a ridomil felszivodó szer ,ez eljut mindenhova a növénybe ,de a thiovit az kontakt szer,ez csak ott hat ohol érte a növény.Ilyenkor érdemes felszivodó szert használni mert a szölö ilyenkor gyorsan nö.Figyelj még a molyokra,iloncákra.most fog virágozni,a szürkepenészre is figyelj.
Épp most jöttem be a kertből, kihasználva a viszonylag jó időt (és remélvén, hogy pár órán belül nem fog esni...) gyorsan megpermeteztem a szőlőt Ridomillel. + még volt a korábbi Thiovit (meg nem emlékszem még mi :-) ) oldatból a permetezőben, azt se öntöttem ki, hozzákevertem a Ridomilt. Ez baj? Elnézést a borzasztóan lámer kérdésekért :-)), de még csak 3. éve csinálom, botcsinálta szőlész módjára...
Még egy amatőr kérdés: muszáj, hogy minden levél minden négyzetcentiméterére jusson a permetléből? Ahol a ritkítás ellenére is sűrűbb volt a "bozót", oda alulról is bemermeteztem a sűrejébe. De azért sok helyütt fedésben vannak a levelek.
Milyen szőlőfajtád van? A ridomilból a réz kontaktpartnerűt használtad? megfelelő töménységben? (réz néhány fajtánál perzelést okozhat;de akkor a friss leveleken is kellene látni) Molykártételt nem tapasztalsz?
csite: sajnos pont a gyökérzónában; ennél a 2 sornál "lövészárkot" ásattam, és oda töltöttem előző ősszel a komposztot. Gyökerek majd túlnövik, de gondolom jelenleg pont abban a zónában küzdenek. Védekezést megoldom vaskelátos permetezéssel és a talaj fellazításával.
Egy-ket leendo szolofurtom szaradasnak indult. A leveleknek semmi baja. Kb akkor kezdodott, mikor permeteztem ridomillal. Lehet ez annak a kovetkezmenye? Szerencsere nem minden token, viszont amelyik token felutotte ez a fejet, azon mar nincs is szolofurt-kezdemeny :(
Sziasztok, kis megerősítés kéne; a tünetek a friss oltványaimon (2. éves) erősen a szőlő sárgulása hiánybetegségre utalnak; ami vashiányt jelent meszes, vagy levegőtlen talajon. (meszes is, ami eddig nem volt baj, de telepítés előtt a gyökérzónába lejuttatott gombakomposzt szalonnás, bitumenes összeállt maszlagot képezett ami totál tömörré, levegőtlenné változtatatta a talajt - erre gyanakszom gondként.)
Ami kicsit furcsa, hogy vannak egészségesek a sárgulók között.... Viszont ott ahol nem így ültettem; semmi probléma; és az onnan 10 m-re levő idősebb ültetvény is haragoszöld.
(tünetek az irodalom szerint: érközi sárgulás, erek mente zöld; néhol elszáradó barna foltok)
Hát igen, hegyen. Na jó, dombtetőn. :-) Az, hogy "szőlőm", csak enyhe túlzással mondhatnám, kb. 20 méter, talán 12-15 tőke. Persze szőlő :-))), csak ebben a birtokragos szerkezetben én egyből szőlőbirtokra asszociálok, és attól azért messze van. :-)))))
Olyan kérdéseket tettél fel, amire csak a szakkönyvem megtekintése után tudnék válaszolni. :-)) De lehet, hogy akkor sem. Szerintem már az előző lakók, meg azt azt megelőzők sem nagyon értettek a szőlőhöz, csak megtartották, mert itt Budafokon ez olyan kvázi őshonos növény. Szóval kb. úgy fejlődött, annyi karúra, ahogyan akart. Szombaton leszedtem a fölöslegesnek ítélt új hajtásokat, ügyelve arra, hogy inkább a fürt nélkülieket ritkítsam. Érezhetően "szellősebb" lett a kordon, remélhetőleg ez jó hatással lesz a kártevők elleni védekezésben is.
Szerintem felszívódó perenoszpóra elleni szerrel, esetleg kiegészítve kontakt perenoszpóra elleni szerrel. A Ridomil egyaránt tartalmazza ezeket, szerintem most a célnak megfelelő. 10-14 napos védelmet ad, a lappangó betegséget is elpusztítja.
Ez erősen függ a művelési módtól. Milyen kordonod van? Egy karos, két karos, guyot vagy ernyőművelés?
Mindenesetre alapszabály, hogy a tőkefejen 1-2 vesszőnél többet ne hagyj, az idei vesszőkön pedig lehetőleg szüntesd meg az egy szemről fejlődő dupla vesszőket. A többit le kell törni.
A ritkításos zöldmunkára olyan két-három hét múlva lesz szükség, most csak azokat kell leszedni, ami már láthatóan felesleges, hogy a szőlő ne pazarolja el az erőforrásait olyan vesszőkre, amelyek feleslegesek. Majd akkor kell beállítani úgy a szőlőt, hogy a talajra vetődő árnyéka kb. 80%-85%-os takarást adjon.
A szőlőtőke száráról kihajtó vesszőket (egész pontosan egy darabot) csak akkor hagyj meg, ha a tőkefej ősöreg, eltávolodott a vezető száltól, és fiatal vesszővel akarod lecserélni.
Bizony, le kell tördelned a nem kívánatos hajtásokat, ezt hívják fattyazásnak, más szóval hajtásválogatásnak.
A tőkefejről lehet hagyni néhány (1-2) vesszőt, de az mindenképpen el kell kerülni, hogy egy bazi nagy dzsumbuj fejlődjön rajta, mert az levegőtlen, befülled, így remek táptalaj az atkáknak és gombabetegségeknek.
Ilyen nedves időben könnyűszerrel le lehet tördelni őket.
Gondolom, nem ismered a fajtáját, így általános szabály az, hogy amelyik tőke apró fürtöket hoz, azt hosszabbra kell metszeni. A kordonkaron, ha csapok vannak, azt ajánlatos egyenletes távolságra kialakítani egymástól, és ezeket úgy kialakítani, hogy jövőre metszéskor legyen 2 erős vesszeje. Egyet alul, ahonnan a csap indul, ajánlatos meghagyni, ezt majd 2 szemre metszed.Az idei termővesszőkből lehetőleg az alsót jövőre 2-4 szemre ajánlatos metszeni. Ha szálvesszős metszésű a tőke, akkor a szálvesszőn lesz a termés, tavasszal ezt le kell vágni, és a tövében meghagyott erős vesszőt kell jövőre meghagyni szálvesszőnek. Ennek figyelembevételével lehet a felesleges hajtásokat kitördelni.
Megelőzés! Amikor ennyi eső esik, a talaj állandóan nedves, elég ha kisüt a nap és máris tenyészik az ártó gomba. Abban igazad van, hogy a hideg nem kedvez nekik, de juniust írunk, elég ha rövid időre elvonulnak a felhők. Bár, ha a virágzás idején is ilyen pocsék idő lesz, akkor talán tényleg felesleges erőlködnünk.
