Igazat írsz barátom, és nagyon jól. Még egy dolgot nem szabad elfelejteni: s ez a legnehezebb, ez a legnehezebben megérthető, és megélhető a frissen"jöttek" számára: a szeretet nem üzlet!, a szeretet nem adok-kapok! ott ilyen nincs ! CSAK ADOK ! Ha kapok, az nem biztos, hogy attól lesz, akinek adtam - sőt legkevésbé. De adni kell ! Hogy kapsz-e, s hogy honnan: ez a Te történeted. Ahova adsz, az meg az övé. Ezt nem lehet/szabad mérlegelni megpróbálni sohasem, mert az a kufárok területe, s azokat nem véletlenül űzte ki Jézus a templomból !
Hisz gondolj csak arra: szeresd ellenségedet ! Hát nem ez a legnehezebb emberi ésszel? Emberi természettel ? De igen ! S fent erről beszélek. DE mégis! Ez az Út!
Kedves ivx77
Azt mondod hogy a kereszténység kívülre teszi Istent. Szerintem meg nem.
Az a helyzet hogy nagyon sok téves sztereotípia kering a kereszténységről.
Valóban, egy ateista számára az a tapasztalat mikor egy templomba belép
hogy ott agymosott hívek mormolnak idegennek ható szólamokat mikor
Istenükhöz imádkoznak. És ez a tapasztalat részben meg is állja a helyét.
Mielőtt a hívek megdobálnának előtte megpróbálom kifejteni hogy mire
gondolok ezzel kapcsolatban. Amikor a kereszténység kialakult csak nagyon
kevés igazi hívővel bírt az egyház. Ezek között említhetném az apostolokat
meg az evangélistákat meg a hívők egy szűk körét akik valóban tapasztalati
úton jutottak el Istenhez. Egész egyszerűen ők mentálisan alkalmasak voltak
az Ige befogadására. Hogy ez pontosan mit jelent azt megpróbálom később
kifejteni. Szóval ott tartunk hogy van pár tucat igaz hívőnk,de vajon mit
kezdjünk a néptömegekkel akik mentálisan éretlenek,így az igaz Ige befogadására
is alkalmatlanok. De hát egy igazi vallás beindításához néptömegek kellenek
és mivel lehet egy vallás mellé néptömegeket állítani mint csodák bemutatásával.
Már pedig a csodákkal nem lehet igazi híveket szerezni csak olyanokat akik
nem a hit erejében bíznak hanem a csodáknak. Ezeknek a csodáknak a
haszontalanságáról Ati356-nak már beszéltem amikor példának hoztam fel
hogy mikor Jézust a keresztfához hurcolták akkor már senki nem emlékezett
a csodákra. És mind a mai napig egyfajta csodavárás figyelhető meg a hívek
1 részének körében. Ezek azok a hívek akik nem igazán a szeretet erejében
bíznak hanem egyfajta csodatevő tekintélyelvű Istenben. Ezek azok a vasárnapi
hívők akik minden vasárnap 10órakor megjelennek a templomban ott szép
sorban elmormolják a szentenciákat aztán hazamennek kiszúrják a haragos
kocsijának a kerekét és megmérgezik a szomszéd kutyáját mert éppen
belegázolt a veteménybe. Te valami ilyesmiről beszélsz amikor a szeretetről
a vak hit jut az eszedbe. Már pedig a Szeretet nem ilyen és nem is olyan
amiről mmonitor beszél aki azt hiszi hogy a szeretet csak azért van hogy
engem szeressenek. A Szeretetnek pont az a legfőbb tulajdonsága hogy
Önzetlen. Az egész anyagi világ az önzésen alapul. Mert mit lát az
elfogulatlan kívülálló? Azt hogy a szeretet nevében követik el a legnagyobb
önzések sorozatát, a szerető Isten nevében küldik háborúba a katonát és
egyes egyházak a szerető Isten nevében gazdagodnak, és egyes igehirdető
papok is rossz példát jelentenek a gyülekezet számára. Akkor csoda hát
hogy a szeretet mint fogalom kiüresedett sok ember számára és az nem
jelent mást mint önzést, vak hitet és a hívek megvezetését. Lám itt van
például közöttünk Paleokrites is aki 30éves hitélet után vált harcos ateistává.
Most azért az igaz hívek megnyugtatására elmondanám hogy azért én nem
látom ilyen sötéten a keresztény egyház állapotát, sok hívő most biztos
sértve érzi magát, de hát mindezen kritikát az vegye magára akit illet.
De hogy a kérdésed lényegéhez visszatérjek én egy olyan kereső ateista
voltam aki megpróbált a világban egyfajta maradandó értéket találni és
ezt az értéket olyan érzésekben találtam meg mint a Szeretet és a Jóság.
