Az a szőlő- gubacsatka; a kettő kárképe eltérő és eddigi tudásom szerint a kevésbé veszélyes atkafaj de itt van róla írás; megjelent egy új rassz: http://www.mezohir.hu/2004-03/26.html?/12503/f3/
Ha a felszívódó szert eső nem éri (nem mossa le) a permetezést követő 6 órán belül, akkor az rendben van. Kontakt szernél elegendő a száradást megvárni, és megnyugodhatsz. A Mikal felszívódó, ugyanakkor valami extra gyorsan, 30 perc alatt felszívódik, tehát ha volt időd még az eső előtt elmosni az edényeidet, a gépedet, akkor nincs miért aggódni.
Eclair-rel nincs tapasztalatom, széles spektrumú felszívódó szernek írják. Ezeket én önmagukban nem merném használni, tehát mellé tennék kontakt ként (Thiovit vagy Karathane) + nehézfémtartalmú szert (pl. Rézgálic).
Napalmot ne használj, állítólag perzselést okoz :)))))))))
Igen, ez fogós kérdés, a hétvégi szőlősgazdáknál még durvábban jön elő.
Leginkább naposnak ígérkező reggeleken kora hajnalban kell nekifogni, amikor száradozik a reggeli harmat, vagy estefelé, amikor már nincs olyan perzselő napsütés. A kénes készítményeknél csak a száradásig tartó időszak a kényes, utána már nem kell a kén perzselése miatt aggódni.
Felszívódó szerrel szinte bármikor permetezhetsz, ott nincs perzselési probléma (legalábbis direkten nem, de a hideg vizes zuhany forró napokon nem túl jó a szőlőnek, de tapasztalataim szerint ezt 1000* jobban elviseli, mint a lisztharmatot).
A Thiovit valóban csak a lisztharmat ellen jó (meg gyéríti a levélatkákat) de egyszeri permetezés az édeskevés. Most már felszívódóval (is) tessék utána menni, mert komoly problémáid lehetnek később (van lappangási idő is). Az esős-napos-esős-napos időjárásban Rubigan+Ridomil (és kén+réz) keveréke ajánlott, legalább kéthetenként, de inkább 10 naponként. Ezzel 2 * permetezhetsz, aztán valami mással kell, mert kialakul a rezisztencia. Az is legyen felszívódó, plusz mondjuk Karathane (ez már komolyabban perzsel).
Letépkedtem a károsodott leveleket, megfogadtam a tanácsodat, és nem használtam (egyelőre) vegyszert.
Általánosabb jellegű kérdés: ti mikor tudtok permetezni? Már több mint egy hete készülődünk, de vagy ezerrel süt a nap, vagy esik az eső, vagy felváltva a kettő. Félünk, hogy egyik napról a másikra berobban a peronoszpóra, és még csak 1x permeteztünk, Thiovittel. Ez ugye csak lisztharmat ellen jó?
-Aha, csak egy kis nosztalgia. Bócsán azt mondták, hogy a lisztharmatot ha meg lehetett valamivel fogni (sajnos volt rá sok példa), akkor az az orosz. off -Neked is Robi a kedvenc szakácsod? on
Amíg nem komoly a fertőzés, simán el lehet intézni a fertőzött levelek letépésével. Ha nagyon gondos fickó vagy, akkor zsebre teszed a leveleket, és nem a szőlőben dobálod szét, bár ezek a fikusz kis lények nagyon nehezen küzdik vissza magukat a szőlőre.
A kénes permetezés ritkiítja őket, azzal meg amúgy is érdemes permetezni lisztharamat ellen.
Atkaölő szert NEM javaslok, mert azzal kiirtod a ragadozó atkákat is, akik barátaink. Szóval nyugi, ez az egyik legenyhébb kártétel, ha időben (és folyamatosan) védekezel ellene.
