi munka során olyan sérülések következhetnek be, melyek akár a tőke kipusztulását is okozhatják. Fokozott veszélynek vannak kitéve a gépi fordulókhoz közel eső tőkék, de csúszós talajon a sorokban bárhol bekövetkezhet károsodás. A szűkre méretezett sorközökben nagyobb ennek a kockázata. A támaszrendszer -- A hibásan tervezett és megépített támasz szintén tőkepusztulást idézhet elő. A támrendszer végzetes hatása természetesen nem közvetlen. A kidőlt, megroggyant törzsű tőkéket azonban könnyen kivághatják a művelőeszközök. A tőkék túlterhelése -- A szomszéd tőke hiánya, nem megfelelő szakértelem, vagy a túlzott nyereségvágy miatt gyakori a tőkék túlterhelése. Ezek a növények érzékenyebbek a stresszhatásokra, hamar legyengülnek, s elhalnak. Az aránytalanul nagy termés kinevelésére kényszerített tőkéknek jelentős, az átlagot meghaladó méretű lombozatra volna szükségük. Hajtásaik erős csonkázásával csak pusztulásuk folyamatát siettetjük.
Szőlővédelem nyugalmi állapotban – A eutipiás tőkeelhalás kórokozója a kajszit, a diót és az almafákat is pusztítja Rákos sebek a szőlőtőkén
E betegség a szőlőtőke részleges vagy teljes, lassan bekövetkező elhalását okozva megnehezíti a szőlőültetvények hiánytalan kialakítását, jelentős terméskiesést idézve elő. A betegség – kórokozója az Eutypa lata (Pers) patogén gomba – tüneteit szinte minden szőlőtermesztő vidékeken megfigyelték. Támadását leghamarabb a fás részeken lehet észrevenni. Ha a kordonkart kettévágjuk, láthatjuk a kéregtől a farészig terjedő szövetek barnulását, elhalását. A tőkék legyengülnek, így köny-nyen elfagynak, megrepednek. A tenyészidő alatt a fejlődő hajtások lerövidülnek, leveleik idő előtt sárgulnak, a kötődő fürtök kicsik lesznek vagy a hajtás terméketlen marad. A betegség végső szakaszában a hajtások hónaljhajtásai is kihajtanak, majd lombjukat vesztve fokozatosan visszaszáradnak és bekövetkezik a tőke részleges vagy teljes pusztulása. A sebeken fekete pontszerű peritéciumok és piknidiumok tömege figyelhető meg. A fertőzés leggyakoribb forrása a beteg tőke és a levágott nyesedék. A fás részeken a gomba köcsög alakú termőtestben telel át, ebből fertőz. A latens, tünetmentes szakasz a fertőzést követően több évig tart, miközben a terméshozam évről évre csökken. Ez idő során a gomba a faszövetekben előre haladva roncsolja a kambiumot és a háncsszöveteket. A pusztítás gyorsasága függ a szőlő állapotától. Vizsgálataink során láttunk olyan jó kondíciójú, még termő 14 éves tőkét, melynek törzsén 7 éves rákos sebeket találunk, ám ha a termesztési körülmények mostohábbak, a beteg tőkék elhalása rövidebb idő alatt megy végbe. A gomba beérett szaporítóképleteinek a szóródása az egész vegetáció alatt folyamatos. Betegséggel szemben ellenálló fajta nincsen, az Eutypa lata ellen eddig kipróbált permetszerek hatástalannak bizonyultak. A nálunk termesztett szőlők közül a kórokozó a leggyakrabban a magasművelésű Charonnay, Chassela, Furmint, Leányka, Olaszrizling, Müller és Velteléni tőkéket támadja meg. A szőlőn kívül a kajszit, a diót és az almafákat is károsítja. Megelőzésként ajánlatos a metszési sebfelületeket gombaölő szeres oldattal lezárni. Ha év közben vagy tavasszal a tőke részleges elhalására figyelünk fel, akkor a beteg részt egészséges résszel együtt távolítsuk el. Fontos, hogy a metszési nyesedéket távolítsuk el és égessük el, mert a gomba a korhadó tőkerészeken képezi a szaporító képleteit. A fiatal ültetvényekben a betegség megelőzésére kora tavasszal a megmetszett szőlőt kezeljük réztartalmú szerrel (Kuprikol, Champion, Cuproxat). A rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében fellépő növényélettani rendellenességek ellen sokkal nehezebb védekezni. Az időjárás szeszélyei és az ennek következtében fellépő növényi reakciók kiszámíthatatlanok. Alapelvként elfogadható: lényegesen kisebb károsodással kell számolni az olyan ültetvényekben, ahol harmonikus tápanyagutánpótlással és helyesen megválasztott rügyterheléssel tartják fenn az ültetvény egyensúlyát. Év közben gondos agrotechnikai munkával és növényvédelemmel kell az állományt a legjobb növényegészségi állapotban tartani, elvégre a jól beérett vesszők jobban elviselik a különleges időjárási viszonyokat is.