Tudom hogy ezek a fogalmak elég elcsépeltnek hatnak és legtöbben
csak ásítanak meg legyintenek mikor ezeket halják de én úgy érzem
hogy sikerült ezeket a fogalmakat tartalommal megtöltenem.És ezek
azok az értékek amiknek a megéléséhez nem szükséges templomokat
járnod elég ha kitárod a szíved és megleled a csodát.Ez az a csoda ami
kiérződik d-and-ita írásaiból és Ő nálam sokkal hitelesebb is tud lenni,
mert Ő nem ilyen racionalista szagúan tud az érzéshez közelíteni mint én.
Megnyugtatlak, nem elhiszem, hanem értem. Egyébként már nagyon régóta így gondolom.. akkor is így gondoltam, mikor azt sem tudtam mi a buddhizmus. Számomra ez teljesen logikus. Gondold csak meg: az ősrobbanás/teremtés pillanatában már megvoltak a szabályok... amik pedig nem változnak! Volt valamiféle kiinduló állapot, ami csak a szabályok szerint változhatott...tehát minden csakis úgy történhetett, ahogy történt..nincs véletlen. Ahhoz, hogy most ezt a hszt írom Neked, visszamenőleg egész a teremtés pillanatáig egy csomó mindennek meg kellett történnie... ez nagyon hosszú idő... közben rengeteg elem hatott egymásra. Nem közvetlen kapcsolatba vannak egymással, de áttételesen minden összefügg mindennel... mert az egész 1 rendszer. Nem pedig külön álló elemek halmaza.
Rosszul értetted. Nem azt mondtam, hogy ne vedd ellentmondásnak, mint a keresztények, akik találnak rá valamilyen légből kapott magyarázatot, hogy kimagyarázzák, csak azt, hogy az emberi tévedésekből származó hibák mögött észre kell venni amit mondani akar, amiről beszélni akar.
Nem az a fontos ugyanis, hogy Máté szerint miért volt József apja más, mint Lukács szerint, hanem a lényeget kell észrevenni a mondanivalójukban.
Az hogy az ok-okozatok mögött nem látod az ellentmondásokat, bizonyítja, hogy hit által fogadsz el te is nézeteket, mivel hiszed, hogy a logikus módszered igaz. A logikus dolgok a valóságtól függetlenül is lehetnek logikusak, de attól még nem fedik a valóságot.
(Az üveg betörött. A kő betöri az üveget. Akkor a kő törte be az üveget gondolat mégse igaz akkor, amikor a Pista feje törte be az üveget.)
Ezért hívom fel a figyelmed logikus elvek helyett a SAJÁT tapasztalatok szerzésére, mert azok a valóságról hűbb tükröt nyújtanak, mint az, amikor az eseményeket egy kitalált elméleti rendszerbe illeszted.
Hát, ez nagyon érdekes... "A szimpla ellentmondásokon azért nem kell fennakadni, mivel kidobja az ember ilyenkor a mögöttes lényeget." Te mondod, hogy ne akadjak fenn az ellentmondásokon, mikor meg azt sem bírod elfogadni, amiben nincs semmi ellentmondás, meg tök logikus...? Kösz, de én inkább fennakadok az ellentmondásokon, mert nem akarom magam átverni...
Kedves vimester! Kiváncsivá tettél.... Mik voltak ezek az egyéni tapasztalatok, amik pont hasonlítanak a hívőkére? Megtennéd, hogy beszélsz róluk egy kicsit? "mégiscsak kell lennie egyfajta közös Tudatnak" ezt még el is tudom fogadni, de, a kereszténység kivülre teszi az Istent... akkor meg, hogy tudod megtapasztalni?
Nos had idézzem a Bibliát: Isten saját képmására teremtette az embert! Csak az örök életet nem kaptuk meg. Ha ezt elfogadom, akkor azt is el kell fogadni, h a logika Isten számára is logika!
Érdekes, hogy te meg Isten helyébe képzeled magad és oktatod az embereket az isteni logikára, hogy is van ez? Mit tudsz te egyáltalán Istenről? Én megmondom, valóságban SEMMIT!!!!! Azt sem tudod, hogy ki mi az Isten, csak lököd a frankót egy irathalmazból, amit emberek írtak , saját elképzeléseik alapján, és ma ebből teologikai értelmező szószéket eszkábálsz, mintha te lennél a jobb keze, netán a komornyikja! Érzed a szagokat....?
Tele van az egész ellentmondásokkal... pont ezért nem is foglalkozom vele
Annyira azért nincs tele. Három főcsapásirány van benne, ami jól elválasztható egymástól, ha megértik.
1. A Törvény ideje és jelentősége (Ószövetség)
2. A szeretet életmódjának tudománya (Evangéliumok)
3. A megváltás elmélet (Pál levelei)
A szimpla ellentmondásokon azért nem kell fennakadni, mivel kidobja az ember ilyenkor a mögöttes lényeget.
A fontos ellentmondásokkal (például miért hirdet Pál megváltást, amikor Jézus ezzel ellentétesen tanított) viszont érdemes foglalkozni, mert a kereszténység tévedései felismerhetőek belőle. Másfelől az evangélium egész másról szól, amelynek megértése valóban egy egész más életmód alapjait tudná meghatározni, de a kereszténység leple miatt ezek fel nem ismerhetőek.
arra lennék kíváncsi, hogy ha valaki soha életében nem hallott semmiféle istenről, vallásról, stb..., akkor is megtalálná-e?