Szerintetek milyen fertőzés lehet már most a szőlőlevélen? A színén kis fél centi átmérőjű dudorok látszanak, a fonákján meg szürkés folt ugyanott. Egyelőre csak néhány levélen, és nem is mindegyik tőkén. Inkább azokon, aminek sötétebb, helyenként bordóba hajló a levele. Csak pár tőkénk van, de azzal is több a baj, mint a haszon. :-(
Igaz csapadekmerom nincs, de itt esett eleg sokat az ido. Az atlaghomersekletnek meg konnyen utana lehet jarni. A tablazat pedig adott. (meg ha nem is fedi a valosagot)
"Ezek szerint legkesobb 15 nap mulva kell megkezdeni " ezt mi alapján következtetted ki? :)
Május közepe van, szóval lehet kezdeni, bár az első fertőzésekhez mindenképpen nagyobb mennyiségű (>10mm) esőre van szükség és nálunk pl. több mint 2 hete nem volt, de ennek ellenére ma mi is fújunk egyet; igaz kontakttal csak. (Manzate; + kén)
Az általad beírt táblázat; az Istvánnfi féle inkubációs; egyéb optimális fertőzési lehetőségeg esetén (csapadék, ill. jelenlevő fertőző anyag) a hőm. függvényében mutatja a várható inváziót. Tehát ha van egy durva kánikula 35 fokkal és szárazsággal, akkor azért nem kell 3 naponta új fertőzésekre számítani.
Ha jol tippelem, akkor par napon bellul meg kell kezdeni a peronosz elleni vedekezest? Egy 1970-es kiadasu konyvben a kovetkezoket talaltam: A hajtasok eros novekedesenek idoszakaban, majus kozepetol junius vegeig hetente permetezzunk.Juliusban mar a lappangasi naptar szerint vedekezhetunk.
Kozephomerseklet: Lappangasi ido 10-13c 15-18 nap 14 12-15 nap 15 11-13 nap 16 9-11 nap 17 7-9 nap 18-19 5-6 nap 20-25 4-5 nap
Ezek szerint legkesobb 15 nap mulva kell megkezdeni a permetezest?
Tényleg, az idei hosszasan elnyúló hideg időjárást és a nagyon későn érkező tavaszt nem vettem számításba...
Nagyon sajnálom, hogy kiment, mert a kedvenc fajtánk volt (Augusztusi muskotály), és ez a két tőke a család szőlőcsemegéjének nem jelentéktelen részét termette. (Három tőke volt eddig pergolára felfuttatva, ebből ment ki kettő, ezenkívül még tíz tőke alacsony művelésű szőlőnk van, melyek nem teremnek túl sokat.) De hát ez van... :-((
Az idei évben nekem is a szokottnál több tőkém ment el .
Eddig 500 tőkéből kb. 2-3 volt a veszteség , az idén 10-12 is . Ezek egy része kihajt tőröl , egy része meg nem ....
De itt a környékben a "nagyüzemi " szőlőkben is látni , hogy pár helyen komoly problémák vannak ...
Én a tartós hideg februárra gondoltam , ha jól tudom , a szőlő gyökere rosszul viseli a tartós fagyot . Ilyenkor még az is elképzelhető , hogy kihajt , de nem a gyökérről , hanem a szárból nyeri az energiát ... Hasonlóképpen viselkedik mint az elültetett vessző ....
Persze a cserebogárpajor stb. is reális lehetőség ...
Szerintem ne ásd ki, persze nem vagyok nagy szőlőszakértő, a nagyapám meg már nincs köztünk. Én sem teszem még. Megsímogattam a nóduszoknál, és selymes volt, nem érdes a tapintása.(az enyém)
Viszont ha ilyen jó a fagymutatód akkor baj lehet tényleg.
Ősszel fokozatosan mindig csökkentem az öntözést, illetve leállok vele, hogy be tudjanak érni a vesszők. Nemcsak a szőlőnél, hanem a dísznövényeknél is. Gyakorlatilag a néhány évvel ezelőtti extrém hideg telet leszámítva, amikor egy tőkénk kifagyott (arrafelé --30 fok is volt) semmi nem szokott elfagyni.