A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa
Tavasszal még szépen rügyezett, éltek a vesszők, mikor metszettem, aztán egyik hétvégéről a másikra elhaltak a rügyek, és már a vessző sem él. Lehet itt szerintetek bármi másra gondolni, mint hogy meglocsolták valamivel?
(Sajnos hozzá kell tennem, az egyik szomszéd "full irigy" volt erre a fajta szőlőmre. Pedig már többször adtam neki belőle szaporítóanyagot is... nem én tehetek róla, hogy hetekig meg sem locsolta a dugványt, és kinyúlt.)
A véleményeteket szeretném kérni az alábbival kapcsolatban. A telkünkön az idén tavasszal váratlanul "elhalálozott" két tőke makkegészséges, életerős, 15 év körüli szőlő (mely ráadásul rezisztens, nagyon erős, ellenálló fajta). Korábban semmi jele nem volt, hogy bármi bajuk lenne. Mindkettő magas törzsű, pergolára felfuttatva. A másik oldalon vannak alacsony művelésű tőkék, van, amelyik jóval fiatalabb, vékonykább törzsű, egy sem fagyott ki. Ezek is rügyeztek tavasszal, aztán egyszer csak kiszáradtak. (Locsoltam, tehát szó szerint kiszáradásról nem lehet szó.) Kérdésem: kiszáradhat így "magától" a szőlő valamitől, minden sejthető reális ok nélkül (tudtok valami elképzelhető magyarázatot erre), vagy fel kell tételezzem, hogy a kedves szomszéd meglocsolta valamivel?
Mondjuk azt, hogy nalam is hasonlo a helyzet... De hogy miert, azt valojaban nem ertem. A kert tobb reszen /naposabb-arnyekosabb/ vannak szolotokek, de valahogy semmi logikat nem talalok a levelek novekedesi eltereseben.
Egy ket to nalam vegleg feladta a harcot, szeretnek helyettuk valami koran termo vagy rezisztens fajtat ultetni. Mikor optimalis az ido az ultetesre?
Én nem emlékszem hogy volt eddig, de ekkora különbségre nem emlékszem, most feltűnő hogy a Kozma Pálnén "hatalmas" levelek vannak, egy nagy tő "nemtudommi" meg mintha kifagyott volna.
Ha megsímogatom és közelről vizsgálom úgy néz ki mintha éledező rügyei lennének.
Látom kisebb vita van a növényvédelmi technológia körül :)
"az első néhány permetezés felszívódóval történik " - akkot Te/Ti már most is azzal nyomtátok le? (mert gondolom már megvolt az első, vagy a napokban esedékes)
Végignézve a növényvédősök technológia javaslatait (Bayer, BASF, Syngenta) azért 20-40 cmes hajtáshosszig többé kevésbé ők is kontaktokat javasolnak; és a legveszélyesebb időszakra (fürtmegnyúlástól - borsónyagyságú bogyóig) ajánlott a felszívódó blokk. Persze nekik érdekük a minél drágább szerek propagálása (és a felszívódók ilyenek) de túlzott használatuk egyrészt indokolatlan (a jelenlegi szinte hideg éjszakák miatt sztem minimális a liszth, peronosz veszélye), drága, és veszélyes (a rezisztencia kialakulása miatt, pláne amikor igazán majd egy hónap mulva kellene védeniük.)
A virágzás alatt egyértelmű a felszívódó -mint ahogy te is írod- na de addig is kell vmivel permetülni nem?
Kinn jártam ma a szőlészeti kutatóban, ott most esedékes az első permetezés (pedig vannak bőven 30-40 cm-es hajtások a meleg támfalak előtt) és szigorúan kontaktal vonulnak. (nagyobb dózisú kén, és dithane)
A folpet a szürkepenész ellen hatásos,virágzáskor ill utánna érdemes vele permetezni.Ilyenkor inkább kontakt szerek használata indokolt:dithane,vondozeb,kéntartalmú szerek,rovarokra zolone.stb.
Hol van még a virágzás? Antal napig legkeveseb 2 permetezés aktuális, a lemosót nem számítva. A virágzás időszakára valóban indokolt a felszívódó permetszer, és a fertőzésveszélyes junius vége juliusi időszakra a kombináció! A kontakt szereket a fürtök védelmére a viaszérés időszakára ajánlják, mivel a felszívódó permetek többsége a fürtök július végi viaszréregén át kevésbé képes felszívódni, így inkább csak a lombot védi, amikor leginkább a fürtöket kellene.
