1. Fel kell rajzoltattni. A szocpol miatt is kell egy korrekt kiinduló állapot.
2. Építési engedélyt is úgy kapsz ha korrektúl fel lesz rajzoltattva minden. Ezt lehet az építési engedélynél is kérni fenmaradásinak hívják. Ettől függetlenül akár el is utasíthatják a további beépítést ha elérte a beépíthetőség határát pl 20%, 30% vagy nincs meg a védő távolság. pl 5 m előkert,stb...
Érdeklődni kell az önkormányzatnál , hogy azon a környéken milyen beépítési feltételek vannak.
3. Ettől függetlenül megbírságolhatnak, de nem jellemző.
Lebontatják-e a régi tulajdonos által 20 éve engedély nélkül épített helyiségeket? Mivel használt lakás megvásárlásához nem kapok szocpolt, kinéztem egy takaros kis házat, ha hozzáépítek egy szobát megkapom a szocpolt, viszont papíron egész más a ház mint a valóságban. (Még nem vettem meg) Mennyire ellenőrzik a helyszínen a dolgokat?
Nem világos számomra, hogy FMV kell-e - alvállalkozóként - burkoló munkát végző céghez is, vagy csak a főválallkozónak kell-e biztosítania azt engedélyköteles építkezéseken? A jogszabályokban nem találtam erre egyértelmű leírást. Ha valaki tud fentire konkrét választ, esetleg jogszabályi hivatkozást, kérem írjon!
290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
IV. Fejezet A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 16. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentációból, az árazatlan költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - biztonsági és egészségvédelmi tervből áll a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén aa) 300 m2 összes szintterület, ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés), ac) 1000 m3 bruttó térfogat, ad) 7,5 m-es építménymagasság és ae) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet, vagy b) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telek-alakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy c) polgári lőteret, d) hírközlési építményt, e) nem közhasználatú parkot, játszóteret, sportpályát, f) kerítést, vagy g) támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.
(5) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez A kivitelezési dokumentáció tartalma
IV. 2. Tartószerkezeti munkarész
A tartószerkezet olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erőtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti műszaki leírás.
a) Erőtani számítás (méretezés): a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének (megtervezése), annak érdekében, hogy aa) a követelményeket előírt biztonsággal kielégítse, ab) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak (tehernek), ac) legyen alkalmas az előírt használatra.
b) Részletes talajmechanikai szakvélemény kell ba) a négy beépített szintnél nagyobb, bb) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb, bc) az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű, bd) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér.
c) Tartószerkezetek tervei tartalmazzák az ca) építmény bármely anyagú teherhordó szerkezet minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém (és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók), a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.) elemeiről, cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében m1:20 a tartószerkezeti csomóponti részletterveket, cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit, cd) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit (gyártmánytervek nélkül).
d) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek esetleges alap-megerősítésének megoldását is.
e) A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmazza a tervezett tartószerkezet jellemzőit, és minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani.
f) Részletes geotechnikai munkarész szükséges: fa) a jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél, fb) a jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, ha egynél több szint kerül a terepszint alá, fc) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal).
Egy gyors kérdésem lenne a hozzáértőkhöz. Azép. engedélyben szereplő " A tartószerkezetek csak statikai kiviteli terv alapján épithetők ". Ezt hogyan kell értelmezni egy sima földszintes családi háznál? Köszönöm ha valaki tud felvilágositást adni
A szomszed telkere nyilvan nem epithetsz semmit az engedelye nelkul, tehat ha a hivatalos telekhataron all a hazad, akkor jobb, ha vele egyezkedsz. Persze a foldmeron kivul senki nem tudja megmondani, hogy hol van a hivatalos telekhatar! (A telekhatar nem az, ahol a haz meg a kerites all, hanem ahova a foldhivatali terkepen jelolt vonal a valosagban esik.)
Egyebkent ezert nem kell engedely, ha csak szigetelni akarsz:
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
II. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek: 30. azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár.