Az én szőlőmben is elhalt egy tőke, minden évben történik ilyen eset. Nem is nagyon keresem az okokat, cserélem az elhaltat és kész.
Az előző leírások nem említik, de a cserebogár pajorja simán el tudja rágni a szőlő gyökerét, lótetű is. Ezt a tövek kiásásával ellenőrizheted. A tavaszi telepítéskor két tőke tövében is találtam cserebogár bábot, lehet, hogy azok amiatt pusztultak el. 2-3 tőkém nagyon gyengén hajt, itt lehet, hogy nálam is eutipiás fertőzés van.
Mintha az egyetemről rémlene a vírusfertőzés lehetősége is...
A szőlő sárga homoktalajon van, de alaposan trágyázva (kizárólag érett és ellenérzött /zsákos/ természetes (marha-) trágyával és vázsonyi alginittel. Mérgező növényvédő és gyomirtó szereket egyáltalán nem használunk. E szőlőfajta egyébként rezisztens, direkt úgy választottuk annak idején.
A sebzéseket (a metszések helyét) tudtommal minden esetben azonnal lekezeltük.
Csak óvatosan, kézzel műveljük, így az ebből eredő gyökérsérülés szinte kizárt.
Az aszály nem játszik szerepet, mert tavasztól őszig locsoljuk.
"(...) faszöveti barázdáltság vírusa, az Agrobacterium tumefaciens, a baktériumos gyökérgolyva, a gombás betegségek közül pedig az Eutypa armeniaca, az eutipás rák, a Phomopsis viticola, a feketefoltosság és a Stereum hirsutum, a tőkék sztereumos elhalása": Nem tudom, de elvileg a látható részeken nem tűnt betegnek a tőke.
Az egyik kipusztult tőke viszont valóban lehet, hogy túlteremte magát tavaly, rengeteg volt rajta. (A másikon nem.)
Eutipiás tőkeelhalás: nem tudom, én semmi jelét nem véltem felfedezni.
" Ha a kordonkart kettévágjuk, láthatjuk a kéregtől a farészig terjedő szövetek barnulását, elhalását": nem láttam ilyet, mikor kettévágtam.
Ha leveles, előhajtatott oltványt vásárolsz, akkor azt késő őszig bármikor elültetheted. Ha nyár közepén ültetsz, a "kisülési időszakban", amikor alig esik eső, akkor gondoskodnod kell a locsolásról. (Mellé ütsz egy laza lukat szálvassal, és addig öntöd bele a vizet, amíg elnyeli.)
Ha vesszőt ültetsz, akkor célszerű ősszel alátrágyázni, egy ásott gödörbe, majd kora tavasszal (még a nedvkeringés megindulása előtt) a trágyatalp fölé szálvassal letenni a vesszőt úgy, hogy csak az oltás fölötti szem látsszon ki a földből olyan 3 cm-re.
