Most már csak itt, a közelben (Pest megye) kellene egy megbízható oltványtermesztő, akinél a szükséges 10-12 oltványt be tudom szerezni. A nagy kertészeti árudák árai ugyanis kissé húzósak, amit meg a neten találtam, mind messze van.
Egyébként csemegeszőlő fajták kellenének, július vége-októberi éréssel, amennyire lehet, legyenek persze rezisztensek is... meg bőtermők, meg minden...
Gyökeres oltványnak csak az előneveltet hívod, ami az oldaladon látható? A szabadgyökerű is gyökeres oltvány, nem? De akkor minek hangsúlyozni, hogy gyökeres? Szerintem gyökér nélkülit nem is lehet venni.
Nem vagyok szakértő csak a tapasztalataim mondhatom el. Az őszi jobb az oltvány szempontából mert a gyökere tavaszig beáll tavaszzal dinamikusabban indul viszont a talajt tavaszig egyszerűbb előkésziteni ősszel forgatás tavaszig a fagy jól elaprózza és igy megülepszik. ha gödröt ásol ősszel és nyitva hagyod akkor tele megy hólével és a fagy lazitja a gödör oldalát. És persze a tavaszi ültetéskor kevesebb az idő ellopni az oltványokat:) Én mindig el hozom ősszel az oltványt és szabad földbe vermelem homokba tavasszal ültetem gyakorlatilag 0 a veszteség a vermelés miatt ./az oltványtermelő is ezt teszi/
Apropó ültetés nincs valkinek hidrofúró leirása szeretnék egyet össze hozni igazából a csúcsának a méretezése érdekel.
Próbálkoz Zalagyöngyével ugytudom azt nem bántja.Nem halt ki a filoxéra csak gondolm az egyed száma nem olyan nagy hogy rögtön kiölje a szölőd, de az idő neki dolgozik és előbb utóbb megteszi./hacsak nem homokon van a telked/
Nézegetek itten, mert hatalmas terveim vannak. A kertben gondolok egy lugast, meg egy kiülőt, csemegeszőlővel.
Az előbbi beírásod szerint a filoxéra el is tűnt Európából. Akkor a sima vesszős telepítés már gyakorlatilag nem is jelent kockázatot? Ha így van, még egy kérdés-úgy láttam az előzőekből, hivatásos vagy- a simavesszős telepítés jelent-e egyéb kockázatokat (érzékenység, termőképesség, stb.)?
"A nemesítők törekednek arra, hogy az ismételt visszakeresztezésekkel a rezisztens fajták borminősége ne maradjon el a tiszta vinifera fajtákétól, s úgy tűnik, egyes fajták esetén sikerült e célt megközelíteni (BECKER, 1994, BASLER és WIEDERKEHR, 1995, CECH, 1997). HAJDU (1994) szerint e fajtákból „élvezetes, friss, könnyű asztali bor” készíthető, s nem is cél ennél több elérése, hiszen ezek termesztésének célja, hogy olcsó, kellemes, szermaradvány nélküli asztali bort adjanak a mindennapi ételekhez." 1.4.4 fejezet
Számos engedélyezett fajta van, a minőségi kategóriát pedig nem a nemesítők szabályozzák; bár tudtommal egyik rezisztens fajta sem a minőségi kategóriában indul. (egyenlőre) Boruk- szvsz már amit én kóstoltam (Bianka, és most tegnapelőtt Jázmin) természetesen elmarad a klasszikus minőségi boroktól, de talán a fenit idézet jól megfogalmazza lehetséges szerepüket.
mert vannak olyan nemesítések (interspecifikus fajták) amik ellenállóak (rezisztensek) vagy toleránsak (jóval kevesebb növényvédelemmel is egészségesek maradnak) és bort is készítenek belőlük -törvényesen ; a jelenlegi nemesítéseknek ez az egyik fő iránya most. (fehérben már kézzelfogható eredménnyel, vörösben egyenlőre nem)
Akkor egy kicsit bővebben a direkttermő szőlő - oltvány - filoxéra kérdéskörről.
Európában a filoxéra (szőlő gyökértetü) ismeretlen betegség volt. Amikor amerikai fajtákat kezdtek behozni európába próbaképpen a XIX. században, akkor behurcolták a filoxérát is, amely amerikában a szőlő leveleit károsította, az amerikai fajták gyökere ellenált a kártételnek. Az európai fajták levele volt ellenálló a filoxérával szemben, ellenben a gyökérzetet olyan súlyosan károsította (főleg középkötött-kötött talajon, homokon nem él meg), hogy az európai szőlőállomány szinte teljesen kipusztult a hatására.
Akkor vezették be az oltvány-telepítést, azaz amerikai gyökérre oltanak európai vesszőt. Így mind a gyökér, mint a levél ellenállóvá vált, és a filoxéra gyakorlatilag el is tűnt azóta európából.
