"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
"..kell a gyerek, éskész.." :-) tökéletesen leírtad a női ösztönt.
Bennem hiába érlelődik meg ugyanez ötvenéves korom felett.
Ezt az ingyenes bejárónőt nem értem : jobb a fizetett bejárónő, akit mindkettejük fizetéséből tartanak? Jobb pénzt számolgatni, mint abból a képességből adni, amiben jobbak vagyunk?
(az meg hogy kit mi elégít ki.. hm.. az szintén megbeszélés tárgya kéne hogy legyen)
Szerintem ... normál esetben az ember a maga örömére vállal gyereket ... hogy legyen szerethető utódja , tovább örökítse szerelmetes párja és önmaga génjeit . De úgy gondolom (magamból kiindulva) , hogy mikor megfogalmazódik a gyerekvállalás gondolata , a fene se agyalgat ilyen magasröptű elméleteken . Egyszerűen csak kell az a gyerek , oszt' kész .:-)
Olyan természetesnek tűnő igény az utód megszületése . (volt eddig ... de mintha mostanság csökkenne ez az igény)
" Mert ha a sajátjuk, akkor az otthon maradó feleség az egész család érdekében őrzi az otthon melegét. "
Aztán szép csendesen magától értetődő igénnyé válik az "ingyenes bejárónői " státusza . No és persze ez hosszú távon nem mindenkit elégít ki .
Mostanában azon töröm a fejem, hogy a gyerekeket az államnak vállalják a mai gyermekvállalók - vagy a saját kedvükre és épülésükre.
Mert ha a sajátjuk, akkor az otthon maradó feleség az egész család érdekében őrzi az otthon melegét.
Viszont ha az állam számára prezentálják a következő generációs adóbefizetőket, akkor a családi pótlék az természetes ellenszolgáltatás, a háztartásbeli munka beleszámít a nyugdíjas időbe...
"Elégedett az ember , ha jól sikerült valami meló , ha időre kész , ha elismerést kap érte . Elégedett , ha minden volt a boltban amit akart , nem kellett sehol sorba állni , és más , ilyen hétköznapi dolgoknál is elégedett lehet ."
Kiegészítésül:
Adja meg az Isten, amit adni nem szokott, száz bús vasárnap helyett sok víg hétköznapot, adja meg az Isten.
Nem én, Ady írta. Fejből írom, nem emlékszem a tördelésre.
Szerintem a boldogság sokkal több a megelégedettségnél .
Elégedett az ember , ha jól sikerült valami meló , ha időre kész , ha elismerést kap érte . Elégedett , ha minden volt a boltban amit akart , nem kellett sehol sorba állni , és más , ilyen hétköznapi dolgoknál is elégedett lehet .
... és tudjuk , hogy nem megismételhetetlen .
A boldogság ennél több ... valami olyan érzés , ami mindenkinél másként csapódik le . Van , aki hangosan ujjong/világgá kürtölve , más befelé mosolyog/magában simogatva az érzést .
... és van benne egy parányi Föld feletti lebegés , amit nagyon vágyunk sokáig érezni , de többnyire nem sikerül .
Igen, a boldogság megelégedettség. Szerintem nem pusztán a cél elérésekor érzett megelégedettség, hanem inkább megelégedettség az életünk alakulásával.
Megálló az úton, amikor továbbindulás előtt örömmel tölt el az eddig megtett és az eztán következő szakasz végigtekintése is. Aztán persze a haladás maga, hogy nem egy helyben toporgunk. Meg az útitárs - már ha szükségünk van segítségre, vagy szórakoztatásra.
De a legfontosabb: felismerni és értékelni azt, ami már megadatott, mert ha nem, akár el is veszíthetjük. Talán az sem mindegy, hogyan fogadjuk, ami megadatott: mint valamit, ami már megjárt nekünk, vagy pedig hálával - de ez lehet, hogy már egy másik fogalom.
Szóval szerintem az elégedettség lehet motivált is. :-)
Tiszántúli vállalattól kiküldtek 10 főt tanulni egy francia kisvárosba szeptember közepén.
Francia cég, kiképzi a gépkezelőket, betanítókat, akik idehaza, az Ő üzemükben amolyan művezető, segédművezetők lesznek.
A nem sokára (15-én) jönnek haza.
A 10-ből 8 férfi, 2 nő.
Mindannyian olyan 35-45 évesek.
Kétágyas szobákban laknak.
A kettőből az egyik nő kinevezte magát önkéntes/önkényes életmód ellenőrnek, erkölcs rendésznek, felügyelőnek.
Ellenőrzi a 8 férfit.
Senki nem kérte rá, de teszi.
Rájuk szól :
- ne tedd a lábadat a dohányzó asztalra, otthon se teszed !
- tessék már szellőztetni!
- ha este esztek a szobában a morzsákat söpörjétek össze mert rájuk jönnek a hangyák!
- olyan szőrös vagy már mint az őszibarack, tessék megborotválkozni!
- stb.
A hazaikkal skypon tartják a kapcsolatot.
A férfiak itthon maradt feleségeinek mindíg be is számol arról, hogy melyik férfira miért szólt rá.
( hisz ismeri a feleségeket is)
Most, hogy kezd lejárni a mandátum, a cég bevitte őket a városba, hogy vásárolhassanak.
Egy ottani hölgy tartott nekik úgy kettő órás városnézést is.
Elmondta a városka történetét, megmutatta a nevezetességeket.
Van a főtéren egy elég szép, régi szobor.
Azt mondta az idegenvezető, hogy évszázadokig ott állt a pellengér is, és mellette égették meg a boszorkányokat.
Azért, hogy nehogy bosszúból valaki bevádolja a szomszédasszonyát és azt tévedésből megégessék, az volt a szabály, hogy csak akkor égetik meg a boszorkánynak mondott nőt, ha város legalább 7 vezetője egyhangúlag határoz erről.
Most az utolsó skypos beszélgetésen fordult a kocka.
Nem csak az önkéntes erkölcsősz asszony számolt be az itthon maradt feleségeknek a férfiak bűneiről, hanem az egyik férfi szólította az erkölcscsősz asszonyság férjét.
S kb. ezt mondta neki:
Figyelj Zoli !
Van a főtéren egy elég szép, régi szobor.
Azt mondta az idegenvezető, hogy évszázadokig ott állt a pellengér is, és mellette égették meg a boszorkányokat.
Azért, hogy nehogy bosszúból valaki bevádolja a szomszédasszonyát és azt tévedésből megégessék, az volt a szabály, hogy csak akkor égetik meg a boszorkánynak mondott nőt, ha város legalább 7 vezetője egyhangúlag határoz erről.
A boldogság az elégedettség-érzés olyan formája, mikor az azt megtapasztaló személy ha tisztában is van vele, hogy az általa átélt érzés erőn felüli ráfordítással még talán fokozható is lenne, mégis vállrándítással, mosolyogva képes lemondani erről az esetleges többletről, mert a "megélni a pillanatot" akkor, és ott mindennél fontosabbnak tűnik neki.