Van az úgy, hogy nem hajt ki a tőke, vagy egyszer csak minden átmenet nélkül kiszárad. Pl:
Telepítési anyag -- A telepítési anyag csökkent biológiai értéke (alany és nemes közötti nem megfelelő affinitás, oltási hibák, a szaporítótelepről származó fertőzések) már az ültetvény első éveiben tőkehiányt okozhatnak. Talajtani tényezők -- A kis méretű, hagyományos tőkék elélhetnek száraz homokon, köves, sekély termőrétegű talajokon is. Nagyobb tőkeformák azonban ilyen adottságú területeken hosszú távon nem tarthatók fenn. Mély fekvésű, vízállásos területek szőlői hamar elhalnak. Toxikus anyagok -- Sokszor a nem megfelelően alkalmazott növényvédő és gyomirtó szerek, trágyák vezetnek tőkepusztuláshoz, kedvezőtlenül hathatnak például a kloridtartalmú műtrágyák. Elemi károk -- A -18--25 Celsius-fokos téli fagyok, a jégesők, az aszályos időszakok által okozott pusztítás egyes évjáratokban jelentős veszteségeket okozhat. Károsítók -- Hazánkban kiemelt jelentőségű a faszöveti barázdáltság vírusa, az Agrobacterium tumefaciens, a baktériumos gyökérgolyva, a gombás betegségek közül pedig az Eutypa armeniaca, az eutipás rák, a Phomopsis viticola, a feketefoltosság és a Stereum hirsutum, a tőkék sztereumos elhalása. A nagy sebfelülettel járó metszésmódok elősegítik fertőzésüket. Fiatal ültetvényben nagy károsítást okozhatnak a különböző cserebogárpajorok. Mechanikai sérülések -- A kézi, de főként a gépi munka során olyan sérülések következhetnek be, melyek akár a tőke kipusztulását is okozhatják. Fokozott veszélynek vannak kitéve a gépi fordulókhoz közel eső tőkék, de csúszós talajon a sorokban bárhol bekövetkezhet károsodás. A szűkre méretezett sorközökben nagyobb ennek a kockázata. A támaszrendszer -- A hibásan tervezett és megépített támasz szintén tőkepusztulást idézhet elő. A támrendszer végzetes hatása természetesen nem közvetlen. A kidőlt, megroggyant törzsű tőkéket azonban könnyen kivághatják a művelőeszközök. A tőkék túlterhelése -- A szomszéd tőke hiánya, nem megfelelő szakértelem, vagy a túlzott nyereségvágy miatt gyakori a tőkék túlterhelése. Ezek a növények érzékenyebbek a stresszhatásokra, hamar legyengülnek, s elhalnak. Az aránytalanul nagy termés kinevelésére kényszerített tőkéknek jelentős, az átlagot meghaladó méretű lombozatra volna szükségük. Hajtásaik erős csonkázásával csak pusztulásuk folyamatát siettetjük.
Szőlővédelem nyugalmi állapotban – A eutipiás tőkeelhalás kórokozója a kajszit, a diót és az almafákat is pusztítja Rákos sebek a szőlőtőkén
E betegség a szőlőtőke részleges vagy teljes, lassan bekövetkező elhalását okozva megnehezíti a szőlőültetvények hiánytalan kialakítását, jelentős terméskiesést idézve elő. A betegség – kórokozója az Eutypa lata (Pers) patogén gomba – tüneteit szinte minden szőlőtermesztő vidékeken megfigyelték. Támadását leghamarabb a fás részeken lehet észrevenni. Ha a kordonkart kettévágjuk, láthatjuk a kéregtől a farészig terjedő szövetek barnulását, elhalását. A tőkék legyengülnek, így köny-nyen elfagynak, megrepednek. A tenyészidő alatt a fejlődő hajtások lerövidülnek, leveleik idő előtt sárgulnak, a kötődő fürtök kicsik lesznek vagy a hajtás terméketlen marad. A betegség végső szakaszában a hajtások hónaljhajtásai is kihajtanak, majd lombjukat vesztve fokozatosan visszaszáradnak és bekövetkezik a tőke részleges vagy teljes pusztulása. A sebeken fekete pontszerű peritéciumok és piknidiumok tömege figyelhető meg. A fertőzés leggyakoribb forrása a beteg tőke és a levágott nyesedék. A fás részeken a gomba köcsög alakú termőtestben telel át, ebből fertőz. A latens, tünetmentes szakasz a fertőzést követően több évig tart, miközben