Az amerikai szőlők (Delavare, Noah), amelyek alapjául szolgáltak az oltványnak, termést is hoztak időközben. (Közvetlenül az oltványalapanyagról származó szőlő, innen a direkttermő kifejezés.) Ez tényleg úgy erjed, hogy metilalkohol is keletkezik, amely tényleg káros az egészségre. Ebben a topicban is volt polémia arról, hogy mennyi metilalkohol keletkezik, és hogy mennyi bort kell ahoz meginni, hogy ez tényleg káros legyen. Akkor a hívők azt mondták, hogy ez nem is káros mennyiség.
Ennek ellenére Magyarországon az ilyen borok forgalombahozatala tilos.
---
Lisztharmat, perenoszpóra rezisztencia faktorokkal bíró szőlő egészségkárosító hatásáról én még nem hallottam.
Szerintem a direkttermő fajtákról hallottál, azok bora tényleg nem túl egészséges, mivel az alkoholos erjedés során nem csak etil-alkohol, hanem metil-alkohol is képződik, ami súlyos esetben vakságot illetve a férfiaknál némi-nemi zavarokat okoz :)
-Meg felénk van egy olyan funkciója is, hogy a szépen megtárcsázott (régebben horolt, sőt kigereblyézett) szőlőben a szőlőtolvajok nyomai is látszanak.
Ennél egy kicsit prózaibb okok miatt csináljuk: ha komolyabb gyom van, akkor reggel, amikor a szüret kezdődik, még ha napok óta nem is esett az eső, a pára megül a gazon. Ilyenkor eláztatja az ember nadrágját a harmat, ami vacak, mert csak kb. 10 órára szárad föl. Ha esős idő van, ígyis-úgyis gumicsizma kell, ha szép idő van, bakancsban, túracipőben is lehet szüretelni. Puttonyozni is rossz, ha az ember lába megakad gazban, illetve métereseket lehet csúszni a nedves gyomon. Egyébként a "kopasz" föld tényleg hamarabb felmelegszik, a visszasugárzott hő pedig jót tesz a fürtöknek. Botritiszen kívül ilyenkor más gombabetegség már nemigen fejlődik. Ha nem hagyjuk a gazt felmagzani, akkor jövőre se hajt ki olyan sok.
Jobban felmelegszik a talaj ami vissza sugározza a fűrtökre és kevésbé párás a levegő mert nincs növényzet gondolom e miat. De a sorközre is érvényes? Valahol azt olvastam, hogy közvetlenül szüret előt már nem érdemes a talaj szerkezetét bojgatni pont a szüreti munkák miat,de ha nem akarnak géppel közlekedni rajta akkor nem fontos.És persze szántani is könnyebb egy enyhén tömörödött talajt igaz addig még sok idő van.Ennek elenére lehet én is a kultivátor mellet döntök/kevesebb a kézi munka/:)
Nagyon rendben van, gratulálok; egy terminológiai észrevétel lenne (már megint :))
engem picit összezavar, hogy a hajtás, vessző fogalmakat keverve használod; ("Fürtválogatáskor vesszőnként egy fürtöt hagyok, ") gondolom itt inkább a hajtásra gondolsz - ami az azévi növendék; ellentétben a megfásodott, előző évi - a hajtásokat kinevelő leívelt vesszőktől.
más:
Egy programajánló; ha valaki Pécsett jár szept. 16-án: A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI;
FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (7634 Pécs, Pázmány P. u. 4.) 09.00 órától intézeti területbejárás, tevékenység-ismertetés és pincelátogatás. Nyitva: 09. 00 - 15.00 óráig Az Intézet központi telepén található Magyarország legnagyobb és a világ 6. legnagyobb szőlőfajta-gyűjteménye. Ősszel, a fajták érésekor különösen alkalmas azok bemutatása, ami lehetőséget nyújt tájépítészeti-tájesztétikai értékek, valamint az Intézet tevékenységének ismertetésére is. Továbbá lehetőség a pince megtekintése is, amely egy több mint 200 éves, több ággal rendelkező, rendkívül látványos "épület".
mégmás; jópár csemegeszőlő érik mostanság a kertünkben; próbálom az érési idejükben lefotózni őket; és a jobbakat közkiccsé tenni.... Irsairól/Csabagyöngyéről inkább idén nem (nem lettek a legszebbek a fürtök) de akkor mára legyen a Kardinál v. Cardinal esetleg Bolgárszőlő(ezt szokták a piacon, Balatonon féléretten pirosas színnel árulni) íme:
Már épp hiányoltam, hogy aktualizáld:) Miért akarsz kultivátorozni ha jön egy esős idő a fellazitott talaj sátengeré változik, utánna ugyis őszi szántás lesz gondolom.
