Hol van még a virágzás? Antal napig legkeveseb 2 permetezés aktuális, a lemosót nem számítva. A virágzás időszakára valóban indokolt a felszívódó permetszer, és a fertőzésveszélyes junius vége juliusi időszakra a kombináció! A kontakt szereket a fürtök védelmére a viaszérés időszakára ajánlják, mivel a felszívódó permetek többsége a fürtök július végi viaszréregén át kevésbé képes felszívódni, így inkább csak a lombot védi, amikor leginkább a fürtöket kellene.
Lassan raszanom magam, hogy egy quadris kurat tartsak a szolomben, viszont mikor kerdeztem a helyi gazdaboltban, a holgy csak furcsan nezett ram. Ha netalantan ismernetek olyan online helyet, ahol ez a szer megrendelheto, az nagy segitseg lenne. A gazdabolt online-on a sima quadris-bol 200ml a legkisebb 4230-ert, viszont a quadris maxbol csak az egy literes van, 6700-ert. A termek 2. kategorias, rendelheto ez kiskonyv nelkul? Ha mas nem, valaki megszanhatna ugy 50 ml-el... :)
A Quadrisnak van egy lightosabb változata is a Quadris Max. Ebben az eredeti hatóanyag kisebb %-ban található, ellenben Folpetet is tartalmaz. Ez szintén kapható 2dl-es kiszerelésben, ráadásul majd fele az ára! Én tavaly használtam, és bevált, pedig elég erős lisztharmatfertőzéses év volt. Igaz a kritikus időkben Karatánnal turbóztam. Maradt belől (igaz én literes kiszereléssel dolgozom), és arra szánom, hogy az idei főcsapást nyújtó Cabrio Top 2. permetezése utáni szükséges szünetébe iktatom be.
A fecskendő a kis mennyiségű folyadékok kimérésére tökéletes megoldás.
Vagy kisebbet :) mi is ezzel operálunk. A kis kiszerelésű egységcsomagon rajta szokott lenni nemcsak a ha-ra vonatkozó szermennyiség, de a kisebb mennyiségű permetlé keverési aránya is.
Én megosztottam a szert haverral; így már nem egy évtizedre csak 3-5 évre van elegendő :). Azért a felszívódókkal vigyázni, nem nyakra főre permetezni velük; pláne a vegetáció elején felesleges még.
Igen, a Quadris kurvára tömény, nekem is ugyanez a problémám vele.
A legokosabb, ha veszel egy nagyobb (100-200 ml-es) fecskendőt bármelyik patikában, és azzal méred ki a szert. Ott 2 ml-es osztatok vannak, azzal nagyon jól lehet bánni.
A Qudris lisztharmat ellen nem 10 pontos, tegyél mellé valami kénes szert is: Karathane, Thiovit.
Koszi a tanacsokat, de lenne tovabbi problemam is. Egy viszonylag kis kertem van, kb 60 szolotokevel, nemelyik lugasban, a tobbi kordonban. A quadris-rol mar olvastam regebben is, hogy nagyon hatekony szer, viszony a legkisebb kaphato kiszereles (2dl) 4300 ft. A leirasban csak az szerepel, hogy 1l/ha a szukseges permetle mennyiseg, ezt kellene atszamolni az en kertemre (nekem nem igazan megy) En egy permetezeskor 10l vizet szoktam kipermetezni, de a szerek, amiket hasznalok, azok 10l vizmennyiseghez vannak. A neten talaltam olyat, hogy 1l/ha higitasu anyagot 800l vizhez kell hozzatenni. Ha ez igaz, akkor en 80x permetezhetnek a szerrel? Mivel az eltarthatosaga 3 ev, igy maximum 9x tudnek vele permetezni, ami kb 400ft/permetezes lenne. Gondolom a szer tulzott adagolasa sem egeszseges, letezik valami egyszeru modszer ilyen kis mennyisegu szer kimeresere?