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek: 32. már meglévő építmény - műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével - utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása,
az 5cm-ben benne van még papírt sem kell írni róla , de ha most kiderül hogy a szept. 12-i törvénymódosítás miatt akár 10-et is rakhatok akkor lehet mérges és kiszámíthatatlan
üdv. homlokzati szigetelést szeretnék a házra 15cm-es vastagságban, a település építésze azt mondta hogy nem építési engedéj köteles ha nem a lábazattal együtt végzem a probléma az hogy a ház szomszéd felőli fala a telekhatáron van mint itt nálunk mindegyik és a szomszédnak a kocsibejárója a faltól 40–50cm-re van és ő kifogásolja a 15 cm-es túllógást mert szerinte akadályozná a közlekedését vagy talán sérülne a falam és rendszeresen hoznak neki árút kisteherautóval (amit még én egyszer sem tapasztaltam max. kisbusz állt az udvarukban de annak meg nem okoz problémát ez a távolság) ezért max. 5cm-t hagyna jóvá . mit lehet tenni ? van esélyem a 15 cm-es szigetelésre ? az egyik építész ismerős azt mondta 8cm-ig nem szólhat semmit a szomszéd . természetesen most hétfőn még bemegyek a település építészéhez csak gondoltam itt is rákérdezek hát ha előbb kapok valami útmutató választ mert az időjárás miatt minél előbb meg kellene kezdeni a munkálatokat … a válaszokat előre is köszönöm
Hidd el jól tettétek, hogy kértetek engedélyt. Még akkor is, ha a jogerőre emelkedés elhúzódása miatt szívtok. Megjegyzem, hogy ezen problémát a jogalkotó már évekkel ezelőtt rendezhette volna, de nem tette.
Sziasztok
Már írtam ide,hogy meg van az engedély,csak a szomszédokra várunk ,hogy fellebbeznek-e.
1 kivételével mind aláírta,hogy nem fognak.
Na most arról az egyről kiderült,hogy meghalt,és most elkezdik az örököst keresni. Ha nincs akkor állambácsi.
Ez hónapokat vehet igénybe.
Kivagyok :-/
Rákérdeztem az önkormányzatos pasira( rendes), hogy mi van ha én elkezdem.
Erre ő : ha nem nyom fel szomszéd semmi,ha meg van az örökös az is kap levelet,nem valószínű,hogy fellebbez.
Na most mivel beleegyeztek a szomszédok,nem hiszem,hogy valaki beleköp a levesünkbe.
Szívunk mert becsületesen akartunk építkezni,ez bosszantó.
Szerintetek ??
hajni
A konyhát meg akarom cserélni a jelenlegi étkezővel. Nem tetszik így ahogy van, mert a konyha nagyobb mint az étkezőhelység, és pont fordítva lenne ideális. Szükséges-e ehhez engedély? Falak, egyebek nem változnak, építészeti szempontból csak a szükséges csövek (víz, csatorna), illetve a villanytűzhely bekötése kerülne odébb.
Vagy mindenkinek van 15 napja fellebbezni a saját átvételétől számítva?
Ez a helyes válasz. Ugyanígy, ha az egyik érintett fellebbez, vagy bírósághoz fordul, az szintén nem hosszabbítja meg egy másik érintett fellebbezési határidejét - ha az illető nem élt a fellebbezés lehetőségével a számára erre nyitva álló 15 nap alatt, akkor ezt a fellebbezési lehetőséget lekéste.
Ha valamelyik szomszéd (B) 2 héttel később veszi át az építési engedélyre vonatkozó határozatot mint a másik szomszéd (A), akkor annak a szomszédnak aki korábban vette át (A) még mindig lesz 15 napja fellebbezni attól számítva amikor B szomszéd átvette? Vagy mindenkinek van 15 napja fellebbezni a saját átvételétől számítva?
35 § (1):" építési határvonalra helyezett épület, épületrséz esetén az építési határvonalra az végleges külső (vakolt v burkolt) felületnek kell kerülnie".
35 § (8)" a 2002. március 15 előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolata együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méreté, illetőleg utcafrontra kiépített építmány esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-el csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat."
Es ha mar ilyen tajekozott vagy, utolagos hoszigeteles eseten csak a jardara van a 10 centi belogas mint max, vagy mindenhova, esetleg elo- es oldalkertbe belogas a hoszig. miatt az barmennyi lehet?
szept 1 előtt bejelentés köteles volt (egyszerűsített ép eng ahogy te hívod), de a 37/2007(XII.13.) ÖTM rendelet legutóbbi módosítása óta ami 2008.szept 1től hatályos az 1. sz. melléklet III. fejezete szerint (építési engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek):
32. pont
már meglévő építmény - műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmány kivételével - utólagos hőszigeetlése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a holmlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása.
tehát már nem engedélyköteles, ha más, tartószerkezetet érintő munka nem készül, nem műemlék ill műemléki környezetben található, illetve ahogy lala is írta az, hogy vmi nem engedélyköteles, nem mentesít attól, hogy az adott munkára érvényes egyéb szabályokat be kell tartani.
