Ha egyszer ez a jó magyarázat, akkor nem írhatok mást.
Csakhogy ez nem jó "magyarázat". Amíg te sem érted, hogy mi a különbség a sebesség és a sebesség nagysága között, addig a hülyeségedet fogod csak ismételgetni.
ezek a tipusu leirasai a folyamatoknak nem kitalalas, hanem ez a valosag.
a fizikai vilagunkban szinte sosincs egy hatas, hanem hatasok osszessege. ezt az osszesitett hatast tapasztaljuk. viszont ahhoz, h ezzel szamolni tudjunk, szukseges a reszhatasok leirasa, meghozza ugy, h barmelyik esetben azonos modon hasznalhato legyen.
amit te jo megfogalmazasnak talalsz az nem mondja meg az okokat es egy altalanos esetre mar nem is hasznalhato egyszeruen. pl. egy valtozo ivu elmozdulasnal nekunk nem csak a palyaiv tangenset hanem annak elvi kozeppontjat is figyelnunk kene, h mihez kepest ertelmezzuk a 'reakcio erot'. ezek az elvi kozeppontok osszessege szinten egy gorbel aminek szinten meg kene hataroznunk a tangencialis iranyat es elvi kozeppontjat es igy tovabb a vegtelenig. vagyis nem lehetne altalanos megoldo szisztemaja, hanem minden kulonbozo palyaformara kulon kulon kellene meghataroznunk a megoldo kepletet.
pl. a kormozgasnal egyetlen pontra igaz, h onnan nezve a sebesseg nem valtozik es nincs gyorsulas, ez pedig a kor kozeppontja. minden mas pontbol merve van gyorsulas. akkor honnan nezzuk? az altalam leirt modszerrel tudjuk fuggetleniteni a mozgast a nezoponttol es leirni ugy, h a valosagot kapjuk.
a masik, h a termeszetben nincs ives elmozdulas, csak Abol Bbe tarto legrovidebb ut, ami egyenes. es a test palyaja ezen resz utak osszessege, amit mi a mi nagysagrendunkben ivesnek erzekelunk. tehat a kor sem kor, hanem nagyon sokszogu, korhoz simulo alakzat. a mozgas leirhato lenne a resz elmozdulasok egymashoz bezart szogevel, ami ugyan ezt az eredmenyt hozza, de az qrva bonyolult lenne. akkor minek bonyolitani, ha van ra egyszeru modszer?
tehat ha elfogadod, h minden vektormennyiseg felbonthato reszvektorokra, a parhuzamos reszvektorok osszeadhatoak es ezekbol osszerakhato az eredmeny vektor, akkor minden mozgast korrekten meg tudsz hatarozni. viszont ilyenkor azt is el kell fogadni, h kormozgasnal van gyorsulas.
Centrális mezőben egyenletesen keringő test nem gyorsul,
Te is összetéveszted a sebességet a sebesség nagyságával. Értelmesebb hatodik osztályosok már fel tudják fogni, hogy ez miért nem mindegy, te szemlátomást még nem jutottál el erre a szintre.
"Magyarázd meg, mi köze van a gravitációs mezőnek a centripetális erőhöz?"
A Nap körül erős gravitációs mező van, amely gömbszimmetrikus, vagyis centrális szerkezetű. Ez tartja pályán a Földet. Régi megfogalmazásban (hogy te is megértsd), ez egy centrális erőtér. Középen van az erő forrása (ezért centrális), és gömbszimmetrikus a mező struktúrája. Ez egy erősen inhomogén mező, mert pontról pontra változik a mező erőssége (régiesen a térerősség), és pontról pontra változik az erő iránya is, mert mindig a központ felé mutat.
Ebben a centrális mezőben kering a Föld. Vagyis a Föld keringésekor a Nap tömegvonzása (gravitációja) szolgáltatja a centripetális erőt. Ilyen egyszerű.
Centrális mezőben egyenletesen keringő test nem gyorsul, nem változik az energiája, sem a perdülete.
Ugyanez a helyzet az atommag körül keringő elektronokkal is, amelyek szintén centrális mezőben keringenek. Ezért van az, hogy alapállapotban az atomok nem sugároznak ki energiát, és ezért nem zuhannak bele az atommagba az elektronok.
De mindez számodra kínainak hangzik, a te elavult tudásod alapján.
"a kényszermozgáskor megkövetelt kötöttségeket, geometriai kényszereket ragadják meg, írják le, kényszer-feltételeknek nevezzük. A kényszerfeltétel teljesüléséhez a testre a szabaderőkön kívül legalább egy további erő kell, hogy hasson."
Úgy is fogalmazhatunk, hogy kényszermozgás esetén muszáj fellépnie olyan erőknek, akik "megakadályozzák", hogy a test a kényszer-feltételeket "megszegje", vagyis ezek az erők biztosítják a kényszer-feltételeket.
Azokat az erőket, melyek amiatt lépnek fel (amiatt ébrednek), hogy a kényszerfeltétel teljesüljön, kényszererőknek nevezzük.
A kényszererők ugyanolyan "igazi", "valóságos" erők, mint a szabaderők, ténylegesen hatnak. A testre ható erők szétválasztása szabaderőkre és kényszererőkre amiatt indokolt, mert a szabaderőkre általában van valamilyen erőtörvényünk, ezért a szabaderők egy konkrét esetben önmagukban, a feladat elején már kiszámíthatók.
Ezzel szemben egy kényszererő mindig akkora nagyságú és olyan irányú lesz, "amire épp szükség van" a kényszerfeltétel teljesüléséhez, ezért általában a kényszererők nem ismertek a tárgyalás elején, hanem a szabaderőkből a mozgásegyenlet felírása révén tudjuk kiszámítani őket. A kényszererők fellépésének mechanizmusa ugyan érdekes, de az alkalmazásokban
sokszor felesleges atomi szinten részleteznünk a létrejöttük mozzanatait. Ezért míg egy rugónál azzal indokoljuk a rugóerő nagyságát és irányát, hogy ezeket .... erőtörvény határozta meg, addig a kényszererőknél azt mondjuk, hogy mindig a kényszerfeltétel teljesítéséhez szükséges nagyságú és irányú kényszererő ébred.
Ha ez az amire gondoltál, akkor miért említetted... ?! ;-)