a terméshozam évről évre csökken. Ez idő során a gomba a faszövetekben előre haladva roncsolja a kambiumot és a háncsszöveteket. A pusztítás gyorsasága függ a szőlő állapotától. Vizsgálataink során láttunk olyan jó kondíciójú, még termő 14 éves tőkét, melynek törzsén 7 éves rákos sebeket találunk, ám ha a termesztési körülmények mostohábbak, a beteg tőkék elhalása rövidebb idő alatt megy végbe. A gomba beérett szaporítóképleteinek a szóródása az egész vegetáció alatt folyamatos. Betegséggel szemben ellenálló fajta nincsen, az Eutypa lata ellen eddig kipróbált permetszerek hatástalannak bizonyultak. A nálunk termesztett szőlők közül a kórokozó a leggyakrabban a magasművelésű Charonnay, Chassela, Furmint, Leányka, Olaszrizling, Müller és Velteléni tőkéket támadja meg. A szőlőn kívül a kajszit, a diót és az almafákat is károsítja. Megelőzésként ajánlatos a metszési sebfelületeket gombaölő szeres oldattal lezárni. Ha év közben vagy tavasszal a tőke részleges elhalására figyelünk fel, akkor a beteg részt egészséges résszel együtt távolítsuk el. Fontos, hogy a metszési nyesedéket távolítsuk el és égessük el, mert a gomba a korhadó tőkerészeken képezi a szaporító képleteit. A fiatal ültetvényekben a betegség megelőzésére kora tavasszal a megmetszett szőlőt kezeljük réztartalmú szerrel (Kuprikol, Champion, Cuproxat). A rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében fellépő növényélettani rendellenességek ellen sokkal nehezebb védekezni. Az időjárás szeszélyei és az ennek következtében fellépő növényi reakciók kiszámíthatatlanok. Alapelvként elfogadható: lényegesen kisebb károsodással kell számolni az olyan ültetvényekben, ahol harmonikus tápanyagutánpótlással és helyesen megválasztott rügyterheléssel tartják fenn az ültetvény egyensúlyát. Év közben gondos agrotechnikai munkával és növényvédelemmel kell az állományt a legjobb növényegészségi állapotban tartani, elvégre a jól beérett vesszők jobban elviselik a különleges időjárási viszonyokat is.
A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa
Tavasszal még szépen rügyezett, éltek a vesszők, mikor metszettem, aztán egyik hétvégéről a másikra elhaltak a rügyek, és már a vessző sem él. Lehet itt szerintetek bármi másra gondolni, mint hogy meglocsolták valamivel?
(Sajnos hozzá kell tennem, az egyik szomszéd "full irigy" volt erre a fajta szőlőmre. Pedig már többször adtam neki belőle szaporítóanyagot is... nem én tehetek róla, hogy hetekig meg sem locsolta a dugványt, és kinyúlt.)
A véleményeteket szeretném kérni az alábbival kapcsolatban. A telkünkön az idén tavasszal váratlanul "elhalálozott" két tőke makkegészséges, életerős, 15 év körüli szőlő (mely ráadásul rezisztens, nagyon erős, ellenálló fajta). Korábban semmi jele nem volt, hogy bármi bajuk lenne. Mindkettő magas törzsű, pergolára felfuttatva. A másik oldalon vannak alacsony művelésű tőkék, van, amelyik jóval fiatalabb, vékonykább törzsű, egy sem fagyott ki. Ezek is rügyeztek tavasszal, aztán egyszer csak kiszáradtak. (Locsoltam, tehát szó szerint kiszáradásról nem lehet szó.) Kérdésem: kiszáradhat így "magától" a szőlő valamitől, minden sejthető reális ok nélkül (tudtok valami elképzelhető magyarázatot erre), vagy fel kell tételezzem, hogy a kedves szomszéd meglocsolta valamivel?
Mondjuk azt, hogy nalam is hasonlo a helyzet... De hogy miert, azt valojaban nem ertem. A kert tobb reszen /naposabb-arnyekosabb/ vannak szolotokek, de valahogy semmi logikat nem talalok a levelek novekedesi eltereseben.
Egy ket to nalam vegleg feladta a harcot, szeretnek helyettuk valami koran termo vagy rezisztens fajtat ultetni. Mikor optimalis az ido az ultetesre?