Lassan raszanom magam, hogy egy quadris kurat tartsak a szolomben, viszont mikor kerdeztem a helyi gazdaboltban, a holgy csak furcsan nezett ram. Ha netalantan ismernetek olyan online helyet, ahol ez a szer megrendelheto, az nagy segitseg lenne. A gazdabolt online-on a sima quadris-bol 200ml a legkisebb 4230-ert, viszont a quadris maxbol csak az egy literes van, 6700-ert. A termek 2. kategorias, rendelheto ez kiskonyv nelkul? Ha mas nem, valaki megszanhatna ugy 50 ml-el... :)
A Quadrisnak van egy lightosabb változata is a Quadris Max. Ebben az eredeti hatóanyag kisebb %-ban található, ellenben Folpetet is tartalmaz. Ez szintén kapható 2dl-es kiszerelésben, ráadásul majd fele az ára! Én tavaly használtam, és bevált, pedig elég erős lisztharmatfertőzéses év volt. Igaz a kritikus időkben Karatánnal turbóztam. Maradt belől (igaz én literes kiszereléssel dolgozom), és arra szánom, hogy az idei főcsapást nyújtó Cabrio Top 2. permetezése utáni szükséges szünetébe iktatom be.
A fecskendő a kis mennyiségű folyadékok kimérésére tökéletes megoldás.
Vagy kisebbet :) mi is ezzel operálunk. A kis kiszerelésű egységcsomagon rajta szokott lenni nemcsak a ha-ra vonatkozó szermennyiség, de a kisebb mennyiségű permetlé keverési aránya is.
Én megosztottam a szert haverral; így már nem egy évtizedre csak 3-5 évre van elegendő :). Azért a felszívódókkal vigyázni, nem nyakra főre permetezni velük; pláne a vegetáció elején felesleges még.
Igen, a Quadris kurvára tömény, nekem is ugyanez a problémám vele.
A legokosabb, ha veszel egy nagyobb (100-200 ml-es) fecskendőt bármelyik patikában, és azzal méred ki a szert. Ott 2 ml-es osztatok vannak, azzal nagyon jól lehet bánni.
A Qudris lisztharmat ellen nem 10 pontos, tegyél mellé valami kénes szert is: Karathane, Thiovit.
Koszi a tanacsokat, de lenne tovabbi problemam is. Egy viszonylag kis kertem van, kb 60 szolotokevel, nemelyik lugasban, a tobbi kordonban. A quadris-rol mar olvastam regebben is, hogy nagyon hatekony szer, viszony a legkisebb kaphato kiszereles (2dl) 4300 ft. A leirasban csak az szerepel, hogy 1l/ha a szukseges permetle mennyiseg, ezt kellene atszamolni az en kertemre (nekem nem igazan megy) En egy permetezeskor 10l vizet szoktam kipermetezni, de a szerek, amiket hasznalok, azok 10l vizmennyiseghez vannak. A neten talaltam olyat, hogy 1l/ha higitasu anyagot 800l vizhez kell hozzatenni. Ha ez igaz, akkor en 80x permetezhetnek a szerrel? Mivel az eltarthatosaga 3 ev, igy maximum 9x tudnek vele permetezni, ami kb 400ft/permetezes lenne. Gondolom a szer tulzott adagolasa sem egeszseges, letezik valami egyszeru modszer ilyen kis mennyisegu szer kimeresere?
Ha Shavittal permetezel, annak két komponense a következő védelmet nyújtja: folpet: kontakt (nem felszívódó) hatású szer PERENOSZPÓRA ellen triadimezol: szisztemetikus (felszívódó) hatású szer LISZTHARMAT ellen
Ha a Sygneta növényvédelmi technológiát használod, akkor a javaslat: ridomil: felszívódó szer PERENOSZPÓRA ellen thiovit: kontakt szer LISZTHARMAT ellen
Ha ezt a két kombót váltogatod, akkor a gonosz gombáknak nem lesz módjuk hozzászokni egyikhez sem. Ugyankkor érdemes a környékbeli fertőzéshez igazgatni a védekezést.
Ugyancsak érdemes megfontolni a felszívódó szerek hatását kiegészítő kontakt szereket, pl. ha a környékben erős a lisztharmat fertőzés akkor a Karathane, ha erős a perenoszpóra, akkor a Rézgálic, (Cineb, Maneb, Mankoceb, stb nezézfémtartalmú szereket). De ezek csak az első védvonal, ha a levélre kerül a spóra, gyorsan megölik. Ha már fertőzött a növény, akkor felszívódó szer kell.
Minden további információ a Növényvédelem topicban, ahol Antisystem osztja az észt, szerintem elképesztően nagytudású figura.