Miért ne találná meg? Ha odafigyel az élet jelenségeire, megérti azok folyamatait, az eseményekben felfedezi az Isten neki szóló üzeneteit megtalálhatja ugyanúgy mint azok, akiknek beszédére mások, (akik ugyan nem találták meg) vallást alapítottak belőle.
Most viccelsz? Vagy tényleg komolyan mondod hogy ha a Végítélet napján, és most a
példa kedvéért tételezzük fel hogy a Végítélet tényleg bekövetkezik és megtapasztalod Istent a maga valójában és nem valamiféle "fehér embert különböző technikai kütyüvel" :))))))) , és akkor Isten azt mondaná neked hogy na
kedves Ati356 most még van egy utolsó dobásod mielőtt elkárhozol akkor nem
Istent választod? Ugyanmár ki tud ilyenkor szabad akarattal dönteni? Szerencséd
hogy nem az inkvizíció alatt születtél mert akkor nem mondanál ilyen marhaságokat :))) Ezzel persze nem azt akarom mondani hogy Isten a Végítélet
napján a nyakadra helyezné a kést mert Ő sokkal humánusabb annál :) de azért
elég meggyőző lenne a jelenléte ahhoz hogy ne legyen szabad akaratod :))))))
Szerintem is lehet jó hatással a hit az emberekre, akiknek erre van szüksége. Pszichológiai értelemben lehet értelme, bár a kereszténység ebben is gáz a pokol miatt, meg amiatt, hogy egy rajta kívül álló isten ítéli meg a tetteit kénye-kedve szerint. Mert kifürkészhetetlen..
Ja, a legfontosabb a szeretet, az, hogy minket szeressenek és ha azt látjuk, hogy már senki sem szeret, akkor beállunk hívőnek és örömmel tapasztaljuk, hogy sok hasonló ember szeret minket és minden nagyon jó és ettől megváltozunk és levetkőzzük azokat a tulajdonságokat amitől nem szerettek és más is szeretni fog, talán, csak ehhez istennek semmi köze...
Pont hétvégén beszélgetett a főnököm (akinek elmeséltem a felvetésem, ami a topicnyitó is) egy ref lelkésszel akinek beszélt Isten mindenhatóságáról és a szabad akarat eme összefüggéséről, és egy kis gondolkodás után csak annyit mondot, h nagyon érdekes felvetés (nem igazán tudta érdemben lereagálni), csak annyit mondott hogy ő a hit felől közeliti meg a kérdést, és h legfontosabb a szeretet ect ect ect.
No most akkor mi van? Egy lelkész se tud korrekt választ adni, akkor mit várok el egy "egyszerű" hívőtől?
Hát ja... Tele van az egész ellentmondásokkal... pont ezért nem is foglalkozom vele. És még nem elvakultak, meg gondolkodnak... Bár nem zavar, csak nincs sok értelme vitatkozni velük.
"Ráadásul vitatkozni se lehet velük, mert jönnek az idézetek a bibliából."
Na ez az jönnek az idézetekkel, de ha én is idézek belőle akkor ara vagy nem felelnek, vagy azt mondják, h azt átvitt értelemben kell érteni.
De ki dönti el, h mit kell átvitt értelembe venni.
Olvasd vissza az elején vhol azt írják h, isten nem tudja előre mi fog történni, miközben a biblia leírja mindenhatóságát, és h mindennek meg van a rendeltetett ideje és helye. Hogy is van ez?
Nem vagyok biztos abban, hogy keresne bármit is. Talán az összes kérdés abból adódik, hogy létezik vallás és létezik a tapasztalt világ és a gyerekkortól kezdve a két féle vilánézet között örlődünk és soha nem lehetünk biztosak az egyikben és nem is érthetjük meg és nem szeretjük a megválaszolhatatlan kérdéseket folyamatosan bassza az agyunkat és még csábító is sokaknak. Nem tudom, ez is egy lehetőség.
Hát biztos vannak olyan keresztények is, akik gondolkodnak.. azért én nem tudnék semmit csak azért elhinni, mert le van írva egy könyvbe, ami ráadásul hiteltelen is.. meg hiányoznak belőle részek, meg akkor sem, ha teljes lenne. Te minek nevezed azt, ha valaki ezt teszi? Ráadásul vitatkozni se lehet velük, mert jönnek az idézetek a bibliából. Egyébként a keresést nem önmagáért gondolom, hanem, ha tényleg kiváncsi vagy rá, hogy mi van. Hogy pl. van-e Isten, ha van személy-e, v.csak mondjuk egy intelligencia, v. rend, v. bármi... Persze egyszerübb elhinni valamit, amit mások mondanak/találtak ki... De akkor feladod a keresést. Még akkor is, ha így értelmesebbnek tűnik az életed. De. Semmi bajom vele, csak én így látom.