Ha Shavittal permetezel, annak két komponense a következő védelmet nyújtja: folpet: kontakt (nem felszívódó) hatású szer PERENOSZPÓRA ellen triadimezol: szisztemetikus (felszívódó) hatású szer LISZTHARMAT ellen
Ha a Sygneta növényvédelmi technológiát használod, akkor a javaslat: ridomil: felszívódó szer PERENOSZPÓRA ellen thiovit: kontakt szer LISZTHARMAT ellen
Ha ezt a két kombót váltogatod, akkor a gonosz gombáknak nem lesz módjuk hozzászokni egyikhez sem. Ugyankkor érdemes a környékbeli fertőzéshez igazgatni a védekezést.
Ugyancsak érdemes megfontolni a felszívódó szerek hatását kiegészítő kontakt szereket, pl. ha a környékben erős a lisztharmat fertőzés akkor a Karathane, ha erős a perenoszpóra, akkor a Rézgálic, (Cineb, Maneb, Mankoceb, stb nezézfémtartalmú szereket). De ezek csak az első védvonal, ha a levélre kerül a spóra, gyorsan megölik. Ha már fertőzött a növény, akkor felszívódó szer kell.
Minden további információ a Növényvédelem topicban, ahol Antisystem osztja az észt, szerintem elképesztően nagytudású figura.
Nem akarok nekiállni nemesítgetni, csak mindig szokott kikelni magról, és most egy ismeretlen fajtájú, finom muskotály mellett vettem észre egy tavalyi magoncot, innen jött fel a téma. Hátha érdemes volna meghagyni, ha nem kell 15 évet várni rá.
Őszibaracknál is köpött magból néha különb termésű és ellenállóbb fa lesz, mint a bolti oltványból.
Nem a szabályokat akarom kikerülni , de nem akarok rosszabb szabályokat , mint az únió többi országában . Nálunk az meg únió-ra való hivatkozással százszor jobban megnehezítik a dolgot ...
Mivel ez a beszélgetés elhajolt a fórumtól elnézést kérek , a későbbiekben megpróbálok ON maradni ...
Az önvulkanizáló gumiszalag villanyszerelési boltokban kapható földkábelek , antenna kábelek vizhatlan toldásakor használatos stb ...
Ha jól tudom pár ezer Ft tekercsenként , de 10-15 centi elég belőle darabonként . Nyújtva kell tekerni ( legalább 3x -osan ) , csak akkor vulkanizálódik össze ...
-Én sem akarom a kedved elvenni, de nagyon nyűgös a dolog. Viszont van egy elég régi kis könyvem: Horváth Sándor- Szőlő a házikertben, amiben az egyik fejezet címe a következő: "Csináljunk új szőlőfajtát!" A könyv 1975-ös kiadású de én még sokszor belenézek.
-Szia! Csak ismételni tudnám magam. A kertben mindenki azt termel amit szeret. Tudod lehet szél ellen pisilni, csak befőttesüvegbe.(hihi) A befolyó adóról az állam nem mondhat le. Ahogy a ciginél sem. Én nem főzöm ugyan, de van forrásom. A sógorokat csak annak példájára hozom, hogy ott is vannak szabályok, csak nekik talán nem esik (annyira) nehezükre betartani.
Figyusz, azért nem véletlenül oltják a vesszőket! Magról kelesztett szőlőnek a gyökere is európai lesz, ami érzékeny a filoxérára.
Szerintem - ha nem vagy nemesítő - felejtsd el ezt a magról keltetés dolgot, mert sokkal többet ér, ha hagyományosan gondozod a szőlődet, mintha fajtakisérleti intézetet rendezel be. Ráadásul semmi esélyed olyankkal versenyezni, akik génmanipulációs trechnikákkal viszik be a rezisztencia faktorokat (pl. gombabetegségre) míg te egymás mellé ülteted a furmintot meg a rizlinget, aztán majdcsak lesz valami.
A TV-t se otthon szereljük össze, hanem megvesszük. Egy új fajta előállítása ma már legalább ilyen technológiát igényel. Az öreg petúnikartertész pap (sajnos nem jut eszembe a neve, biológia tananyag, gimnázium, 2. osztály, 22 évvel ezelőtt) ideje már lejárt.
Nem dicshimnusz , csak mondja meg végre valaki , miért kell " törvényileg" tiltani ??!! Ha valaki "gyenge" minőségű bort akar inni , miért kell megakadályozni benne ??
Off :
Magyarországon , a magánszemély által hivatalosan főzetett pálinka sem eladható , sem elajándékozható ... ha étteremben ilyet találnak az jobban teszi ha becsuk .. ( persze ha nincs "ismerőse" , aki elintézi ..) .
Pedig egy vendéglátásban dolgozó ismerősöm szerint keresik a turisták , de csak a tuti vendégeket merik ellátni ilyen "illegális" áruval .
Magam is rendszeresen főzetek , nagyon sok gyümöcsfám van .
Három megoldás létezik : szinte ingyen eladom a termést kereskedőnek , aki fikázza , nem fizeti , megszedi magát ..... ha egyáltalán megveszi a hullott gyümölcsöt valaki ...
ebek harmincadjára hagyom a megtermett terméket , a sok munkával előállított gyümölcs rothadjon ahol van .
vagy kifőzetem és utána törvénysértek ...
Ennél még a 60-as évek feles főzése is demokratikusabbnak tűnik .
-Még mielőtt több dicshimnuszt zengenénk a direkttermőkről, megjegyezném: -A direkttermők a filoxéravész után megtették amit lehetett. Volt valami szőlő. A homoktalajokon nem terjedt el, mert ott ugye megmaradt a nemes. Étkezési szőlőként sokan kedvelik. Én is. De borként az más!
A pálinkához, ami ugye magyar és egy kicsit burgenlandi: "Ausztriában a gyümölcspárlatok készítésének szintén nagy hagyománya van. A nyugati szomszédunknál termelt alkoholok (Spirituosen) több, mint fele tiszta gyümölcspárlat (Qualitatsbrand), a többi 50 százalékban vagy annál nagyobb mértékben vágott – azaz finomszesz hozzáadásával készült – termék. Ausztriában a kereskedelmi fôzdék mellett a piacra kerülô párlatok jelentôs részét a gazdasági fôzdék állítják elô. Ezeket gyümölcstermelô gazdák üzemeltetik, akik berendezéssel nem, de engedéllyel rendelkezô más gazdák számára szintén végezhetnek bérfôzést. A gazdasági fôzdéknek két típusa van: az egyik évi 500, a másik évi 1000 litert fôzhet. Az elsô 100 liter után adókedvezmény jár. Minden termelô értékesítheti termékét, de az értékesítési jogosultságok eltérôek: a gazdasági fôzdék csak saját maguk árulhatják a terméket vagy éttermeknek értékesíthetik. "
Sok baj van a magrol kelt szolovel. Ha nem te porzod be a szolot, amibol kesobb nyered ki a magot, nem lehetsz biztos a tulajdonsagaiban. Valahol olvastam mar, de nem emlekszem ra pontosan mennyi ido mulva terem, de az biztos, hogy nem 1-2 even bellul..
Szépen megcsináltad, majd légyszi számolj be róla, hogy megeredt-e.
Egy dolgot talán érdemes megfontolni: az egyik képen láttam, hogy két szemet is hagytál. Nem tudom, hogy milyen művelésű a szőlőd, de ha magasműveléssel dolgozol, akkor szerintem csak egy szemet hagyj, hiszen az első két évben tőketörzset kell nevelni. A második szemnek ilyenkor nincs értelme, mert csak elveszi az erőt az első szemtől. Ha minden sikerül, akkor már idén fel fog érni a vezető (teherhordó) szálig a hajtás, és lesz rajta annyi levél, hogy a gyökérzet tartalékolni is tud télire. Ha láthatóan megindultak a szemek, szerintem metszd le az a felsőt, és csak az alsót, a tőkefejhez közelit hagyd növekedni.
Alacsony művelésnél maradhat a két szem.
Szerintem van arra is esély, hogy az oltás alatti rész kihajt, ezt gondosan le kell fattyazni a fent leírt okok miatt.
